Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22-23 / 170. szám

1995. július 22-23., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP ÍJj MAXIKÉR-bolt nyílt a napokban Szeghalmon. A Kinizsi és Széchenyi utca sarkán lévő üzletben nemcsak a mellette működő Maxiker-pékség máris kapóssá vált termékei kaphatóak, hanem több mint ötven féle húskészítménnyel, üdítőitalokkal, tejtermékekkel és a vevők igényeihez alkalmazkodó nyitvatartással várják a vásárlókat. fotó: such tamás Garázsok, üzletek eladósorban Iskolabővítés. Míg má­sok iskolákat kénytelenek bon­tani, addig Sarkadon továbbra is építkezés folyik. A 2-es szá­mú általános iskola az idén két tanteremmel és egy kiegészítő épülettel bővül. A régi, életve­szélyes épület bontása máris megkezdődött. Az új részlegek kivitelezése augusztusban in­dul, és októberre fejeződik be. A csaknem hatmillió forintos beruházás nagyobbik felét pá­lyázat útján nyerte a város. A tervek szerint november elején már az új tantermekben tanul­hatnak a gyerekek. Nyugdíjasok kirándulása. A köröstarcsai nyugdíjasklub tagjainak mozgalmas napjai vannak. A közelmúltban a fő­városban voltak autóbuszos ki­ránduláson, melynek keretében megnézték a Parlamente. Július 23—án, vasárnap este 6 órától közös szalonnasütést tartanak, majd augusztus 3—án a gyo- maendrődi strandra szerveznek autóbuszos kirándulást. Fogtechnikai árak. Tegnapi lapszámunkban tá­jékoztattuk olvasóinkat a fog­technikusi szolgáltatások árairól. A porcelán korona 1995. évi termelői ára helyesen 1600—2400 Ft között mozog. Az utóbbi hónapokban megnőtt az érdeklődés a békéscsabai üz­lethelyiségek, garázsok értékesí­tése iránt. A város önkormányza­tának közgyűlése június végén jóváhagyta egy középtávú érté­kesítési csomag nagyobb részét. Ez alapján most mintegy 150 he­lyiség — többségében garázs — eladására kerülhet sor. — Sokának talán csalódás: az üzletek közül talán nem a legjö­vedelmezőbbnek tűnőket, hanem inkább a külső kerületekben lé­vőket értékesítjük — tudtuk meg Gulácsy Lászlótól, a Békéscsabai Vagyonkezelő Rt. értékesítési menedzserétől. — Árverésen, készpénzért értékesítjük őket, a már bennlévő bérlőknek elővá­sárlási joguk van. A garázsok ér­tékesítésénél hasonló elvek sze­rint járunk el. Annyi különbség azért lesz, hogy a garázsok eseté­ben az elővásárlási jog mellett — a vételár ötven százalékának be­fizetése esetén — egy évi részlet- fizetési kedvezményt is biztosíta­ni tudunk. — Mi történik azokkal a bér­lőkkel, akik nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal? — Természetesen továbbra is bérlők maradnak, Vagy a mi bér­lőink vagy az esetleges új tulajdo­nossal kerülnek bérleti jogvi­szonyba. Amennyiben más sem veszi meg a garázst, továbbra is bérlők maradnak. Persze az is egy eshetőség, hogy az új tulajdonos — új bérleti jogviszonyt létesítve — a bérlőnek lehetővé teszi a garázs további használatát. —S ha mennie kell a bérlőnek? — Az eladás ténye nem jelenti azt, hogy a bérlőnek mennie kell. Az új tulajdonos is — ha ilyen szándéka van — csak törvényes keretek között szüntetheti meg a bérleti jogviszonyt. Ezen túlme­nően a közgyűlés kikötötte, hogy az új tulajdonosnak bérlő által ko­rábban megfizetett használatba­vételi díjat is vissza kell fizetnie. Az üres helyiségek listáját folya­matosan hirdetjük meg. K.A.J. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Ideiglenes a szeméttelep használata Battonyán Ezzel a címmel jelent meg július 15—16-án a Békés Megyei Hírlapban egy megdöbbentő cikk. A battonyai képviselő-testület nincs tisztában azzal, mit jelent egy állati hulladékokat megsemmisítő telep létesítése. Nagy különbség van a lakosssági szeméttárolás és egy fertőző üzemből kihozott bármilyen anyag megsemmisítése között. Valóban keletkeznek a battonyai üzem­ben steril anyagok, késztermékek is, de ezeket miért kellene megsem­misíteni? Egy lakossági szeméttároló nem helyettesítheti még egy fuvar erejéig sem a megsemmisítő telepet. Az utóbbira