Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29-05-01 / 100. szám
BBS MJMIMeMil 1995. április 29.-május 1., szombat-hétfő Fiatal művészek kiállítása Az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban került sor tegnap délután 4 órakor a képző- és iparművészet, a népi ipraművészet és a fotókiállítás megnyitójára. A szegedi Vedres Kollégium énekkarának előadása után Oroján István képzőművész rövid értékelésében elmondta, nagy élmény volt a pályaművek zsűrizésében részt venni. A fiatal művészgeneráció feladata lesz a jövő tereit megnyitni, és az akkori kor giccstengerében ajtót nyitni az „igazi” ihlet alkotásainak. *** A fotó kategóriában a zsűri — Bánfi Barnabás és Vaclavszky János — arany díjat ítélt Goldman Istvánnak, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulójának, ezüstöt Sallak Magdolnának, a berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskola diákjának, és bronz oklevelet kapott az Újszegedi Gimnázium két hallgatója, Fritz Zsombor és Piros Endre. A képző- és iparművészet kategóriában arany díjat kapott Bozsó Melinda, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanulója, ezüstöt adott a zsűri — Székelyhídi Attila, Szabó Julianna .Kiss György és Oroján István — a gyulai Göndöcs Benedek Szakmunkásképző és Szakiskolának, bronz díjat kapott Sebestyén Péter, a szegedi Vedres Kollégium diákja, valamint Tóth Erzsébet, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumból. A zsűri ebben a kategóriában külön jutalmazta Pásti Angélát, a Deák Ferenc Gimnáziumból és Rácz Orsolyát, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium hallgatóját. A népi iparművészek közül arany helyezést ért él Bozsó Melinda, ezüstöt kapott Megyeri Annamária, az Erkel Ferenc Gimnázium tanulója, a debreceni Ady Endre Gimnáziumból bronzzal díjazták Bakai Barnabást. Különdíjjal jutalmazta a zsűri — Vá- radi Lászlóné, Busa Pál és Illés Károly né — a Göndöcs Benedek Iskolát és tanulóját. Bíró Tibort. (Mocsár) A szegedi Vedres Kollégium énekkara nyitotta meg a képző- és iparművészet, a népi iparművészet és a foto kiállítást az Erkel Ferenc Művelődési Házban Diák — csemege Friderikusz-só(haj) Amikor dr. Kereskényi Miklós, a gyulai Erkel gimnázium igazgatója olyan kulcsmondatokat mondott, minthogy „Erkel városában az EDÜ is örök”, akkora üdvrivalgás követte szavait, mely hallatán Friderikusz Sándor mély depresszióba zuhant volna sárga irigységében. S ami a pláne: sehol se láttunk előtapsolókat, tapsjelző lámpákat, egyéb fridista műizéket. Fáklyák fényénél — Tessék mondani, merre van az EDÜ?—bámul arcomba egy csillogó fekete szempár. — Arra, egyenesen — mutatom. A kockás inges, bakancsos, hátizsákos fiú gyerekes lendülettel indul tova és pár pillanat múlva elnyeli a tömeg. Tényleg, minek örül ez a srác? Talán annak, hogy ma nem volt iskola, s még három teljes napig lógathatja lábát? Vagy a hosszú hétvége számtalan programjának? Esetleg a véletlen ismeretség szőtte kalandok lehetőségének? Vonul a fáklyás menet a városon át és az arcokon ugyanez a győztes öröm tudatja: Megkezdődtek az Erkel Diákünnepek. Lányok trikóban Könyvtár,-este hat óra. A vers- és prózamondó versenyek helyszíne. Nagy a nyüzsgés a házban, természetes, hogy a ruhatáros két diáklány személyében kisegítőket kapott. Sok munkájuk nincs, mert se kabátot, se ernyőt nem kívánt tegnap az idő. Ülnek ott ketten, Erkel gimis trikóban és ruhatároskodnak. Kicsitunalmas—mondják—, talán, ha lenne több kabát, táska, de így is szívesen csinálják. Aztán ha befejeződnek a versenyek, mennek ők is a fáklyás felvonulásra, utána pedig a koncertekre. A gimis trikót egyenruhának vélem. Bólintanak: „Szigorúan. A tanár néni az előbb volt ellenőrizni, ebben vagyunk-e?” A tanárnőnek igaza van, az imázsra figyelni kell. Az Erkel megdolgozott érte. Jenő a palackból „Kulturált jó estét kívánok!” — köszöntötte a tömeget hollószín- házosan a tószínpadi megnyitón Fábián Balázs, az Erkel Gimnázium diáktanácsának elnöke, aki hét végére Gyula városának ideiglenes polgármesteri tisztét is ellátja. S szavakkal rikkantotta be HeÁgyi Tamás Kohán-képtár előtti buliját Kis Jani, az egyik örök EDÜ-s. Világos a mondanivaló: úgy őrjíteni és megőrülni e pár nap alatt, hogy a város szeretete el ne vesszen, különös tekintettel az elkövetkezendő EDÜ-kre. Csak a mondat lejtése ne emlékeztetne Knézy Jenő klasszikussá vált „Jó estét, jó szurkolást”-jára. A diákünnepek „központi agyában” Amikor tegnap délután az EDÜ-iro- dában, a rendezvény „agyában” arról érdeklődtünk, hogy rendben men- nek-e a dolgok, akkor Farkas Mária tanárnő, az EDÜ egyik szervezője a következőket mondta: — Minden a legnagyobb rendben. Leszámítva néhány valóban apró- cseprő dolgot. Például az egyik csoportnak gondjai voltak az ebédjeggyel. De soha ne legyen ennél nagyobb bajunk. Azt is megtudtuk, hogy az EDÜ „központi agya” este tíz óráig tart ügyeletet. Kereskényi Miklós igazgató, az EDÜ Alapítvány elnöke, Ja- necskó Gyöngyi EDÜ-titkár vagy Farkas Mária biztosan megtalálható bármilyen problémával. De hadra kész Papp Mónika, Papp Zsuzsa, Ka- ponyi Dániel — a stáb rádiósa — és Dusnoki Józsefné is. A diákok közül tegnap Haász Katalin, Szabó Mária, Guti Anikó, Faragó Szilvia. A helyszíneken a technikai berendezések működéséért sokat tett Dobos Máté, Enyedi Imre, Kiss András, Bánfi Zoltán. Egyszóval, minden normálisan beindult, a tegnapi programok is zökkenők nélkül peregtek. 1115 diák Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Haj- dú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből birtokba vette a várost. Csíkszeredából és Ditzingenből mintegy hetven diák érkezett Gyulára. A nyitónap eredményei Szólóének I. Jegercsik Csaba (Szeged, Széchenyi Gimnázium), 2. Török Katalin (Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium), Török Andrea, Czeglédi Szilvia, Jenei Balázs (Szeged, Széchenyi Gimnázium), 3. Somogyi Szilárd (Szentes, Horváth Mihály Gimnázium), Kovács Ágnes, Nehéz Ágnes (Debrecen Ady Gimnázium). Néptánc 1. Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium, 2. Berettyóújfalu, Bessenyei György Gimnázium, 3. Hajdúböszörmény, Bocskai Gimnázium. Egyéb kategória 1. Mezőtúr, Teleki Blanka Gimnázium, Gyula, Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola, 3. Szentes, Horváth Mihály Gimnázium. Dicséretben részesült Papp Róbert (Sarkad), és Bencze Patrícia (Makó). Megkérdeztük a résztvevőket Mit jelent számukra az EDÜ? Gombos Szilvia, a berettyóújfalui Arany János Gimnázium negyedikes tanulója: Életem során először veszek részt az EDÜ-n. de már az első nap megragadott. Szerintem nagyon jó, hogy ez a rendezvény lehetőséget biztosít a középiskolásoknak, hogy felelevenítsék a népi hagyományokat, kultúrákat, s itt összemérhetik tudásukat. Ez utóbbi a tehetséges fiatalok számára biztatóan hat. Az EDÜ komoly múlttal rendelkezik, s én akkor lennék igazán boldog, ha száz év múlva is tartanának hasonló találkozókat Gyulán. Izsó Tibor, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium negyedik osztályos tanulója: Az EDÜ szép hagyománnyal büszkélkedhet, több mint három évtizede megszakítások nélkül mindig megrendezik. Ezért az ideit kár lett volna kihagyni. Különösen örülök, hogy „összejött”, ez mint gyulainak és mint „erke- lesnek” egyaránt jó érzés. Egész hétvégén nagy pezsgés lesz itt, erre az időre Gyula ifjúsági várossá válik. Jó volna, ha a jövőben továbbra is folyamatosan megrendezhetnénk az EDÜ-t. Kovács Agnes, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium negyedikes tanulója: Harmadszor vagyok itt az EDÜ-n. Mindig nagyon jól éreztem magam, de talán a két évvel ezelőtti számomra a legemlékezetesebb: diákszínpadunk akkor az első helyen végzett. Jó volna megismételni az 1993-as sikert, ám ha nem jön össze, akkor sem leszek szomorú. Kellenek az ilyen összejövetelek, s remélem, majd ha az én gyermekeim középiskolások lesznek, még akkor is rendeznek EDÜ-t Gyulán. Máté Anita, az Újszegedi Gimnázium második osztályos tanulója: Most vagyok itt először, de máris nagyon emlékezetes az első nap. Életem első énekversenyén lépek fel, ezért izgulok. Eddig még nem sokat figyeltem az itt történtekre, de ha az éneklést „túlélem”, mindent bepótolok. Nagyon várom az esti rendezvényeket, a holnapot és a holnaputánt. Örülök, hogy Gyula évtizedek óta felkarolja ezt a kulturális találkozót, két év múlva az akkori EDÜ-re biztosan visz- szajövök. Szijjártó Károly, a sarkadi Ady Endre Gimnázium harmadikos tanulója: Az egész EDÜ remekül kivitelezett diákbuli, ami elsősorban a kultúra jegyében zajlik. Ilyen komoly hagyománnyal rendelkező más diáktalálkozóról nem tudok az országban. Mivel Sarkadról jöttünk, nem kaptunk Gyulán szállást, de azt hiszem, holnap és holnapután is sokan átjövünk majd. Jó érzés itt lenni, s ahol nem csalódik az ember, oda szívesen visszajár. Sőt nemcsak most ezen a hétvégén, hanem két év múlva is jövünk. Vas Edit, a csongrádi Batsányi János Gimnázium harmadik osztályos tanulója: Nem vagyok „kezdő”, két évvel ezelőtt is részt vettem az EDÜ-n. Akkor nemcsak szép élményekkel távoztam, hanem eredményt is elértem: a népdal- éneklők versenyében bronz-fokozatot kaptam. Szombaton délelőtt is ebben a számban indulok, s persze a bronzzal most is elégedett lennék. Szerintem minden középiskolásnak szüksége van az EDÜ-re. Ha lehetőségem engedi, két év múlva szeretnék újra eljönni a diákünnepre. (Magyari)
