Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
o ÉKES MECTEI HÍRLAP Az oldalt írta Bíró Károly és Papp János. Szerkesztette Papp János, a képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450. Hírek Rendkívüli támogatós. Gyomaendrődön az egészségügyi intézmény ingatlanjainak korszerűsítésére 544 ezer forint felhasználására kapott lehetőséget a képviselő- testülettől. Az összeget az egészségügyi céltartalék és az idei év költségvetése terhére kapták. Új tulajdon. A KÖVIZIG által felajánlott templomzugi szivomyát tulajdonába veszi Gyomaendrőd városa. A felajánlott XXV-ös és az Égei- főcsatomát nem kívánja az önkormányzat átvenni. Lemondtak a tiszteletdíjról. A költségvetési hiány mérséklése érdekében a gyoma- endrődi városatyák lemondtak júliusi és augusztusi tiszteletdíjukról. Elképzelhető, hogy később más megoldást is keresnek arra, hogyan lehet majd képviselőnként, egyedi módon egy-egy cél érdekében felajánlani a tiszteletdíjat. Igazgatósági tag lett. Dr. Valach Béla a Békés Megyei Vízművek Rt. igazgató- sági tagja lett. A jövőben ő képviseli majd Gyomaendrőd városát a gazdasági társaságban. Dijat nyert. A Győrben rendezett Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd elnevezésű verseny országos döntőjén a gyomaend- rődi 617. sz. szakiskola tanulója, Balázs Andrea 3. osztályos cipőkészítő Kazinczy-díjas lett. Felkészítő tanára Hajdú László. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Czibulka György alpolgármester A városnak haszna legyen belőlem Néhány hete új alpolgármestert választottak a gyomaend- rődi képviselő-testület tagjai. A távozó Kovács Béla megüresedett vezetői tisztségét nagyarányú (16:1) szavazattöbbséggel Czibulka György töltheti be. — Milyen érzésekkelfogad- ta a testület döntését ? — kérdeztük az alpolgármestertől. — Talán a döntés tükrözi az irántam megnyilvánuló szimpátiát, de az is elképzelhető, hogy kényszerhelyzetben a képviselő-testület ezt a döntést hozta. Mindenesetre jólesett a megnyilvánuló bizalom és a nagyarányú szavazattöbbség. Korábban nem foglalkoztam városi szintű kérdésekkel. Ebből adódóan úgy érzem még nem tettem annyit, hogy ilyen magas tisztségre méltó legyek. A döntést és a tisztséget jó érzéssel elfogadom. Magánemberként Endrődön tanítok már 35 éve. Gyermekkorom egy részét is itt töltöttem. Az emberek ismernek és úgy gondolom, el is fogadnak. Magamat egyértelműen gyomaend- rődinek érzem, minden részrehajlás nélkül. Sok kellemetlenségem van mostanában egy felkapott hír miatt, mely szerint Endrődön megszűnik a polgármesteri hivatal városrészi kirendeltsége. Úgy hírlik gazdaságtalan a fenntartása. Erre nem tudok mit mondani, csak azt, ha lesz ilyen tartalmú határozati javaslat, akkor én a képviselő-testületi ülésen ellene szavazok. Az endrődi emberek ragaszkodnak az intézményhez, hiszen ma már csak ez az egy működik ott. Nagyon erős az érzelmi kötődés is a hivatalhoz. Ha racionálisan nézzük, akkor el kell fogadnom, hogy az a másfél millió forintos működési kiadás nincs arányban az ottani ügyintézéssel. Sokkal gyorsabb és Endrődön tanít hatékonyabb a lakosság kiszolgálása a Szabadság téren, a polgármesteri hivatalban. — Van-e határozott elképzelése, melyet alpolgármesterként meg szeretne valósítani? — Úgy szeretnék dolgozni, hogy a városnak haszna legyen belőlem. Néha úgy gondolom, talán a bizottságokban több lehetőségem kínálkozott volna arra, hogy a közösségért tegyek, és így járuljak hozzá a város ügyeinek, feladatainak az intézéséhez. — Tanáremherként hogyan látja a középiskolák helyzetét? Mi a véleménye arról, ha közülük egynémelyiket átvenné a megyei önkormányzat? — Nem sok reményt fűzök ehhez az elképzeléshez. Úgy gondolom, ha a megye átvesz egy-két középiskolát és megpróbálja azokat működtetni, akkor az elkerülhetetlenül az iskolák összevonásához vezet. És az bizonyos, hogy azonnal kezdetét veszi egy elsorvasz- tási folyamat. Vagy megszűnik majd néhány középiskola, vagy a megye újra visszaajánlja majd az illetékes önkormányzatnak, hogy próbálja meg működtetni. Nagy bajban van az oktatás. A városban általános a pénzhiány, és az ebből kivezető utat még nem lehet látni. Rendkívül nehéz az önkormányzat intézményeit működtetni, és várhatóan tetézi a jelenlegi gondokat az idei támogatások csökkentése és nagyobb arányú megvonása. Például a 3. sz. általános iskolában a múlt évben képzett minimális tartalékunkat már feléltük, pedig nem herdáltuk a pénzt. A mostani kilátástalan- ság elkeserítő. A jelenlegi helyzetben elkerülhetetlenül visszaesik az oktatás színvonala. Iskoláinkban egyre több a képezhetetlen, vagy nehezen képezhető, sérült tanuló. Ok itt maradnak majd, együtt kell, hogy éljünk velük, ők fogják majd alkotni a város lakosságának egy részét. Úgy látom nem azokra kellene költeni, akik innen elpályáznak, hanem az ittmaradó, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, nevelésére kell több gondot fordítani. — Megalakult a kisebbségi cigány önkormányzat. Ón szerint milyen feladatokat kell hogy elvégezzen? — Azonkívül hogy megválasztották őket, nem tudom, milyen munkát végeznek. Úgy látom, a kisebbségi cigány ön- kormányzat nem vesz részt a város feladatainak elvégzésében. Egymással vannak elfoglalva. Sokat vannak távol, a bizottsági és a testületi ülésekről hiányoznak. Pontosan úgy állnak hozzá a város ügyeihez, mint egyéb más őket is érintő dolgokhoz. Nagyobb lehetőséget láttam bennük a megalakulásukkor. Azt hittem, tevőlegesen is részt akarnak majd vállalni a város és saját sorsuk irányításában. A felemelkedésük útja is ez lehetne. Nem vesznek részt segélyek elosztásában, a munkalehetőségek feltárásában és sok másban sem. Nyitott világ, túlviiági gondolatok A Gyomaendrődi Híradó szerkesztősége vette pártfogásba azt az időszaki kiadványt, melynek címe: Nyitott világ. Az újságot a Biopajzs Pozitív Gondolkodók Egyesülete adja ki. Az újságot azzal a szándékkal hívták életre, hogy mértéktartó hangadója legyen a pozitív gondolatoknak, a vallásosságnak, a biogazdálkodásnak, a vegetáriánus táplálkozásnak. Olyan eszméket, történelmi és időnkbeli kuriózumokat kínál az olvasónak, amelyek egyben építő, buzdító és vigasztaló jellegűek. Az egyesület célja a pozitív gondolkodás terjesztése, oktatása. Tevékenységük kiterjed a célok megvalósítása érdekében végrehajtott szervező, koordináló munkára. Az egyesület lehetővé teszi, hogy tagjai és pártoló tagjai kézhez kapják kiadványaikat, rendezvényeinek programját, illetve az újságban saját írásaikat megjelentethessék. Segítséget nyújtanak továbbá helyi jellegű biopajzsklubok létrehozásában. Ébben az újságban mindent megtalálhat az olvasó a túlvilágról, a fekete mágiáról, a misztikumokról és olvashat nem egy megtörtént csodáról. Akit részletesebben érdekel a biopajzs-egyesület működése, és tag szeretne lenni, az a Gyomaendrődi Híradó szerkesztőségében jelentkezzen. 1995. május 23., kedd Kié a vízpart? Gyomaendrődön május 16-án felbőszült halellenőrök, legalábbis így nevezték magukat, ellenőrzést tartottak a 2,7 hektáros németzugi vízparti területen. Terepjáró gépkocsijuk felbúgva, nagy erővel hagyott nyomot a gyepen, száguldott a tehenét éppen pányvázó földtulajdonos felé. A gazda előtt beletapostak a fékbe, de a terepjáró nem engedelmeskedett, csak hosszú fékút után volt hajlandó megállni, veszélyeztetve ezzel az állattartó és tehene testi épségét. Emberünk úgy megijedt, hogy kiesett kezéből a szerszám, amikor elug- rott a gépkocsi elől. Pechére, szerencsétlenségére a kezében lévő kalapács éppen a motorháztetőre esett. Ettől aztán az urak úgy felháborodtak, hogy az ököljog adta jogtalan eszközzel vettek igazságot. Jól megverték a gazdát. E kis felvezető messzebb mutat, mint az önbíráskodás törvénytelen cselekedete. Más egyéb jogi kérdés is felvetődik. Az első, hogy kié a föld, amelyen a gazda legeltetett. Telekkönyv Heg a tehenes gazdáé. Am nyugodtan kijelenthetjük, nincs már a Körösök partján gazdátlan föld. Ami volt, a kárpótlás során elkelt. A telekkönyv szerint út nincs kijelölve a vízparton, így ott lófiálni, személygépkocsival szaladgálni birtokháborítás még akkor is, ha az egymás mellett lévő tulajdonok között nem húztak kerítést. Ezeken a helyeken, úgy tűnik, horgászni sem szabad, ha az adott szakaszon a tulajdonos erre nem adott engedélyt. így nyilván a halellenőrök sem hajthatnak bele a vetésbe személygépkocsijukkal, és nem tarthatnának fékpróbát sem a tehenes gazda legelőjén. Úgy látszik, a halászati joggal bíró horgászszervezetek sem tudják, hogy ma már nem mindenütt áztathatják a damilt engedély nélkül, mert a vízpart magánszemélyek tulajdonában van. Időszerű lenne valamilyen megoldást keresni, mert a jó idő beálltával egyre több sporthorgász kerekedik fel, hogy szenvedélyének hódolhasson. Nem mindegy azonban, hogy hol táborozik le, mert magánterületen engedély nélkül nem lehet. Az is biztos, el lehetne kerülni kis emberséggel, megértéssel a tettlegességet is, ha az úgynevezett hivatalos emberek leszállódnak a magas lóról, esetleg kiszállnának a kocsijukból, de nem azért, hogy pofozkodjanak, hanem hogy legalább köszönjenek annak, akinek a földjét tapossák. Kishalfogó verseny A békéscsabai Vízmű Sporthorgász Egyesület a Békés megyei Vízművek Rt. támogatásával kishalfogó versenyt rendez Gyomaendrődön a Fűzfászugi holtágnál június 3-án Hév alatti gyermekek részére. Gyülekezés a vízműtelepnél 8 órakor, Fő utca 83. szám alatt. A rendezők kérik, hogy a 10 év alatti gyerekek szülői kísérettel vegyenek részt a versenyen. Horgászengedély nem szükséges, horgászfelszerelést, csalit, kishal- tartót, etetőanyagot minden benevezett versenyzőnek hoznia kell. A verseny 9 órától 11 óráig tart. Nevezéshez szükséges a név, életkor és a helyszín megnevezése, jelentkezni május 26-ig lehet levélben vagy telefonon: Békés Megyei Vízművek Rt., Mikó Melinda, Békéscsaba, Dobozi út 5. Telefon: 445-345/206-os mellék. A Vöröskereszt szervezésében —- A Vöröskereszt Gyomaendrődi Szervezete csecsemőgondozási vetélkedőt szervezett diákok részére. Első helyezést a 2. számú általános iskola 6. osztályos tanulói értek el. Felkészítő: Ágoston Gábomé védőnő, a csapat tagjai: Kulik Zsuzsanna, Rácz Beáta, Kiss Hajnalka. —Az elmúlt időszakban két véradást szerveztek az endrődi városrészben, ezen 60 véradó vett részt. A Bethlen ifjúsági véradónapon ötvenheten adtak vért. — Városi véradónapot szervez a Vöröskereszt a Katona József Művelődési Központban június 2-án és 14-én, mindkét napon 8-tól 12 óráig. így néz ki most az 1935-ben Endrődön felállított emlékmű. Szép környezetben, virágokkal és koszorúval a talapzatán tekintő városlakókra Az endrődi öregmalom. Szakáll Sándor gyomaendrődi grafikus rendszeresen küld lapunk számára alkotásaiból. Most ezzel a rajzzal kedveskedik az endrődi olvasóknak
