Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

Megyénk pávakörei... Az idei Bélmegyer-napon 16 fellépő kórussal rendezték meg a Pávakörök II. Megyei Találkozóját. (3. oldal) SPORT melléklet 10-12. oldal Megkérdeztük olvasóinkat Kőszegi'Józsefné almáskamarási taní­tónő arról szólt, érdemes-e állattartás­sal foglalkozni (5. oldal) 1995. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ ÁRA: 21 FORINT (+2,50 FORINT ÁFA) L. ÉVFOLYAM 189. SZÁM Hírek Nemzetiségi folklórnap. A Néprajzi Múzeumban au­gusztus 20-án 14 órától nem­zetiségi folklómapot rendez­nek. Kézműves bemutatók, kóstolók nemzetiségi kony­hákból, nemzetiségi folklór- műsor szerepelnek a prog­ramban. Tisztázni a félreértést. Babák Mihály szarvasi ön- kormányzati képviselő rend­kívüli indítványt terjesztett elő, melyet a csütörtöki ülésükön tárgyalnak a képvi­selők. A beadvány a közélet tisztasága jegyében szüle­tett, s arra hivatott, hogy a választott tisztségviselők, valamint a polgármesteri hi­vatal vezető munkatársai gazdasági társaságokban va­ló tulajdoni hányadát és ve­zető szerepét tisztázza. Mint ismeretes, többirányú plety­ka kelt szárnyra Szarvason, amely nem kímélte a város vezetőit sem. Babák Mihály indítványáról a képviselők 16-án döntenek. Együttes ülés. A lökösházi önkormányzat pénzügyi és kulturális bizottsága augusz­tus 15-én együttes ülést tart, amelyen megvitatják a beis­kolázással kapcsolatos kér­déseket, szó lesz a tankönyv- támogatás mértékéről és a beiskolázási segélyek össze­géről, elosztási elveiről. Az élő legenda, Falu- dy György (Interjúnk az 5. oldalon) Megyebeli fiatalok is szép számmal utaztak a debreceni bulira, az egyetem­isták és főiskolások 20. turisztikai találkozójára. Grimaszverseny — néhány EFOTT-os kellékkel (Cikkünk a 3. oldalon) Bilinccsel fékezték meg az illuminált motorcsónakost Kék villámmal a Körös-parton A derék, jó öreg Lada terepjáró módjára tör utat magának a bozó­tosban. Nem is olyan rossz ez a konstrukció, a Körös-parti renge­teg meg sem kottyan neki. Álmosnak induló szombati raz­zia előhírnöke ő, benne a pilótá­val, Remeczki János rendőr fő­hadnaggyal, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vízi- és lé­girendészeti főelőadójával, illet­ve Harasztos Sándor főtörzsőr­mesterrel, aki a békéscsabai kapi­tányság közrendvédelmi osztá­lyáról kapcsolódik az akcióba. Nem véletlen, hogy a kiválasztott útvonal a békésszentandrási és a békési duzzasztó közötti élővíz és környéke. Ezen a szakaszon már idén is több tragikus vízibal­eset történt. A szarvasi kapitány­ság kezdeményezte, a megyei fő- kapitányság pedig elrendelte hát az ellenőrzést, beleértve a vízen közlekedőket, a fürdőzőket, a kempingezőket, a horgászokat, sőt, a rendőrök ezúttal a hétvégi bulikon és természetesen az uta­kon is megjelennek. A razzián 7 halőr, 5 polgárőr, 15 rendőr 2 motorcsónakkal, az Aerocaritas helikopterével és 6 gépkocsival áll munkába... A ,,Megint nincs rajta sap­ka” című Hofi-viccet juttatja (Folytatás a 3. oldalon) A negyed évezredes egyházközség Ünnepi istentiszteletet tartottak vasárnap Mezőberényben az evangélikus egyházközség jubi­leumi megemlékezés-sorozata keretében, amellyel őseik, a 250 évvel ezelőtti alapítók előtt tiszte­legtek a mai herényiek és a világ más tájairól az ünnepségre haza­érkezők. A német és magyar nyelvű istentiszteleten Harmati Béla püspök hirdetett igét. Az ün­nepség résztvevői megkoszorúz­ták a hősök szobrát, délután pedig a gyülekezeti ház udvarán a hely­ben maradottak és az elszárma­zottak találkozójával folytatódott a herényi evangélikus egyház- községi ünnep. „Összeesküvés” a kultúráért Tegnap délelőtt Békésen em­berek és autók sokasága gyűlt a Csuta Galéria és Alkotóház kiállításának megnyitójára, ahol ezen a napon a III. Nem­zetközi Művésztelep alkotó­tábora lezárult. Jó hangulatú, alkotó légkörű (ezt az itt készült művek is bizonyítják), hazai és külföldi kép­zőművészek együttléte ért vé­get ezzel az idei nyáron. Megérkezett a fővédnök, Faludy György Kossuth-díjas költő, a „hivatalos” megnyitót közvetlen-komoly okosság­gal előadó Görgey Gábor Jó­zsef Attila-díjas író, szülő­földünk festője, Ezüst György, Balázs Péter szín­művész és a tábort megvalósí­tó, támogató alapítvány kura­tóriumának részéről dr. Tuza Béla ügyvéd. „Imádok részt vermi össze­esküvésekben, Önök pedig en­nek részesei — mondta Gör­gey Gábor —, ez a művészetért és kultúráért tör­ténik, amikor minden ellene hat. Nehezebben legyőzhető ellenáramlat működik a társa­dalomban a korábbi hatalmi tiltásoknál, mert most nincs el­lenség, nincs ki ellen küzdeni. A régi értékekből sokat elve­szítünk az új világ építésénél, sokan nem érnek rá szeretni, nem tudják anyagiakkal elérni a kultúrát, teret nyer a közöny. Ez a szívmelengető vállalko­zás, Csuta György és barátai, a hivatal, a város, a közönség, a támogató vállalkozók összefo­gása némi biztatást jelent művészeknek és művészetpár­tolóknak.” A kiállítás augusztus 30-ig látható a Bolyai utca 17-ben. B. Zs. Gyulaexpo ’95 Kiállítás és Vásár a sportcsarnokban Immáron ötödször tartják meg augusztus 18-tól 20-ig a fürdő­város egyik legjentősebb nyári kulturális rendezvényét, a Gyulaexpót. A Gyulaexpo ’95 Kiállítás és Vásár mindössze annyiban szakít a hagyomá­nyokkal, hogy új helyszínt vá­lasztottak a szervezők, idén a sportcsarnok és környezete ad otthont a kiállításnak. A tradícióknak megfelelő­en a rendezők gazdag kulturá­lis kínálattal, olcsó vendéglá­tással, nyolcvanforintos csa­polt sörrel és — az eddigi leg­nagyobb méretű — tűzijá­tékkal várják az érdeklődőket. A vásáron bemutatkoznak már ismert vállalkozások és újak is. A skála széles, az eddig jelent­kezett 70 cég közül többek kö­zött van, amelyik híradástech­nikával, divatárukkal, reform­élelmiszerek forgalmazásával, klímaberendezésekkel, autó­kereskedéssel — a nagy már­kák képviselői közül itt lesz a Citroen, Chrysler, Nissan, Ford, Suzuki, Lada és való­színűleg a Skoda és a Fiat is—, vadászattal, víztakarékosság­gal, népi iparművészettel, ké­ziszerszámok forgalmazásá­val, horgászcikkek kereske­delmével foglalkozik. A kultu­rális kínálat úgyszintén bősé­ges lesz, naponta 10 órától éj­félig gondoskodnak a látoga­tók szórakoztatásáról. Az expón első ízben tarta­nak médianapot — augusztus 19-én, szombaton —, amelyen délelőtt a Gyula Tv nyilvános felvételt készít, este pedig a Gyula Rádió élő műsorát sugá­rozzák. Az expo látogatói az 50 fo­rintos belépőjegy megvásárlá­sával részvételi jogot szerez­nek a vasárnapi „ajándékeső­re”. A rászorultakért Több mint három évvel ezelőtt Szabó István, Mezőgyán akkori polgármestere vetette fel elő­ször, hogy jó lenne a rászorult lakosságot földhasználati jog­gal támogatni. Az volt az elkép­zelése, hogy az önkormányzati földeket meghatározott időre in­gyenes használatba adják a min­denkori rászorultaknak. Az ötle­tet több település is támogatta, így jött létre a Ceres Alapítvány, amely a térségben a szociális földprogramot koordinálja. A dolognak ma már országos visszhangja van. Augusztus 23- án hat