Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-18 / 166. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 18., kedd Parkolódíj. Gyula belvárosában június 10-től óránként 30 forint parkolási díjat kell fizetni a kialakított parkolóhelyeken fotó: kerekes istván Tallózás a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók 1994. évi bevallás adataiban I. Mit mutatnak a személyi jövedelemadó bevallások? Földünk volt. Ezen a napon hunyt el 1904-ben a gyulai születésű Komáromy Alajos drámai színész. 1848-ban honvédként harcolt, a debreceni „vörös pántlikások” csapatában Kossuth dicséretét érdemelte ki. Vidéki működése után 1859-1887 között a Nemzeti Színház tagja. Legnagyobb sikere az Othello címszerepe volt. Könyvtárszünet. Szarvason a városi könyvtár július 24-étől augusztus 6-áig zárva lesz. Kérik az olvasóközönség megértését. Pontosítás. Július 12-ei számunkban Dicsekedni az eredményekkel című írásunkban a Békési Gabona Rt. helyett az Agrimill Rt.-t jelöltük meg tévedésből a dr. Zsíros Géza és munkatársai által állítólagosán felvett összegekkel kapcsolatban. A tévedésért elnézést kérünk. A kisebbségnek. Orosházán aktív szerepet vállalnak a közéletben a kisebbségi önkormányzat tagjai. Megalakulásukat követően egy alapítványt is létrehoztak, hogy a jó képességű, tehetséges gyerekek továbbtanulását tudják segíteni. Az ösztönzéshez viszont pénz kell. Önkormányzatuk 50 ezer forintos törzstőkével indította útjára a Prhela (Testvérek) Alapítványt, amelynek számlaszáma: 623-003166-0, OTP Bank, Orosháza. Újra nyílt a kardosi tüzép! Fenyő fűrészáru 25 000 Ft/m3-től 35 000 Ft/m3-ig Konix brikett 980 Ft/q Megrendelhetők továbbá egyéb szenek, sóder, homok, mész, cement a legkedvezőbb árakon, házhoz szállítással is! Cím: Kardos Tüzép. Telefon: 06 (60) 388-595, (66) 388-207. Az 1994. évre benyújtott közel 90 ezer személyi jövedelemadó (szja)-bevallásban 25,2 milliárd forint jövedelmet vallottak be az adóalanyok. Ez a jövedelem 27,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az 1 főre jutó 285 ezer forintos átlagjövedelem pedig 17 százalékkal magasabb az előző évinél. A kimutatott jövedelmek közel 70 százaléka származott munkaviszonyból. Második legnagyobb jövedelemforrásnak (2,8 milliárd) a nyugdíjak bizonyultak. Meghaladta az 1 milliárd forintot a más jogcímen bevallott, illetve az egyéni vállalkozásból származó jövedelem. Érdekességként említjük, hogy borravaló, hálapénz címén mindkét évben 10 millió forint körüli összeget vallottak az alanyok, ami 1 főre vetítve 13-14 ezer forintot jelent. Megyénk polgárainak jövedelme 99,7 százalékban belföldről származott. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók 1994-ben az előző évinél jobban kihasználták az szja-törvény összjövedelmet csökkentő lehetőségeit. Az 1993. évi 857 millió forintos összjövedelmet csökkentő tételekkel szemben 1994. évben 3,6 milliárd kedvezményt vettek igénybe. A kedvezmények több mint 40 százalékát nyugdíj- és egészségbiztosítás címén, míg 36 százalékát befektetési kedvezmény formájában vették igénybe. Utóbbi kedvezmény egyébként több mint négyszeresére nőtt egyik évről a másikra. Több mint négyszeresére nőtt az alapítvány és közérdekű kötelezettségvállalás miatti jövedelmet csökkentő tétel is, de nagysága csak 128 millió forint volt. A jövedelemcsökkentő tételek figyelembevételével az összevont adóalap 21,5 milliárd forintra mérséklődött. Ezen adóalap után 4,2 milliárd személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezett. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben az átlagos adóterhelés 19,5 százalékos volt az előző évi 20,7 százalékkal szemben. A kiszámított adót még tovább lehetett csökkenteni az szja törvény szabta kereteken belül. Az adóalanyok mindkét évben 400 millió forinttal csökkentették számított adójukat. Az adót csökkentő tételek közül meghatározó a nyugdíj, valamint a gyermekek miatti kedvezmény. Az adóalanyok összességében 3,9 milliárd szja fizetési kötelezettséget szerepeltettek bevallásaikban, mely 16 százalékkal magasabb az 1993. évi kötelezettségnél. A konkrét pénzügyi rendezésnél azonban igen eltérő képet mutat a két év. 1993-ra ugyanis a bevallás beadásakor visszaigényelhető adó jelentkezett, 1994- re viszont (alapvetően a megnövekedett alapítványi, illetve befektetési kedvezmények miatt) a 685 millió forintos szja- visszaigényléssel szemben csupán 297 millió forint befizetési kötelezettség állt. Kétségtelen, hogy a költségvetés rosszul járt, mivel a visszaigényléseket (ha azok jogosak voltak) 30 napon belül teljesíteni kellett, míg a befizetések csak vontatott ütemben érkeztek. A legnagyobb összegű összevonandó jövedelmet, ami 1993-ban 18 millió forint, 1994- ben pedig közel 20 millió forint volt, mindkét évben ugyanazon személy vallotta be. További jellemzője a 100 legnagyobb jövedelmet vallónak, hogy 1994- ben 8 rendelkezett 10 millió forint feletti jövedelemmel, míg 1993-ban csak 2 fő. A legnagyobb jövedelmet vallók zömmel a vállalati, banki vezetők közül kerülnek ki, elvétve található ezen a listán főállású egyéni vállalkozó. (Folytatjuk) APEH Békés Megyei Igazgatósága Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan vigyáznak értékeikre? Kimosi György, 68 éves, kondo- rosi nyugdíjas: Kis nyugdíjból élek, nincs nekem semmilyen jelentős értékem. Ha hozzánk betörnének, rosszul járnának a betörők, hisz nem találnak sem pénzt, sem könnyen hasznosítható tárgyakat. Ám mindezek ellenére nem lehet teljesen nyugodt az ember. Nagyon látványosan leromlott a közbiztonság. Egyesek már hatvan forintért is képesek ölni. Va- lahogy vissza kellene szorítani a töménytelen bűnözést. Rakonczás György, 18 éves, békéscsabai tanuló: Amikor véletlenül több pénzem gyűlik össze, akkor azt bankba teszem. Indokolatlanul sohasem tartok magamnál jelentősebb összeget, sem nagyobb értékű tárgyat. Ha mégis ötezressel kell elindulnom vásárolni, a pénzt nem tűzöm ki a kabátomra. A közbiztonság sokkal rosszabb, mint régebben, ezért mindenkinek ügyelni kell értékeire, hisz máshogy könnyen meglophatják. Réz Zoltánná, 28 éves, ecsegfal- vi főállású anya: Semmi olyan jelentős érték nem jut eszembe, amire különösebben vigyáznom kellene. Nem állunk mi olyan jól, hogy bennünket érdemes legyen meglopni. Ám, ha véletlenül ránk köszönne a szerencse, és családunkban hirtelen kedvező anyagi változás állna be, talán akkor sem kellene tartanom, hisz a rendőrség mellett lakunk. Amennyiben már a rendőrség közelében is lopnának, az nagy baj volna. Rojig Péter, 14 éves, endrődi tanuló: Sajnos a mai világban már mindenre nagyon kell vigyázni. Például a biciklimet mindig lezárom, sőt, ha nagymamához, vagy más ismerőshöz megyek, akkor az udvarra is beviszem. Továbbá ismeretlennek, vagy ha az illető nem bizalmas barátom, nem adom kölcsön a kerékpárt. Ha pedig vásárolni megyek, az utcán nem kezdem el a nálam levő pénzt nyilvánosan számolgatni. (Magyari) Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Megtörtént az űrrandevú Szovjet—amerikai tudományos siker Csütörtökön, magyar idő szerint 15 óra 30 perckor, a Moszkva környéki földi irányítóközpontból Alekszej Jeliszejev, az irányító szolgálat vezetője megadta az engedélyt Leonovnak és Kubászovnak a dekkolás végrehajtására.Ebben az időpontban az Apollo már mintegy 250 kilométerre megközelítette a szovjet űrhajót... Az Apollo amerikai űrhajó személyzete csütörtökön délután közép-európai idő szerint 15 óra 50 perckor tette meg az első intézkedéseket az amerikai és a szovjet űrhajó közelítésére és összekapcsolására. Thomas Stafford, az Apollo parancsnoka bekapcsolta az amerikai űrhajó hajtóművét, hogy az Apollo rátérjen a program által meghatározott szerelési pályára. Leonov és Kubászov ugyanakkor előkészítette a szkafandereket az egyik űrhajóból a másikba történő átszállás elvégzésére, s felkészült arra a „fordulatra”, ami ahhoz szükséges, hogy összekapcsolt helyzetben az Apollo antennáit rá lehessen irányítani a földdel kapcsolatot tartó műholdra. Ennek segítségével közvetítették ugyanis a Földre a két űrhajó összekapcsolását. 17 óra 9 perckor megtörtént a nagy találkozó Az összekapcsolást megelőző órában az Apollo másodpercenként 30 méteres sebességgel közeledett a Szojuz—19- hez, majd fokozatosan tovább csökkentette sebességét, egészen, másodpercenként 3 méterig. A Szojuz—19 eközben passzív készültségbe helyezte a kapcsolóberendezést. Staffordék először azt jelentették a Földnek, hogy szabad szemmel is látják már a Szojuzt: „Még csak egy pontot látunk, amelyet nehéz megkülönböztetni a csillagoktól.” Pontosan 17 óra 9 perckor a Szojuz— 19 kabinjában kigyulladt a piros lámpa, amely azt jelezte, hogy a két kapcsolószerkezet először érintkezett egymással... Csütörtökön délután, közép-európai idő szerint 17 óra 20 perckor a szovjet és az amerikai űrhajósok megkezdték a felkészülést az egymás űrhajóiba történő átkelés elvégzésére. Az átkelési előkészítő műveletek körülbelül három órát vesznek igénybe... (Békés Megyei Népújság, 1975. július 18.) s így lettem újságíró „Riporter leszek!” — egészen pontosan már nem emlékszem, melyik esztendőben jártunk, amikor ezt a hajmeresztő kijelentést tettem, arra viszont jól emlékszem, hogy az Orosházi 2-es Számú Általános Iskolában hoztam nyilvánosságra a dolgot. A pad alatt éppen egy kisregényt böngésztem, amikor eltalált osztályfőnökünk „és te mi szeretnél lenni?” kérdése, és én zavartan felpattanva beavattam eme sorsdöntő elhatározásom titkába a jelenlévőket. Nem volt persze minden előzmény nélkül való a pályaválasztásom, amin az egész osztály jót derült. Kamaszkori világfájdalmaimat ugyanis mindig eny- hítte az a sikerélmény, amit a magyarórák fogalmazásdolgozataival tudtam elérni. Történt, hogy Anyák napjára kellett fogalmazást írnunk, és a legjobb valahogyan bekerült a helyi újságba, az Orosházi Hírlapba. Arra a furcsán gyönyörűséges érzésre máig emlékszem, ami a kinyomtatott, ólomszagú saját betűim láttán elfogott. Ennél is szokatlanabb volt látni otthon, mekkora örömmel és büszkeséggel nyugtázta az én szárnypróbálgatásomat a köszöntő címzettje, az édesanyám. Ráadásul a következő magyarórán megjelent a tanteremben egy őszülő, hullámos hajú, egyenes tartású férfi, Pásztor Béla bácsi, és kézbevehettem életem első honoráriumaképpen egy Petőfi-kötetet. Valahogy így kezdődött, és úgy folytatódott, hogy mindig volt a helyi lapnál egy-két nagyszerű ember—évekkel később egyikük társául szegődtem egész életemre —, akik biztattak, írjak bátran. írtam. Es írok azóta egyfolytában—mennyi éve is? Nem emlékszem, talán nem is az a fontos. De emlékszem az első nyomtatott betűim boldogságára, ennek a keserves szakmának minden szép és keserves pillanatára. Tanár úr, én most felelhetnék mást, mint hogy jó riporter szeretnék lenni... (Folytatjuk) Tóth Ibolya A köz igazi szolgálatáról Július 14-én 15 órakor villám csapott egy idó's, nyugdíjas gazdálkodó kardoskúti pusztán levő' tanyájának istállójába. (Előző nap jégverés söpörte végig a tájat.) A 12x5 méteres, tavalyelőtt felújított épület nádteteje pillanatok alatt lángot fogott. Az állatok kimentésén kívül csak — véletlen folytán egyedüli — szemlélője lehetett ennek, majd a tetőzet összeroskadásának. Az orosházi tűzoltókat csak a késő délutáni órákban sikerült értesíteni, akik azonnal tették a dolgukat. Legyőzve az ismételt esőzések miatt agyonázott dűlőutakat, megfékezték az izzó zsarátnokréteget. Megmentve ezzel a padlás gerendázatát és a falakat az összedőléstől. Éjfélbe nyúló munkájuk végén még a tulajdonos által —jelképes köszönetként—felkínált pohár bort sem fogadták el. Az átlagpolgárnak jólesik arra gondolni, hogy ebben a pusztuló, értékkel terhes világban vannak olyanok, akik—minden szempontból nehéz körülményeik ellenére — becsületesen, szerényen, meddőn getés nélkül szolgálják a közt. Tisztelet és köszönet ezeknek az embereknek!
