Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

1995. július 31., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Dinnyeszezon Okányban is. A közeljövőben megnyíló diszkont belső építési munkálatai még javában tartanak, ám a leleményes tulajdonos megoldotta a dinnyeárusí­tást: a jó időt kihasználva a bolt előtt mérik az ízletes sárgadinnyét. fotó: such tamás Vigyázat, kullancsék jól teleltek Érzéstelenítő a nyálban Vagyoni ügyek. Orosháza képviselő-testülete augusztus 2- án tartja soros ülését, ahol az interpellációk mellett napirend­re kerülnek a vagyoni ügyek, a Városgazdálkodási Kft. pénzü­gyi gazdálkodásának vizsgála­ta, a közoktatási, közmű­velődési és az azt kisegítő intéz­mények gazdálkodásának ésszerűsítésére vonatkozó elő­terjesztés, valamint Orosházán a Barátság utcai útépítés pályá­zatának kérdése. Együttműködnek. Az Orosházi Határőr Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött a Békés Megyei Vízügyi Igazgatóság, az Alsó Tiszavidé- ki, a Körösvidéki és a Hajdú- Bihar Megyei Vízügyi Igazga­tóság vezetőivel a működési területén lévő haatárfolyókon bekövetkezett szennyeződések és más hasonló esetek megaka­dályozására és a környezet­szennyezések elkerülésére. Gyógyszertári vagyon. A Békés Megyei Gyógyszertári Központ és a megye gyógyszer- tárainak privatizációja kapcsán megalakult a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Kft., melynek Gyomaendrőd városa két gyógyszertári vagyonnal tagja. A részvénytársaságban a várost Hangya Lajosné igazga­tósági tag, valamint dr. Frankó Károly és Czibulka György felügyelő bizottsági tagok kép­viselik. A szabadban töltött órák, a ki­rándulások, nyaralások apró, kellemetlenkedő kísérői a rova­rok. A többségükben ártalmat­lan ízeltlábúak általában csak gyorsan feledhető bosszúságot okoznak, a kullancs azonban maradandó nyomot hagyhat ma­ga után, súlyos, nem ritkán élet- veszélyes betegségeket terjeszt­het: a vírusos agyvelőgyulladást és a Lyme-kórt. Az előbbire ma már van védőoltás, ám az utóbbi ellen csak megfelelő óvintézke­désekkel védekezhetünk. A szabad szemmel alig látha­tó vérszívók fejlődési ciklusa hozzávetőlegesen három évig tart, s az utóbbi évek enyhe téli időjárásának következtében egyre több példány vészeli át épségben a téli hónapokat. Ezért is fontos, hogy nagy gondot for­dítsunk a kullancscsípések meg­előzésére. Az első és legfontosabb sza­bály, hogy kerüljük a találkozást a veszélyes parazitával. A kul­lancs a dús aljnövényzettel, ma­gas fűvel borított, bokros, erdős környezetet kedveli. Kirándulá­sok alkalmával válasszuk a járt utat, kövessük a kijelölt turista­útvonalakat. A kullancs szúrása alig érzé­kelhető, nyála ugyanis érzéste­lenítő anyagot tartalmaz, így legtöbbször már csak a belénk fúródott állatot észleljük. Rend­szeresen ellenőrizzük, hogy nem szereztünk-e be egy-két hí­vatlan útitársat. Fontos hogy mi­nél hamarabb megszabaduljunk a betolakodótól. A legtöbb or­vos azt ajánlja, hogy csipesszel, folyamatos húzással — soha­sem rángatva — távolítsuk el. Vigyázzunk, hogy potrohát ne nyomkodjuk, de a közhiedelem­mel ellentétben nem jár kóros következménnyel, ha a fejrész a bőrben marad. Öltözködésünkkel is sokat te­hetünk biztonságunkért. Az egyik lehetőség, hogy állig be­gombolkozunk, ám kánikulában ésszerűbb minél nagyobb test­felületet fedetlenül hagyni. Akul- lancs ugyanis kerüli a fényt, a ruhátlan bőrt ritkán csípi meg. Hatásos ellenszerek a bőrre kenhető, fújható rovarriasztók. Jó tudni azonban, hogy ezek csak néhány órán át tartják távol a veszélyes élősködőket.-tük­Olvasóink írják 1 ............ ." Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. „Dalolva könnyebb az élet...” Kevesen vannak az élők sorában, kik egykoron Gálffy Kálmán tanító úr dalegyletében énekeltek, daloltak (1902—1939). De hála Istennek, a füzesgyarmati tájházban található egyik legféltettebb kincsük a középméretű selyemzászló, melyet még 1903-ban készíttetett a dalegy­let tagsága, vezetése. A dalegylet „pályafutása alatt” igen széleskörű volt tevékenysége. . Több alkalommal rendeztek jótékonysági előadásokat, de a nagyobb ünnepeken is felléptek, mindig adtak műsort. Az alapítója Gálffy Kálmán polisztor volt, a dalegylet első elnöke V. Fekete János. A dalegylet tagjai iparosok voltak, de volt közöttük néhány paraszt ember is, kik igen büszkék voltak ténykedésükre és az impozáns zászlójukra. Mi is napjainkban, hogy sikerült megmenteni az utókor számára e kegyes ereklyét. E sorokkal emlékezünk erre a kis csoportra, mert csakugyan kiscsoport volt, hisz 25—30 fő tevékenykedett az egyletben, de annál szélesebb skálán mozgott repertoárjuk: daloltak egyszólamú népdalokat, több szólaműműdalokat, sőt operakórust is... A kottaolvasást is megtanította az egylet tagjaival. Borbíró Lajos helytörténeti kutató, Füzesgyarmat Egyoldalú feltétlen bizalmat? Öröklés folytán járó 7000 Ft értékű kárpótlási jegyet akartam leadni mozgáskorlátozott húgom megbízásából a gyulai Hétvezér utcai OTP fióknál azzal, hogy váltassák át nyugdíjkiegészítésre. Minden szüksé­ges irat meg volt, két tanú aláírásával ellátott megbízólevelet is mellékeltem. Ezt viszont nem fogadták el. Arra hivatkozva, hogy törvény vagy felsőbb utasítás szerint csak az önkormányzat által hitelesített megbízás érvényes. Ugyan milyen célt szolgálhat ilyen ésszerűnek nehezen minősíthető rendelkezés? Nem kaptam semmit, hanem adtam. Névreszólóan adták a sorszámozott jegyeket; nem a leadás helyén intézik a továbbiakat, így részemről semmilyen visszaélés nem lehetséges. A közvetlen ügyinté­zőt megértem, így utasították. De mit akar e rendelkezés kiagyalója? Nélkülözhetetlenségét bizonyítani, hatalmát fitogtatni, esetleg önér­zetben megsérteni, megalázni az állampolgárt, hogy könnyebb legyen meghunyászkodó alázatos szolgává tenni? Ez a kormány ismeretes rendelkezései dacára továbbra is feltétlen bizalmatlan. Ilyen semmis ügyben is csak a hivatal igazolását fogadja el, mit sem törődve azzal, hogy ez ismételt utánajárást és utazást okoz, mivel csak személyesen intézhető. Amíg ilyen bizalmatlanságot tükrö­ző rendelkezést hoz, tart hatályban vagy megtűr, szerintem az egyolda­lú bizalomkérésnek nincs erkölcsi alapja. Gondolom, hogy a tömeges felháborodást kiváltó 16 millió és hasonló milliók átvevőinek kisebb utánajárás is elegendő volt. Endre Gábor, Dombegyház Svéd-cseppek tengernyi élményből — 1. Danica átringatott a sportok királynőjének szállására Amikor Danica fészkeló'dni kezdett, egy falunyi ember leste farmozdulatait. A mi „Icánknak” ez a létszám persze meg se kottyant, só't a 2300 személy mellett magába szippantott még 600 járművet is, a kamiontól a kerékpárig bezárólag. Aztán vígan himbálózott az Északi-tengeren, hogy három és negyed óra alatt a dániai Frederikshavnból a svédországi Göteborgba juttassa a rá jegyet váltókat. A 151 méter hosszú és 28,5 méter széles óriáskompon foglaltunkmű is helyet a Békéscsabai Előre FC ifjúsági focistáival és kísérőikkel, igyekezvén a Gothia Ku­pa futballtornára. A bőrgolyót azonban felejtsük el, és pillant­sunk be a 440 ezres lélekszámú Göteborg, valamint az ott élő emberek — köztük 3500 magyar — életébe. A labdától ugyan elszakadha­tunk — bár ez sem könnyű, hi­szen a transzparensek már a szeptember 6-ai Svédország— Svájc labdarúgó Eb-selejtező hirdetik —, de a sportról nem szólni most bűn a városban. A helyiek ugyanis az atlétika lá­zában égnek, mert az Ullevi stadionban augusztus 4-én raj­tol a sportok királynőjének ötö­dik világbajnoksága. Hogy az atlétáknak ne kelljen fárasztó utat megtenni a létesítményig, a szervezők pár lépésre a pályá­tól felépítettek egy vb-falut, ahol vagy húsz utcában sorjáz­nak a faházak. Természetesen ha bevonják majd a lobogókat, akkor sem tűzifaként hasznosít­ják a házelemeket, jövőjük már biztosított. A lakásokat a város A vb-falu faházait a rendezvény után áttelepítik, és már mindegyiknek van gazdája Lisebergi tótágas, avagy nem csak a tenger hullámos különböző részeire áttelepítik, és göteborgi állandó kísérőnk, Franki József mosolyogva adta tudtunkra: már mindegyiknek van gazdája. Akit a sport teljesen hidegen hagy, annak is jut téma felsőbb körökből. Az ország királyá­nak, XVI. Kari Gustavnak legi­dősebb leánya, Viktória ugyan­is betöltötte 18. életévét, és így már hivatalosan is trónörökös­nek számít. Egyébként a her­cegnő neveltetésében az agyon- kényeztetést kerülték, állítólag átlagos általános iskolába járt, és bár középfokú tanulmányait magániskolában végezte, de olyanban, ahová bárki beírat­hatta gyermekét. Ha a királyt szóba hoztuk, érdekes, hogy ta­lán ő az egyetlen az országban, akit nem tegeznek a svédek. Persze mindjárt hozzáteszik, hogy senkinek nem vennék a fejét, ha ezt megtenné. Maradjunk a nagyságoknál, hiszen egyéb téren is akad be­lőlük bőven Göteborgban. Elég, ha a Volvo-birodalmat vagy az SKF gördülőcsapágy­gyárat említjük. A hajókikötő­ben is törpeségre ítéltetünk, bár ezzel kapcsolatos, hogy a hajói­par némileg megtorpant, az utóbbi két-három évben 4000 munkást kellett elbocsátani. Aztán itt található Svédország legnagyobb vidámparkja, a Li- seberg, hullámvasút-csodákkal és egyéb furfangos, bátorságp­róbáló találmányokkal. A hal­templom sem mindennapi lát­vány, a lazacot, rákot úgy mé­rik, mint nálunk a csirkecom­bot. Ha már ételnél és állatnál tartunk, Magyarországról a paprika, a szürkemarha és a puszta ugrik be a legtöbb svéd­nek. Ha személyre kérdezünk, talán Bartók Béla a legismer­tebb. Pénzben viszont egy Bar­tók Béla képpel díszített bankó­val nem sokra megyünk, mert az árakat nem a mi pénztár­cánkhoz alakították. A zsemle kerek és puha,' meg is kapható 2—3 svéd koronáért. (Egy ko­rona csaknem 18 forint). A kóla Coca, hideg, és iható is 7—10 koronáért. A farmer Levi’s, és reklámáron már 499 koronáért koptatható. Természetesen ha a svéd átlagfizetést vesszük fi­gyelembe — állítólag havi 15—16 ezer korona adólevonás nélkül —, számukra ez nem is olyan tragikus. Nyemcsok László (Következik: Göteborgi sirám: Jaminában hangosak a kutyák)

Next

/
Thumbnails
Contents