minisztérium (pénzügy, belügy, földművelésügy, kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési, munkaügyi, népjóléti) ál­lamtitkára vagy helyettese érke­zik a térségbe, hogy a kormány előtt beszámoljanak tapasztala­taikról. Dicstelen honfoglalás Döbbenetes volt látni a tévé­híradóban a Knin központú Krainából menekülő szerbek exodusát. A Horvátország által visszafoglalt terület la­kói egyik pillanatról a má­sikra váltak földönfutókká; a dolgok jelenlegi állása sze­rint nem valószínű, hogy va­laha is visszatérhetnek szülőföldjükre az egykori Habsburg Birodalmat (tehát az akkori Magyar- és Hor­vátországot is!) védelmező szerb határőrök mai leszár­mazottai. Mielőtt azonban a szerb- pártiság vagy a horvátelle- nesség gyanújába kevered­nék, emlékeztetőül ideírom a történet folytatását: a kis-ju- goszláviai hatalom jelenlegi urai (végső soron az évek óta tartó esztelen öldöklés kirob­bantói) igyekeztek és igye­keznek „életteret” biztosítani a velük egyazon nemzethez és egyazon valláshoz tartozó szerb menekülteknek. Hogy hol? Például közvetlenül déli határaink mellett, a Vajda­ságban. A mostani dicstelen hon­foglalóknál már sok évszá­zaddal korábban ott élő ma­gyarok és horvátok maradé­kát távozásra kényszerítik, hátrahagyott lakóházaikba, lakásaikba krainai szerbeket telepítenek. A horvátok tö­megei — részben hazánk érintésével — már el is indul­tak az anyaország felé. De hol fognak otthonra lelni a vajdasági magyarok? Nem nehéz megjósolni: a túlélők asszimilálódnak, amilyen gyorsan csak lehet, vagy szétszóródnak a világ min­den táján. Hogy végül is mi szükség volt a százezrek halálát oko­zó délszláv vérfürdőre, ka­maszok és meglett férfiak tö­megsírokba mészárlására, (gyerek)lányok és család­anyák megbecstelenítésére? Ez az, amire sohasem fogunk választ kapni. A gyalogosan, kézikocsival, traktorral vagy autóval menekülő krainai szerbekre zúdított szitok-, köpés- és kőáradat — akár­csak az etnikai tisztogatásnak nevezett agyrém — csak ár­nyalja a képet, de egy tapod­tat sem visz közelebb a meg­oldáshoz. Ménesi György A pilótások lebuktak — a nyomozás lezárult Sokszor keresték meg szerkesz­tőségünket azok a pórul járt, hi­székeny emberek, akik a hód­mezővásárhelyi MICRO-KER Kft. Magad uram III. Számító- gépes Rendszerébe, pilótajáté­kába annak idején bekapcsolód­tak. Segíteni sajnos mi nem tud­tunk, híreink se voltak. A minap a televízió Ablak című mű­sorából viszont kiderült, hogy idén márciusban — 11 hónap után — a rendőrség befejezte a nyomozást, szeptemberben már tárgyalás várható. A szakértői vizsgálat megál­lapította, hogy 40 ezerre tehető a sértettek száma, de ez nem vég­leges adat, hiszen voltak, akik a tortúrától való félelmükben nem jelentkeztek a rendőrségen. Egyébként a kft. jól menő vállal­kozásnak bizonyult, hiszen 1,7 milliárd forint folyt be. A jelen­legi követelés pedig 1,6 milliárd a vállalkozókkal szemben. Ez­zel szemben a kft. vagyona en­nek az összegnek mindössze egyharmada. S hogy mikor jut­nak a csalás áldozatai pénzük­höz? Ha majd a bíróság bizo­nyítja a gyanúsítottak bűnös­ségét. (A vállalkozók közül ket­ten előzetes letartóztatásban vannak.) A téma kapcsán felröppent a hír, hogy a kft. gyémántbányát vásárolt a befizetők pénzén Dél- Afrikában. Mint azt a híradásból megtudtuk, az állítás részben igaz. A gyanúsítottak jártak a távoli országban, előszerződé­seket is kötöttek, a bánya vi­szont nem működött, az üzemel­tetéséhez szükséges engedélye­ket nem szerezték be. (esete)

Next

/
Thumbnails
Contents