Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
iREKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Évforduló. Ezen a napon hunyt el 1980-ban a magyar származású amerikai film vállalkozó, rendező', Pál György. Nyolcszor kapta meg az Amerikai Filmakadémia legmagasabb elismerését jelentő' Oscar- díjat. Nevét rövid, színes, különleges technikájú bábprodukciók tették híressé. Az első tudományos-fantasztikus filmek rendezó'-gyártásvezetője- ként az új műfaj filmes meghonosítói közé tartozott. Egyik leghíresebb alkotása a H. G. Wells könyve nyomán készült Az időgép című játékfilm. Bibliatörténeti. Számtalan, az általános iskolások számára meghirdetett versenyről, pályázatról beszámoltunk már lapunk hasábjain, de bibliatörténeti vetélkedő még nem volt. Az Orosházi II. Számú Általános Iskola vetélkedőjére 7 csapat (3 alsós és 4 felsős) nevezett. A szervezők Lukács Evangéliumából állították össze a kérdéseket és a feladatokat (egyházi témájú képek felismerése, történetek megjelenítése, bibliai nevek párosítása stb.). A zsűri elnöke, Lászlóné Háré Magdolna pusztaföldvári evangélikus lelkész elismeréssel szólt a csapatok felkészültségéről, a vetélkedőn nyújtott teljesítményről. A felsősök között első helyezett lett a Táncsics gimnázium kis- gimnazistáinak együttese, az alsósok között pedig a II. számú iskola 3. a. osztályának gárdája. Egzotikus zene. Az európai fülnek egzotikusnak tűnő hangzás, remek hangulat jellemzi a Los Andinos együttes fellépéseit, amerre csak járnak a fiatal magyar(!) muzsikusok. Merthogy született hazánkfia valamennyi zenész! Orosházán megtartott koncertjükön is nagy sikert arattak az Ándok-hegységben élő népek változatos és gazdag népzenei anyagából összeállított műsorukkal. Alkotmánytervezet fehér foltok nélkül Az új Alkotmány koncepciójáról és a jogharmonizációs folyamatnak a magyar jogéletre és jogintézményekre gyakorolt hatásáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Békéscsabán a napokban dr. Vastagli Pál igazságügy-miniszter a Magyar Jogász Egylet Békés Megyei Szervezetének információs fóruma keretében. Az előadás után a miniszter válaszolt lapunk kérdéseire. — Miniszter úr, hogyan vélekedik a szakma az új Alkotmány tervezetéről? — Átfogó választ a kérdésre még nem tudok adni, de a szakma néhány jelese írásban megfogalmazta a véleményét, Kulcsár Kálmánra, Kukorelli Istvánra, Schmidt Péterre, Kilényi Gézára, Valki Lászlóra. Bihari Mihályra gondolok. Ok azt mondják, a koncepció mentes a napi politikai érdekektől, nagyon jó szakmai vitaanyag, kellőképpen tükrözi a belföldi és a külföldi szakirodalmat, a hazai tapasztalatokat. A benyújtott írásos véleményekben természetesen található kritika, hiszen mindenkinek megvan a maga tudományos elképzelése, de felsorolták az anyag erényeit is, logikus szerkezetét, azt, hogy következetesen számbaveszi az alkotmányos fehér foltokat. — A politika természetesen eltérő véleményeket fogalmaz meg már az új Alkotmány szükségességéről is. Vannak, akik fontosnak tartják, hogy mielőbb megszavazza az Országgyűlés, és az időközbeni sok, lényeges változtatás ellenére is sztálinista alkotmánynak nevezik a jelenlegi alaptörvényt. Mások éppen ellenkezőleg azt mondják, Vastagh Pál május 15-én nyújtja be a parlamentnek a jogharmonizáció első öt évre szóló részletes programját az érvényben lévő Alkotmány megfelel az európai követelményeknek, tehát nincs szükség új törvényre. —Politikai butaság sztálinistának nevezni a hatályban lévő Alkotmányt. Az Alkotmánybíróság az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosításra azt mondta, az teljes egészében megfelel a jogállamiság alapjainak. Újabb módosítások születtek ’90 májusában, amelyek ezt a jelleget tovább erősítették. Arról van szó, hogy a módosítások—kivéve a ’89-est — egymás után torlódtak, felmerültek szerkezetbeli problémák, mint említettem, van egy sor fehér folt. A mostani alaptörvény nem tartalmazza például az állami pénzügyek viteléről szóló szabályozást, kevés található az önkormányzatokról, van, amiről pedig sokat szól, a rendkívüli helyzetekről, amelyek persze egy átmeneti időszakban helyénvalóak voltak. Ma már azonban nem kell attól tartani, hogy letűnt politikai rendszer térne vissza. A koncepció nem akarja felborítani a magyar közjogi berendezkedést, korrekcióról, finomító munkáról kell beszélnünk, ami gyakorlatilag szerkezetében és egységében is áttekinti az új Alkotmányt. — Mit szól Maczó Agnes legutóbb benyújtott alkotmányteive- zetéhez? — Nem volt még alkalmam tanulmányozni, keresem az időt, hogy mélyebben áttekinthessem. —Hol tartjelenlegajoghaimo- nizációsfolyamat hazánkban? — Számottevő eredményekről számolhatunk be ezen a téren, az Országgyűlés múlt keddi ülésén fogadták el a képviselők a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt, a következő alkalommal a közbeszerzésekről szóló törvény kerül napirendre, amely szintén jogharmonizációs kötelezettségünk. A kormány az első fél évben nyolc olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amely harmonizációs feladatainkkal függ össze. Kialakult a harmonizáció intézményi rendszere a jogalkotásban, a koordinációs szerepet az Igazságügy-minisztérium tölti be. Május 15-én nyújtom be a parlament elé a jogharmonizációról szóló első öt évre szóló részletes programot. — Miniszter úr, köszönjük a beszélgetést. L. E. Orosháza elmulasztott lehetőségei A Darvas Társaság legutóbbi rendezvényének dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumok igazgatója volt a meghívott előadója, aki történelmi visszapillantásában Orosháza várossá alakulásának közelgő 50. évfordulója apropóján elemezte, hogy miért épp akkor és nem máskor történhetett meg a várossá válás. A történész úgy látja: több ízben is sor kerülhetett volna erre. Először az újjátelepítés évében, amikor a környékbeli települések sorra kapták meg a vásártartási jogot és az ezzel együtt járó mezővárosi jogállást. Másodszor akkor, amikor II. József egy rendelete értelmében a 3 megyét (Békést, Csaná- dot, Csongrádot) összevonták, és közös megyeszékhelyre volt szükség. A következő lehetőség 1848-ban adódott, amikor minden 5 ezer fölötti lélekszámú település város lehetett — ha kezdeményezi. A századfordulón a gazdasági fellendülésnek köszönhetően végre Orosházán is felmerült a gondolat, hogy megérett az idő a várossá váláshoz. Igazából a 30-as évek második felétől indult el az ügy, amit elősegített két tudományos munka és két irodalmi szociográfia. Ekkor viszont all. világháború szólt közbe. Ám utána, 1945-ben Erdei Ferenc belügyminiszteri rendelettel két települést nyilvánított várossá: Orosházát és Hatvant. Az eltelt 50 év áttekintése is bizonyára sok tanulsággal szolgálna. Talán hamarosan erre is sor kerül.-SÉMegkérdeztük olvasóinkat Mi a Ancsinné Balogh Brigitta, 31 éves, békéscsabai munka- nélküli: Szerintem minden párnak szuverén joga eldönteni, hogy vállalja-e a gyereket vagy sem. A kívülálló sem a gyerek nevelésében, sem eltartásában nem segít, így a döntésbe sem szólhat bele. Ám az abortuszt, ha csak lehet, el kell kerülni! Ez a megfelelő védekezési módszerek alkalmazásával érhető el. Ezért fontosnak tartom, hogy a fiatalok kellő szexuális felvilágosítást kapjanak. véleményük az abortuszról? Berényi István, 33 éves, bucsai kábelfektető: Én csak akkor ítélem el az abortuszt, ha az illetőnek minden feltétele biztosítva van a gyerek felnevelésére, de ő ezt mégsem vállalja. Ha a kicsit állami gondozásba adná, akkor inkább vetesse el a magzatot. Nekem három gyermekem van, de ha úgy alakulna, hogy váratlanul lenne még egy, azt is vállalnám. Hisz ahol három gyerek él, ott elfér a negyedik is. Abortuszra egy percig sem gondolnánk. Gálné Varga Mária, 24 éves, biharugrai, gyesen levő anyuka: Ha rajtam múlna, betiltanám az abortuszt. Szerintem a magzat elvétele gyilkosságot jelent: egy elkezdett önálló életet pusztít el. Sok ember kínlódik, szenved, hogy végre egy gyereke legyen, mások pedig lelkiismeret-furdalás nélkül dobják el