Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-14 / 88. szám

1995. április 14., péntek HAZAI TÜKÖR litt») A húsvéti rendőri akció célja a megelőzés A közlekedési morál folya­matos romlása, a gyorshaj­tás, az ittas vezetés és a halá­los balesetek megelőzése ér­dekében április 14—15-én nagyszabású országos köz­lekedésbiztonsági akciót szervez a rendőrség — je­lentette be Túrós András tá­bornok, az ORFK főkapi­tány-helyettese tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a több ezer rendőr bevonásával lezajló „Húsvét” fedőnevű megelő­ző jellegű ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordíta­nak a lopott gépjárművek, a közlekedés biztonságára ve­szélyt jelentő autók kiszűré­sére. ^ A kisebb erőkkel ugyan, de húsvétkor is folytatódó ellenőrzés előzetes bejelen­tésének az a célja, hogy ne érje meglepetésként a tisz­tességesen közlekedőket. Az autópályákon, így a különösen veszélyes, s mára csak halálútnak nevezett MO-áson ünnepek után sem fejeződik be a fokozott el­lenőrzés. A rendőrség ugyan­is közismert anyagi nehézsé­gei ellenére ismét szigorúbb fellépésre törekszik a gyórs- forgalmú és különösen veszé­lyes útszakaszokon. Keres László, az OKBT titkárának véleménye szerint, ha az M0- ás tervezésénél, építésénél körültekintőbben jártak vol­na el, most nem történne ennyi baleset ezen az úton. így a rendőrség csak sebes­ségkorlátozásokkal tudja csökkenteni a balesetve­szélyt. Szó esett arról is, hogy a legtöbb gépkocsit — napi 20-25-öt—a fővárosban lop­ják el. E szám csökkenését várják attól, hogy rövidesen német mintára bevezetik a gépjármű-törzskönyvet. En­nek alkalmazásával szinte le­hetetlenné válik a lopott gép­kocsik eladása belföldön. Mi újság a tojásfronton? Kormányszóvivői tájékoztató A sztrájk naponta 700 millióba kerülhet Nagy László versei. Nagy László archív felvételek­ről átjátszott, saját hangon el­mondott versei hallhatók egy „Föltárt idill” címmel megje­lent új hangkazettán. A Magyar Rádió Archívumáért Alapít­vány megbízásából a Magyar Rádió (MR) adta közre. A ka­zetta tegnapi sajtóbemutatóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhangzott: a Magyar Hitelbank által 1992-ben létrehozott ala­pítvány fő feladatának a nemze­ti kultúrkincs részét képező ar­chív hanganyagok gondozását és a kiemelkedő értéket képvi­selő felvételek közkinccsé téte­lét tekinti. Az 1500 példányban megjelent kazettából mintegy hatszázat a Széchényi Könyv­tár. a többit egyéb közintézmé­nyek kapják meg térítésmente­sen. A kazetták kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, kö­vetkezésképpen csak a könyv­tárakban meghallgathatók. Istentiszteleti rend. A a gyulai evangélikus templom­ban nagypénteken 17 órakor kezdődik az istentisztelet passi­óolvasással, úrvacsoraosztás­sal. Nagyszombaton 17 órakor, húsvét vasárnap 10 órakor lesz istentisztelet úrvacsoraosztás­sal. Húsvét hétfőjén a 10 órai istentiszteleten vendég igehir­dető: dr. Hafenschar Károly lel­kész, teológiai tanár. Orgona já­tékával szolgál: Achim Erzsé­bet orgonaművész, közreműkö­dik: Pál Olga énekesnő. Mezőgyán pályázik. A Gyula és Vidéke Áfész kereté­ben működő mezőgyáni iskola- szövetkezet az utóbbi öt évben négy elismerést kapott, így az ÁFEOSZ „Diákszövi” Alapít­vány legújabb pályázati kiírása szerint ismét lehetőségük van Nívó- illetve Nagydíjra pályáz­ni. A sikeres pályázat jelentős anyagi támogatással jár, ezért a mezőgyániak úgy döntöttek, az idén ismét megmérettetik ma­gukat. A tagok reménykednek a sikerben, hiszen az 1994—95- ös tanévben 175 ezer forint ér­tékben tudtak fejleszteni. Moto­ros permetezőt, számítógépet és utánfutót vettek, ami a szövet­kezet munkáját méginkább eredményessé tette. A szövet­kezetek