Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. augusztus 14., hétfő Földintc volt. Szokodi Gyula református lelkész, aki 1909-ben Battonyán született, 1983-ban ezen a napon halt meg Budapesten. Teológiát Budapesten, és a Bielefeld melletti Bethel In­tézetben tanult. 1947-ben Pé­csett államtudományi dokto­rátust szerzett. Segédlelkész volt Tiszaderzsen, Kunhe­gyesen, Dévaványán, lelkész Tiszainokán, Szolnokon, Dobáson. 1980 július 1-jén nyugdíjazták. Gyermekrajzok. A Körös—Maros/vidéki Ter­mészetvédelmi Igazgatóság szervezésében augusztus 14- én 13 órakor nyílik Szeghal­mon, a művelődési központ­ban az „Én és a természet” címmel meghirdetett gyer- mekrajzpályázat vándorkiál­lítása. Első az óvoda. A domb- iratosi önkormányzat ado­mánygyűjtést kezdeménye­zett az intézmények gázbekö­tésére. Eddig 33 ezer 100 fo­rint gyűlt össze. A pénzt az óvoda bekötési munkáira for­dítják. Iskolai centenárium. Mezőberény képviselő­testülete 150 000 forintot sza­vazott meg a helyi 2. számú általános iskola alapításának 100. évfordulójára rendezen­dő ünnepség költségeinek tá­mogatására. Két részletben. Ma­gyardombegyházon 33-an ré­szesültek jövedelempótló tá­mogatásban június 30-án. Közülük jelenleg 20 személyt foglalkoztat az önkormányzat két hónapos időtartamra. A „kaszálós” és „meszelős” bri­gádok tagjaival az őszi mező- gazdasági munkák befejezése után ismét szerződést kötnek, s így az érintettek még az idén megszerezhetik a jövedelem- pótló támogatás további fo­lyósításához szükséges 90 na­pos munkaviszonyt. ,,Legismeretlenebb költőismerősünk? ” Az élő legenda, Faludy György A középkori zseni-fenegyerek Villon gondolatait elsőként édesapám adta kezembe egy számomra később legendává lett költő, Faludy György át- költésében. E versek által lett talán leginkább ismertté a múltban az egyetemes ma­gyar költészet „legismeretle­nebb ismerőse”, a XX. század feltehetően legnagyobb ma­gyar költője. Élete, személyi­sége legenda, kifejezője a leg­töményebb és -igazságtala­nabb történelmi változások­nak. Vele beszélgethettünk tegnap egy békési alkotóház kicsiny kertjében, ahová fes­tők, képzőművészek tisztele­tére érkezett a 81 esztendős örökmagyar „világpolgár”. — Magánkezdeményezésre, belső erők mozgatására, nem állami automatizmus irányítá­sával alkottak értékeset ezek a Békésen összegyűlt festők. A képzőművészethez rengeteg szál fűz. Hosszú életemből mindössze húsz évet töltöttem Magyarországon. A harminc- három évi második emigráció után olyán országból jöttem, ahol nem olvasnak többé verse­ket, prózában sem írnak re­gényt, hanem történelmi műveket írnak át. Az újságok­ban többnyire nem jelenik meg irodalmi kritika vagy ha igen, akkor a szerkesztő úgy vágja meg, hogy a legkisebb helyre férjen. Hazajöttem ide, ahol a kultúra — a Kádár-korszakban éppen azért erősödött meg, mert tilos volt az igazi kultúra — erőteljesebb, mint Angliá­ban, Kanadában vagy az Egyesült Államokban. Itt még mindig ragaszkodnak ahhoz, Faludy György, a Kossuth- díjas költő FOTÓ. KOVÁCS ERZSÉBET ami az emberi élet boldogság­vágyó pozitívuma mellett az egyetlen, a művészetek léte. — Faludy Györgyöt üldözték a nyilasok és internálták a kom­munisták. Könyve Magyarorszá­gon hivatalosan 1947-ben és 1988-ban jelent meg. Külföldön éppen a békési származású Püs- ki Sándor is kiadta számos más külföldi kiadó mellett. A hazai vi­lágban szamizdatként terjedtek versei és Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi ihletésű kötete, amelyet 1988-ban 60 ezer pél­dányban kapkodtak el az olva­sók. Amikor hat esztendővel ez­előtt hazatért, ünnepelték és ta­lálkozóról találkozóra invitál­ták... — Ez mainapság is így van. Féltem, hogy itthon csak az idő­sebbek ismernek majd. Ehelyett évente 15-20 komoly rendez­vényre utazom, ahol többségé­ben az általam szeretett fiatalok­kal találkozom. Hat éve Buda­pesten élek, kaptam egy felújí­tott lakást a XII. kerületi önkor­mányzattól, maradok immáron véglegesen. A fiatal lírikusokkal nincs kapcsolatom, ők régimódi költőnek tartanak, mert a vers­ben fontosnak tartom a zenét. — Min dolgozik ezekben a napokban? — Három szonettet írtam az Alföldnek. Hamarosan megjele­nik egy gyűjteményes kötetem Versek címmel, az 1932-től mostanáig írtak 860 oldalon, a Magyar Világ Kiadó gondozásá­ban. Ok még akkor kerestek meg Torontóban, amikor itthonról senki nem hívott. Az összegyűjtött verseim 95 száza­lékát tartom jónak, a többit ki­hagyjuk, mert azok nekem sem tetszenek. Főként a fiatalkoriak. A Száz szonett című könyvemen a kiadó egyetlen fillért nem ke­res, mert eladható áron kínálja. A hamarosan megjelenőt az ára miatt bizonyosan kevesebben tudják majd megvásárolni. —Hat évvel ezelőtt nyilatkoz­ta, hogy Amerikában unalmas az élet, nem történik semmi. Ezért inkább itt tölti majd a napjait az alakuló, izgalmas új világban. Nem változott a véleménye? — Csalódtam értelmes, tehet­séges emberekben, személyük­ben derék, liberális ellenzékiek­ben, akik érthetetlen módon le­mondtak céljaikról. Kit szeres­sek ezek után? A politikát most egyaránt tartom izgalmasnak és undorítónak. Azt, hogy miként alakul az ország sorsa, nem tu­dom, szerintem azok sem, akik a politikát formálják. — Mit tart fontosnak nyolc évtizeddel a háta mögött? — Hogy tudjuk élvezni az életet, a művészeteket, legye­nek barátaink, olvassunk, ne maradjunk magunkra se a sze­mélyes életünkben, se tágabb világunkban... BedeZsóka A MIÉP a volt pártelnökről A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) Békés Megyei Elnöksé­ge nyilatkozatot adott ki Földesi János volt megyei pártelnök le­váltásával kapcsolatban. A testület ebben visszautasítja Föl­desi MIÉP-et ért rágalmait. Meg­állapítják továbbá, hogy a me­nesztett elnök nem tudta a pártot talpraállítan i, ami t bizony ít az ön­kormányzati választásokon nyúj­tott gyenge teljesítményük. Az elnökség a továbbiakban felrója Földesinek a békési fiatalok már­cius tizenötödikéi „felültetését”, valamint az elnökség határozott tiltása ellenére vállalt szereplését a szarvasi Trianon-ünnepségen. „Ha valaki nem érti meg, hogy miért kerül fel személy szerint játszi könnyedséggel a liberális média képernyőjére a MIÉP-re hátrányos kijelentésekkel, az nem való közénk, annak nem szolgálat, hanem csak a szereplés a fontos. Csupán az a szeren­csénk, hogy Földesi előadásai os­tobák és zavarosak.”—fejeződik be a MIÉP Békés Megyei Elnök­ségének nyilatkozata. • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Mától drágul a benzin és a gázolaj Mától átlagosan három forinttal többet kell fizetni egy liter üzemanyagért a MÓL Rt. töltőállomásain. A 91-es oktánszámú ólmozatlan motorbenzin literenként 81 forint 80 fillérbe, a 95-ös ólmozatlan motorbenzin pedig literenként 83 forint 80 fillérbe kerül augusztus 23-ától. Az ólmozott üzemanyagok közül a 92-es oktánszámú motorbenzin egy literjéért 88 forintot, míg a 98-as egy literjéért 89 forint 80 fillért kell majd fizetni. Emelkedik a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj ára is. Áz előbbi literenként 69 forintba, utóbbi pedig literenként 30 forintba kerül. Amennyiben a gazdálkodás feltételeiben szeptember hónap folyamán nem lesz olyan változás, ami az üzem- és tüzelőanya­gok árát literenként 1 forint 50 fillérnél nagyobb mértékben változtatná, akkor ezek az árak szeptember 30-áíg már nem módosulnak. Az áremelésre egyébként az augusztusi 8 százalé­kos forintleértékelést követően kerül sor, ám a termékek árainak kialakításában a MÓL Rt. ezenkívül figyelembe vette a környező országok piacgazdaságainak ármozgását és a belföldi piac érték­ítéletét, valamint a kereskedelmi partnerek és a MÓL Rt. hosszú távú üzleti érdekét, g^kés Megyei Hírlap, 1994. augusztus 23. Mondjon egy sztorit! A 25 ezredik előfizető és a tv Úgy kezdődött, hogy 1933 nyarán rikkancsnak szegődtem. A falut körbeacsarkodva megpihentem egy-egy fűzfa árnyékában, s olvastamban eltűnődtem: hogyan is készül a lap. Később megta­pasztalhattam: kínnal, gyötrődéssel, mások parancsára vagy a lelkiismeretre hallgatva. Időben távolabb—munkám végeztével — a gyalupad mellett írtam meg első „művemet” a Viharsarok Népének, amit közreadtak. Vettem is hamarjában öt példányt és ácsceruzával dedikálva ajándékoztam a szaktársaknak. Később a politikai pálya felé sodort a sors. Pártiskola követke­zett, ahol faliújság-felelős lettem. Hetente két cikket kellett írnom, például olyasmit: Milyen korszakalkotó jelentőséggel bírt a Szovjetunió első alkotmánya? Mire letelt az öt hónap, közölték: Elvtárs, téged a sors is újságírónak rendelt. Máig él bennem az asztalosszakma iránti szeretet, mégis újságírásra adtam a fejem és 1954. augusztus 22-én rovatvezetői kinevezéssel átléptem a Viharsarok szerkesztősége küszöbét. Első dolgozatként vezér­cikket javasolt a főnökség. A téma: „A mélyszántás gazdasági jelentősége.” Kifiadzottam, de máig sem tudom, hogy nagyívű eszmefuttatásom hány parasztembert dühített, de a két főnökre is komoly munkát rótt, mire a mű nyomdába kerülhetett. Azt sem tudom, mennyi hasznot hajtott okításom a megye parasztjainak. Úgy vélem, semmit. Ők azt jobban tudták, ha tehették volna. Apropó! Engem egy harminc soros sztori megírására kértek fel, és mennyit fecsegtem! íme a sztori: A lap 25. évfordulójára és a 25 ezredik előfizető megnyerésére készültünk. Előálltam az ötlettel: a 25 ezrediknek televíziót ajándékozzunk az ünnepségen. A gazdasági főnök ellenezte. Hogyisne, a Szabad Föld is ráfázott. Ők pár év vei korábban egy pár lószerszámot ígértek a nem tudom hányadiknak és egy battonyai kulák lett a nyertes, a lovait pedig néhány nappal előbb terelték be a tszcs-be. A mi huszonötösünk nem kapott semmit. Én pedig az ötvenediken nem vehettem részt — pedig hallom finom bográcsost főztek, jó hideg sör is volt — mert hányt-vetett költözködésem miatt később talált rám a postás. Lelkem rajta, nyalhatom a számat. No de, sebáj! Csináljátok ezt a lapot nyűggel, gonddal, elhivatottsággal és jó egészséggel! Deák Gyula ny. fó'szerkesztó'-helyettes Megkérdeztük olvasóinkat Érdemes-e állattartással foglalkozni? Sándor László, 62 éves, mező­kovácsházi nyugdíjas: Az állattartás itt vidéken a létfenntartáshoz szükséges, másrészt szorosan összefügg a mezőgazdasággal. Nagyon alá­húznám azonban, hogy jelenleg az állattartás lehetőségei ke­gyetlenül rosszak. A fenntartási költségek és az értékesítés kö­zött nincs megfelelő jövedelme­zőség, amiből a család meg tud­na élni. Sokan kényszerből tar­tanak jószágot az élelem biztosí­tására. A mezőgazdaság és a fel­dolgozóipar között sincs össz­hang. Kőszegi Józsefné, 26 éves, al- máskamarási tanítónő: Állatokat tartani nagyobb számban nem éri meg. Keveset a saját részre pedig olyan, mint apránként bankba rakni a pénzt: ha szükséges, legyen mihez nyúlni. Drága a takarmány, az ólak kialakítása és az energia, így nem éri meg. A mi csalá­dunk is csak annyi csirkét, kacsát tart, amit megeszünk, il­letve 1-2 sertést, ha kell eladás­ra. A cégek sem egyformán fi­zetnek és ingadozók az árak. Ennél jobb a növénytermesz­tés. Gábor Sándor, 56 éves, nagyka- marási tsz/dolgozó: A táp árait nézve nem sok értelme van az állattartásnak. Emellett az átvételi ár is nagyon gyenge. Arról nem is szólok, hogy sehol nem fizetnek azon­nal, etetni pedig kell. Volt olyan év, amikor futhattunk a pénzünk után. A kollégám is, aki nagyban dolgozott, felha­gyott vele. Én még próbál­kozom kisebb-nagyobb siker­rel a sertéstartásban. Ez az új energiaár-emelés megint a pa­rasztságon üt egyet. De enni muszáj. Bordás Kálmán, 70 éves, békés­csabai nyugdíjas: Úgy gondolom, csak saját szükségletre. A takarmány drá­ga, az állatokkal foglalkozás időigényes, és a sok munka, a ráfordítás nem mutatkozik meg a felvásárlási árakban, a haszon­ban. A takarmánynövény-ter­mesztők is hasonló gondokkal küzdenek — azaz tőlük is ol­csón veszik át a terményt —, a termékek mégis a csillagos eget súrolják. Én 30 kacsát és 30 csir­két, tyúkot tartok. Az udvaron, majd a mélyhűtőben elférnek. H. M. — Ny. L. Eladó 900 m2 alapterületű, 6 éve épült, 2 szintes ÜZEMINGATLAN Békéscsabán, belterületi részen. Qelefón, fax, ipari áram, konyha, ebédlő, öltözők, zuhanyzók, gépkocsibejáró...) Bruttó ár: 26,5 millió Ft. ÉRDEKLŐDNI: A (66) 441-134-ES TELEFONON. Használt teherautók széles választékát kínáljuk az Eurotruck-Ker. Kft., Szarvasi út 103. sz. alatti telepén (ÖMV-benzinkút bejárati oldal). Kedvező áron kaphatók: — platós, ponyvás kisteherautók — csukott, dobozos vagy üvegezett áruszállítók — fix platós, billencs teherautók (3—5 t). DAF-típusú (holland) új teherautók megrendelhetők rugalmas lízing- és részletfizetési feltételekkel. ★ * * * EuroTruck * *** Kér HASZONGÉPJÁRMŰ-FORGALMAZÓ KFT., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. (ÖMV-kút bejáratánál). Telefon/fax: (66) 450-726. Levélcím: 5601 Békéscsaba, postafiók: 319. Nyitva: 9—17 óráig (szombaton 9—12 óráig).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents