Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-05 / 80. szám

1995. április 5., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Az óvodapedagógia a kihívások szférája Új EU-tankönyv. Az Au­la Kiadó Kft. gondozásában napvilágot látott a Magyaror­szág és az Európai Unió kap­csolatrendszerét ismertető könyvnek a második kötete is. Az Európai Közösség és Ma­gyarország az 1990-es évek közepén című első kötet a ma­gyar—EK viszonyokban való eligazodást kívánta szolgálni 1993-ban. A Magyarország úton az Európai Unióba című második kötet az azóta eltelt időszak történéseivel egészül ki. Tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyek közvet­lenebbül érintik a magyar kül­gazdaságot, illetve a jövőbeli magyar csatlakozást. Eg észség biztosi tás. Egységes hálózattá kívánják fejleszteni az Országos Egész­ségbiztosító Pénztárak számító- géprendszerét; a modernizálás­ra mintegy 200 millió dollár világbanki hitel vehető igény­be, amennyiben a szakemberek olyan pályázatot nyújtanak be, amely megfelel a nemzetközi pénzintézet szigorú szabályai­nak. Ez az Egészségbiztosítási Pénztárak III. Országos Infor­matikai találkozójának első napján hangzottéi kedden a Vas megyei Vekniben. Tomjani- vich Géza, az országos informa­tikai központ vezetője a tanács­kozáson elmondta: az országos intézménynek jelenleg 1500 számítógépe van, de ezek nem minden tekintetben kapcsolha­tók egységes rendszerbe. A napokban ért véget Vésztőn az óvodapedagógiai napok rendezvénysorozata, melyről az egyik szervezőtől, Csányi Istvánné vezető óvónőtől kértünk értékelést. — Mi indokolta egy ilyen találkozó megrendezését?! — Az elképzelésünk sze­rint, hogy miután az óvónők, a dajkák képzése a pénzhiány miatt nehezen oldható meg, szerveztünk egy olyan találko­zást, ahol neves előadóktól és más településekről érkezett kollegáktól sok, mindannyi­unkat érintő kérdésekre vá­laszt kaphattunk. — Mely témákat érezte a I egfon tosabbaknak ? — Az egyik a környezetvé­Mértek, számláltak március második felében a gyulai pos­tahivatalban. Ä csaknem két­hetes vizsgálódásról Németh Mária hivatalvezetőt kér­deztük. — Forgalomszámlálásra ke­rült sor, melynek célja a várako­zási és a kiszolgálási idő mérése volt — válaszolta. — Azt sze­rettük volna pontosan megálla­pítani, hogy mi történik a csúcsidőszakokban, egyszerre hány ügyfél tartózkodik a min­dig zsúfolt, szűkös térben. Ha a felmérés azzal az eredménnyel jár, hogy a zsúfoltság elviselhe­tetlen, reméljük, hogy mindez ösztönzően hat egy új posta épí­tésére. —Átmenetileg nem kaphat­na nagyobb teret az ügyfél- szolgálat? • delem, már óvodás korban kell kialakítani azokat a szokásokat, azt az életformát, amely a kör­nyezet védelmére szolgál. A másik téma az utóbbi évek gyakran felmerülő gondja, mi­szerint egyre több az óvodában az enyhén sérült, nehezen ke­zelhető, magatartás-zavarokkal rendelkező gyerek. — Milyen az óvodák általá­nos megítélése? — Az óvoda az egyedüli hely, ahol a szociális különb­ségek elmosódhatnak. Van olyan társadalmi réteg, amely csak itt kap szocializálódási lehetőséget. Az óvodapedagó­gia a kihívások szférája, új módszereket keresünk a haté­konyabb nevelés érdekében. — Egy időben felmerült ilyen elképzelés, ennek alap- feltétele az lenne, hogy a Ma­táv kiköltözzön jelenlegi he­lyéről. —A felmérési időbe belees­tek a legelviselhetetlenebb csúcsnapok? —A legnehezebb napok a hó elején vannak, így ezek nem estek bele. Az első héten keze­lőink rögzítették az adatokat, a másodikon—s ez hatékonyabb módszernek bizonyult — idő­mérővel felszerelt megfigyelők regisztrálták a történteket. A mérések kiterjedtek a küldemé­nyekre és a szolgáltatásokra is. A vizsgálat eredményét érté­keljük majd, időpontja még nem ismeretes. Sok ügyfelünk örült a felmérésnek, de voltak, akik bosszankodtak miatta. — Ennyire jó! ál! anyagilag az óvoda, hogy ilyen rendez­vényt tud finanszírozni? — Erről szó nincs, igen ko­moly gondot okoz szűkös költ­ségvetésünk. Nincs pénzünk szemléltetőeszközök, játékok vásárlására. Ezen az óvónők leleményességgel igyekeznek segíteni. Épp a rendezvény ideje alatt volt egy kiállítás az általuk készített játékokból, szemléltetőeszközökből. Ezt a találkozót sok vésztői intéz­mény és magánszemély támo­gatta. Közülük a legtöbb segít­séget a vésztői Áfész, a Körös­menti Szövetkezet és a Kö- vizig helyi telepe adta, köszö­net érte! Cz.M. Kulturális szervezetek tiltakozása A kulturális érdekvédelmi szervezetek elhamarkodott és hatásaiban kiszámíthatatlan, az egész magyar kultúrát sújtó döntésnek tartják, hogy a kor­mány a tiszteletdíjakat tb-járu- lékkal kívánja megterhelni — hangzott el a szervezetek saj­tótájékoztatóján. Úgy vélik, mivel a járulék tervezett beve­zetése nem egészségbiztosítá­si célokat szolgál, hanem a költségvetési hiány pótlását, egy új adóforma kivetésének, a szellemi tevékenységek ket­tős adóztatásának felel meg. Mindezt a több mint 20 szerve­zet elfogadhatatlannak tartja és ezért a múlt héten levélben fordult Horn Gyula miniszter- elnökhöz, Bokros Lajos pénzügyminiszterhez a terve­zet visszavonásáért. Apor püspök oltalmában 3. Részlet a Vihar Erdély felett című visszaemlékezésből A magyar kormányzat A magyar kormányzaton a front közeledtével mind na­gyobb fejetlenség és izgalom lett úrrá; majd november (ok­tóber — a szerk.) közepe tájt Szálasi államcsíny útján (né­met csaptatok segítségével) magához ragadta a hatalmat, s ezzel egész Magyarországon rémuralom vette kezdetét. A püspök folyamatosan tájékoz­tatott bennünket az esemé­nyekről. Izig-vérig antifasisz­ta és náciellenes meggyőződé­sű ember volt, ezt azonban nyíltan nem juttathatta kifeje­zésre. Amennyire tehette, mindenkin segített. Irántunk hamisítatlanul európaias ma­gatartást. tanúsított, noha Szá­lasi hatalomra jutása után alig­hanem maga is csakolyan ex­ponált helyzetbe került, akár­csak mi magunk. Négy-öt na­ponként nyilas falkák rontot­tak be a püspökségre, s tet­szésük szerint ezt-azt rekvirál- tak; be-benyitottak a mi szo­bánkba is, ilyeténképpen szá­jalva: Ti, büdös, áruló, bolse­vik oláhok, tudjátok meg: pár nap múlva felkötnek bennete­ket, meg is érdemlitek; ha pe­dig ez a pap itt (a püspökre céloztak) védelmezni meré­szelne titeket, hát majd őt is felakasztják! stb., stb. Mindjobban közeledett az antifasiszta front, s valamilyen német parancsnokság rendez­kedett be az épületben (óriási volt); számos távbeszélő-ve­zetéket húztak át a falakon, és sok-sok gépjármű hajtott be az udvarra, onnan meg ki. így azután civilizált lakosztá­lyunkban, minőségi étkező- asztalunk mellett bizony so­sem tudhattuk, mikor jönnek értünk, hogy elhurcoljanak. Bizarr helyzet volt: egyfelől kényelem, másfelől állandó életveszély. ■ A püspök azonban még ab­ban a túlfűtött légkörben is hordta nekünk a könyveket, füzeteket, írószereket, és mit tudom én, milyen úton-mó- don, még azt is el tudta intézni az ajtónk előtt posztoló őrrel (a rendőrség embere volt, nem a Szálasi-féle karhatalomé), hogy 1944 karácsonyának es­téjén meghívhatott bennünket gyertyagyújtásra. Rövid ott- tartózkodás után visszavonul­tunk szállásunkra. A püspök tájékoztatott bennünket a fronthelyzetről, már amennyire a rádióból értesült róla, s az adott körülmények között is nemes lelkű, kultu­rált és föltétien bátorságra val­ló magatartást tanúsított irán­tunk. Rajtunk a front Mivel Győr ipari (...) és vasúti csomópont volt, gyakran bombázták a szövetségesek. Olyankor levonultunk a bolt­hajtásos, hosszan elnyúló s igen tágas pincékbe (valósá­gos katakombák voltak). Ami engem illet, többnyire sikerült rábeszélnem az ügyeletes rendőrt, engedje meg, hogy a szabad levegőn, a sötét odú helyett a tündöklő égbolt alatt maradhassak, így aztán láthat­tam az ezüstös színű bombá­zógépeket és a légicsatákat. Mi több, cigarettába fogad­tunk a rendőrrel, hogy me­lyikünk tudja pontosabban meghatározni a bombabecsa­pódások helyét. Többnyire én nyertem, mivel bizonyára több szerencsém volt, s együtt szívogattuk az egymástól el­nyert cigarettákat. 1945 februárja tájt Komá­romnál (mintha Komárno vol­na a szlovák neve?) mintegy hat hétre elakadt a front. (...) Ámde hatheti állóharcok után egy éjjel váratlanul támadás­ba lendült a szovjet hadsereg, azon az egyetlen éjszakán 52 km-t nyomult előre (mi így tudtuk), s reggel ágyúdörgés­sel riasztott fel bennünket a szovjet tüzérség. Fordította: Oltean Tódor (Folytatjuk) Elhunyt Kétegyháza polgármestere Békés megye közéletének szomorú eseménye, hogy ismét elve­szített egy értékes, köztiszteletben álló embert azok közül, akik a térség fejlesztését, a polgárok boldogulását tűzték ki célul. Hitetlenkedve fogadtuk a hírt, nem is fogtuk fel még igazán, hogy eltávozott közülünk. Dr. Eisele József állatorvos, Kétegy­háza polgármestere 48 évet élt. Az első' szabad választáskor, 1990-ben lett a település polgármestere, de hivatala ellátása mellett magánállatorvosként is tovább tevékenykedett. Leg­főbb feladatának tartotta a község fejlesztését, a rászorultak életkörülményeinek javítását, valamint a közrend, közbizton­ság fenntartását. Fontosnak tartotta azt, hogy Kétegyháza nagyközség nemzetiségi település. Intézkedéseit ennek szelle­mében tette meg. Tevékenysége alatt javult az oktatási és egészségügyi ellátás. Megépült a magyar általános iskola szá­mára a tornaterem, az egészségügyi labor, és létrejött az önálló rendó'ró'rs. A gázhálózat kiépítése ugyancsak az ó' polgármes­teri időszakához kötődik. A község lakossága bízott benne, és 1994-ben ismét megválasztotta polgármesterré. Dr. Eisele József négy évig tagja volt Békés megye képvise­lő-testületének és a megye nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottságának. Tisztelői és barátai április 5-én 13 órakor kísérhetik őt utolsó útjára Kétegyházán, a római katolikus temetőben. Békés megye a zsenik versenyén A Zrínyi Ilona Országos Mate­matikaverseny megyei forduló­in az elmúlt hetekben 51 ezer magyar általános iskolás és há­romezer külföldön élő magyar nemzetiségű diák vett részt. A hét végén