Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-13-14 / 111. szám
6 1995. május 13-14., szombat-vasárnap «S3 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP !A múlandóság cáfolatául Gnandt János művészetéről, újraértelmezett viszonylatokban LTnandt János erdélyi magyar grafikusművész 1951 -ben született Aradon. Felsőfokú művészeti tanulmányait Romániában, művésztanár szakon végzi Temesvárott. A kötelező tanári gyakorlat három évét 1973-tól egy Bákó melletti, moldvai csángó faluban tölti, rajzot tanít. Megérinti a civilizációtól elzárt faluközösségek világa, ami később kialakuló művészetére is meghatározó jelentőséggel bír. Visszakerülvén Aradra, 1977-től a városi színház festőtárának vezetője lesz, színpadi díszletek tervezését és kivitelezését végzi. A nyolcvanas években kiteljesedik alkotói tevékenysége, országos tárlatok rendszeres kiállítója, művészeti díjakban, elismerésekben részesül, felveszik a Romániai Képzőművészek Szövetségébe. Reménytelennek látva helyzetét — a marosvásárhelyi magyar program véres eseményeinek hatására — 1990-ben áttelepül Magyarországra. Csak a helyszín és a színpad cserélődik, a tevékenység azonos, festőtárvezető a békéscsabai Jókai Színház műhelyében. A nyolcvanas évek elejétől érlelődő művészetének vizuális motívumait a csángóföldi élmények indítják el, az elhagyott máramarosi falvak házaiban, a hátrahagyott használati eszközök eldobott világában találja meg. A falujárás tapasztalatainak fotográfiával rögzített képei döbbentik rá a természetes népi kultúra vizuális értékeire. Szemléletében sem a létet, sem az életet nem lehet úgy bevégezni, hogy ne maradjon belőle valami, ami a jövő történéseibe mutat! Az emberek élettérből való kivonulása a lét vagy nem lét lehetőségének továbbgondolására készteti. Megérzi a veszélyt, amit a lehetőségek végtelensége jelent, hiszen az élet egy bizonyos állapotának erőszakos megszüntetése (falurombolás) még nem a létet minősíti. A kiürült falvak pusztuló kulturális tárgyi világa arra ösztönzi, hogy ezeket megörökítse. Rendhagyó szociográfiák születnek így, ahol a fotó- technikai eljárás „objektívjét” átrajzolva, az életüket befejezett tárgyak makrovilágának metamorfózisát állítja elénk elégikus képsorozatokban. Realista grafikai szemlélet érvényesítésére törekszik, sajátos restaurátori attitűddel, hogy minél jobban leképezze és alkalmazkodjék a valóság ENYÉSZETÉHEZ. Alkotó szemléletében mégis visszaadja az eredeti elgondolást. Ez a szerénység, visszafogottság és fegyelmezettség nemcsak fotónaturalista erény, hanem grafikai stílusának tartalmi sajátja is. A már-már HOLT világ — elmúlt életek anyagi és szellemi terepe — visszavonhatatlanul ENYÉSZIK, miközben az emberi civilizáció erőszakot tesz a szerves világ természetén. A szemközeibe emelt valóságdarabok — az egészből kiemelt tárgyak — korhadó, romló védtelenségben semmisülnek meg: GNANDT JAA kiürüli falvak világát elégikus sorozatban örökítette meg NOS, a vizuális áttételesebb jelentésén át, még újraértelmezhető viszonylatokat teremt a ma emberének — mélyen humánus tartalommal. Az alkotó ember számára az átte- lepülés — az erdélyi művészet mozgásteréből kikerülve — egyszerre jelent előnyt és hátrányt. Az anyaország környezetében olyan impulzusokat, igényeket jelenít meg, amelyek jó esetben erőfeszítésekre, újból megfogalmazott azonosságra, össze- fogottabb munkára késztetik az alkotót. Másrészt elszakadni a szülőföldtől és annak éltető kulturális közegétől mindig szomorú, nehezen jellemezhető lelki folyamat, amiben benne rejlik a (kölcsönös) felejtés. Nem is maradhat más, mint alkotni a múlandóság cáfolatául... Szilágyi András Gyulai dalosok a Volkswagen városában ff Összeköt az ének szeretete napokban tért haza egyhetes németországi vendégszerepléséről a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar. A nagy múltú, két éve újjáalakult kórus vezetője, Rázga József Érkel-díjas karnagy Wolfsburg városában meglévő személyes .ismeretsége segített a sikeres út létrejöttében. Egy Budapestről elszármazott magyar hölggyel. Maria Junkerrel folytatott levelezése eredményeként a kórusmuzsika gyulai képviselői meghívást kaptak a „Wolfsburger Frauenchor” nevű női kórustól, csere- kapcsolat keretében. A gyulai kórus röviddel külföldi útja előtt — immár hagyományosan — önálló hangversenyen mutatta be németországi műsorát a helyi zeneiskolában. Április 17-én délután Bécs- be érve, a városnézést sikerült a St. Stephan Dómban rögtönzött Arca- delt: „Ave Maria” — eléneklésével fűszerezni, kedden Nürnbergben a St. Elisabeth Dómban csengtek fel a gyulaiak által előadott művek hangjai. Ugyanitt a Dürer Ház megtekintése is emlékezetes programnak bizonyult. Majd útba ejtve Göttingent, az ott található híres egyetemmel, este 7-kor Wolfsburgban a „Kreuzkirche” templomnál szívélyes fogadtatásban részesültek az érkezők. Másnap a kellemes külsőségek között megtartott főpolgármesteri fogadáson a gyulai delegáció bő tájékoztatót hallhatott Wolfsburg város történetéről, gazdaságáról és kultúrájáról. A város 1938-ban épült, tehát mindössze 57 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időben a Volkswagen autógyár épült ide, s csak 1945 után terebélyesedett infrastruktúrával, gazdasággal és kultúrával bíró önálló 130 000 lélekszámú nagyvárossá. A Volkswagen cég a napi 2800 új gépkocsi elkészítésével Európa első számú autógyára címet viseli. Két nap múlva erről a valóságban is meggyőződhettek. A németországi élmények hierarchiájában a Volkswagen gyár megtekintése minden szempontból a csúcsot jelenti; a 6 km hosszú, hihetetlen mértékben automatizált, komputervezéreit, „XXI. századi” csúcstechnológiájú gyártási folyamatnak egy információközlő berendezéssel ellátott n> i tt járműszerelvény segítségével a valóságban történt bemutatása lenyűgözte a „viharsarki” énekeseket. Fiatal város lévén, Wolfsburgban a képzőművészet terén a modem alkotások váltak uralkodóvá. A kóruséneklés szeretetére utal, hogy a városban negyven felnőtt kórus működik. Csütörtökön a braunschweigi, Oroszlán Henrik által 1173—95 között épített St. Blasius Dómban is felcsendült néhány kórusmű. A Wolfsburger Frauenchor és a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar közös koncertjét szórólapok és a helyi sajtóban előzetesen megjelent cikk hirdették. Április 20-án 19 órai kezdettel a Ratstgimnázium aulájában telt ház várta a színre lépőket. A belépőjegyek ára 8 és 12 DM volt. A közönség és a szereplők részére is óriási élményt jelentett a magyar nyelvű művek éneklése, amellyel a műsor kezdődött. Ezt követően a helyi női kar 20 perces műsora következett Hans Martin vezényletével. Az Erkel Vegyeskar bemutatkozása első részében romantikus szerzők és régi mesterek műveit interpretálta. Szünet után a Frauenchor Éurópai népek dalait, a magyar dalosok pedig Bartók, Kodály és Bárdoss magyar népdalfeldolgozásait adták elő Susanne Braunn és Csonka Barna zongorakíséretével a hálás közönségnek. A hangverseny sikerét bizonyítandó, álljon itt a helyi „Wolfsburger Nachrichten” című napilap április 22-ei számából a következő részlet: „A magyar kórus meggyőzte a vendéglátókat.” „A Ratstgimnázium pi- ros-fehér-zöld szalagokkal feldíszített aulájában Hans Martin által vezetett Wolfsburgi Női Kar most Gyula város Erkel Ferenc -Vegyeskarát üdvözölte.” „Mivel a Wolfsburgi Női Kar svéd és lengyel kórusbarátokkal jó tapasztalatokat szerzett, a nők erre a kis kalandra is nagy várakozással tekintettek.” „Végül is mindannyiunkat a kóruséneklés szeretete köt össze!” Würzburg és Regensburg nevezetességeinek megtekintését követően, 24-én reggel hazaérkezett a gyulai városi kórus. A Frauenchor viszontlá- togatására ez év szeptember végén kerül sor. Sztán Péter Százéves szép könyv A szép magyar könyv versenyen díjat nyert Egy majd százéves könyv számít- hat-e a mai gyorsolvasó érdeklődésére? Ha igen, vajon mi kötheti le ebben az egyszer ráérősen hömpölygő, máskor pattogósán friss, gúnyosan ön- mardosó eseménysorozatban, amely hol a millenniumi évtized keserédes világát idézi fel, hol egy síron túl is élő szerelem történetén mereng, hol pedig egy századvégi magyar művész drámáját festi? Ambrus Zoltán Midas királya három rétegből fonódott. Az első réteg két házasság története: az egyik rövid volt, szép, felejthetetlen, a másik a szánalomra, a közönyre, a nagylelkűségre épült, s öngyilkossággal végződött. Á második réteg a fejlődő, sihederkorát élő főváros ábrázolása; a harmadik a kor művészetének pályaképe a divat, a szerencse, a közönség és a koráramok százaié szeszélye tükrében. (538 oldal, kötve, klubár: 590 Ft.) Ambrus Zoltán (1861—1932) író, újság- író, kritikus műveiben a századelő nagyvárosi atmoszféráját, a polgárság és a művészvilág életét ábrázolta tágyilagos lélektani elemzésekben, olykor szatirikusán. A Volkswagen napi 2800 gépkocsival jelenleg Európa első számú autógyára A holt környezet, humánus tartalommal
