Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-15-17 / 89. szám
Virágot a szebbik nemnek! A virágok nyelve a gyengédség legsármosabb nyelve. Belőlük mindent kiolvashat egy nő: titkos vágyakat, az érzésekre vonatkozó utalásokat, melyekre a férfi nem talál szavakat. (8. oldal) Márciusi mazsolák Miamiból Ha március, akkor Miami: ismét Speter Erzsébet vendégszeretetét élvezhettük. A Henry-parti ezúttal is csodálatos volt, a hölgyek csinosak, lélegzetelállító toalettekben. (9. oldal) Krisztus a kereszten. A bártfai Jézus születése oltár egyik képe, késő gótikus stílusban, ismeretlen mestertől A kereszthalál orvosszemmel A kegyelet és tudomány szellemének megfelelő ismertetést olvashatnak itt a Golgotán történt valóságról. Szenzációkat, deheroizálást senki ne várjon. Az orvostörténelem mellett az érthetőség kedvéért egyetemes történeti, jogtörténeti konkrétumokat is figyelembe kellett venni. Azóta természetesen rengeteg spekuláció, feltételezés, mendemonda kapott lábra, de csak azt mondhatjuk, amit a tudomány mai állása megenged. Közel 2000 év elmúltával valószínűleg csak kevés ember tudja elképzelni, micsoda szenvedésen ment keresztül az, akit kereszthalálra ítéltek. A kereszthalál oly szörnyűséges volt, hogy a kereszt, mint a kereszténység szimbóluma csak fokozatosan jött szokásba azt követően, hogy Krisztus után 337-ben Nagy Konsztantinusz a keresztre feszítést, mint kivégzési formát eltörölte. Magáról a felfeszítésről az evangélisták meglehetősen keveset írnak, mérsékelt közlékenységgel. Mitől halt meg végül is a sajnálatra méltó áldozat? Mi volt az orvosi nyelven is kifejezhető halálok? Mindez már nagy biztonsággal rekonstruálható. A halál nem állt be gyorsan. A haldoklás órákig eltarthatott, sőt gyakran a következő napig. Feljegyeztek eseteket, amikor a felfeszített több, mint két napig is életben maradt. A csuklók és lábak sebei nem voltak élet- veszélyesek a csekély vérveszteség miatt. Keresztre feszítéskor a test a nehézségi erő következtében lesüllyed. A bordák felfelé húzódnak, a mellkas rövidesen a maximális belég- zés állapotába kerül. A kilégzés rendkívül nehézzé válik, és az elítélt tíz perc elteltével erősen fuldokolni kezd. Ez összevethető az asztmás rohamban szenvedő beteg állapotával, A súlyosan megterhelt váll-, kar- és mellizmok fájdalmas, görcsös állapotba kerülnek. Fokozódik az izomanyagcsere, de az oxigénellátás elégtelen. A nagymérvű tejsavtermelés következtében az egész testben anyagcsere-zavaron alapuló elsavasodás jön létre. Kereszthalálkor a helyzet tovább rosszabbodik, mert a kilégzési zavar is további elsavasodást okoz. Egyik folyamat rontja a másikat. Az áldozat túlzott mértékben kezd verejtékezni, az izzadtság patakokban folyik testéről. Az ajkak elkékülnek, a lábakban és törzsben szünet nélküli, pokoli görcsök lépnek fel. Az áldozat végül a fulladástól hal meg, ez már fél órán belül lehetséges. Ilyesfajta gyors halál azonban nem volt a rómaiak szándékában. Ezért szögezték a lábakat is a kereszthez. Az áldozat halogathatta nyomorúságos halálát azáltal, hogy a lábak kifeszítésével elmozdította magát, így testét felfelé nyomva, némi levegőhöz juthatott. A nagymérvű fájdalmak miatt azonban ismét elengedte magát — majd újra kinyomta — s a fájdalomtól ismét lesüllyedt. Fel és le. Tízszer, százszor, míg a kimerültséget nem bírva, beállt a fulladásos halál. Ha a rómaiak vasrudakkal összetörték a lábszárcsontokat, a test többé nem volt felfelé nyomható, ilyenkor az elítélt negyedórán belül meghalt. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szegeket a tenyéren ütötték át. Bizonyított tény, hogy a kéz azon a helyen nem lenne képes a test súlyát tartani, hisz a kezek így hosszirányban széthasadnának. A kezeket a csuklóízületek magasságában ütötték át. A csuklón többek között fontos ideg húzódik keresztül: a nervus medianus. Érző- és mozgató ideg. Roncsolása a leghevesebb fájdalmak egyikét okozza. Nem valószínű, hogy Jézus az egész keresztet cipelte. Csupán a keresztgerendát vihette. A ciprusfából készült gerenda súlya 30—50 kiló, ami egy zsák cement súlyának felel meg. Az egész kereszt 100—150 kilós lehetett, azt egy személy nem tudta volna felemelni. A bekövetkezett halál tényét bizonyítani kellett hivatalosan is a szívet átütő lándzsadöfés segítségével. Jézus elítélése valójában vallási, politikai gyilkosság volt, amely később egy teljesen új szellemi áramlatnak, a kereszténységnek lett ösztönzőjévé, A Szanhedrin, a zsidó főtanács kétség nélkül elfogult volt Jézussal szemben. A per lefolytatása látszatkeltés volt, a római jogot és az ősi zsidó törvényeket lábbal taposták. Törvénytelen volt az éjjeli letartóztatás, -a vád háromszori megváltoztatása, a hamis tanúk felvonultatása, a védelem hiánya. Úgyszintén jogtalan volt Heródes Antipashoz küldése, az ártatlannak ítélt fogoly megostoroztatása. Ólomgolyókkal kivert ostorral történt ez, amely a test teljes hátulsó felszínét olyannyira összeroncsolta, hogy e terület sérülése a súlyos égéssel volt egyenértékű. Nem szólva a gyalázatos kínzásokról (például a töviskoszorúról), a megalázó lelki terrorról. Jézus minden emberi támaszától megfosztva, tisztában volt sorsával. Letartóztatásakor halálos félelem kerítette hatalmába. Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. A vér verejtékezése orvosilag, mint meglehetősen ritka tünet, szélsőséges felin- dultság esetén fordul elő. A megostoro- zás után Pilátus megmutatta Jézust a tömegnek híressé vált szavaival: „Ec- ce homo”—„íme, az ember”. Jézusnak ugyancsak részvétet keltő ábrázata volt. Egyik szemét valószínűleg beverték. Egész arcán vér csörgött és összetört orrából is. Ruhája vértől itatódott át. Alig tudott a lábain megállni. Pilátus, mint vérbeli hivatalnok — pályafutását féltve—, gyávaságból beadta derekát a néptömeg zsarolásának... A Pilátus szállásától a Golgotáig tartó út—amely később a Via Dolorosa nevet kapta — alig hatszáz méter hosszú volt. Meredek és rossz minőségű. Ezen az úton kellett Jézusnak a keresztgerendát összezúzott vállain cipelnie, valószínűleg néhányszor elesett, és nem is tudott többé felemelkedni. (Cirenei Simon segítsége.) Jézus felfeszítése előtt megtagadta a felkínált kábító-fájdalomcsillapító italt. A hatodik óra körül (12 óra tájékán) a haláltusa tetőpontjára hágott. Az izzadtság patakként folyt Jézus testén, magas láz lépett fel. A félig ficamodon ízületek a kezeken és a lábakon kibírhatatlan fájdalmakkal jártak. A verejtékezés, vérvesztés, kiszáradás következtében a keringő vérmennyiség erőteljesen csökkent. A vérnyomás lezuhant, a szívverések száma emelkedett. A nagyfokú savasodás és a hatalmas sóvesztés már nem volt összeegyeztethető az élettel. A keringés összeomlott, tüdővizenyő lépett fel. A légzés szinte hörgéssé vált, a szív szabálytalanul vert. Halálakor elmondott szavai a Szentírásból jól ismertek. Tanításai kétezer éve időtállóak. Krisztus üzenetéről a kivégzőosztag kemény centuriója talán homályos sejtést szerezhetett, amikor a szörnyűséges péntek végén a halott Jézus arcába tekintve megjegyezte: „ Vere, hic homo iustus erat” — „Ez az ember valóban igaz volt!” (Lukács, 23,47.) Dr. Kellermann Márton ORTOPÉD SZAKFŐORVOS