Kecskeméten meg­rendezett országos fordulóra 520-an jutottak el. Békés me­gyéből 16 tanuló mérhette ösz- sze tudását a legjobbakkal. A kis matematikusokat Boros Ibolya, a Sarkadi 1 -es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese és Se­res Károlyné, ugyanennek az iskolának a matematika munka- közösség vezetője kísérte el a háromnapos versenyútra. Az országos verseny ered­ményhirdetése hétfőn délelőtt volt Kecskeméten. A verseny­zők közül az első húszat részesí­tették díjazásban. Békés me­gyének nem kell szégyenkez­nie, hiszen ketten is elérték ezt a színvonalat. A negyedik osztá­lyos Mihók Péter (Gyula, 3-as Számú Általános Iskola) 13. helyezéssel térhetett haza, az ötödik osztályos Baur Eszter pedig (Békéscsaba, Áchim L. András Általános Iskola) 17. helyezéssel. Jól szerepelt még Tar Lilla is, aki a békéscsabai belvárosi általános iskola 3. osztályos diákja, hiszen 22. lett, és Dénes Attila, a csabai Áchim L. András Általános Iskola he­tedikes tanulója is, aki 23. he­lyen végzett. Az eredményhir­detéssel párhuzamosan az or­szágos forduló szervezői tárgy- jutalomban részesítették azokat az általános iskolákat, amelyek a megyei fordulók szervezését már hosszú ideje magukra vállalták, így kapott jutalmat a Sarkadi 1 -es Számú Általános Iskola is. —ria A Sárrét megszólal a rádióban Ha a tervek megvalósulnak, egy újabb területen csökken­het a Sárrét elszigeteltsége. Kedden délelőtt Hajdú István ügyvezető meghívására a Sár­rét Televízióban járt Szentá- gotai Attila, a Magyar Rádió Debreceni Körzeti Szerkesz­tőségének vezetője és elvi megállapodás jött létre, hogy ezentúl a regionális adásban á Sárrétről származó hírek, in­formációk is elhangzanak. A jövő héten, április 12—13— 14-én kísérleti jelleggel már napi hét órán keresztül fog adást sugározni a debreceni stúdió, reggel hattól déli egyig a 103,5-es URH sávon, ahol egyébként a Danubius rádió is ad. A kísérleti adások után a Gallup közvélemény-kutatói vizsgálják majd Szeghalmon a hallgatottságot, a tetszésin­dexet. Május 15-től véglege­sítik az adásrendet, így napon­ta délelőttönként 6—13 óra között, hétvégeken 9—13 óráig a fenti CCR sávon érdemes lesz a Magyar Rádió debreceni műsorát hallgatni, hiszen a térség eseményei is megjelennek benne. Gila Károly ,■ í [■ ■ ' ■ ■ y ■■ I« »■ I« ■■ !■ ■■ !■ ■■ ■■ h ■■ ■■ ■■ !■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ h ■■ I« ■■ !■ Ii !■ !■ !■ I« !■ |» I, , Dr. Szergej Kajumov íriszdiagnoszta már sok-sok em­ber betegség-felis­merésében és gyó­gyulásában segí­tett. Kajumov doktor a szem íriszéből csaknem tökéle­tes biztonsággal képes meghatározni az ember be­tegségeit, illetve az azokra való hajlamot, felméri az egyes szervek jelenlegi állapotát és következtet a közeljövőbeni esetleges elváltozásokra. Amennyiben szükséges, akkor természetes anyago­kat, vitaminokat tartalmazó homeopátiás készítmé­nyekkel gyógyítja betegeit. A következő rendelés 1995. április 10—11—12— 13-án lesz Békéscsabán. A nagy érdeklődésre való tekintettel célszerű előzetesen időpontot kérni a (66) 326-092-es telefonon, ahol mindennap reggel 8 órától 20 óráig várják minden érdeklődő jelentkezését. y / „Átvilágították” a gyulai postát A gyulai plébánia épülete, ahol báró Apor Vilmos apát- plébános volt Fotó: Such Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents