Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-05-06 / 182. szám

1995. augusztus 5-6., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Szűkösen. Több észak-bé­kési településhez hasonlóan, a bucsai önkormányzat is pályá­zott állami pénzeszközre, mint önhibáján kívül hátrányos hely­zetbe került település. Nem hi­vatalos információik alapján a kért összegnek hozzávetőlege­sen 65 százalékát kapták meg, ami szűkösen, de elég lehet a falu idei működőképességének biztosítására. Nagymamák és unokák. A medgyesegyházi nyugdíjask­lub a napokban érkezett haza a cserkeszőlői egynapos kirándu­lásról. A gyógyfürdőjéről ismert településen a helyiek mellett Bánkút, Medgyesbodzás és Pusztaottlaka nyugdíjasklubjai­nak tagjai is részt vettek. Külön érdekessége a programnak, hogy a nagymamák magukkal vihették unokáikat is a kirándu­lásra. Bál a szoborért. Kertész- sziget szinte valamennyi lakóját megmozgatta az az akció, amely a minap indult, s célja, hogy a faluban is legyen Kossuth-szo- bor. Ennek részeként nemrég a Haza és Haladás Alapítvány se­gítségével nagyszabású mulat­ságot szerveztek, melyen nagy sikert aratva fellépett a Rock- szinház művésze, Balogh Bodor Attila és a Salamon-shaw. A hajnalig tartó bállal záruló ren­dezvény bevételét, mintegy 20 ezer forintot a szobor felállításá­ra fordítják majd. Megtakarítás. Kardoskú- ton, a költségek csökkentése kapcsán az általános iskolában létszámleépítést kellett végre­hajtani. Minden egyes létszám­megtakarítás egy évben 750 ezer forintot jelent. így összesen jövőre mintegy 3 és fél millió forinttal kell kevesebbet kiadni bérköltségre. Közhasznú munka. Al­máskamaráson az önkormány­zat 40 jövedelempótló támoga­tásban részesülő személyt fog­lalkoztat a települést érintő köz­hasznú munkában. A tartós munkanélküliek egy része az óvoda nyári nagytakarításában, valamint az iskolaépület mesze­lésénél segédkezett. Az alkal­mazottak közül többen jelenleg is a település közterületeinek rendezésével foglalatoskodnak. Mivel az idén az aranka nevű gyomnövény jelentősen elbur­jánzott a település egyes része­in, így a férfi munkaerőt ennek a kiirtására irányították át. Nézzük meg, ki kéri a búzánkat! (Folytatás az 1. oldalról) — Most még nem adtam sen­kinek. Korábban egy 5 ezer ton­nás tételt a Gabona Kereskedő­háznak szállítottunk. — Meddig vár, hogyan vá­laszt vevőt? — Úgy 13 000 ezer forint körül gondolom adni, mégpedig annak, aki megbízható, akit is­merek, vagy pedig aki azonnal, készpénzzel fizet. A telekgerendási termény­feldolgozó Kft. nem az egyet­len, akit ezekben a napokban árajánlatokkal ostromolnak a különböző kft.-k, bt.-k képvise­lői. A búzatermés a vártnál ke­vesebb, a gabonárak felfelé kúsznak. Félő, hogy a me­gyénkben is megjelent neppe­rek között most is akad rosszul, vagy sehogysem fizető vevő; hogy megismétlődhetnek azok a szomorú esetek, amelyek nem is olyan rég a sertésfelvásárlás­sal megtörténtek. Három szakemberrel is be­széltünk tegnap a gabonapiaci helyzetről. Kasza Pál, a Békés Megyei Földművelésügyi Hiva­tal helyettes vezetője úgy fogal­mazott: végre a termelő van jó pozícióban, versenyeznek az árújáért. Ugyanakkor meggon­dolandó, hogy a hosszú távra épített, tartós üzleti kapcsolato­kat kockázatos felborítani a pil­lanatnyi nagyobb haszon remé­nyében. A vonzó ajánlatok ese­tében a termelőknek feltétlenül érdemes tájékozódni, informá­lódni a vevőről például a Cég­Felfelé kúszó gabonaárak — ömlik a szem a kombájntól a pótkocsira közlönyből, vagy a szakmai ka­maránál, érdekképviseletnél. Csukás Gyula a Gabona Ke­reskedőház Kft. ügyvezető igaz­gatója és a Békés Megyei Agrár­kamara ügyvezető alelnöke. — Mi eddig nem tapasztal­tuk, hogy másnak adnák el a termelők a búzát, pedig 50 ezer tonna körüli mennyiségre van szerződésünk — sorolja keres­kedői minőségében a szakem­ber —. A leszerződött mennyi­ség gyakorlatilag mind exportra kérni, ütemes a kiszállítás. — Mennyit fizetnek a terme­lőnek? — Mi — talán egyedül — 3 százalékért bonyolítunk, és az állami támogatást 100 százalék­ban visszajuttatjuk a termelő­nek. Mi májusban eladtuk kül­földre a gabona zömét, 104 dol­lárért, hiszen akkor ennyiért le­hetett üzletet kötni. — A nepperek feltűnését ta­pasztalták-e a megyében? — Hogyne! Éppen most járt nálunk az egyik szövetkezet ve­zetője, aki elmondta, hogy tu­catjával keresik meg az ilyen­olyan felvásárlók. De szerintem ma már óvatosabbak a termelők, hiszen évekkel ezelőtt sokan pó­rul jártak. Természetes, hogy a termelő a lehető legtöbbért igyekszik eladni, de csak alapos tájékozódás után szabad dönte­ni, a legjobb, ha a teljes véteárat kifizeti előbb a vevő. Dr. Monori Károly, a Békési Gabona Rt. vezérigazgatója: — A piaci mozgást természe­tesen tapasztaljuk: sok part­nerünk nem teljesíti a szerződé­sét. Most sorra felkeressük őket, a határidő egyébként augusztus 31. — Az is természetes, hogy a termelő a legjobb áron szeretné értékesíteni a búzáját. .— Igen, ugyanakkor volt egy szerződéses mennyiség, ár, elő­finanszírozás. Részben a szer­ződött, részben a napi áron vesszük át a terményt, az árlekö­tött és a szabadáras felvásárlás aránya úgy 50-50 százalék. — Ha most szeretnék egy na­gyobb tételt eladni Önöknek, mennyit tudna ígérni? — A minőségtől függően 11 000-12 500 forintot tonnánként. Az idén tehát az a termelő járt jól, aki nem szerződött, el tudta tárolni a termést és kivárja leg­magasabb árat. Tóth Ibolya Kossuth Lajos nyomában Battonyán Kossuth halálának 1994. évi centenáriuma felgyorsította a személye körüli érdeklődést Battonyán is, ahol a helytörté­nészeket egy érdekes kérdés foglalkoztatta: járt-e Kossuth Lajos Battonyán 1849 őszén? A kérdés nem indokolatlan, mivel a környékbeli kutatások ezt a hipotézist felerősítik. Lakatos Ottó: Arad történe­te című munkájában említést tesz Kossuth Lajos 1849. július 15—16-ai útjáról, mely szerint akormányzójúlius 17-én érke­zett Aradra kíséretével, s köz­ben Tótkomlóson megpihent. Arad védelmi rendszeréről kí­vánt meggyőződni, de látoga­tása „villámlátogatás” volt, hi­szen már július 21 -én Szegedre kellett érkeznie, ahol a parla­ment ülése előzetesen ki volt tűzve. A visszafelé utazás Nagylak és Makó érintésével volt lehetséges. Ez bizonyítja, hogy Makón, látva a Maros használhatatlan állapotban lé­vő hídját, szigorú utasítást adott a város polgármesteré­nek a híd mielőbbi kijavíttatá­sára. Egy másik feltevés szerint Kossuth minden valószínű­ség szerint járt Battonyán Kossuth még egy alkalommal járt a környéken: a mezőhegyesi mé­nesbirtok központi irodaépületé­nek falán ma is márvány emlék­tábla tudatja, hogy 1849. július 31-én, illetve augusztus 1-jén Mezőhegyesen éjszakázott. Mindkét esetben Aradra tartván, át kellett utaznia Battonyán, hi­szen a korabeli hadi helyzet őt és a kormányt arra késztette, hogy mi­előbb Aradra érjenek. Ezt a tényt Lakatos könyvében újólag mege­rősítve látjuk a következő mon­dattal: „Azary honvéd kapitány a közgyűlés színe előtt megjelen­vén közié, hogy ma délután négy óra tájt a kormány tagjai Szeged­ről Aradra érkeznek.” Arad korábban önálló vár­megyéhez tartozott. Mind­össze 26 km választja el az ak­kor Csanád vármegyei Batto- nyától. Kossuthnak tehát át kellett utaznia Battonyán. (A történészek kérdezhetnék, hogy akkor miért Mezőhegye­sen töltötte az éjszakát? Köztu­domású, hogy a mezőhegyesi Ménesbirtok az akkori hadi­helyzetben talán még Batto- nyánál is fontosabb település volt, hiszen a korabeli hadse­reg lovassága innen kapta a megfelelő utánpótlást. Indo­kolt volt tehát Kossuthnak a helyszínen tájékozódni ennek az utánpótlásnak a lehetősége­iről.) De a logikus megközelí­tés azt kívánja, hogy Aradra a legrövidebb úton — Battonyán keresztül — utazzanak a közú­ton a látogatók, Szegedre, Ma­kóra, Hódmezővásárhelyre jöttömben-keltemben. A város helytörténészei eddig nem ta­láltak erre egyértelműen bizo­nyító dokumentumokat. Eset­leg az aradi iratok tüzetesebb átnézése segíthetné ebbéli tö­rekvéseinket. Dr. Takács László Visszhang Gyulán is vizsgázhatnak segédmotorosok A Gyulai Gép­járművezetőképző Munkakö­zösség 1972 óta folyamatosan képez segédmotorkerékpár-ve- zetőket. A 20/1992 (VII. 21.) KHVM rendelet valóban nehe­zebb feladat elé állította az em­lített járművezetői kategória vizsgázóit és azok oktatóit. Az is igaz, hogy csökkent a jelentke­zők száma. Békés megyében a vizsgára kijelölt helyek száma nemcsak kettő, Orosháza és Bé­késcsaba, ugyanis Gyulán (a munkaközösség kérésére) 1994. 03.09. óta folyamatosan van segédmotorkerékpáros vizsgáztatás. E tekintetben külön dicséret illeti a Megyei Közlekedési Felügyelet Járművezeti Vizsgabizottság vezetőit, akik igenis jó hozzáál­lással, kis létszámú vizsgák esetén is (rutin, forgalom) meg­találják a megoldást a vizsga lebonyolítására. Természetes, hogy ehhez a munkaközösség is igyekszik úgy szervezni a vizs­gákat, hogy a szabályzatban le­írtaknak megfeleljen, azon a napon más vizsgák is megren­dezésre kerülhessenek. Munka- közösségünk 1994 évben 117 főt iskolázott be, ebből 107 ve­zetői igazolványt szerzett. Gyu­lán! Javaslatom lenne, hogy ez ügyben a fiatalok érdekében legalább Békés megyében min­den érintett felelősséget válla­ló, képzési engedéllyel rendel­kező iskola vezetője, Közleke­dési Felügyelet, Balesetmege­lőzési Bizottságok, (sajtó) je­lenlétében tartson megbeszé­lést. Ezek után lehet, hogy köze­lebb jutunk az eredményes és valós megoldáshoz. Remeczki János Köszönettel vettem Remeczki János levelét a segédmotoros képzéssel foglalkozó témá­hoz, amellyel egyetértek, hisz munkájuk elismerésre méltó. Valóban — s ezt cikkemben is említettem —, a megyei vizs­gabizottság is igyekszik min­dent megtenni a kisebb létszá­mú vizsgák (akár vidéki) le­bonyolításáért is. Békéscsaba és Orosháza vizsgahelyként történő' említése, a Mezőko­vácsházán tartott bizottsági ülésen természetszerűen hangzott el, hisz ezen körzet településeiről e két városba járnak vizsgázni a fiatalok. A ,jcsak két helyen” fogal­mazásért a gyuláiktól elnézést kérek, mivel a fentiekből adó­dott. A jelzés oka éppen az volt, hogy mindenki (beleértve a rendőrséget, a járművezetői vizsgabizottságot, a gép­járművezetőképzőket) sze­retne mind nagyobb segítsé­get adni ehhez a munkához, mert a mezőkovácsházi tér­ségben is jó lenne hasonló eredményeket regisztrálni, mint azt tehették Önök. Halasi Mária Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg.---------------------------------------------s------------------------------------------­F izetni kell Szanazugban Nagyon szívesen járok Szanazugba pihenni, kikapcsolódni, élvezni a vizet, a természetet. Am—mint tavaly is—kíméletlenül bevasaltak rajtam (rajtunk) negyven forintot, mivel Szanát — így a , .díjbesze­dő” — magánbérlő bérli, s fizetni kell a ... nem is tudom miért. A vízért, homokért? Na, de lássuk csak, mit is kapunk ezért a pénzért. Hát először is. Tényleg van egy csomó homok, aminek a fele is elég volna. A másik felét gyeppel kellene helyettesíteni, hogy a vízből kijövök a friss, zöld pázsiton keveredhessenek le, ezen ugyanis sokkal jobb elnyújtózni, mint a homokon — ez utóbbi rátapad a vizes testre. Ráadásul kánikulában a homok olyan forró lesz, mint a sivatagi, s a rálépő fürdőzőnek csak úgy égeti a talpát. Ez az odahordott szanazugi homok tele van békakagylókkal, ami vágja az ember lábát. Aztán... Nézzünk csak jobban szét ezen a kibérelt szanazugi strandon! Az autók nincsenek kitiltva az ártérről, büdösítik a leve­gőt, s útjában vannak a fürdőzőknek. A vízben az úszó emberek között közlekednek a motorcsónakok, veszélyeztetve a testi épséget, szennyezve a levegőt, felkavarva a vizet. A vízszél sok helyütt piszkos. Nincsenek szabadtéri zuhanyzók sem. Hiányzik az ingyenes il­lemhely. A nádtetős, nagystílű és drága vendéglőben van ugyan WC, de tíz forintot kellfizetni használatáért. Szóval szedik a pénzt, amiért csak lehet. Tehát: amúgy csak ,,homokszolgáltatást” kapnak a fürdőzők, amíg nincs zuhanyzó, nincs ingyenes WC, amíg autók gurulnak a fürdőzők között, mögött, amíg motorcsónakok közleked­nek a kijelölt fürdőhelyen a lubickolok között, s amíg nem tiltják ki a kutyákat, addig a szanazugi bérlő jogtalanul veszi ki a fürdőzők zsebéből a pénzt, ugyanis nem nyújt érte semmit a homokon kívül. A víz szerelmesei pedig pórul járnak. Tudom, nem sok az a negyven forint, de az előbb felsoroltak figyelembevételével a fürdőzők kap­hatnának is valamit a negyven forintjukért. (Cím a szerkesztőségben) Kígyóst mozgássérültek kirándulása az Országházban A kígyósi mozgássérültek csoportja, amely Újkígyós és Szabadkí­gyós tagjait képviseli, már 496fő taggal rendelkezik. Sávolt János, a szervezet titkára, a vezetőség közreműködésével minden kedden fogadóórát tart. A szervezeti munkán kívül, megemlékezéseket — összejöveteleket tartanak és most 82 fő részvételével ellátogattak Budapestre, egynapos kirándulásra. Tóth Sándor országgyűlési képviselő támogatta a csoport részvé­telét az Országházba, és elkalauzolta őket mindenhova. Pitnerné Varga Erzsébet volt a kirándulók idegenvezetője, akinek közreműködésével megtekintették a Citadellát, ellátogattak a vi­dámparkba, az állatkertbe és a mezőgazdasági múezeumba. Külön nagy élményük volt a Hősök terén az őrségváltás megtekintése. A kirándulásnak igazi nagy élménye az volt, hogy a tagok nagyobb része még nem is járt Budapesten, akik közül Mátrai György né tolókocsiban vett részt a kiránduláson. Külön kell szólni Lukács Sándorné szabadkígyósi és Gera lllésné újkígyósi vezetőségi tagok­ról, akik vezették a csoport tagjait. Nátor János, Újkígyós „Az 5 pengőst őrzöm ma is” Ebben az országban melyikfőnöknek hány védőőrizet jár? És mégis, mintha nem is véletlenül történne hol egyikkel, hol a másikkal országúti baleset. Én 1941-ben vizsgáztam személy- és teherautóra. Akkor a közle­kedésrendészeten úgy tanultuk, hogy akkor védőőrizet (kíséret) nélkül jártak az ország vezetői. Három kivételezett jelzésű személy­autója volt Magyarországnak, rendszám nélkül: a magyar szent korona volt a kocsin elől-hátul! Az államfőnek-—a kormányfőnek és a hercegprímásnak. Ezek elől a kocsik elől minden körülmények között—még a tűzoltóknak és a mentőknek is—ki kellett térni. Erre egy személyes tapasztalatot is el tudok mondani. 1931-ben Szeghal­mon, a Pláner Bernát kereskedés előtt volt egy benzinkút. Én a gyalogjárdán mentem az iskolába. A benzinkútnál egy személyautó benzint vett fel. A kocsi körül egy egyenruhás sofőr és a boltos egyik segédje tevékenykedett. Az autó iránt a járdán egy igen jólöltözött úr sétált. Mikor irányába értem és köszöntem, megszólított, kérdezte, hogy hívnak, és hová megyek. Mondtam, Bálint Endre, és az iskolába tartok. Ezután megkérdezte, tudom-e, őt hogy hívják. Igen! — mondtam: Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója. Ezt azért tudtam, mert színes újságban láttam fényképen, így fel tudtam ismerni. Jól van, kisfiam. Talpraesett gyerek vagy, és megajándékozlak egy képemmel. Ézzel zsebébe nyúlt, és egy Horthy 5 pengőst nyomott a markomba. Emlékezzél rám, fiam, ha felnőtt ember leszel is. Ezt az 5 pengőst őrzöm ma is, pedig de sokszor szükségem lett volna rá! Bálint Endre, Füzesgyarmat Végvári tortacsata Egy szombat este szüleimmel átutaztunk Gyulára, hogy megcsodál­hassuk és megkóstolhassuk a vártortát. A torta valóban gyönyörű volt, de az ízéről nem tudok véleményt mondani. Körülöttem, leszámítva a tesómat, csak felnőtteket láttam a sorokban. Mögöttem deltás úriem­ber igyekezett mindenáron előretörni, mintha az élete függne attól, hogy sikerül egy szelet tortához jutnia. Mellettem egy kövér néni, teljes súlyát bedobva, sikeresen haladt előre a csábító csemegéért. Ekkor már olyan szorosan tülekedtek a felnőttek előre, hogy szüleim jobbnak látták, ha kiparancsolnak minket a tömegből, nehogy valami bajunk legyen a megvadult „ínyencek” gyűrűjében. Bár a mikrofonon át egyre hallottuk, hogy türelemre intik a jelenlévőket, mondván, hogy minden­kinek jut az édességből. Nem jutott, ha csak nem számítom azt a néhány szeletet, amely a fűben széttaposva árválkodott. Kedves felnőttek! Köszönöm, hogy így vigyáznak a gyerekek egész­séges táplálkozására és megóvják őket a felesleges kalóriák fogyasztá­sától! Már nem is szeretem a tortát! Ui.: Mégis, kérem azokat, akik megkóstolták, hogy mondják el — csupán a húgom kedvéért—milyen volt?! Matusik Kriszti, Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents