Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-24 / 171. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 24., hétfő Földink volt. Ezen a na­pon született Nagyváradon 1824-ben Göndöcs Benedek római katolikus lelkész, 1873- tól Gyula plébánosa, pusztasze­ri apát, országgyűlési képvise­lő'. Része volt a Békés várme­gyei történelmi társulat és az Országos Méhészeti Egyesület megalakításában, az utóbbinak 1888-ig elnöke volt. Jótékony és közcélokra sokat áldozott. Önkormányzat és fogászat. A Sarkad térségi polgármeste­rek és jegyzők ezúttal Sarkadke- resztúron találkoznak egymás­sal július 27-én. A kistérséget érintő fejlesztési és kutatási program megbeszélése mellett a fogászati ellátásra vonatkozó-új szabályozások értelmezéséről és az önkormányzatok szerepé­ről is szó esik. Tájékoztatók hangzanak el a telefonfejlesztés pillanatnyi helyzetéről, a gyógyszertári vagyonnal összefüggő kérdésekről és a tér­séget érintő szociálos földprog­ram lehetőségeiről. Minőség és kitartás Sárkány Sándor cukrászmester a nemrégiben nyitott üzletben mutatja be a fagylaltválasztékot s FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A kondorosiaknak nem kell be­mutatni Sárkány Sándor cukrász- mestert. A helyi vállalkozó 1984 óta dolgozik szakmájában a te­lepülésen, ezalatt hímevet szer­zett. Saját üzemet vásárolt a helyi áfésztől 1994 nyarán, ahol meg­nyitotta első süteményes boltját is. Ma Sárkány Sándor termékei is­mertek Szarvason, a környező te­lepüléseken, Kétsopronyban, Kar­doson,Hunyán és Orménykúton is. Úgy gondolom, ma vállalkoz­ni minőség és kitartás nélkül nem lehet. Nagyon fontos, hogy az általunk gyártott édesipari termé­kek mindig frissek, esztétikusak és jó minőségűek legyenek. Má­ról holnapra ebből a szakmából sem lehet meggazdagodni, kitar­tás és türelem nélkül nem lehet előre jutni — vallja a cukrász- mester. A vállalkozó feleségével és 14munkatársával együttdolgo­zik a kis üzemben. Két tanulót is foglalkoztatnak. Nemrégiben a főutcán új cukrászboltot adtak át, amely naponta 10 fajta fagy­laltot kínál és több, mint 20 fajta süteményt. Ez a minimumvá­laszték Sárkányék üzletében. A cukrászipari termékek mellett márkás italokat és üdítőket is forgalmaznak. P.J. Megkérdeztük olvasóinkat Mit jelent számukra a humor ? Majzik Vilmos, 18 éves, bé- késszentandrási tanuló: Számomra nagyon sokat je­lent a humor. Úgy Vélem, nélküle nem lenne teljes az ember élete. Manapság, amikor ilyen nehéz az élet, amikormindenki siet, rohan, ideges, ingerült, különösen nagy szükség van a humorra és a derű­re. Ha csak tehetem, a rádióban mindig meghallgatom a kabaré­kat, s általában minden vidám, nevettető jelenetet figyelemmel kísérek. Hangulatomnak is szük­sége van táplálékra. Salamon Béla, 21, éves, örmény­kúti tejfeldolgozó: A nagypolitika nem érdekel, pedig amit a politikusok csinál­nak, az is gyakran kabaréba ille­ne. De mint mondtam, rajtuk nem szoktam nevetni. Mindezek elle­nére fontosnak tartom a humort, hisz mindenkinek szüksége van a derűre és a nevetésre. Általában a munkahelyemen a kollégákkal szoktunk vicceket mondani, oly­kor baráti társaságban el-elvicce- lődünk egymással. Tehát az én életemnek is része a humor. Szedoglavits Ish án, 39 éves, bé­késcsabai kft. alkalmazott: Szerintem jelenleg a humor az egyetlen olyan dolog, amely élet­ben tartja az embereket. Ä mai Magyarországon humor nélkül képtelenség volna elviselni a va­lóságot. Ömnaguk és mások vi­gasztalására sokan folyamodnak az irónia eszközéhez, s aki ezt értékeli, az saját sorsán könnyít. Éppen ezért a színvonalas kaba­rékat én is mindig megnézem. A kedvenc humoristám pedig Mar­kos György. Varga Nikoletta, 8 éves, kondo- rosi tanuló: Vidám természetű vagyok, s biztosan ezért is szeretek na­gyon nevetni. Szerencsére erre elég gyakran módom is van. Az iskolában például az osztálytár­saim vicceitől van mindig a leg­jobb kedvem. De mint látják, most is éppen nevetek, mégpe­dig azon, hogy milyen nagyot esett az a figyelmetlen kerékpá­ros gyerek, aki az előbb az előttünk levő Trabantnak neki­ment. (Magyari) MŰSZAKI ELADÓ MUNKAKÖRB 1 E MUNKATÁRSAKAT KERESÜNK. Ha Ön szeretne egy színvonalas üzletben egy sikeres eladói csapat tagja lenni: lelentkezzen! Azok jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek szakirányú elektronikai és eladói ismeretekkel vagy elszántak arra, hogy ezt magas szinten megtanulják és ehhez rendel­keznek megfelelő érzékkel. A jelentkezéseket írásban kérjük beküldeni. Az írásos jelentkezésnek tartalmaznia kell a személyes adatokon túl az eddigi szakmai múltat, esetleges elképzeléseket az új munkahelyen. Elsősorban békéscsabai férfi kollé­gák jelentkezését várjuk. lelentkezési cím: (í) ELEKTROH AZ 5600 Békéscsaba, Baross út 10., „Műszaki eladó” jeligére. Világra szóló diáklap Hamlet hazájában, Dániában 1993 decemberében kinyomtat­tak egy diáklapot. Akkor 6 ország kisiskolásai és tanárai írtak cikke­ket, ma már 19-en vannak; Ame­rikából, Argentínából, Ausztráli­ából, Kínából, Indiából, Algériá­ból, Elefántcsontpartról, Kenyá­ból és Európa szinte minden or­szágából írnak a fiatal újságírók angolul, németül és franciául. Magyarországon két iskola csat­lakozott a programhoz, az egri Hunyadi Mátyás és a Szabadkí- gyósi Általános Iskola. Az Inter Journal nemzetközi diáklap egy kis dán városban, Temdrupban indult — meséli a kígyósi cikkek írója, Tusjak Ma­rianna. — Alapvetően nem az újság indította el a kapcsolatot, hanem Ame Christensen igaz­gató savas eső mérő programja, amit a Környezetvédelmi Mi­nisztérium továbbított több álta­lános iskolába Magyarorszá­gon. Később Christensen úr és pár kollégája elindította a lapot és szétküldte a „sav-mérő” cso­portoknak szerte a világban. Magyarországról a már említett két iskola belépett ebbe a prog­ramba is, s azóta is folytatjuk. A lapot gyerekek írják gyere­keknek. Szabadkígyóson ez egy kicsit másként van, a gyerekek adják az ötleteket én pedig fordí­tok. Talán a következő számba már nekik is lesz kedvük írni. Mindenki arról ír, amiről akar. Van, aki a szabadidejéről, kedvenc ételreceptjéről, orszá­ga szokásairól, és van, aki szín­darabot vagy verseket ír. Rajzo­kat, fényképeket, térképeket is küldhetnek a gyerekek. Az írás kiváló alkalom a nyelv gyakor­lására, tanulására. Megismer­hetnek más országokat, embere­ket, szokásokat. • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Bútorok az olimpiára A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet exporttevékenysége immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. Legrégibb vá­sárlójuk a Szovjetunió, amely évek óta fogadja Békéscsabá­ról a „Csaba 75" fantázianevet viselő, 28 darabból álló lakószoba-garnitúrákat. Az elmúlt esztendőben a szövetkezet 420 szobára valónyit szállított e tetszetős termékéből keleti szomszédunknak. Az idén ez a szám ugyan 250-re csökkent, ám ez nem jelenti azt, hogy a partner elégedetlen a bútorgyártók munká­jával, sőt a megrendelt garnitúrák száma éppen azért csök­kent. mert a szovjet fél mintegy 16 millió forint értékben szállodai berendezést kért az olimpiára a csabaiaktól. Az utóbbi időben figyelemre méltóan növekszik a szövet­kezetben készült bútorok térhódítása a tőkés piacokon is. A holland Bijnen cég tavaly 2700 tv- és sztereorádió-szekrényt vásárolt meg, 1979-ben pedig több mint 4 ezret vesz át ezekből a romantikus tölgy kisbútorokból. Az üzlet híre nyugatnémet és francia cégek érdeklődését is fölkeltette, így várható, hogy a Békéscsabai Bútoripari Szö­vetkezet fokozni tudja a stílbútorgyártást. A magyar külke­reskedelmi vállalat, az ARTEX, a sikerekre alapozva most újabb stílbútorok elkészítésére kérte föl a szövetkezetét, abból a célból, hogy az USA-ban mutassa be azokat a piac­szerzés reményében. A csabai szövetkezet teljes termelésének 80 százalékát teszi ki egyébként az export, ezen belül a tőkés piacok részesedése a korábbi 20 százalékról most 30-ra emelkedik. (Békés Megyei Népújság, 1979. július 24.) Tudósítónk volt A geszti Jantyik Tiborról mindenki tudja a környéken, hogy világ életében az ifjúsá­gért, a sportért és a közösségnek élt. Egy ideig mint művelődési ház igazgató szer­vezte a falusiak szabadidejét, később veze­tője lett a helyi Diák Sport Körnek. A mai napig fáradhatatlanul szervezi a fiatalok nyári táborozását. Hiába no, ő már csak ilyen. Közösség nélkül üresnek érezné a szívét. Valamikor a Népújságnak is dolgozott. Erre az időszakra így emlékezett vissza: — Minden szamárlétrát végigjártam a Békés Megye Né­pújságnál. Az 1958 és 1963 közötti időszakban szinte min­dent csináltam, amit csak csinálni lehetett a lapnál. Voltam hírrovatos, sportrovatos és mezőgazdasági tudósító. Még a két éves budapesti újságíró iskolát is elvégeztem 1960-61- ben. Szerettem azt a légkört, ami az újságírókat körülvette. Akkoriban tekintélye volt az újságírónak és az újságírásnak. Bárhová mentem, úgy fogadtak, mint talán ma egy minisztert. Két évre rá áthelyeztek a MOKÉP Vállalathoz. Később visszakerültem a Lapkiadóhoz, ahol két esztendeig dolgoz­tam szervezőként. Ezután végleg megszakadt a kapcsolatom alappal. Áz áthelyezéseimet sokáig nem értettem. Talán nem felel­tem meg a követelményeknek vagy valakinek? Máig se tudom. Tény, hogy még elküldtem egy novellát a laphoz, ami nem jelent meg. Ugyanez a novella már nyugdíjas koromban egy pályázaton első díjat nyert. —ria Jantyik Tibor Szerencsés pályázók Békés megyéből Az Országos Játék Alap leg­utóbbi ülésén az Országos Játék Tanács javaslata alapján a pénzügyminiszter döntésére me­gyénkből a következő pályázók nyertek vissza nem térítendő, il­letve kedvezményesen visszaté­rítendő támogatást működésük­höz (a zárójelben lévő számok ezer forintban értendők): Egészségügyi területen: Cukorbetegek Egyesülete, Bé­kés (200), Idősek Otthona, Gyu­la (100 és 180), Jókai Mór Kö­zépiskolai Kollégium, Békés­csaba (5), Városi Művelődési Központ, Gyomaendrőd (50). Szociális területen: Idősek Otthona, Gyula (50), Mozgás- korlátozottak Egyesülete, Szarvas (100), Nagycsaládosok Lencsési Egyesülete, Békéscsa­ba (50). Kulturális területen: Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba (35), EK1 Könyvtára és Közös­ségi Háza, Kondoros (30), J. G. Tajovszky Művelődési Köz­pont, Tótkomlós (30), József At­tila Művelődési Központ, Me­zőhegyes (50), Nagyközségi Könyvtár, Elek (20), Vasutas Művelődési Ház, Békéscsaba (50), Városi Művelődési Köz­pont, Gyomaendrőd (40). Ifjúsági területen: 1. sz. Ál­talános Iskola, Gyula (50), 2. sz. Általános Iskola, Békéscsaba (50), VII. kér. Nagycsaládosok Egyesülete, Békéscsaba (50), Ál­talános Iskola, Okány (30), ÁMK Általános Iskolája, Kamut (40), ÁMK Bartók Közművelődési és Ifjúsági Könyvtár, Csorvás (20), Családsegítő Szolgálat, Békés­csaba (100), Erkel Ferenc Mű­velődési és Közösségi Ház, Gyula (30), Hajnalcsillag Re­formátus Óvoda, Gyula (30), Hunyadi J. Általános Iskola, Bé- késszentandrás (42), József A. Művelődési Központ, Battonya (100), József A. Művelődési Központ, Mezőhegyes (70), Ka­tona J. Művelődési Központ, Gyomaendrőd (50), Közöségi Ház, Békéscsaba (30), Mezőbe- rény Ifjúsági Egyesület, Mező- berény (50), Önkormányzat, Sarkad (40).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents