Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-14 / 189. szám
1995. augusztus 14., hétfő MEGYEI KÖRKÉP / SOROZA T Marad minden a régiben, de! A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház vezetői is megkapták július 25-én dr. Kiss Viktória ÁNTSZ igazgató főorvostól a tájékoztatást a minisztérium döntéséről, amely szerint a gyulai és csabai kórházban gyakorlatilag megszokott kerékvágásban mennek tovább a dolgok. Hatalmi szóval nem kívánják csökkenteni az ágyszámot és a struktúrát sem változtatják meg. —Hogyan fogadták a döntést? — kérdeztük dr. Kander Zoltánt, a kórház orvos-igazgatóját. — Megnyugvással. Ugyanakkor természetesen tudjuk, hogy szükség van a belső struktúránk javítására és ésszerűsítő intézkedéseket is meg kell hoznunk. De ma az igazi kérdés októberben dől el. —Mi lesz októberben? — Akkor válik esedékessé az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral az 1996. évre szóló finanszírozási szerződésünk megkötése. A részletekkel nem akarom untatni az olvasókat, de megtörténhet, hogy 1996-ban — ugyanolyan teljesítmény mellett — reálértékben mintegy 20%-kal tovább csökken a bevételünk! Ez pedig olyan szorítást jelenthet, amely akár drasztikus intézkedések meghozatalára is késztetheti a kórházunkat. — Kik fognak dönteni a pénzek elosztásáról? — Tudomásunk szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, de állítólag az OEP létrehozza a területi egészség- biztosítási bizottságait is. Hivatalosan erről bennünket még nem tájékoztattak, ezért nem tudhatjuk, hogy a megyei bizottság milyen jogköröket kap meg, milyen lesz az összetétele, kik lesznek a tagjai, de nem sorolom tovább a megváytA kérdés októberben dől el” — mondja dr. Kander Zoltán laszolatlan kérdéseinket. Nagyon remélem, hogy hamarosan! mindezekről már többet tudunk. Lovász Sándor Gyopárosfürdő kulisszatitkai Idilli kép a tavon Sokat hallatott magáról az utóbbi időben Gyopárosfürdő. Tapasztalatból tudom, hogy sokféle ember megfordul itt: ki azért, hogy ússzon a versenymedencé- ben, ki azért, hogy megmozgassa fájó tagjait a termálvizes medencében, ki meg egyszerűen csak a jó hangulat, a remek társaság miatt jön ide ki. Nyári munka címén módom volt hosszabb időt a fürdőben tölteni, így a kedves olvasót is beavathatom a strand működésének kulisszatitkaiba. Ami a legszembeötlőbb volt számomra, a jó munkahelyi légkör, a vezetők és a beosztottak közötti megértés. El kell mondanom, féltem az első találkozástól, motoszkált bennem a félsz: vajon hogyan fogadnak majd? Itt tanultam meg, hogy rengeteg türelem kell az emberekhez, mert ahány ember, annyiféle. A fürdő sokáig küszködött gondokkal, rossz hírét is keltették, ám az idén nem panaszkodAz utóbbi évek, de főként az elmúlt hónapok politikai vitáinak szereplői érvelésiek során gyakran folyamodtak az összehasonlítás eszközéhez. Azaz, valahányszor terítékre került az erdélyi/romániai magyarság korábbi s mostani helyzete, újságíróktól kezdve egészen az államfőig, mindenki a magyarországi románok jogfosztottságára hivatkozva nevezte túlzottnak, elfogadhatatlannak, alkotmányellenesnek a jogos követeléseket. A kommunista rezsimnek köszönhetően a romániai közvélemény vajmi keveset tudhat(ott) a magyarországi románokról. A diktatúra vezérei jóformán tudomásul se vették létezésüket. A tájékozatlanság, s mostanában a szándékos csúsztatás ismét a figyelem homlokterébe állította a „Viharsarok” román nemzetiségű magyar állampolgárait. Töbhatnak sem a gyopárosiak, sem az orosháziak: kedvenc strandjukat kanadaiak, németek, hollandok is látogatják és ami a legfontosabb: a vendégeskedők elégedetten távoznak. A napokban reklámfilmet forgattak, de bek között éppen Románia elnöke, Ion Iliescu hivatkozott több alkalommal is arra, hogy Magyarországon mindent elkövetnek az ott élő kisebbségek asszi- milálásáért, s bár törvényt hoztak, megalakították önkormányzataikat, a szomszédos ország kisebbségei messze nem élvezik azokat a jogokat, melyeket Románia garantál a területén élő nemzeti kisebbségeknek. A fentiek hallatán nyilván sokunkban megfogalmazódott a kérdés: Magyarországon valóban pusztulásra ítéltetett a román kisebbség? S egyáltalán, kik alkotják azt a közösséget, mit akarnak annak tagjai? Június végén alkalmunk adódott a „helyszínen”, Gyula városában és környékén „tetten érnünk” a magyarországi román kisebbségi létet ama páfnap alatt, amit ott töltöttünk. A tapasztaltakat itt járt a regionális televízió Szieszta műsorának a stábja is. Száz szónak is egy a vége, és ehhez Vergiliust hívom segítségül: „Annak higgy, aki már kipróbálta!” Somodi Gyöngyi összegző beszámolóink nem az összehasonlítás, az összevetés, az ujjal mutogatás szándékával íródtak, faggatózásaink sem arra irányultak. Helyzetrögzítő, a tényállást feltérképezni igyekvő írásaink elsősorban a megszólaltatott magyarországi románok álláspontját képviselik, kerülvén szinte mindennemű kommentárt, megjegyzést részünkről. A Magyarország délkeleti részén élő románok ősei mindig is Magyarország lakói voltak. A XVI. század végén a Fekete- és a Fehér-Körös dombos-hegyes vidékein éltek, mely terület akkor a Magyar Királyság része volt. A XVII. század végén ezt a részt a Partiumhoz, s ezáltal Erdélyhez csatolták, ám a XVIII. századi népességmozgás ismét magyar földön találta őket. Számuk alakulásáról sok-sok adat látott napvilágot, még több kering és terjed szájról szájra. Egyes források szerint a II. világégés végén a mai Magyarország területén úgy 150—200 ezer román nemzetiségű élt. A ma magukat románnak vallók száma 20—25 ezerre tehető. Sorsuk, számuk alakulásáról, megmaradási esélyeikről szóljanak a legilletékesebbek, a magyarországi románok ismert vagy ismeretlen képviselői, akik nem mindig ugyanolyan megközelítésből vélekednek a bennünket is foglalkoztató kérdésekről... (Folytatjuk) Szomszédolás — 1. A Viharsarok román nemzetiségéről A romániai Magyar Szó a közelmúltban riportsorozatot közölt a magyarországi románságról. Megszólaltatta a hazai románság lapjának fó'szerkesztőjét, a gyulai görögkeleti vikáriust, a román nemzetiségű polgármestereket és ellátogattak románok lakta Békés megyei településekre is. A beszámolót holnaptól folytatásokban közöljük. Alább a riportsorozathoz írt bevezetői olvashatják. Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. bankpapírjainak legújabb kamatai GARAS - a guruló betét A GARAS betétszerződést annak ajánljuk, aki szereti a kényelmet és a biztonságot. Ha a 30, 60 vagy 90 napos lekötési idő elteltével Önnek még nincs szüksége a pénzre, semmit sem kell tennie, az mégis tovább kamatozik. A Bank - a kamatokkal növelt betétösszeget - automatikusan újra leköti az eredeti időtartamra. KRAJCZÁR - a klasszikus A KRAJCZÁR takarékbetét szerződést annak ajánljuk, aki magas hozam fejében hosszabb időre nélkülözni tudja pénzét. A takarékbetét 120, 180, 270, 366 és 540 napra köthető. Ha a lekötés idejére naptári év vége esik, a Bank a kamatot tőkésíti, így az Ön pénze kamatos kamattal gyarapodik. 5600 Bé 5540 Sza betét Lekötési idő Éves kamatláb 120 nap 180 nap 270 nap 366 nap 540 nap 27,0% 28,0% 28,0% 28,0% 28,0% késcsaba, Szent István tér 2. írvas, Kossuth Lajos utca 21. ARGOSZ Biztosító Rt. Társaságunk, az ARGOSZ Biztosító Rt. tőkeerős nyugat-európai biztosítók által létrehozott, dinamikusan fejlődő biztosító társaság, amely a lakás-, a gépjármű-, a vagyon- és a mezőgazdasági biztosítások teljes körét kínálja egyéni és vállalati ügyfeleinek. Kiemelt figyelmet szentel a vidéki népesség biztosítási igényeinek kielégítésére s ügyfeleinek minőségi kiszolgálására. Békés megyei képviseletünk folyamatos bővítése és továbbfejlesztése érdekében TERÜLETI IGAZGATÓT keresünk Békés megyei hálózatunk irányítására, Békéscsaba központtal. Feladata lesz a megye üzleti és marketingtevékenységének irányítása, a vállalkozóként működő helyi képviselők fokozatosan kiépítendő és bővítendő hálózatán keresztül. E munkakörbe olyan felsőfokú végzettségű, többéves biztosítási tapasztalattal rendelkező, jó fellépésű, üzleti szellemű szakembert keresünk, aki jó kapcsolatteremtő és szervezőkészséggel rendelkezik, és hosszú távon elkötelezett tagja kíván lenni egy stabil céget építő csapatnak. Az ügyfeleink szempontjából is kulcsfontosságú munkát versenyképes jövedelemmel és megfelelő munkakörülményekkel honoráljuk. A felelősségteljes, változatos és sok utazással járó munkához személygépkocsit biztosítunk. A pályázók fényképes szakmai önéletrajzát REI/B hivatkozással várjuk a következő címen: ARGOSZ BIZTOSÍTÓ RT, 1525 Budapest, pf. 782. További információk: Sebestyén Katalin, telefon 212-2164.