munkáját bemutató pá­lyázatok elbírálásúm október­ben kerül sor. Majálisra készülnek. Szerdán délután tartotta soron következő ülését Murony köz­ség önkormányzatának közmű­velődési és sportbizottsága. El­ső napirendi pontként összeállí­tották a bizottság szervezeti és működési szabályzatát, majd megbeszélték a falusi majális részletes programját, mely gyermekeket és felnőtteket egyaránt szórakoztatni kívánja. A gazdag programajánlat már április 30-án éjféltől várja az érdeklődőket. Bál Muronyban. Húsvéti bál lesz szombaton este 8 órá­tól a muronyi Fehérházban. A Koktél zenekar nosztalgiaze­néje mellett tombolasorsolás­ra is sor kerül majd. A tombo­lából befolyt összeg a muro­nyi nagycsaládosok egyesüle­tének számláját gyarapítja. Az élelmezési statisztikák sze­rint tojásevő ország vagyunk: hazánk lakói évente átlag 330 tojást fogyasztanak, ami nem­zetközi mércével mérve is ma­gas arány. A fogyasztás évközi megoszlásáról ugyan nincsenek pontos kimutatások, de a keres­let rrfinden bizonnyal a húsvéti ünnepek előtt a legnagyobb. — Aggodalomra nincs ok, az ellátásban nem lesz fenn­akadás — mondja Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titká­ra. A napokban kirobbant im- -portbotrányra utalva (mint is­kerülésével nagy mennyiségű import tojás érkezett az or­szágba) hozzátette: — Az országnak sem húsvét táján, sem máskor nincs szüksé­ge tojásimportra, hiszen az évi több mint 4 milliárdos hazai hozam bőségesen fedezi a la­kossági, az ipari, a keltetésiés egyéb szükségleteket. — A következő napokban áremelkedéssel kel! számolni­uk a háziasszonyoknak? — A jelenlegi, 8 forint körüli ár alighanem elfogad­ható mind a forgalmazók, mind a fogyasztók szempont­jából. Nincs ok érdemi ármoz­gásra, főként ha figyelembe vesszük, hogy némileg vissza­szorulóban van a húsvéti tojás­ajándékozás divatja. Arra azonban érdemes felhívni a fi­gyelmet, hogy aki nem tartó­ban előrecsomagolt tojást vá­sárol, az a minőséget és a fris­sességet illetően ellenőrizhe­tetlen portékát vesz. A csoma­goláson föltüntetett extra mi­nőség azt jelenti, hogy 7 na­posnál, az A-jelzés pedig azt, hogy 12 naposnál nem lehet régebbi az áru. (újvári) A kormány sajnálattal értesült a vasutas szakszervezetek sztrájkbejelentéséről. Tudomá­sul veszi, hogy a reprezentatív szakszervezetek élni akarnak a munkavállalók számára biz­tosított sztrájkjoggal. Ugyan­akkor kéri a munkaadót és a munkavállalókat, hogy a sú­lyos gazdasági károkat okozó sztrájk elkerülése érdekében törekedjenek a megegyezésre. A kabinet felhívja a feleket, hogy ismételten mérlegeljék felelősségüket: a sztrájk ugyanis naponta legalább 700 millió forint veszteséget okoz­hat az országnak. Egyebek közt ez áll abban a kormány- közleményben, amelyet a ka­binet csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten ismertettek. Kiss Elemér miniszterel­A mindenkori pénzügymi­niszter megengedheti magá­nak, hogy csak pénzügyi szak­ember legyen, kiadásban, be­vételben, hitelben, kamatban, inflációban gondolkodjék. A kormányfő-politikusnak kell lennie a menedzsernek, akinek a szakmai érveken túl a társa­dalom helyzetét, igényeit, tű­rőképességét, a kormány táv­lati elképzeléseit, a külpoliti­kai tényezőket és még sok minden mást is figyelembe kell vennie az ország kor­mányzásakor. Az a furcsa helyzet állt elő a minap a T. Házban, hogy Bok­ros Lajos miniszter pénzügyi, gazdasági érveinek elhangzá­sa után a vita politikai síkra terelődött (melyik kormány a hibás, ki mit ígért, ki mit mon­dott ellenzékiként és kor­mányzati szerepben, a töme­gek elszegényednek, a gyer­mekek nem fognak megszület­ni stb.), majd 5—6 óra eltelté­vel a pénzügyminiszter — tiszténél fogva — csak a köz- gazdasági jellegű észrevéte­lekre válaszolt. Pedig több fel­szólaló kifejtette, egyetérte­nek azzal, hogy haladéktala­nul cselekedni kell, javítani kell az államháztartás egyen­súlyán, a problémájuk a ho­gyannal, a gyógymóddal, az egyeztetés hiányával, a de­A múlt évhez hasonló mérték­ben emelkedtek a lakossági megtakarítások az első ne­gyedévben. Három hónap alatt a nettó megtakarítások állo­mánya 80,2 milliárd forinttal bővült, útig tavaly március vé­géig a növekedés 79,7 milliárd forint volt. Szerkezetében azonban eltérés alakult ki, a lakosság devizabetétei lénye­gesen nagyobb mértékben emelkedtek a forintbetétek, il­letve az értékpapírállomány rovására. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTl-t tegnap. Januárban és februárban a devizabetét-állomány 37 mil­liárd forinttal emelkedett. Ez közel háromszorosa volt az egy évvel korábbi állomány- bővülésnek. Március hónap­ban azonban lényeges változás következett be. A hónap első felében még tovább növeke­dett a devizabetét-állomány, nökségi államtitkár tudatta, hogy a kormány tájékozódott a Magyar Televízió gazdasági helyzetéről és létszámleépíté­si terveiről. A közszolgálati in­tézmény elnöke jelezte, hogy a tévé vezetése és szakszerveze­te egyetért a 15 százalékos le­építéssel, ami 560 dolgozó el­bocsátását jelenti. A kormány ezt tudomásul vette, mint első lépcsőben történő leépítést, ugyanakkor úgy határozott, hogy az év végéig végre kell hajtani a további csökkentést is. — A kormány tehát megerősí­tette korábbi álláspontját az 1000 fős létszámleépítésről, az­zal, hogy elfogadja a kétlépcsős végrehajtást — összegezte Kiss Elemér, hozzáfűzve: a Televí­zió elnöke tiltakozik a második lépésbeli leépítés ellen. (MTI) mokráciák gyakorlatával el­lentétes döntési metódussal van. Szerdán nem szakmai, ha­nem politikai vitanap volt, Horn Gyula miniszterelnök­nek kellett volna az előadónak lennie, meggyőznie a vitana­pot kezdeményező ellenzéket és az ország lakosságát az in­tézkedések céljáról, értelmé­ről, várható eredményeiről. Ehelyett késve érkezett, ko­rábban távozott, s rövid felszó­lalásában időfecsérlésnek ne­vezte a vitát, amelyben nem­igen hallott olyan érvet, amit már ne tudott volna, vagyis jól döntöttek, állapította meg. Az ellenzékkel közölte, nincs szük­ség az egyetértésükre, a kor­mány vállalja a felelősséget az intézkedés-csomagért. A szoci­ális partnerekkel is azért nem egyeztettek előre, hogy ne nyomják át rájuk a felelősséget. A parlament munkája rendkívül lassú, így nem lehet törvényeket hozni! Sztrájkokat pedig lehe­tőleg ne szervezzen senki, mert például kétnapi vasutassztrájk elvisz több mint 1 milliárdot, és akkor miből lesz anyasági se­gély? Talán a miniszterelnök­nek tegnap sikerült eddig a legkevésbé lepleznie, hogy nincs ínyére ez a nagy demok- ráciásdi. S.Á. míg március második felében átmeneti csökkenés követke­zett be. Mint ismeretes ebben az időszakban nagyon sokan úgy gondolták, hogy a magyar gazdaság meglehetősen rossz helyzetben van, és félve az esetleges zárolástól, kiváltot­ták pénzüket. Március egészé­ben 14,6 milliárd forinttal nö­vekedett a devizabetét-állo­mány forintban számolva. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a március 13-i 9 százalé­kos forintleértékelés önmagá­ban 32,3 milliárd forinttal nö­velte a devizabetétek forint­ban számított értékét, akkor a harmadik hónapban mintegy 15 milliárd forintos állomány- csökkenés következett be. A forintbetét-állomány az első negyedévben 19,1 milli­árd forinttal csökkent. Az át­lagkamat januárban 17,7 szá­zalék, februárban 18.8 száza­lék volt. meretes, az előírások meg­A szakember és a politikus Lakossági megtakarítások Devizában is csökkent a betét

Next

/
Thumbnails
Contents