igen szigorú állat-egészségügyi jogszabályok vonatkoznak. Nem működhet állati hulladékot feldolgozó üzem megsemmisítő telep nélkül. Az, hogy a battonyai még működik, annak köszönhető, hogy a hódmezővásárhelyi telepre szállíthatta el a fertőzöttnek tekintendő anyagokat. Az ATEV és a battonyai üzem tevékenységét jól ismerem. Az üzemnek Telekgerendáson volt megsemmisítő telepe, de a hatóság bezáratta a nem elhanyagolható bűzhatás, valamint a talajvíz és természetesen az ivóvíz szennyezése miatt, pedig ott volt vízzáró agyagréteg a gödörben. Bármilyen, az üzemből kikerülő anyagot klórmésszel kell beszórni és 20 centiméteres földréteggel takarni. Ez többször ismétlődhet. Nem hiszem, hogy az önkormányzat szakember véleményét kérte volna afenti döntéséhez. Megnéztem az új szeméttele­pet: nem alkalmas ATEV-kocsik fogadására, nincs kémlelő kút, ami biztosítaná a gépkocsik bemosását, fertőtlenítését, a kerékfertőtlenítő kialakítása sem megfelelő, a gödrökben nincs vízzáró réteg, vagy több réteg fólia. Távol áll tőlem a rossz keresése, de a döntés előtt meg kellett volna keresni a Békés Megyei Allat-egészségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomás igazgatóját. Köztudott, hogy a battonyai üzem területén elég sok hulla, hulladék van elásva, s ez komoly szennyező forrás. Kár lenne a nehezen, sok pénzből megépülő lakossági szeméttárolót maj­dan bezáratni a szabályellenesen odaszállított állati hulladék miatt. A Hírlapban olvastam, hogy Füzesgyarmat határában akart az ATEV megsemmisítő telepet létesíteni, de ezt az önkormányzat elvetet­te. Battonyán az államhatár közelsége sem indokolja az ilyen hulladé­kok lerakását. A battonyai üzemben szerették volna 1991 -benfolyamatosan feldol­gozni a Devecserből elhozott nehézfémsókkal teli és állítólag sugár- szennyezett szőrös bőrt, ezt akkor sikerült megakadályoznom, ami később több dolgozónak, vezetőnek a munkahelyébe került. Ennek ellenére azt mondom: igenis szigorúan meg kell akadályozni a környe­zetszennyezést. Szűcs Ferenc, Battonya Három hét verőfényben a ködök szigetén III. Nagyszívűség, lezserség a hétköznapi angol módi Váratlanul született a döntés, hosszú útra indulunk a békéscsa­bai Manchester Nyelviskola diákjaival. Három hét Angliában harmincnegyed magunkkal. A windsori kastélyegyüttes fenntartása még a királynőnek is költséges kötelesség, egy részét belépődíjas múzeumként üzemeltetik Hídfelújítás Jaminában Uhuikról, a látottakról, a csoda­szép történelmi városokról, Yorkról, Chesterről, Stratford- upon-Avonról, Oxfordról, Windsorról, Etonról és London­ról számos útleírás, videofelvé­tel közismert már. Most egy egé­szen sajátos dolog foglalkozta­tott, az angol emberek, szokása­ik, tulajdonságaik lehetséges megismerése. Erre leginkább a saját panzi­ónkban, a tulajdonos családban nyílt lehetőségünk. A cáfolat az első, hogy az angolok távolság- tartó, hűvös, barátságtalan em­berek. Sehol annyi utcán, bolt­ban, étteremben, otthon dudorá- szó, vidám, kedves, csacsogásra kész embert nem láttam, mint éppen Angliában. Háziasszo­nyunk Lynda 180 centi magas és majd ugyanannyi kilós határo­zott hölgy volt, aki úgy vezé­nyelte három fiát, egy lányát és nála is magasabb, vékony, ámde izmos férjét, akár egy huszárka­pitány. Ötven ember befogadá­sára képes volt a nagy ház, ame­lyet részben felújítottak, de a mi Lyndánk nem sokat veszkődött főzéssel és takarítással. Minden háziasszony álma teljesülhetne, ha egy angol élelmiszerüzlet hűtőpultjainak kínálatából kedve szerint válogathatna. Olyan tö­megű gusztusos félkész ételt vá­sárolhat, nem drágábban, mint a nyersanyagot, hogy bolond len­ne a készítésre drága órákat vesztegetni. Percek alatt asztalra került nálunk is az esti főétel, ínycsiklandó látványként, csak a kóstolás okozott némi meglepe­tést. Sokat töprengtem, miként lehet ezeket a finomságokat ke­serűsavanyúra, sósédeserősre „varázsolni” ecettel, mártással, ízesítőkkel?! Ezek az angolok a magyar gusztus egyetlen szoká­sát sem ismerve, nem tisztelik azt! Igaz, amikor párom és hon­fitársaim kérésére hagymás, paprikás krumplistészta illatával bolondítottám meg a mancheste­ri konyha tájékát, igencsak szag­lásztak angol barátaink és jó­ízűen falatozták a magyar „cso­daételt”. Egy alkalommal mi is jól belakmároztunk. Háziasszo­nyunk nem lévén otthon, egy elektromos kondérban véltük felfedezni a vacsoránkat, valami szétáztatott rizses húsfélére gya­nakodtunk. Nyammogva finnyáskodtunk, főleg én, s in­kább lekotortam a tarsolyunk mélyére egy kis hazai kolbá­szért. Másnap Lyndánk nem győzött sopánkodni, majd kár­pótlásként sonkás tojást sikerí- tett az asztalra, merthogy előző este az arab vendégek specialitá­sából torkoskodtunk. Különös, hogy agyuk csak a koleszterin, zsírmentes, egészséges étkezésen jár, mégis többen guminak dundin az utcán, (fiatalok is) mint nálunk. A titok, a rengeteg nassolásban, kukorica és burgonyachipsek, édességek majszolásban rejlik. Mielőtt gyomorrontást idéznék elő olvasóink körében, más té­mára kanyarítok... Nagy történetiségű, gazdag gyarmatosító nép volt az angol, amelyet utódaik méltóképpen büszkeséggel tisztelnek. Az már más kérdés, hogy a mai népes­ség nem valószínű, hogy tudná őseit követni. Kicsit elkényel- mesedtek, nyugodtak, higgad­tak, gyermekeiket igen liberáli­san nevelők az átlag középosz­tályban. Mi viszont a nyomukba sem léphetünk a kultúrában, ahogyan testi, lelki, szellemi fo­gyatékos embertársaikkal bánnak. EMBERSZÁMBA veszik őket a boltban, az utcán, a szórakozó­helyeken, a színházakban. Szá­mukra készült használati tárgya­kat, közlekedési lehetőséget a legtermészetesebb módon talá­lunk mindenhol, nincsenek be­zártságra kárhoztatva. Kicsi ko­ruktól tanítják őket az önellátás­ra, az életre. És nemcsak ezt csi­nálják másként, dicsérhetnénk közlekedési kultúrájukat, udva­riasságukat, de ez csak gyenge idézete lehetne a valóságnak. Aki teheti, látogasson e világ­nyelvet bíró, hagyománytisztelő, számunkra kissé bogarasnak tűnő (attól függ persze, honnan nézzük) volt világhódító ango­lokhoz! Bede Zsóka Békéscsabán a jaminai felüljá­rón jelenleg a vasút feletti részt, a szerkezet alsó betonrészeit tisztítják és felújítják — tudtuk meg Vantara Gyulától, a Békés­csabai Közúti Igazgatóság igaz­gatóhelyettes—főmérnökétől. Emellett a korlátokat rozsdátla- nítják, festik, és a Jamina felőli oldalon a töltéssüllyedést javít­ják. Ha az időjárás kedvez, júli­us 26-27-én tervezik a végleges aszfaltpálya elkészítését. Ekkor az aszfaltterítőgép és a teher­gépkocsik az út felét foglalják el, időszakosan félpályás útle­zárásra lehet számítani. A for­galmat jelzőőrök vagy jelző­lámpák irányítják. Korlátozás lesz a tervek szerint augusztus 3-4-én is, amikor a dilatációs, a híd mozgását lehetővé tevő szerkezetet helyezik el. A híd augusztus 20-ára készül el. A családi panzió, ahol társaságunk egy része lakott és megismerkedett egy igen kedves jellegzetes angol családdal BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. H—5602, pf. 16. Tfelefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. Telex: 83-329, 83-605. Idejében szólunk! Tisztelt gazdálkodók! Most eredményesen és olcsóbban védekezhet a tarlókon újrahajtó veszedelmes és terjedő gyomnövények, mint a fenyércirok, nád, mezei acat ellen. Védekezéshez ajánljuk, a gyomnövények intenzív növekedési szakaszában kijuttatva: — a Glialka III. forgalmi kategóriájú (fenyércirok, nád és egyéb, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen 0,25 1, 1 1, 5 1 és 60 1-es kiszerelésben, valamint — a Dezormon I. forgalmi kategóriájú (mezei acat és más kétszikű gyomnövények ellen) 10 1-es kiszerelésű gyom­irtó szereinket. A fentieken túl széles választékban ajánljuk rovarölő szerein­ket, valamint peronoszpóra, lisztharmat és egyéb gombabe­tegségek elleni készítményeinket. Tbvábbi felvilágosítássá] és szaktanácsadással állunk szíves rendelkezésükre. Agroker Rt. növényvédó'szer-üzletág

Next

/
Thumbnails
Contents