Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-05-06 / 182. szám
8 1995. augusztus 5-6., szombat-vasárnap A 250 műtárgy közül 22 Békés megyéből való fotó: such tamás Ezeknek a kincseknek a felbecsülhetetlen értéke abban rejlik, amit néma ragyogással így, együtt őriznek: a magyar történelem öt évszázadának emlékeit. Tanúi voltak az emberi lét sorsfordulóinak, esküvőnek, születésnek, halálnak, apró mindennapi bűnöknek és nagy szent fogadalmaknak, szeretetnek, örömnek és szenvedésnek, békének és háborúnak a világban és a lelkekben egyaránt. Ezek a kincsek a hitélet rekvizítumai: miseruhák, feszületek, kelyhek, ereklyetartók, ámpolnák, cibóriumok, pásztorbot és keresztelő medence. Mind-mind a XV-XIX századból. Új bestsellerrel gazdagodott a nyugateurópai könyvpiac. Lailan Young Meztelen arc című művéről van szó, melyből kiderül: a pillanatnyi hangulatnál sokkal többet árul el az ember arca, melynek vonásaiból messzemenő következtetéseket vonhatunk le. Mao még a kulturális forradalom idején betiltotta az arcolvasást, mint rendszeridegen szokást. így évtizedeken keresztül csak titokban élhetett tovább ez a tradicionális kínai művészet. A mai Hongkong üzleti köreiben egyetlen szerződés sem köttetik meg a „face reader”, vagyis az arcolvasó jelenléte nélkül. A szerző minden fejezetben más szempontból elemzi az arcokat Többévi gyűjtőmunka után nemrég nyílt meg Szegeden, a Katolikus Püspöki Palota hátsó szárnyában, egy erre a célra kialakított állandó kiállítóteremben Kelet-Magyarország második legnagyobb Egyházmegyei Kincstára és Múzeuma. A szeged- csanádi egyházmegye csaknem harminc plébániájáról a szegedi Móra Ferenc Múzeum szakemberei és a Püspöki Hivatal munkatársai gyűjtötték össze a féltve őrzött — szinte csoda, hogy a zivataros időkben is megmenekített — muzeális értékű egyházi textíliákat és ötvösmunkákat, melyeket áldozatos munkával Knotik Márta, Orbán Imre és Zombori István (munka, szerelem, egészség, stb.), hat tanulmányt pedig olyan híres emberek arcának szentel, mint Gérard Dépardi- eu, Bili Clinton és Lady Diana. Határozottan állítja, hogy a mimika, a mosoly és a tekintet tökéletesen tükrözi tulajdonosa személyiségét, így aztán megtudhatjuk, hogy a francia színész szexmániás, és hogy az amerikai elnök túl gyakran változtatja véleményét fontos kérdésekben. Lady Dianáról pedig úgy véli Young, hogy kitűnő az üzleti érzéke. A könyv megjelenése óta még számos más híresség arcát is megvizsgálta, elsősorban a nagy bulvárlapok kérésére. Ebből megtudhatjuk, hogy Mona rendezett kiállítássá. A mintegy 250 műtárgy közül 22 Békés megyéből. Szarvasról, Szabadkígyósról, Elekről, Békésről, Békéscsabáról, Gyuláról, Újkígyósról, Orosházáról való. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök a megnyitón, megáldva az az új kulturális létesítményt, arról beszélt, hogy e múlt emlékeit őrzi a gyűjtemény, a múlt pedig tanít. Tanít hűségre és áldozatvállalásra, a hajdan élt mecénások példáján keresztül nagylelkűségre és istenszere- tetre, a mesterek remekművei által pedig a szívvel-hittel való alkotómunkára. Tóth Ibolya Lisa, Sylvester Stallone és Margaret Thatcher nem viselik el a másoktól való függőséget. Caroline monacói hercegnőről azt állapította meg, hogy szenvedélyes típus, általában makacs és ingerlékeny. Johnny Hallyday-ról (aki egy nemrég vetített tévésorozatban David Lansky felügyelőt játszotta) az a véleménye, hogy megszállott, kissé zárkózott ember és a jövőben magas vérnyomással, esetleg szívbetegséggel kell majd számolnia. Madonna, az amerikai popsztár arcáról azt olvasta le, hogy gyakran vannak szélproblémái és alhasi fájdalmai. Jasszer Arafat palesztin vezetőről pedig úgy véli: bár nem férfiszépség, rendkívül magával ragadó egyéniség, ráadásul IQ-ja a sakkvilágbajnok Kaszparovéhoz közelít. Árulkodó arcok Be kellene tiltani! Minden mai amerikai filmet, mert minden kétséget kizáróan romboló, pusztító hatással vannak a mai közönségre, főlég a fiatalokra, akik ezekből a filmekből elleshetik a bűnözés minden csínját-bínját! Örök kár, hogy a mai fiatalok — úgy tűnik — sosem fogják megtudni, mi az, hogy „FILM”, mert a mai mozikban nem divat ilyesmiket játszani! Több, mint három éve nem tudok moziba menni, mert a kínálat teljesen egyoldalúvá vált, tudniillik, semmi más nincs, mint az amerikai film, a mindent elárasztó durvaság primitív, agresszív támadása az emberi kultúra ellen. Elgondolkodtató, hogyan és milyen alapon közeledünk „Európa felé”—amint ezt lépten-nyomon hallhatjuk manapság, amikor az európai filmet kitiltották a mai mozikból! Az. állítólagos „diktatúrában” a hatvanas években sokkal szélesebb volt a kínálat, mert a moziplakátok jobbnál jobb francia vígjátékokat (Louis de Funes), olasz kalandfilmeket (Claudia Cardinale), angol vígjátékokat (Pitkin) kínáltak hétről- hétre. De akit mindez nem elégített ki, annak szovjet háborús filmet is játszottak a mozik. Azokra a november 7-e táján, a szovjet film hetében játszott filmekre azt mondták, sematikusak. Lehet. De mit szólnak most, amikor az egész év amerikai filmekből áll, semmi másból! Akkor melyik a „diktatúra”? Természetesen ma is van vígjáték, tévedés lenne azt hinni, hogy nincs, hisz ott vkn az amerikai vígjáték, tele mocskos, trágár szavakkal, jelenetekkel, amin illene nevetni, hisz a készítői úgy gondolták, éppen ettől „vígjáték” a vígjáték! A mozikból teljesen száműzték a régi magyar filmeket, a 30—40-es évek szuper filmvígjátékait, amelyek sikerfilmek voltak akkor is, de azok lehetnének ma is, ha nem száműzték volna őket csak azért, mert magyarok! A kultúrának hadat üzenő csődállapot sikeresen tönkreteszi az emberek ízlését — a várakozáson felül is! Nem mondhatok mást: a régi filmekben Kabos Gyula, Salamon Béla, Gózon Gyula, Páger Antal, Szeleczky Zita egy-egy jelenete többet ért a mai mozik egész évi műsoránál! De hát egy lealjasult, abszolút primitív, degenerált világban—úgy tűnik — ezeknek ma már nincs helye, már csak azért sem, mert MAGYAROK! Szász Mihály Olvasójegy A Démonok, kísértetek, szellemek című könyv — amely a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg — kontinensről kontinensre kalauzolja az olvasót a kísérteties jelenségek, az ismeretlen, megfejthetetlen és különös térmészetfölötti jelenségek világában. Filmjelenetek, régészeti ritkaságok, képzőművészeti alkotások és nem e világi lényekről készült felvételek teszik gazdaggá az illusztrációs anyagot. DÉMONOK, KÍSÉRTETEK, SZELLEMEK Sikerkönyvek 1. Tobak Tibor: Pumák és boszorkányok 2. Révai Lexikon 19. kötet 3. Hamvas Béla művei (eddig 9 kötet jelent meg) 4. Stephen King: AZ 5. Tolkien: A gyűrű keresése Információ: Radnóti Könyvesbolt (Békéscsaba, Andrássy út), Komár Mária üzletvezető. * Videó-slágerek 1. Féktelenül (akció) 2. Specialista (akció) 3. Időzsaru (fantasztikus, akció) 4. Forrest Gump (Oscar-díjas, dráma) 5. Veszélyes vizeken (akció- thriller) A Szelek szárnyán című kalandfilmet még kevesen ismerik, de könnyen listavezető lehet. Információ: Astra Videotéka (Békéscsaba, Jókai u.), Zelenyánszki Beáta. 146 évvel ezelőtt lőporfüsttől, csatazajtól, riadt lovak nyerítésétől zengett a fehéregyházi táj. Nemzetközi összefogás tudta csak elfojtani szabadságvágyunkat, tudta leverni a magyar szabadságharcot. 1849. július 30-án nem messze innen, a főút mellett, az Ispánkútnál láttak utoljára egy középtermetű, fiatal, sovány, csillagszemű tisztecskét, Bem apó számysegédjét — Petőfi Sándort. Petőfi a hídon. Ott áll — majd elindul és elvész a füstben-ködben — mindörökre. A hús-vér ember eltűnhet. De az eszmék — szabadság, egyenlőség, testvériség, a világszabadság, a magyar nép európai szintű, egyenrangú és szabad létének joga — melyeknek egyik leglázasabb szószólója, művészi szintű megjelenítője volt, mindezek elévülhetetlenek mindörökké, Petőfi Sándor ezeket az eszméket kiáltotta bele a világegyetembe a verseivel, tetteivel, életével és halálával egyaránt. Azóta 146 év telt el. És figyelmesen körültekintve, különösebb változást nem tapasztalhatunk a mában sem. E tájakon ismét kétségbe vonják jussunkat a szülőföldhöz, az anyanyelvhez, a jelenhez, a jövőhöz és — mily groteszk — a múlthoz is. És nekünk ilyenkor kell az ősök példáin okulnunk, azokból erőt merítenünk a holnapokra, hogy legyenek holnapok, erőt merítenünk a jövőre, hogy legyen jövőnk, és hogy megalkuvás nélkül tudjunk megállni ismét annyi tatár, török, osztrák, kozák támadás, gyarmatosítás, megalázás után — ezek előtt a legfrissebb megpróbáltatások előtt is, mert vánnak küszöbök, szintek, végső határok, ameddig a politikai alku, a megegyezés, a kompromisszum elmehet, de van egy határ: egy minimális juss, amin alul már nem alkuszunk! Petőfi nem alkuszik. Népe sem alkuszik. Mert igazsága van — igaz ügyet szolgál — igaz harcot vív — Istennek tetsző célokat követ. Életem nehéz perceiben mindig a Bibliában keresek választ gondjaimra, problémáimra. A napokban, amikor a helyi, de a központi sajtóban is ismételt hisztérikus támadás ért bennünket, talán még a belélegzett levegőhöz való jogunkat is elvitatva tőlünk, aggodalmaimra a következő választ kaptam, kinyitva a Bibliát az Apostolok cselekedetei 17. fejezet 26- os verséhez (idézem): „(Isten) az egész emberi nemzetséget teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén, meghatározva elrendelt idejüket és lakóhelyük határait”!!! Csodálatos üzenet! Teljesen felszabadult a lelkem, öröm és bizakodás töltött el. Mert ha Isten határozta meg minden nép lakhelyének határait, akkor az ő akarata, hogy mi e tájakon éljünk és Isten akaratát ember meg nem kérdőjelezheti! Ha Isten rendeli el mindannyiunk idejét, akkor nekünk ma kell itt ezt a harcot megvívnunk meg nem alkudva, meg nem futamodva, akárcsak Petőfi Sándor, akinek akkor volt „elrendelt ideje”. Tovább lapozva a Bibliában, A Rómaiakhoz írt levélben (Rom. 8—15) ez áll (idézem): „Nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek.” Igen, mi is hisszük, hogy nem szolgaságra rendelt Isten minket e tájakra, nem másodrangú állampolgároknak, hanem egyenrangú, egymást tisztelő, lealázott lelket —, félelmet — rettegést nem ismerő nagybetűs EMBERNEK! S hogy teljes legyen Isten üzenete felénk, a következő mondat tesz pontot e gondolatsor végére — ugyancsak a Rom. 8 (3 l)-nél — mintegy megvilágítva számunkra a Teremtő népünkkel való szándékát (idézem): „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk!” BÍZVA abban, hogy 1100 éves történelmünk nem homok, melyet bármely vihar elhord. ABBAN A HITBEN, hogy nekünk e tájon, a Kárpát-medencében szabta meg „lakóhelyünk határait” a Teremtő. VALLVA azt, hogy „nem a szolgaság lelkét kaptuk” — nincs hát okunk félni, és REMÉLVE az ige beteljesedését, mely szerint „Ha Isten velünk, ki lehet elennünk”, Petőfi Sándor példájával is élve, de a Biblia üzenetéből fakadóan is MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy magyar nemzeti közösségünk e tájakon Isten kegyelméből itthon van, nem szolgája senkinek és nem alkuszik! így legyen! Zonda Attila Nem alkuszunk! A héten volt 146 esztendeje, hogy a fehéregyházi síkon hősi halált halt Petőfi Sándor. Az ispánkúti emlékműnél elmondott megemlékezés, — amelyet a Romániai Magyar Szó nyomán közlünk — híven tükrözi az Erdélyben élő magyarság lelkivilágát.
