Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
1995. május 22., hétfő HAZAI TÜKÖR Grafikai biennálé. A biennálé változatlan célja, hogy az előző két évben született értékes műveken keresztül áttekintést adjon a hazai sokszorosító grafika helyzetéről. A biennálé szervezői a hagyományos grafikai technikák mellett várják az új média segítségével (számítógép, fénymásoló stb.) létrehozott, valamint az elfelejtett, periférikus, divatból kiment eljárások újraértelmezésével, szokatlan nyomódúcok felhasználásával készített nyomatokat is. A biennáléra beküldhető két évnél nem régebbi, országos kiállításon még nem szerepelt, sokszorosított eljárással készített nyomat (minimum öt példányban előállítható). A bien- nálén egy művész legtöbb három művel szerepelhet. Minden műből egy darab, szabályosan aláírt nyomatot lehet beadni, keret nélkül, paszpartúban vagy védőpaszpartúban. Az aláírás a következő módon: nyomaton kívül ceruzával, balra lehet a mű címe, technikája, évszám, középen: ha művésznyomat E/A jelzéssel, római számmal, ha szérianyomat, akkor arab számozással, jobbra lent aláírás. Zsűri elé csak a fenti feltételeknek megfelelő művek kerülnek. A beadás helye és ideje: Miskolci Galéria, 3525 Miskolc, Déryné u. 5., 1995. szeptember 12—13-án 10—15 óráig. Műcsarnok (Műtárgyraktár), 1146 Budapest, Hősök tere, 1995. szeptember 11—12-én, 10—15 óráig. A Miskolcra postán feladott művek beérkezési határideje: 1995. szeptember 11. A Körös-vidék fejlesztése kiemelt kormányprogram Elsőbbségben az Alföld-program A kormány elfogadta az Alföld területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási feladatairól szóló 1994. évi kormányhatározat időarányos végrehajtásáról szóló beszámolót, s határozott a további teendőkről. Az Alföld-program olyan területfejlesztési, környezetvédelmi, tájhasznosítási feladatokat tartalmaz, amelyek elősegíthetik a régió társadalmi-gazdasági modernizációját. Legfontosabb célja, hogy a természeti erőforrásokat hosszú távra biztosítsa és a tájrehabilitációt összehangolja a kárpótlás, a privatizáció és a gzadasági szerkezet- váltás következtében megváltozott új tulajdonosi, termelési viszonyokkal. Fontos eleme a programnak az úgynevezett Tisza- projekt beindítása, amely az Alföld meghatározott tengelyére készült és a régió szinte valamennyi gazdasági, társadalmi és környezeti problémáját émti, a gondokra, illetve enyhítésükre megoldást keres. A Tisza-program kiemelten foglalkozik a klímaváltozás következtében egyre súlyosbodó vízháztartási viszonyokkal, ezzel összefüggésben indul az Alföld két kritikus térségének programja is, a „Duna—Tisza köze vízpótlása” és a Körös-vidék fejlesztése. A kormány fontosnak minősítette, hogy tanulmány készült az építészeti és településszerkezeti értékek védelmére. A Tisza-projekt 1994. évi teendőinek elvégzéséhez hiányoztak az anyagi, sőt az információs feltételek is. így a felmérő és elemző munka csak ebben az évben indul. 1994. évi feladat volt, a többi között, az Alföld szennyvíztisztításával és a tisztított szennyvíz elhelyezésével foglalkozó program kidolgozása is. A kormányhatározat leszögezi, hogy az Alföld régióját érintő fejlesztések, beruházások és kutatások — a rendelkezésre áló szerény pénzeszközök ellenére — továbbra is minden területen elsőbbséget élveznek. Kiemelt feladat az erdősítési program végrehajtása. A kabinet döntése hangsúlyozza továbbá, szükség van a szemléleti változásra, a jobb munkamegosztásra, az állami pénzalapok koordinált fel- használására, illetve a szervezeti feltételek korszerűsítésére. Ezért a kabinet felkérte a környezetvédelmi és terület- fejlesztési minisztert, hogy —az illetékes tárcákkal együttműködve — augusztus 15-éig készítse el az Alföld-program 1996. évi munkatervét és költségvetési tervezetét. Kötelező szolgáltatások Szemétszállítás, kéményseprés A jövőben az ingatlantulajdonosok kötelesek igénybe venni a település szolgáltatásai közül a szemétszállítást és a kémény- seprést. Jelentős módosításokkal fogadta el az országgyűlés az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvényt. Eszerint az önkormányzatok rendeletben írják elő, hogy a településen kötelező jelleggel igénybe veendő közszolgáltatás elvégzésével mely vállalkozást bízzák meg. Az önkormányzati közgyűlés csak olyan vállalkozójelentkezését hagyhatja jóvá, amelyik pontosan megjelöli annak a működési területnek a határait, ahol a — teljes körű — közszolgáltatást valamennyi tulajdonos részére rendszeresen elvégzi. A versenyszabadság elve azonban kizárja a monopolhelyzet kialakulásának lehetőségét. Az önkormányzatok kötelesek nyilvános pályázatot kiírni e feladatok elvégzésére, s nem kizárt, hogy egyszerre több vállalkozás is megbízást nyerjen. Természetesen úgy, hogy tevékenységi területük fizikailag jól elhatárolható legyen. Az egyes városrészekben, üdülőövezetekben másmás vállalkozások végezhetik ezeket a szolgáltatásokat. A versenysemlegesség azonban nem tiltja azt, hogy az önkormányzatok környezetvédelmi okokból korlátozzák a vállalkozók tevékenységét, mint ahogy azt sem, hogy bizonyos időközönként felülvizsgálják a végzett munka minőségét. Az engedély illetve a megbízás ugyanis nem örök érvényű. A gimnázium marad Pénteken igencsak az estébe nyúlva ért véget Mezőberény önkormánmyzatának ülése. A kései órában a helyi Petőfi Sándor Gimnázium fenntartói jogának átadását, vagy a városnál való maradását vitatták meg a városatyák. A témához elöljáróban csak annyit: a két- tannyelvű gimnázium pedagógusai, technikai dolgozói, a szakszervezeti alapszervezetek, a közalkalmazotti tanács és az iskolaszék együttesen azzal fordultak a képviselő- testülethez, hogy kérésüket támogatva járuljon hozzá, hogy a következő tanévtől az iskola kerüljön megyei fenntartásba. Az indokok között szerepelt egyebek között, hogy a 414 diákból 292 nem herényi tanuló. A vitában többen kifejtették: a városnak szüksége van a tanintézetre, az itt élő gyermekek érdekében és az értékek megőrzése miatt. A szavazás során 17—2 arányban a képviselők elutasították a megyei irányítás iránti kérelmet, a képviselő-testület továbbra is, önként vállalt feladatként vállalja a mezőberényi Petőfi Gimnázium fenntartását azzal, hogy a jövőben is gondoskodik az intézmény működtetéséről. —sz— Uj támogatási rendszert vezetnek be Emelhetnek-e lakbért az önkormányzatok? Az év eleje óta az önkormányzatok saját hatáskörükben, önállóan állapítják meg a lakbérek mértékét. Az erre vonatkozó jogszabályok előírják, hogy a lakbérek emeléséhez igazodva az önkormányzatnak — a már meglevő lakásfenntartási támogatáson túl — lakbértámogatási rendszert kell kialakítania. A közelmúltban olyan hírek terjedtek el, hogy egyes önkormányzatok — e jogosítványaikkal élve — 2— 300 százalékkal is emelik a lakbéreket. Megalapozottak ezek a híresztelések? — kérdeztük dr. Varga Aurélnét, a Belügyminisztérium lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának vezetőjét. — Önkormányzati berkekben bizonyos zavar keletkezett a döntés nyomán, miszerint a lakások megvásárlásának határideje március 31-ről november 30-ra tolódott ki. Időtállóan ugyanis csak akkor lehet dönteni és a lakbértámogatási rendszert átalakítani, ha tudják, hány lakás marad ön- kormányzati tulajdonban. Számuk jelenleg 730 ezer, ebből 460 ezer a fővárosi. A megyei jogú városokban 1015 ezerrel, másutt 4-5 ezerrel számolhatunk, de előreláthatóan mintegy 75 százalékukat vásárolják meg a lakók. A napokban 85 önkormányzatnál tájékozódtunk a lakbérhelyzetről. Megállapítottuk, hogy a városok döntő többségében nem történt még emelés, mert az önkormányzatok előbb tudni szeretnék, hány lakásuk marad, s hogyan alakulnak a fenntartási költségek. Tatabányán például tavaly 100 százalékkal emelték a lakbéreket, az idén további 20 százalékos emelést terveznek. A bankrendszer teljesítménye A bankkonszolidációt követően javult a bankrendszer összesített adózott eredménye. Míg a Magyarországon működő bankok, pénzintézetek — a takarékszövetkezetek nélkül — 1993-ban összesen 161,1 milliárd forintnyi mérleg szerinti veszteséget értek el, a múlt évben a pénzintézetek összességében nyereségessé váltak, s az eredmény 22,2 milliárd forintot tett ki. A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 1994 végére elérte a 3134 milliárd forintot, amely egy év alatt 16 százalékkal bővült. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelentése állapítja meg. A múlt évben Magyarországon 42 kereskedelmi, befektetési bank és szakosított pénzintézet, valamint 251 takarék- szövetkezet és négy hitelszövetkezet működött. Közülük 23 volt részben vagy egészben külföldi és 19 csak magyar tulajdonban. Két új pénzintézet kezdte meg tevékenységét, az IC Bank és a Porsche Bank. Speciális pénzintézetként lépett a piacra az Eximbank. Megszűnt viszont a pénzintézeti tevékenységre jogosító engedélye 1994 júniusában az Innofinance-nak. Az MNB megállapításai szerint tavaly folytatódott, sőt kis mértékben gyorsult is az az évek óta tartó folyamat, hogy a külföldi tulajdonú bankok egyre nagyobb arányban vesznek részt a gazdaság finanszírozásában. A bankrendszer saját forrásai csaknem 50 százalékkal növekedtek. így a saját források részaránya elérte a 8,8 százalékot. A pénzintézeteknél az év végére az egy évnél hosszabb lejáratú források aránya 22,7 százalékot, az éven belüli forrásé pedig 62,3 százalékot ért el. A korábbi évekre jellemző tendenciától eltérően az egy évnél hosszabb lejáratú kihelyezések állománya nagyobb összeggel és nagyobb arányban nőtt, mint az egy évnél rövidebb lejáratúa- ké. Ez utóbbiak 41,1 százalékot, az éven túli kihelyezések 53,3 százalékot tettek ki a bankok eszközei között. m MOST OLCSÓBB A GSIVl A Westel Rádiótelefon Kft. irodáiban május 22-től 27-ig jelentős kedvezménnyel juthat a Motorola 7200-as GSM-rendszerű mobiltelefonhoz. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az akció csak azon vásárlóinkra vonatkozik, akik a WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA, 5600 GYÓNI G. U. 21TEL.: (06 66) 447-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL: (06 60) 384-009 (»)))))) MVlESTEL RÁDIÓTELEFON KFT MOTOROLA 7200 M QßH Q 79.900 Ft helyett csak DO■ vOU I l
