Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-28 / 149. szám
1995. június 28., szerda MEGYEIKÖRKÉP A Energiára kompenzálás. A mezőhegyesi önkormányzat a kormányrendelet értelmében 968 ezer 564 forint központi támogatást kapott az energiaár-emelés kompenzálására. A képviselő- testület a pénzt felosztotta a város intézményei között. A József Attila Általános Művelődési Központ 572 ezer, az ipari szakmunkásképző és szakközépiskola 120 ezer, a városellátó szervezet 247 ezer, a polgármesteri hivatal pedig 24 ezer forintot kapott az állami támogatásból. Rendőrbarát polgárok. Gyulaiak és békéscsabaiak utaztak ma Budapestre, a Pest megyei rendőr-főkapitány meghívására. A Pest megye legnépszerűbb rendőrének jutalmát évente biztosító alapítvány gyulai alapít- ványtevője, dr. V. Fodor Endre által vezetett csoport dr. Komáromi István ezredes, megyei főkapitány tájékoztatója után megtekinti a „hazugságvizsgáló” gépet, a megyei fogdát, találkoznak az országos visszhangot kiváltó gyilkossági ügyek vizsgálóival, megtekintik a Bűnügyi Múzeumot. Ellátogatnak az ország legkorszerűbb rendőrkapitányságára, a budaörsire, melynek — milyen kicsi a világ! — gyulai származású kapitánya van. Az egészségügyért. A Semmelweis-nap alkalmából Sarkad önkormányzata június 30-án 11 órára több mint száz egészségügyi dolgozót hívott meg a polgármesteri hivatalba, ahol a két legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó egészségügyi dolgozót „Sarkad város egészségügyéért” kitüntetéssel jutalmazzák. Emellett Tóth Imre polgármester köszönti a három nyugdíjba vonuló egészségügyi dolgozót is. Bérlakások. Mezőkovács- házán folyamatosan végzik az önkormányzati bérlakások karbantartását. Az Alkotmány utca 52. szám 40 lakásos lakótömbjénél a napokban fejezték be a lapostető szigetelésének második ütemét. A munkálatokkal a békéscsabai Szigetelő Szakipari Bt.-t bízták meg, akik korábban is végeztek — a hivatal megelégedésére — hasonló tevékenységet a városban. Az 560 négyzetméteres tetőrész beruházási költsége 910 ezer forint, amely az évi költségvetésben is tervezetként szerepelt. A hitoktató tanítónő Kamrada Bernadette, a képen hátul Magas, karcsú, világos- barna hajú, zöld szemű lány ül velem szemben farmerban és divatos pulóverben. Kedves, közvetlen, az ilyen emberre szokták mondani, hogy „kisugárzása” van. O Kamrada Bernadette, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia fakultásának negyedéves levelező hallgatója. — Milyen indíttatásból jelentkezett a teológiára? — Elsősorban azért, hogy többet tudjak a saját hitemről, hogy aztán ezeket az ismereteket hasznosíthassam a hitoktatásban. Én nem lelkész leszek, hanem teológiai végzettséget szerzek, amivel jogosultságom lesz tanítani a hittant. — Mit tanulnak az egyetemen? — Filozófiatörténetet, dogmatikát (katolikus hittételek), erkölcsteológiát,’ hitvédelmet, szociológiát, valláslélektant, művészettörténetet, hitoktatástant. Foglalkozunk teológiai tendenciákkal, a Bibliával, történeti, kultúrtörténeti, nyelvészeti, hagyománytörténeti szempontból is. Ahhoz, hogy jól értsük az Ószövetséget és az Újszövetséget, ismernünk kell az akkori kulturális, történelmi helyzetet, mert máskülönben félreértelmezhetjük. A hittudományból mi azokkal a tudományokkal foglalkozunk, amelyeknek elsajátítása szükséges ahhoz, hogy evangelizálhas- sunk, hirdethessük az igét. Olyan professzoraink vannak, akik létükkel, tudásukkal fáklyák, és nagyszerű velük haladni. — Eredeti foglalkozása pedagógus. Milyen szakos? — Tanítónő vagyok a Montagh Imre Speciális Általános Iskola és Szakiskolában Esztergomban. Itt minden területen tanítottam már, az előkészítő foglalkoztatótól a szakiskoláig, és hittant is oktattam. —Mennyivel tud többet nyújtani a gyerekeknek, mint keresztény pedagógus? — Nem többet nyújtok, hanem mást. Olyan nincs, hogy keresztény-pedagógia... Pedagógia van, amit egy keresztény ember művel. Én hívő ember vagyok, ezáltal én jobban „kint hordom a lelkemet”, és talán nyitottabb vagyok a lelki kérdésekre. De azt nem mondanám, hogy én jobb vagyok vagy többet adok. Én erre kaptam hívást, nekem ezzel meg kell küszködnöm. Az teljesen személyes, hogy mit sikerül átadnom a krisztusi üzenetből. Zsabka Erzsébet Új alapokon a mestervizsgáztatás Országos kamarai értekezlet Békésen A Dunától keletre lévő megyék kézműves kamaráinak első országos jellegű tanácskozójára került sor tegnap délelőtt a békési művelődési központban a kölcsönös tájékoztatás, a jövőbeni együtt gondolkodás és együtt munkálkodás reményében. A mintegy másfél száz résztvevőt Németh Béla, a nyolcezer tagot tömörítő Békés Megyei Kézműves Kamara elnöke köszöntötte, majd Szabó Tibor, a Magyar Kézműves Kamara elnöke az Országos Kézműves Kamara helyzetét ecsetelte. A törvény előírja a kötelező kamarai tagságot, a kormány viszont nem valósított meg semmit a kamarai törvénnyel kapcsolatban, a parlamenti döntés nyomán a reá háruló feladatokat, a finanszírozás feltételeit sem teremtették meg. Az elnök vázolta az alakulást követően létrejött 12 szakmai osztály szükségességét. Szabó Tibor vitaindítójában kitért a 221 szakmát és 450 tevékenységi kört érintő továbbképzésre, s mint mondotta, július elsejétől már csak a kamarák által indított — a folyamatban lévő mester- vizsgákat e döntés nem érinti — mestervizsgáztatásra lesz lehetőség. A jelenlévők megtudhatták: az új mestervizsga-szabályzat négy elemből — szakmai gyakorlati és elméleti, vállalkozói, valamint pedagógiai ismeretekből—áll. Dr. Kaszás Mária, a Magyar Kézműves Kamara főtitkára előadásában elmondla: a törvényben sok a joghézag, vitás a kézműipar és a kisipar definíciója. Az előbbi ismérvei közé tartozik egyebek között, hogy a vállakozó szakmáját részleteiben ismerje, kizárt a tömegszerű termelés, az induló tőke nem haladja meg a 2 millió forintot, a foglalkoztatottak száma nem érheti el a huszonötöt, a korrigált árbevétel 50 millió forint alatt van, s tulajdonos maga is közreműködik a termelésben. Ezután Németh Béla megyei elnök tájékoztatójából kiemelte: megyénk nyolcezres taglétszámával a területi kézműves kamarák között a középmezőnyben foglal helyet, jól működő ipartestületek jelentik a stabil hátteret. A plenáris ülést követően a Békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola diákjai saját munkájukból divatbemutatót tartottak a megye kézműveseinek. Néhány helyi kézműves termékkiállítással mutatkozott be. —szekeres— Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztó'- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Magaslesen... A közelmúltban a füzesgyarmati pedagógusklub tagjai a posta előtt gyülekeztünk, hogy Ecsegpusztára, a túzokrezervátumba látogassunk. A szeghalmi Maxi-Ker autóbusza szállított bennünket, az egykor teret hódító füves, szikes, vizenyős rétek, kaszálók felé. Kivesztek már a hajdanán volt löszgyepek — s így alakult ki Ecsegpuszta, melyért a gyarmatiak sokat pereskedtek egykoron. Sajnos, az emberi beavatkozások nyomán egyre halványodik az ősi táj. Hiába nyilvánították Tóth Albert kisújszállási középiskolai biológiatanár javaslatára természetvédelmi területté, ma már csak videofelvételen látható a táj, s benne az értéket viselő túzok madárfaj egykori élete. Nem hiába írták ki a rezervátum központi épületére, hogy ,,Túzokpanzió". Ma már csakugyan panzió, nem természetvédelmi terület. A több száz hektáros természetvédelmi terület bérlőjének néhány lovát láthattuk a magaslesen, de túzokot egy darabot sem. Nincs már idegenvezetés, nincs már 4000 hold felszántatlan szűz terület, mint hajdanán, de mi, nyugdíjasok mégis jól éreztük magunkat. Kiszáradt láp és sok-sok éves fűzfák tőszomszédságában szalonnát sütöttünk, majd a fűzek alatt elfogyasztottuk az ebédet, hiába sütött hétágról a nap, jólesett a finom zsíros kenyér, szalonna. Hogy ez miért volt így? Talán a jó levegőtől és a társaság hangulatától. El is határoztuk, két hónapon belül megismételjük a kirándulást. Köszönet Tolcsvai, Furkó vállalkozóknak, Szőke János és Várko- nyi Imre istápolóinknak, hogy elősegítették e kirándulást, hogy anyagilag segítettek bennünket. De köszönjük a klubvezetésnek. Borbíró Lajos helytörténeti kutató, Füzesgyarmat Ünnep piros betűk nélkül Közhelyként hangzik, hogy a városi ember ingerdúsabb környezetben él, mint a falun élő. Ennek igazolásául engedjék meg, hogy egy személyes élményemet megosszam önökkel, melyet Budapesten éltem át. Szeretem ezt a sokszínű, kellemesen kedves, szép várost minden zajával, benzingőzével, forgatagával, emberáradatával együtt. Utam az egyik közismert, forgalmas aluljárón keresztül vezetett. Sodródtam a tömeggel. Mentem, amerre a többiek. Egy erdélyi kórus nyílt utcai szereplésének lehettem tanúja. Csodálatosan szép madrigálokat, romantikus és reneszánsz dalokat, hazai és székely népdalokat énekeltek. Aki arra tartott, mindenki megállt. Ünnepi pillanatok voltak azok. A hétköznapok egyik piros betűk nélküli ünnepéről volt szó. Azokban a percekben elfeledkezhettünk arról, hogy egy katasztrofális gazdasági közegben élünk, sínylődünk, tengetjük életünket. Abban a néhány pillanatban mindenki megfeledkezhetett tragédiájáról, fájdalmáról, nyomasztó gondjairól. Azon a napon érdemes volt ott az aluljárón keresztülmenni. Endrédi Károly, Kötegyán Furgon kisteherautók alkalmazása! (500 kg körüli teherbírás) Nagykereskedő cég keres árubeszerzésre kisteherautókat a címben jelzett típusban. Foglalkoztatás: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet jeligére a kiadóban. Segítségre várva Dévaványán Ha a Pammer család nem, akkor vajon kik kapnak, kaphatnak szociális segélyt? FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nem először találkozhatnak olvasóink a dévaványai Pammer József és élettársa. Nagy Eszter ügyével. Korábban segítségünkkel kaptak gyermekruhát, ám mostani látogatásunkkor sem voltak .túlzottan vidámak. Érkezésünk előtt nem sokkal kapták kézhez azt a végzést, amelyben elutasították Nagy Eszter méltányossági gyes-kérelmét. Az indoklás szerint „a gyes biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás”, s ez esetében nem áll fenn, összesen mintegy 3-4 éves munkaviszonya van, s már évek óta nem dolgozik. A ház meglehetősen rossz állapotban van, ám a szoba, ahol a két hónapos pici lakik, tiszta és rendezett. Az élettárs, Pammer József részletesen szól kálváriájukról. — Tavaly június óta lakunk ebben a házban, amely Nagy Eszter édesapjáé. Amikor idekerültünk, elképesztő állapotok uralkodtak itt. Hosszú időbe tellett, míg a szeméthegyeket eltakarítottuk. Azóta a kertet is rendbe raktuk, lassan már teremni is fog. Próbálkoztam Dévaványán elhelyezkedni, de nem sikerült. Ráadásul januárban szívinfarktust kaptam, azóta szinte semmit sem tudok dolgozni, most voltam orvosi bizottság előtt. Higgye el, ez az én legnagyobb bánatom, hogy csinálnám a kertet is, de szinte azonnal rosszul leszek, ha hozzáfogok. Jelenleg az én 6720 Ft-os jövedelmemből élünk, ami semmire sem elég. Most is tartozunk a villanyszámlával, de ebben a pillanatban egyetlen fillér sincs a háznál. Többször fordultunk segítségért a helyi önkormányzathoz, ám mindössze egyszer kaptunk kétezer forintot, illetve egy alkalommal tűzifát. Nagyon nehéz körülmények között, napról napra élünk, minden segítséget szívesen fogadnánk. Természetesen megkerestük a helyi önkományzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársait, akiktől megtudtuk, hogy Nagy Eszter és élettársa, Pammer József hat alkalommal kért és négyszer kapott segélyt, Pammer Józsefnek ingyenes közgyógyellátást is biztosítanak, míg a pici ingyen kaphat tápszert. Érdeklődtünk volna még további részletek iránt, ám ekkor ideérkezett a polgármesteri hivatal jegyzője, Balogh Csilla és közölte, hogy amíg nem hozunk a két panaszostól írásbeli felhatalmazást arról, hogy róluk a hivatal részünkre felvilágosítást adhat, nem írhatunk meg semmit. Eljárása goromba és érthetetlen volt, hiszen ilyen esetekben a „hallgattassák meg a másik fél” elv alapján járunk el, ahol a panaszos tisztában van vele, hogy ügyében az önkormányzattól is kérünk információt. Csak remélhetjük, hogy nem ilyen kioktató stílusban és hangnemben foglalkozik panaszosaink ügyével is. Gila Károly Részlet a Békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola diákjainak divatbemutatójából és a termékbemutatóból FOTÓ: JUHOS JÁNOS