a sors által már születésre ítélt kis életeket. Továbbá az ország lakosságának csökkenésében is jelentős szerepet játszik az abortusz. Tóth Imre, 28 éves, körösújfalui magángazdálkodó: Abban az esetben, ha az anya a gyermek gondozását és nevelését nem tudja felvállalni, akkor azt valóban vetesse el. Ez még mindig jobb megoldás, mintha a szülés után gondolja meg magát, és akkor öli meg a csecsemőt. Persze tudom, az abortusz sem a leghelyesebb cselekedet. Az ideális az volna, ha mindig mindenki még időben védekezne a nem kívánt terhesség ellen. (Magyari) 1995. május 2., kedd A legtöbb rajzot az óvodás nagycsoportosok készítették Fotó: Kovács Erzsébet Fantázia és alkotókedv A medgyesegyházi Zöld Kéz Egyesület a Föld napja alkalmából környezetvédelmi rajzpályázatot hirdetett meg. Az ebből készült kiállítás a helyi művelődési házban látható. A díjakat a Föld napján Schéner Mihály Kossuth-dí- jas festőművész adta át, aki a látottakat így értékelte a vendégkönyvben: „Szerintem mindegyik medgyesi gyerek zseni, amit ezennel és itt igazolok, és ha netán baja lesz egyiknek-másiknak a rajz és a kréta körül, szolgáljon védelmére ezen pár sorom.” A legtöbb rajzot az óvodás nagycsoportosok készítették. Mindegyik rajz a maga színeivel, formáival tökéletes és egyedi világ, de egy-egy csoport munkái együttvéve is értékesek, mert hasonló témát különböző technikával, rendkívül sokoldalúan ábrázolnak a gyerekek — hangzott el. A kiállított rajzok valamennyiünkhöz szólnak: még nem késő cselekednünk természeti környezetünkért, amit örökül hagyunk utódainkra. A győztesek: óvodások I. helyezettje a 2. számú nagycsoport, II. Potocska Árpi, III. Szölősi Szabolcs. Az 1—2. osztály I. helyezettje Mizur Mónika 2. b osztályos tanuló, valamint az 1. b osztály közös munkája, II. Faragó Adrienn, ül. Bállá László. A 3. osztályból I. Farkas Mónika, II. Opavszki Léna, III. Farkas Mónika és Kovács Emőke. A 4. osztályból I. Kávássy Leila, II. Tóth Csilla, ül. a 4. b közös munkája. Az 5—8. osztályból I. Keskeny Gábor, II. Karsai Lilla, ül. Pékár Melinda. A felnőtt korosztályból Szpevár Ilona természeti környezetünkkel kapcsolatos karikatúráit díjazta a zsűri. Szabó Csilla .Elgondolkodtatás és figyelemfelkeltés volt a célunk! • • Önmagukat keresik Mezőberényben a művelődési központban szenvedélybetegségek megelőzése címmel tartottak nemrégiben előadást. A rendezvény fő szervezője dr. Szirácz- ki Magdolna gyermekorvos. — Mi adta az ötletet a drognap megszervezéséhez? — kérdeztük a doktornőt. — Nem kifejezetten drognap akart ez lenni, hanem a szenvedélybetegségek, az alkohol, a dohányzás ártalmairól is kívántunk szólni. Aktualitását az egy hónappal ezelőtt Mezőberényben bizonyos kábítószerről szárnyra kelt hírek adták. Nem célunk a pánikkeltés, de meg kell előzni a bajt! Addig senki nem veszi komolyan a dolgot, amíg nincs baj. A család áll tehetetlenül és érzi, mi történt a gyermekükkel. A gyerek minden órájáról, félórájáról tudni kell! Nem számonkérésről van szó, hanem arról, hogy megelőzzék a bajt. A fiatalok keresik önmagukat. Hol találja meg, hogyan találja meg önmagát, függ a barátoktól is. Nem mindegy milyen társaságba keveredik, s ha már belecsöppent, nagyon nehéz azt mondani neki, ez nem a neked való társaság. A gyerek hajlamos azt hinni, hogy aki megkínálja itallal az a legjobb barát. Aztán kiderül: a legnagyobb árral fizet, az egészségével. —Lesz-e folytatás a továbbiakban? — Igen. Folytatni szeretnénk a felvilágosítást az iskolákban. Most még itt az ideje, meg lehet előzni, oda kell figyelni. Egyedül ez nem megy, segítséggel dolgoztam; köszönet az asszisztenseknek, védőnőknek, a művelődési háznak a lebonyolításért. Harmati Erzsébet Békéscsaba belvárosában, 6 éve épült, 900 m2 hasznos területű, 2 szintes I üzeminaatlan ! eladó — konyha, ebédlő, mosdók, zuhanyzók, áruszállítási lehetőség. Ár: nettó 26 millió Ft. Érdeklődni a (66) 441-134-es telefonon. Vastagh Pál igazságügy-miniszter az új alaptörvényről és a jogharmonizációról
