Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-05 / 80. szám

% MEGYEI KÖRKÉP 1995. április 5., szerda © / Bajor—Szilágyi—Eisemann: En és a kisöcsém Molnár László (Andersen Vilmos) és Réti Andrea (Kelemen Kató) Mélyen tisztelt publikum! Tessék, tessék, aranypáholyo- sok előre, pómép hátra, lehet folyton folyvást a kasszához fáradozni. Műsorra kerül a vi­dám, a kacagtató, extrapira- midális, csúcsszuper abraka­dabra. (Hogy e ripacs kikiáltó beszéde merő halandzsa? Oda se neki, ő csupán méltó akar lenni a produkciooóhoz. Ezért hát tessék, tessék.) O, nagyérdemű közönség! Éretted történik itt- minden, óhajod parancs, ízlésed, igé­nyed meghatározó. És mivel manapság a jókedv talán a leg­nagyobb hiánycikk, érthető, ha a művészetek a szórakozta­tás fómmain találnak legin­kább közönségre. A színház­nak is élni kell, megélni az elvadult piacon, s ilyenkor a színvonal leghitelesebb mér­téke a pénztárban található. Ha a fogyasztó eszi-veszi a főztöt, akkor finom a koszt. Kényesebb gyomrúaknak tes­sék nem finnyáskodni. Kissé elferdítve a hajdani sláger szö­vegét, mondhatjuk, hogy ne­vetni kell, ennyi az egész, s az oly divatos hahota parádén in­dult legutóbbi bemutatójával a Békés megyei Jókai Színház is. Bár a színlap Szilágyi Lász­ló és Eisemann Mihály nevé­vel jelzi az Én és a kisöcsém című zenés vígjátékot, ám ezúttal a szerzők elé kívánko­zik az előadást rendező Bajor Imre is. A méltán népszerű művész egy évvel ezelőtt a Kaviár és lencse békéscsabai diadalmenetében volt „húzó­ember”, most pedig rendező­ként bizonyítja, hogy a szóra­koztatóipar megannyi trükkje a kisujjában van. Talán az is a hibája, hogy nem bír ellenállni a bőséggel burjánzó ötlet-pe­tárdáinak, túl sok kunsztot próbál bemutatni. Vagy nem bízik eléggé a vígjáték kínálta lehetőségekben, vagy a saját önmegvalósítási hajlama ve­szi át tőle a karmesteri pálcát, ám az eredmény egy túlbizto­sított, minden áron nevetőiz­mokat ingerlő mutatvány lesz. Pedig jól megírt szerepek,víg­játéki helyzetek sorozatán derülhetnénk, ha közben nem kellene átvészelni az ökörkö- dések buktatóit. Elnézést a ki­fejezésért, nem találok rá jobb szót. Nehezen csikorogva in­dul az előadás, és ez nem Dari- day Róbert hibája, hiszen ő és később Tamás Simon is tisz­tességgel megformálnak egy- egy színpadi figurát, ám mint­ha idegenül mozognának eb­ben a világban. Hihetnénk, hogy nem érzik a játék stílusát, ám a néző később jön rá, hogy nincs is stílusa az előadásnak. Sok minden van benne, ez is, az is, ahogy éppen sikeredett Sajó színészi alakítások egyre késnek. Az első igazi élmény Molnár László megjelenése, aki kulturált énekével végre „színházszerű” hangulatot va­rázsolt. Később, amikor „megereszti” a hangját, már kevésbé meggyőző, de ne legyünk túlzott igényűek. Já­téka így is az est legegyenlete­sebb tejesítménye. Réti And­Fotó: Kovács Erzsébet reá, mint elkényeztetett úri­lány, lomha, lusta macska, úgy tűnik, tartalékolja erőit ar­ra az időre, amikor egy „enni- valóan aranyos” kamasz le­gényke alakjában toppan szín­re. Nagy szerep, „nadrágos szerep”, sok színésznő álma. Jó volt látni, hogy örömmel játszotta. Hangja is pontosan illett az alkalomhoz, és a tánc, amit bemutatott, ahogy ma mondani szokás, az.se volt semmi. Igen, tánc és az ének, ezek a betétek jelentették a csúcspontot Horváth Margit. Nagy Erika, Ősi Ildikó és Dégi János játékában is. Külön kell szólni Zalai Tamás produkci­ójáról, aki nagy komikus, jó # színész lehet, ha úgy hozza a csillagok állása. Usztics Má­tyás magánszámaival szóra­koztatta a közönséget: „usz- - ticskodotf’. Mira János díszletei egy­részt az operettek eleganciá­ját, másrészt viszont a kény­szerű takarékosság jegyeit tükrözték. De amit sikerült megspórolni a díszletek egyik felén, azt bőven „beépítették” a változatos kosztümökbe. Vi­dék Györgyi jelmezei minden elismerést megérdemelnek. Michael Kropf koreográfiája pontosan illeszkedett az elő­adás „stílusához”: lendületes táncok, virtuóz sztepp-betétek mellett talicskán toligálás és idétlen hentergések ejtették ámulatba a nagyérdeműt (lásd fentebb). Szerencsére, élt, és ezúttal is hódított Eisemann Mihály örökzöld muzsikája, köszö­net a Bátkai József vezényel­te zenekarnak, akik emlékez­tettek arra, hogy zenés vígjá­ték van színen. Andódy Tibor Szülői párbeszéd a kiskamaszokkal Földink volt. Szabó Pál író, politikus 1893-ban ezen a napon született Biharugrán, és 1970-ben Budapesten halt meg. Szegényparaszti család­ból származott. Korán dolgoz­nia kellett, napszámosmun­kára járt; kőműves mestersé­get tanult. Könyveket vásá­rolt, sokat olvasott, színházba járt. Katonaként bejárta a vi­lágháborús frontokat. A Ta­nácsköztársaság alatt részt vett az eseményekben, ezért 1920-ban két év helyi interná­lásra ítélték. Első írását faluja megbízásából a Körösvidék című lapba írta. További írá­sai Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című lapjában jelen­tek meg. Harminchét éves ko­rában regényírásba fogott. Az Emberek című regény kézira­tát Féja Géza ajánlotta ki­adásra. Regényében az egy­korú paraszti világ egyre mélyülő válságát a szegény­parasztság szemszögéből áb­rázolta. Féja és Móricz Zsig- mond további írásra buzdítot­ták. Könyvei honoráriumát a Független Kisgazdapárt Bi­har vármegyei szervezetére fordította., élénk politikai te­vékenységet folytatott szülő­földjén. Bejárta kerékpáron az egész országot. 1945 őszétől a Parasztújságot szerkesztet­te, ez később a Szabad Földbe olvadt. 1946 tavaszán végleg felköltözött Budapestre. Hat­vanadik születésnapján kezd­te el önéletírását, melynek Nyugtalan élet az összefogla­ló címe. A város földié. Sarkadon az első kárpótlás során 260 hektárnyi állami tartalékföld­nek nem lett gazdája, s így a törvények értelmében ez a több kisebb parcellából álló földterület önkormányzati tu­lajdonba kerül. Mivel a máso­dik kárpótlás leghamarabb májusban kezdődik el, s vélhe­tően decemberben lesz vége, így a külterületi földutak leg­hamarabb is csak 1996 tava­szán kerülhetnek önkormány­zati tulajdonba. A Békéscsabai Családsegítő Szolgálat vezetőjével, Ga- lambosné Varjú Blankával és Nagy Zsuzsa főiskolai ad­junktussal, humán képesség- fejlesztő tanárral beszél­gettünk legújabb kezdemé­nyezésükről, amellyel a serdülőkorú gyermekeket ne­velő szülőknek, családoknak szeretnének segíteni. — A társadalombiztosítási önkormányzat pályázatán mentálhigiénés családgondo­zás témakörben nyertünk 700 ezer forintot — tájékoztat Ga- lambosné. — Ezt a pénzt ter­mészetesen nagyon takaréko­san, hasznosan és a tb által ellen­őrizve, munkánk által kamatoz­tatva kell felhasználnunk. — Egyre több család kerül nagyon nehéz helyzetbe, gaz­daságilag, lelkileg. A fiatalok, főként 14-16 éves korban sze­retnék önállóságukat legin­kább bizonyítani, ennek ellent­mond viszont a továbbtanulás kilátástalansága, a munka- nélküliség... — Éppen ezeket a sorsdöntő konfliktusokat szeretnénk ol­dani — magyaráz Nagy Zsu­zsa, — megtanítani szülőket és gyermekeket a problémameg­oldásra, egymás megértésére. Pénteken délután 3 órára vár­juk a már eddig jelentkezette­ket és a még érdeklődőket (a családsegítő telefonja: 441- 147) a megyei könyvtár föld­szinti klubszobájába. A legel­ső találkozót együtt tartjuk, szülőkkel, gyermekekkel, ké­sőbb 30-30 órában (összesen tíz alkalommal) várjuk a vál­lalkozókat. A szülőket pénte­kenként 15-től 18 óráig a me­gyei könyvtárba, a fiatalokat szombatonként 9-től 12 óráig az ifjúsági házba. — Kik foglalkoznak a kitá­rulkozó felnőttekkkel és gyer­mekekkel? Kell-e fizetniük a családoknak? — fordulok a családsegítő vezetőjéhez. — Zsuzsa mindkét csoport munkájának szakmai vezető­je, a szülőkkel én is foglalko­zom, a fiatalokkal pedig dr. Fodor Irén, a nevelési tanács­adó vezetője. Aki jelentkezik, eljár a találkozókra, bekapcso­lódik a saját érdekét szolgáló tevékenységbe, annak nem kerül pénzbe. — Talán az első lépés a leg­nehezebb, a kitárulkozás, a családi gondok elismerése. Milyen tematikára épül a se­gítség? — A serdülők nevelése, a velük való együttélés minden szülőnek óriási feladat, akár elismeri, akár nem. Ne szűn­jön meg a párbeszéd a család­ban, maradjanak egymás szá­mára fontosak, értékesek. A módszerekben alkalmazzuk a pszichodráma-játékot is, ami­kor a szülővel a gyermekét, a gyermekkel a szülőt szemé­lyesítjük meg. Az utolsó hat órában a leg­nagyobb siker a közös gondol­kodás, a szülő-gyermek párbe­széd lehetne. BedeZsóka Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a külföldiek befogadásáról? Jámbor Ferenc, 31 éves, békés­csabai temetkezési vállalkozó: Nekem semmi bajom a me­nekültekkel. Amennyiben ren­des emberek, tőlem megférnek. Ám jó volna, ha az illetékesek csak azokat fogadnák be, akik­nek munkát is tudnak biztosíta­ni. Továbbá a letelepedési enge­dély megadása előtt alaposabb ellenőrzéseknek kellene alávet­ni a bevándorlókat. A bűnöző­ket ki kellene szűrni, aki pedig itt követ el valamit, azt azonnal kitoloncolnám. Remesné Achim Judit, 33 éves, kétsopronyi tanárnő: Örülök, hogy itt vannak, hogy segíthetünk. Elítélem az idegengyűlöletet szítókat, ugyanakkor elítélem a bűnöző életmódot folytató bevándor­lókat is. Hogy ez utóbbiak mind kevesebben lehessenek, szigorítani kellene a beván­dorlás feltételeit. Ám nagyon sajnálom azokat a gyerekeket, akik a háború elől kényszerül­tek elmenekülni. Beilleszke­désüket jobban segíteném. Szeljük Mihály, 47 éves, ör­ménykúti rokkantnyugdíjas: Javarészt olyan emberek jönnek Magyarországra, akik a becsületes munkát otthon is nagy ívben kerülték. Sokan egy-két évet is itt élnek, mire kiderül, országukban' súlyos bűncselekményeket követtek el. Ők hamis útlevéllel érkez­nek, ezért már a határon meg­szigorítanám az ellenőrzése­ket. Aki pedig nálunk lövöldöz vagy gyilkol, azt azonnal kivé­gezném. Szloszjár György, 11 éves, kar- dosi nyugdíjas: Ha az országnak haszna van belőle, akkor jöhet bárki, de a halálosztókra nincs szük­ségünk. Mióta mindenkit be­fogadunk, sokkal rosszabb a közbiztonság, az emberek már sehol sincsenek biztonságban. A szerb, az ukrán meg a többi bűnözőket én kitiltanám az or­szágból. A Magda Marinkó- féle kegyetlen gyilkosokat pe­dig kivégeztetném. (Magyari) (((f))))) 1)1 WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT A WESTEL Rádiótelefon Kft. békéscsabai irodája fiatal, agilis, jó megjelenésű pályázók jelentkezését várja KÜLSŐ ÜZLETKÖTŐI munkakör betöltésére. Feladat: rádiótelefonok értékesítése, szolgáltatások megrendelésének felvétele, szerződések megkötése. Feltételek: középfokú végzettség, kereskedelmi és értékesítési tapasztalat, B kategóriás jogosítvány. Angol nyelvtudás előny. Jelentkezni írásban, szakmai önéletrajzzal, Gregovszki Kamillánál április 13-áig a következő címen lehet: WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. 1111 Budapest, Karinthy F rigyes út 21. Nevettető turmix a Jókai Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents