Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. június 6., kedd Kísérletező kis feltalálók Nagy István a 7/C-ből egy kerékpártápegységet készít, amivel a walkmann ját hallgatja Fotó: Kovács Erzsébet Földink volt. Bajcsy-Zsi- linszky Endre publicista és politikus, a II. világháború idején a magyar függetlensé­gért folytatott harc kiemelke­dő vezető egyénisége és vérta­núja 1886-ban ezen a napon született Szarvason, és 1944 végén Sopronkőhidán kivé­gezték. Jogi tanulmányait Ko­lozsvárott, Lipcsében és Hei- delbergben végezte, majd ha­zatérve ügyvédjelölt lett. Bé­késcsabán családja és a de­mokrata parasztvezér, Achim L. András között politikai és családi okokból kiéleződött a viszony. Ennek következtében 1911. május 14-én a két Zsi­linszky fivér Achimot lelőtte. A fiatal jogász közigazgatási pályára ment és Árva várme­gyében főispáni titkári állást töltött be. Az 1. világháború­ban súlyosan megsérült. 1918-ban a Magyar Országos Véderő Egylet egyik alapító­ja. Bécsi emigráció után 1922-ben Derecskén képvise­lővé választották. 1925-ben vitézzé avatták, akkor vette fel anyja nevét és használt kettős vezetéknevet. 1928-tól a de­mokratikus ellenzéki politika felé fordult. A II. világháború idején harcolt Magyarország­nak a háborúból való kilé­péséért. 1942-ben bekapcso­lódott a Történelmi Emlékbi­zottság munkájába, végül el­jutott a németellenes fegyve­res ellenállási harc vállalásá­ig. A nyilas számonkérő szék emberei illegális lakhelyén elfogták, katonai bíróság elé állították és 1944. december 24-én kivégezték. Előadóest Sarkadon. A sarkadi városi könyvtár az ün­nepi könyvhét alkalmából, Czi- gány György költőt és zongora- művészt hívta meg intézményük­be. A neves művész előadói estjét június 6-án, 18 óra 30-kor láthat­ják az éredeklődők. Murvai József, a csorvási álta­lános iskola tanára, aki felesé­gével életre hívta az Edison Klub Alapítványt. — Még 1988-ban megjelent egy pályázat „Tervezzünk tár­gyakat” megnevezéssel. A mi iskolánk az indulásnál bekap­csolódott — kezdi a bemutat­kozást Murvai József. — Na­gyon jó ötletnek tartottuk, hi­szen alkotásra készteti a gye­rekeket. Gondolják ki és csi­nálják meg a hasznosnak ítélt tárgyakat. —Sikeres volt a csatlakozá­suk? — Igen. Már az első évben egy táskatartóért Krajcsovics Róbertét oklevéllel jutalmaz­ták. Aztán jöttek a többiek: Szabados Laci szőlőszemző­jéért, Kiskó Zsoltot cserélhető körzőjéért kapott elismerést. 1991-ben Sarkadi Ildikó első, Benyovszki Péter és Weiczner Roland második helyezést ért el. — Ezek valóban szép ered­mények, de mi célt szolgál az alapítvány? — 1992-től nehezebb lett anyagilag a helyzetünk. Gon­dolkodnunk kellett, hogyan tovább, hiszen nem szabad en­gedni, hogy a gyerekek anya­giak miatt leálljanak a tovább gondolkodással, az alkotások­kal. 1994 júniusában felesé­Említésre méltó évfordulóhoz érkezett a Battonyai Állami Zeneiskola. Huszonöt éve an­nak, hogy az egykori mezőko­vácsházi járás népdalt, népze­nét kedvelő fiataljai első ízben találkoztak Battonyán. „Tava­szi szél” címmel azóta is meg­rendezzük a környékbeli te­lepülések népdalénekeseinek és népi hangszereseinek talál­kozóját. Az eltelt negyedszázad egy­részt azért volt eredményes, mert az iskola megteremtett magának valamit, ami csak az övé, amiről megismerik, s ami hozzátartozik Battonya zenei életéhez. Másrészt pedig a szakmai eredményességről gemmel egy alapítvány létre­hozását kezdeményeztünk, s induló vagyonként bevittünk egy Enterprise számítógépet, egy feszültségmérő műszert, egy árammérő műszert és né­mi készpénzt. —Sikerült-e támogatókat is találni? — Örülök, hogy ezt meg­kérdezte, mert többen is támo­gattak. így például Kálmán Já­nos, dr. Újhelyi János, Csomós István, Weiczner Béla, Tyichi András, Seidl Ambrus, Dénes István (Csorvási Gazdák ME- TESZ), a Kaszai család, csor­vási lakosok, az Orosházi sem szabad megfeledkezni, hiszen a szabadon választott népdalok között több olyat ta­láltunk, amelyek nem közis­mertek. Ezeket a dalokat a kis énekesek által őrizzük meg, örökítjük át, hozzájárulunk ahhoz, hogy éljenek, fennma­radjanak. A „Tavaszi szél” fó­rumot jelent azok számára, akik népdalszeretetüket csak az iskolai énekórán vagy a sa­ját maguk szórakoztatására tudják kimutatni. Úgy tűnik, e gyorsan válto­zó világban a népdalokon nem fogott az idő. Az irántuk való érdeklődés és lelkesedés ugyanakkora, mint az indulás­kor, csak a létszámot kellett a Üveggyár munkatársai, s a paksi erőmű vezérgárdája. A beszélgetésünkből talán kiderült, hogy az alapítvány célja 6—18 éves fiatalok szá­mítástechnikai ismeretének fejlesztése, környezetvéde­lemre nevelése, tanulmányi kirándulások támogatása, ki­állítások, szabadidős progra­mok szervezése. Ha valaki úgy érzi, van jö­vőjük a kísérletező kis feltalá­lóknak, az az Edison Klub Ala­pítvány számlaszámára: OTP Csorvás 269-98129/627­000173 számra megteheti fel­ajánlását. BÉ kisebb szállítókapacitású jár­művekhez igazítani. Ennek el­lenére május 26-án hét te­lepülés több mint félszáz ver­senyzője állt rajthoz Batto- nyán. Jó volt hallgatni a 2-3 szólamú népdalfeldolgozáso­kat, s a különlegességnek szá­mító dorombot. (Ezt egy 5. osztályos fiú szólaltatta meg.) A növekvő anyagi terhek, a pénzszűke egyaránt gondot okoz a rendező iskolának és a résztvevőknek, mégis úgy érezzük, ameddig van érdek­lődés a „Tavaszi szél” iránt, a hagyomány élni fog. Holló László A BATTONYAl ZENEISKOLA IGAZGATÓJA Muzsikál a „Tavaszi szél” Battonyán Megkérdeztük olvasóinkat Folytatnák-e a Forma 1-es futam megrendezését? Bálint Roland, 16 éves, békés­csabai tanuló: Persze, hogy szükségünk van a Magyar Nagydíjra, hisz ez egy rangos verseny, mely­nek rendezését nem kapja meg bárki. Az viszont érthetetlen, hogy a Forma 1-es futamok közül egyedül csak a magyar- országi veszteséges. A szerve­zőknek talán komolyabban kellene tanulmányozniuk a külföldi versenyek lebonyolí­tását vagy a megfelelő mene­dzserek bevonásával e téren valami újat kitalálni. Kovács István, 37 éves, déva- ványai kőműves: Fontosnak tartom, hogy to­vábbra is évente Forma 1-es futamot láthassunk a mogyo­ródi pályán. A bemutatkozásra így is nagyon kevés lehetősége van ennek a kis országnak, ha pedig még ezt is elvonjuk, to­vább romlik hazánk külföldi megítélése. Én a világkiálítást is megrendeztem volna, hisz az is a fejlődésünket segíthet­né. Ám azért a Forma 1-es futamot jó volna valahogy ke­vesebb pénzből megoldani. Nagy Klára, 18 éves, reformá­tuskovácsházi tanuló: Ha rajtam múlna, én nem támogatnám a Forma 1-es fu­tam megrendezését. Igaz en­gem egyáltalán nem érdekel az autósport, a Magyar Nagydíjat még a tévében sem szoktam figyelemmel kísérni. Amennyiben a magyar futam nyereséges volna, nem szól­nék semmit — sőt örülnék, hogy ilyen rangos versenynek adhatunk otthont — ám amíg ilyen sokba kerül, szerintem megrendezése túl nagy luxus. Tóth Sándor, 35 éves, szabad- kígyósi magángazda: Á Magyar Nagydíj rengeteg pénzt emészt fel, s ami a legna­gyobb baj: a veszteséget az állam az adófizető polgárok pénzéből fedezi. Ha rajtam múlna, amíg a teljes összeg nincs biztosítva, nem lenne újabb magyar futam. A mai ma­gyar gazdasági helyzet — ahol mindenki egyre rosszabbul él és a kormány különböző támoga­tásokat von vissza — nem teszi lehetővé a mogyoródi verseny támogatását. (Magyari) • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Sürgős, hatékony intézkedést a békéscsabai dolgozók üzemi étkeztetésének megjavítására Az utóbbi hónapokban egyre több levél érkezett szerkesztő­ségünkbe, melyekben a Délmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat Békéscsabai Kirendeltsége egészségtelen, bűzös környéke és a konyha ételeinek minősége ellen emeltek panaszt a dolgozók. Szerkesztőségünk a levelek alapján megvizsgálta: mi az oka ennek a tarthatatlan állapotnak. Ámi a konyha környékét illeti, valóban felülmúl minden elképze­lést. Áz épület előtti szennyvíz-csatornában felgyülemlett hulladékok — mivel reggeltől estig ott süti a nap — olyan förtelmes bűzt árasztanak, hogy szinte képtelenség arra végig menni. Velejárója ennek természetesen, hogy garma­dával hemzsegnek ott a legyek és a különböző rovarok. Úgy ahogyan van, az egész nem más, mint egy hatalmas bacillus- tenyésztő telep, amelyről a legyek szanaszét hordják a különböző betegségek csíráit. De ami mindennek a teteje: alig néhány méterrel odébb van a Gábor Áron utcai óvoda, amelyben 120 kisgyermek játszadozik egész nap és közvet­len mellette az általános iskola, amelyben szintén több száz gyermek tanul. Nemcsak annak a sokszáz dolgozónak, aki a konyháról étkezik, de ezeknek a gyermekeknek is állandó veszélyben forog az egészsége. Elég egy játék közben szerzett horzsolás, amelyre rászáll a beszennyezett lábú légy és kész a betegség. De ugyanúgy elég az is, hogy egy ilyen légy végigmássza a konyha edényeit — máris felütheti fejét valami undok járvány. Nehéz megállapítani, ki a legbűnö- sebb ezért a szörnyű hanyagságért, azért, hogy az építkezés idáig elhúzódott, hogy a konyhánakma sincs emésztőgödre. A hibákért felelős a békéscsabai tanács is. Sokkal erélyeseb­ben kellett volna fellépnie a dolgozók egészségének védelme érdekében. Az egészségügyi osztálynak, a tisztiorvosnak több erélyességgel kellett volna ellenőrizni és követelni ennek az állapotnak megszüntetését. Az a panasz, hogy a konyha ételei a legtöbb esetben silány minőségűek, íztelenek, sőt több ízben romlott állapotuk miatt ehetetlenek, teljesen jogos a dolgozók részéről. (Viharsarok Népe, 1952. június 4.) Olvasóink jókívánságaiból Ötvenéves évfordulónk alkalmából megszámlálhatatlan jókívánság érkezett olvasóinktól élő szóban, telefonon, levélben, táviratban. Ezekből adunk néhányat közre. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A fél évszázados jubileum alkalmából szeretettel kö­szöntőm a lap szerkesztőségének valamennyi munkatár­sát. Kívánom, hogy az újság a jövőben is őrizze meg tekintélyét és tartsa meg olvasótáborát. A lap egyik hűséges olvasója: Dr. VastaghPál 50. jubileumotok alkalmából őszinte szívből gratulálok ked­venc lapom minden egyes munkatársának. Kívánom, hogy egészségben és sikerekben legyen részetek a továbbiakban is. Nagy tisztelettel: Márk György, régi hűséges gyulai olvasótok Fennállásuk 50. évfordulója alkalmából nagyon sok sze­retettel gratulálunk. Kívánjuk, hogy a Békés Megyei Hírlap továbbra is a megye és a megyében lévő települések kis és nagy hírének szorgos megjelenítője, az itt megjelenő érdekek korrekt szócsöve legyen. Mindehhez kíván valamennyi dolgozó­jának mind munkájuk, mind magánéletük során sok sikert: Sarkad város önkormányzata és a saját nevében Tóth Imre polgármester Az 50. születésnap alkalmából kívánunk jó egészséget a szerkesztőségnek és valamennyi dolgozónak a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatója, Fási Ádám és Magyarország szépe, Harsányi Andrea A METAKER-PLUS Kft. dolgozói nevében meleg szívvel gratuláloka Békés Megyei Hírlap munkatársainak az 50 éves fennállási évforduló alkalmából. Egyben köszönetét mondok Főszerkesztő Úrnak a szívből jövő, tiszta hangú megemléke­zésért, melyben őszintén, egyszerűen fogalmazza meg lé­nyegretörőgondolatait. Hasonló színvonalú további munká­jukhoz sok sikert és nagyon jó egészséget kívánok. Kárpáti József ügyvezető-igazgató Kereskedelmi Bánk Rt. M AHOL A PÉNZ DOLGOZNI KEZD. TREZOR ÉRTÉKJEGY — Kereskedelmi Bank Rt. A KÜLÖNBÖZŐ LEJÁRATI IDŐKHÖZ TARTOZÓ ELADÁSI KAMATOK EZEN A HÉTEN 30 nap 60 nap 90 nap 180 nap 270 nap 26,0% 26,5% 27,0% 28,0% 29% 365 nap 450 nap 540 nap 730 nap 30% 30,5% 30,75% 31,0% Orosházi Bankfiók Orosháza, Szabadság tér 1. Telefon: 06 (68)413-144. Mezólcovácsházi Bankfiók Mezőkovácsháza, Árpád u. 160. Telefon: 06 (68) 381-044. Gyulai Bankfiók Gyula, Megyeház u. 1. Telefon: 06 (66) 463-033. Szeghalmi Bankfiók Szeghalom, Szabadság tér 2. Telefon: 06 (66) 371-155. Békéscsabai Bankilók Békéscsaba, Luther u. 10—12. Telefon: 06 (66) 453-443. TARTSA PÉNZET TREZORBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents