Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-19-20 / 194. szám
8 1995. augusztus 19-20., szombat-vasárnap Útközben Pillanatképek Bán Jánosról Beszélgetésünk kezdetén egy 1980- ban Pécsett bemutatott darab, Camus Igazak című drámájának műsorfüzetét teszem elé. Arcán láthatóan jó érzések suhannak át: — Akkor még minden lehetséges volt... —Ez mit jelent? —Tele voltam erővel, kitartással, hittel, valamiféle tehetséggel — legalábbis akkor még ezt mondták rólam... Ma már nem mondják. Pedig mindent elértem, amit egy magyar színész elérhet.-—Elég keserűen hangzik... — Keserűen, mert nehéz elviselni a mai helyzetet. Körülöttünk háború dúl, az ország gazdasága szétesőben. Rossz látni, hogy értékek mennek veszendőbe, hogy merre halad a magyar oktatáspolitika, az egészségügy, a kultúrpolitika. A kultúrát nem lehet piacosítani, a világon mindenhol szükség van támogatókra, pénzre. Magyarországnak nincs értékes gazdasága, ami érték, az a föld és a fej. Amit szellemi erőnkkel tudunk elérni. Ezt kellene fejleszteni, nem elsorvasztani. Veszendőben a magyar színjátszás és a magyar film is. Minden évben meg kellene születnie annak a magyar filmnek, ami az adott kor lenyomata, ami történelemkönyvként szolgálhat majd az utókornak. — Térjünk vissza az elejére. Mi következett a pécsi évad után? —- Két év Győrben, egy rendkívül érdekes szellemi műhely tagjaként. Nádas Péter dramaturg, Szikora János rendező mellett mindenre képesek voltunk — csakhogy a város vezetőségének az nem kellett. „Politikai okokból” mennünk kellett tovább. —Szolnok... — Ez is rendkívül izgalmas jó helynek bizonyult. Itt kaptam meg Fejes Endre Vonó Ignácában eljátszott szerepemért a legjobb férfialakítás díját. Ezután következett a Katona József Színház, ami az akkori Magyar- országon maga a csoda volt... —Külföldi utak...? — Csehov Három nővérével és a Revizorral beutaztuk egész Európát. Megfordultunk Londonban, Párizsban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, Prágában, Varsóban, Milánóban, Rómában és Németország szinte minden nagyobb városában. Közben jöttek sorra a filmek. Ebben az időszakban jelölték Oscar-díjra Jiri Menzel filmjét, Az én kis falum-at. Ennek szereplőjeként jutottam el a magyar színészek között elsőként Hollywoodba a díjátadó ünnepségre. —A Gyulai Várszínházban Bemard Shaw Szent Johannájában láthattuk. A Kolibri Színház tagjaként pedig önálló műsorral lépett volna fel, sajnos ez utóbbi elmaradt, pedig sokan szívesen megismerkedtek volna Kukacmatyival is... — O is a kedvenceim közé tartozik. Egyszemélyes gyerekdarab, de titkon több kolléga is megnézte már „persze csak a gyerek kedvéért!”. Ezt az Bán János arca 15 évi színházi munka és több, mint húsz bemutatott film után valószínűleg mindenki számára ismerős FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET előadást játszom angolul is jártam vele Erdélyben, Angliában, Lisszabonban, Amerikában, majd egy újabb meghívás Clevelandbe... —És a jövő...? — Szeptemberben kezdődnek a Katonában a Cseresznyéskert próbái, a Komédiumban egy Mrozek-darab, filmforgatás, és ... egy különleges vállalkozás: a táncszínház. Mindig is szerettem a nagy kihívásokat. Olyan feladatokat, amik látszólag meghaladják az erőmet. Ilyen volt a Kukacmatyi angol változatának megtanulása, a Színészautomata és legújabban a táncszínház, Magyar Éva segítségével. — Távolabbi tervek? —Egy évnél tovább nem látok. Talán újabb feladatok, talán háború... Antal Gyöngyi 'Ezüst a Lord Majorban Tavasz (Ezüst György rajza) A Lord Major étterem nevéhez méltóan kellemes, elegáns hely Budapesten, a Városmajorban. Pár napja galériának nevezett pavilonjában nyitották meg Ezüst .György festőművész tárlatát. —Manapság nem divat a művészetpártolás. Hogyan jutott eszükbe, hogy kiállítást rendezzenek?—kérdezem Rsthner Róbertét. V- Annyi a vendéglátó egység, hogy ki kell tűnnünk valamivel — kezdi a fiatal üzletvezető. — Három éve rendezünk itt kiállításokat egy-egy művész alkotásaiból. Jól jár a művész, és jpl járunk mi is, hiszen a festő után betér hozzánk a közönsége is. * Beszélgetésünk közben megérkezik üst György, karján csöppséggel, Rita lánya kisfiával, akit a család Macinak szólít. A Mester pólóján lánya és unokája fényképe. —Ez aztán a sztárolás—mondom. Festőművészünk kihúzza magát, hogy még jobban kisimuljon mellén a fénykép. — Ugye nem haragszik meg, ha megállapítom: az itteni festmények új oldaláról mutatják be? — Ezt hogy érti? —Mostani képein a korábbi hidegkék és fehér helyett a meleg színek tobzódnak. ,A Zsuzsanna és a vének", a,,Fürdés után" és a , Javasz” című munkáin például a barna és a sárga valamennyi árnyalata fellelhető. Gyönyörűek az aktjai... — Korábban is festettem ezekkel a színekkel, lehet, hogy nem találkozott azokkal a képeimmel. —Meddig tekinthető meg a húsz képből álló kiállítás? ■— Augusztus 31-ig. B. V. Mit olvas? Simon Imre Mit olvas? — tettük fel a kérdést a megyei közgyűlés elnökének. Dr. Simon Imre 1947-ben született, országgyűlési képviselő (MSZP), 1990 óta áll a megyei közgyűlés élén. Korábban az MTA Regionális Kutató Központja Alföldi Kutató- csoportjának volt a vezetője, Békéscsabán. A földrajztudományok kandidátusa. — Hogy mit olvasok? Természetesen a Békés Megyei Hírlapot — kezdte válaszát félig tréfásan az elnök. — Komolyra fordítva a szót, valamikor sokat olvastam, vettem is könyveket, szép könyvtáram gyűlt össze, lehet vagy 4000 kötet. Főleg kézikönyveket és számomra fontos regényeket vásároltam. Mint mindenkinek, nekem is voltak korszakaim, amikor csak Vernét olvastam, aztán Jókait, Móriczot, Tömörkényt, Németh Lászlót, Dosztojevszkijt. Egy időben Stefan Zweiget faltam, utóbb, amikor tudományos munkával foglalkoztam, főleg szakirodalmat olvastam. Vallottam, sok száz könyvet kell megismerni ahhoz, hogy az ember a három legfontosabbal találkozzon. Kettőt talán már megtaláltam. Sajnos, ma már egyre kevésbé van időm szépirodalmat olvasni. Néha Főleg Ady és Babits verseit szereti egy-egy verseskönyvet még leveszek a polcról, arra még futja. Főleg Adyt és Babitsot szeretem. „Elönt” a hivatali anyag, hetente több kilónyi parlamenti előterjesztésen, törvénytervezeten és egyéb dokumentumon kell átrágnom magam. Egy könyv azért mindig ott van az ágyam mellett: most A nagyfőnök című kötetet olvasgatom, bibliaparafrázis, bárhol bele lehet kezdeni, igazán érdekes olvasmány. Ajánlom másoknak is. Á. Z. Olvasójegy Louis Baldwin: Nagy emberek nagy szerelmei című könyve — amely a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg — regényes formában tárja elénk a legendás szerelmeket, a viharos szenvedélyeket és több „furcsa pár” sokáig tabunak számító szerelmét. Néhány név a könyvből: Kleopátra és Antonius, Mme du Barry és XV. Lajos, Josephine és Napóleon, Georg Sand és Frédéric Chopin, Lord Douglas és Oscar Wilde, Eva Duarte és Juan Peron. Sikerkönyvek 1. A film krónikája 2. Dali album 3. David Fraser: Rommel 4. Milan Kundera: Halhatatlanság 5. Márquez: A szerelemről és más démonokról Információ: Lord-Szeged könyvesbolt, Gyula, Rőfös udvar, Erdődi Eszter boltvezető. Videoslágerek 1. Született gyilkosok (akciófilm). 2. Junior (vígjáték). 3. A specialista (akciófilm). 4. Időzsaru (sci-fi). 5. Forrest Gump (dráma). (Információ: Muszi-Montázs Videotéka, Orosháza, Muszka Kálmán cégtulajdonos.) Képet nyerhet! Augusztus 12—13-ai képzőművészeti játékunk megfejtése: 1. Csuta Galéria és Alkotóház. 2.6 országból. 3. A táborvezető munkáját a felesége és lánya segíti. A szép számú megfejtő közül a művészek által felajánlott, „Az ártéri formák” című képet Sipiczki Anikó kamuti olvasónk nyerte. Gratulálunk! Petőfi István: Sándor bátyámhoz ígérsz nekem paripát, Még pedig párjával; Legyenek bármily drágák, Nem gondolsz árával. Csak hogy Pisti öcsédnek Nagyobb kedve legyen, Mert eztán vásárokra Majd lóháton megyen. Jól meggondold bátyám, Amit ajánlottál, Tudod, hogy az ígéret Adomány után vár. Igyekezz hát, hogy gazdag Minél előbb legyél Istók öcséd számára Paripákat vegyél. Attól tartok, hogyha majd Gazdagságod várom, A vásárra holtomig Gyalog kell sétálnom (Kunszentmiklós, 1844.) „István öcsém” Százhetven évvel ezelőtt, 1825. augusztus 18-án született Petőfi István, az István öcsémhez című vers címzettje. Élete nagy része Békés vármegyéhez kötődött, 1858 őszétől haláláig a Kondoroshoz közeli Csákón lakott. Zaklatott évek után került ide. A forradalom és szabadságharc idején vállalt szerepéért elvitték Tirolba katonának, később összeesküvés vádjával háromévi sáncmunkára ítélték. Hazatérve egy ideig Pesten lakott, majd nevelő lett Dánoson, Gaylhoffer János földbirtokosnál. Ez lett a végzete: szerelmes lett gazdája lányába, Antóniába. Az apa azonban — Petőfi István bizonytalan egzisztenciája miatt — hallani sem akart a frigyről. Szendrey Ignác, Petőfi Sándor apósa segített rajta: gazdatiszti állást szerzett neki Geiszt Gáspár uradalmában. Ekkor került Csákóra. Antónia apját az állás nem hatotta meg, öt évig még ellenállt lánya kérőjének. Csak 1863-ban adta áldását az esküvőre. A boldogság azonban nem tartott sokáig, Gaylhoffer Antónia, házasságuk nyolcadik” hetében otthagyta férjét. A szakítás oka egy csákói asszony volt, aki pusztai magányában hatalmába Antónia csak halála után bocsátott meg neki kerítette Petőfi Istvánt, akit az esküvő után sem engedett ki a karmaiból. Amikor a mit sem sejtő fiatalasszony a dologra rájött, szakított. Bár törvényesen soha nem váltak el, Petőfi István hiába hívta, könyörgött neki, esedezett megbocsátásért, az asszony haragja nem enyhült. Végül 17 múlva újra találkoztak — Antónia zokogva borult még mindig szeretett férje koporsójára. Különben Petőfi Istvánt a Geiszt- uradalomban családtagnak tekintették, a környéken pedig haláláig tisztelték és szerették. 1858 decemberétől ő volt a gyámja Sándor bátyja fiának, Zoltánnak. Unokaöccse könnyelmű élete és 1870-ben bekövetkezett, korai halála nagyon megviselte. Ezt követően teljesen magába fordult, alig mozdult ki Csákóról. 1880. április 28- án apróságait végrendeletileg a barátaira, 400 holdas dévaványai birtokát feleségére, bátyja iratait pedig a Nemzeti Múzeumra hagyta. Három nappal később, május elsején meghalt. Achim Adám békési esperes búcsúztatta a csákói uradalmi temetőben. Petőfi István bátyjához hasonlóan verselgetett, jobbára csak a maga mulattatására, vagy barátai szórakoztatására. Költeményei Petőfi Sándor és a népdalok hatását mutatják. Ennek ellenére hívatlan dalnoknak nevezte magát, tehetségét soha nem tartotta bátyjáéhoz mérhetőnek. Itt közölt verse válasz Petőfi Sándor Szülőimhez című költeményére, annak is hetedik versszakára. —tán Petőfi Sándor: Szülőimhez Hejh, édes szülőimék, Gazdagodjam meg csak! Akkor, hiszem istenem, Nem panaszolkodnak. Minden teljesülni fog, Amit csak kívánnak; Megelőzöm vágyait Éd'sapám s anyámnak. Lesz csinos ház, amiben Megvonulnak szépen; Pince lesz a ház alatt, Jó bor a pincében. Meghihatja éd’sapám Minden jóbarátját; Borozás közt leiköket A jókedvbe mártják. Szép kocsit csináltatok Éd’sanyám számára; Nem kell, hogy a templomot Gyalogosan járja. Lesz arany szegélyzetű Imádságos könyve, Krisztus urunk képe lesz Szépen metszve benne. Pistinak meg majd veszek Drága paripákat, Rajtok jó Istók öcsém Vásárokra járhat. Végesvégül lesz nekem Dúsgazdag könyvtárom; Akkor majd a verseket Nem pénzért csinálom. Ingyen osztom azokat Szét az újságokba; Minden szerkesztő, tudom, Szívesen fogadja. S hogyha szép Iványt kaphatok: —De magyar lelkűt ám! —Éd’sapám táncolni fog Fia lakodalmán. így élünk majd boldogan A mulatságoknak, így biz, édes szüleim... Gazdagodjam meg csak. (Pest, 1844. augusztus)
