Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
iRÉKÉS MEGYEI HlRLAPTERMESZETVEDELEM / MEGYEI KORKÉP 1995. május 22., hétfő A Kardoskúti Fehértó Természetvédelmi Terület központi része a kelet—nyugati irányban elnyúló Fehértó. A tó medre a Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki. A fokozatos sófelhalmozódás eredményeként nemcsak a lefűződött mellékág, hanem a környező puszták is (valamikori V ásárhely-puszta) elszikesedtek. A Fehértó régészeti emlékei, a pusztákhoz kapcsolódó növénytakaró és állatvilág együttese, illetve a madárvonulásban betöltött rendkívül fontos szerepe miatt Magyarország legértékesebb természetvédelmi egységei között tartják nyilván. A vizes élőhelyek védelmét magába foglaló Ramsari- egyezmény körébe még 1979-ben bevonták, amely a nemzetközi elismerés legmagasabb foka. A ’90-es évek elején felvették az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek (IBA-terület) listájára is. A vizes, pusztai élőhelyekhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye Kardoskút. A tómeder az éjszakázó- és a pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mező- gazdasági táblák pedig a táplálékforrások szerepét töltik be. A Kardoskúti Természetvédelmi Terület Ahol a darvak megpihennek A fészkelő madarak közül a fokozottan védett, endemikus szikipacsirta, túzok, széki lile, gólyatöcs és gulipán emelhető ki. Ezen madárfajok magyar- országi állománya a kipusztulás szélére sodródott, aktív védelmük elengedhetetlen. Az európai madárvonulásban betöltött szerepe a Fehértónak szinte egyedülálló. Egyes években a vonuló vadlibák száma eléri a 40—50 ezret, a vadrécék száma 120 ezret és a hihetetlenül megritkult darvak 15—20 ezres őszi éjszakázó állományai sem ritkák. Az alkalmilag elvetődő madárfajok közül a vékonycsőrű póling, a pártásdaru, a vörösnyakű lúd, a kisülik, az ásóludak, a vándorsólyom és a récecsapatokra vadászó rétisas nemzetközi jelentőségű. Napjainkban a legnagyobb természetvédelmi gond, hogy az utóbbi csapadékszegény években a talajvízszint erősen lesüllyedt és a meder alsó vízforrásai teljesen elapadtak. Vannak olyan száraz időszakok, amikor teljesen kiszárad a tófenék. A vízutánpótlás vagy a sóstói csatornából (ezek magas szervesanyag-tartalma káros változásokat indítana el a mederben) vagy fúrott kutakból biztosítható. Mivel a kiszáradás természetes folyamat, ezért a problémakör felszámolása számos stratégiai kérdés eldöntését igényli. A Körös— Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság a madárvonulás biztosításának érdekében tavasszal és ősszel mesterséges úton, mélyforrású kutakból pótolja a vízszükségletet. 1994-ben a svájci székhelyű Ramsari-bizottság intézkedést kért az ökológiai változások ellensúlyozására, melyet az igazgatóság vízpótlási elképzelései teljes körűen kielégítettek. A jelenlegi védett terület bővítése folyamatban van, mely a környező természeti értékek hosszú távú megőrzésének legfontosabb alapja. A /l a / p ti #M //• nemes, nagy múltú fajta jovoje A magyar pusztákat (Hortobágy, Bugac) bemutató kiadványok, idegenforgalmi prospektusok elképzelhetetlenek szürkegulyát, „kormos” magyar bikákat ábrázoló fényképek nélkül. Vajon törvény- szerű-e, hogy ez a nemes, nagy történelmi múltú fajta kizárólag turistalátványosságként maradjon fenn, csupán idegenforgalmi célokat szolgáljon? A válasz egyértelműen nem. Erre a kijelentésre nem csupán az utóbbi évek létszámbeli gyarapodása, sokkal inkább a magyar szürke olyan tulajdonságai késztetnek bennünket, amelyek fontos szerepet biztosítanak számára a jövő állattenyésztésében is. Melyek ezek az értékmérők? Olyan tulajdonságok, melyek a húshasznú szarvasmarhatartásban alapvető jelentőségűek. Például a tehenek 99 százaléka könnyen, emberi segítség nélkül ellik; hasznos élettartamuk igen hosszú; egy szürke tehén élete során átlagban 12—14 borjút is felnevel; betegségekkel, parazitákkal szemben igen ellenálló, és mindezeket szélsőséges körülmények között, gyenge legelőkön, szűkös téli takarmányozás mellett is biztonsággal produkálja. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kedvezőbb tartási körülményeket ne hálálná meg. A fajta intenzív tartási, hizlalási körülmények között nem versenyezhet a legjobb húshasznú fajtákkal, de jó legelőkészsége, kiváló húsminősége és a fent felsorolt tulajdonságai révén a gyengébb, alacsony hozamú gyepek hasznosítása során nagyobb szerepet kell kapnia. Érdekességként kell megemlíteni a szem körüli fekete foltot, mely megvédi az erős nyári napsugárzás káros hatásaitól. Ez a gond több külföldi fajta honosítása során jelentkezett (pl. hereford). Jelenleg a magyar szürke állomány 65 százaléka a természetvédelmi szervek kezelésében van. Míg 1970-ben 500 db, 1994-ben már 1700 db magyar szürke tehén állt törzskönyvi ellenőrzés alatt. A tenyésztési munkát a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete koordinálja. Az egyesület tenyésztési céljai a következők: 1. Génmegőrzés — a legfontosabb feladat — hosszú távon meg kell őrizni a fajta változatosságát, a kialakult típusokat. 2. Hústermelés fajtiszta állománnyal — a fajta adottságai lehetővé teszik, hogy tisztán szelekciós nemesítői módszerekre támaszkodva javítsuk az egyes értékmérő tulajdonságokat. 3. Hústermelés haszonállatelőállító keresztezéssel — a növekvő létszám lehetővé teszi, hogy néhány, genetikailag kevésbé értékes tehén bevonható legyen ilyen jellegű tenyésztési munkába. A charo- lais fajtával végzett eddigi keresztezések igen kedvezőek. Az Orosházi Új Élet Szövetkezet 1972-ben alapított gulyája —létszámában erősen lecsökkenve, de a legértékesebb egyedeket megőrizve — 1994 decemberében került a Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság kezelésébe. Az igazgatóság tervei között szerepel, hogy a jelenleg 44 db-os tehénlétszámot 80—100 db-ra fejlessze, hozzájárulva ezzel régi magyar szarvasmarhafajták megőrzéséhez, a fajta nemesítésével, génmegőrzésével járó feladatokhoz. Reméljük, hogy az erőfeszítések sikerrel járnak, és a kardoskúti pusztán még sokáig gyönyörködhetünk a legelőre ballagó, delelő szürkegulya látványában. Megkérdeztük olvasóinkat Ha személyiséget cserélhetnének, kinek a „bőrébe” bújnának? Gyarmati Zsolt, 23 éves, nagy- kamarási szobafestő: Nagyon meglepett a kérdés. Most így hirtelen Hofi Géza jut eszembe. O képes a humor oldaláról megközelíteni a legnagyobb problémákat is. Márpedig a mai életben nagyon fontos a humor, vele a valóságot is könnyebb elviselni. Hofi a börtönt is megjárta, mégsem esett kétségbe, ma , is képes nevettetni. Szerintem minél rosszabb az élet, annál több humorra van szükség. Mittnacht Tibor, 37 éves, bánkúti munkanélküli: Nekem nincsenek nagy vágyaim. Én csupán egy olyan rendes munkahellyel rendelkező emberrel cserélnék, aki a fizetéséből el tudja tartani a családját. Mióta a gazdaságot megszüntették, itt helyben nics esély az elhelyezkedésre. A közlekedési lehetőség is rossz, így innen ingázni sem nagyon lehet. De ezt a munkaadók is tudják, éppen ezért vidékit már senki sem szeret alkalmazni. Singer Éva, 15 éves, eleki tanuló: Lehet, sokak számára meglepő amit mondok, de én Antall József, egykori magyar miniszterelnökkel cseréltem volna. A személyisége, az emberi magatartása, a politikája mind nagyon megfogott. Úgy is mondhatom, példaképemnek tekintem őt. Ám azért a helyében egy dolgot másképpen csináltam volna. A sajtó felé sokkal nyitottabb lettem volna, s akkor talán a közvélemény is jobban elfogad. Uhrin Zoltán, 22 éves békéscsabai önkormányzati dolgozó: Bármelyik NB I-es hazai labdarúgócsapat klubelnökével szívesen cserélnék. Hogy miért? Mert nagyon szeretem a focit, de azt hiszem, számukra a meggazdagodás még ennél a szép játéknál is fontosabb. Ha én valóban klubelnök lehetnék, az utánpótlásra sokkal több pénzt áldoznék. Ez jóval olcsóbb mint a játékos- vásárlás, s ráadásul hosszú távra jelent megoldást. (Magyari) Képzőművészeti tanfolyam Takács Győző, aki az Iparművészeti Főiskola kerámia szakán végzett, hosszú évekig dolgozott a túri fazekasoknál, majd az Alföld Porcelángyárhoz hívták. O volt az, aki javasolta a mezőtúri művésztelep létrehozását, szervezte Makón a Maros menti, Békéscsabán pedig az országos grafikai művésztelepet. Utóbbi városban hosszú évek óta szakkört vezet, melyet sok mezőtúri diák is látogatott. Úgy gondolta, egyszerűbb, ha ő utazik Mezőtúrra, ezért a közösségi házzal közösen szervezte és két hónapja vezeti a képzőművészeti tanfolyamot. Ä szombatonként kilenc órakor kezdődő, délutánba nyúló foglalkozásokon főiskolai felvételire készíti fel a közösség egy részét. De olyanok is járnak hozzá, akik nem kívánnak felvételizni, szabadidejükben rajzolnak, festenek, faragnak. A fiatalok különböző típusú iskolákból, eltérő előképzettséggel, ismeretekkel jönnek, hosszabb időt igényel a felkészítésük. A térábrázolás, színelmélet, rajzolás, mintázás mellett művészettörténeti alapismereteket és kortárs művészetet is tanulnak, valamint a felvételizni szándékozókkal hangsúlyozottan átveszik a speciális szak szerinti ismeretanyagot. A nyáron a tanfolyamon készült alkotásokból kiállítást rendeznek, melyet Takács Győző keramikus-grafikus mellett Mészáros Sándor textiltervező és Mladonyiczki Béla szobrász bírál majd. A foglalkozásokon szívesen látnak új tagokat. Az alkotóközösség egész évben folyamatosan működik. Az Állami Fejlesztési Intézet Rt., mint az Okányi Mgtsz „FA" felszámolója megvételre felajánlja a Bacsó Béla utcai üzemet 5224 m2 területén 5 db épületek. Ajánlatokat május 31-éig fogadunk el. Érdeklődni: Molnár Károly, 5534 Okány, Hunyadi u. 7. Telefon: Okány 126.
