Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-14 / 88. szám

jjÉKÉS MjjfiYF.1 HÍR1.AP­KÖRKÉP 1995. április 14., péntek o Kiállítás Sepsiszentgyörgyön — és Békéscsabán. Banner Zoltán nyitotta meg a Békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán szerdán azt a kiállítást, melynek képeit Kovászna megyei művészek hozták el hozzánk: Köllő Margit, Hervai Katalin, Petrovits István, Kudelászné Bardóczi Magda, Plesa Pompiliu, Baciu Hajdú Enikő, Rácz Magda, Makó András, Kiss Béla, Plugor Sándor és Miklóssy Márta. Cserébe a főiskola tanárai, Lonovics László, Szabó Julianna, Görgényi Tamás, Szabó Zoltán, Prekop János és Kovács Géza munkáit ezzel a kiállítással egy időben Sepsiszentgyörgyön láthatják az érdeklődők. Képünkön Baciu Hajdú Enikő művét láthatják olvasóink Fotó: Kovács Erzsébet Kicsik és kisebbségiek Történelem más szemszögből Zsíros helyett Monori. Az Állami Vagyonügynökség tudomásul vette dr. Zsíros Gé­za, a Békési Gabona Rt. vezér- igazgatója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, és helyére azonnali hatállyal dr. Monori Károlyt választja meg, határo­zatlan idejű munkaviszonyban. Ezzel egyidejűleg az ÁVÜ IT Pataki Ferencet és Török Feren­cet azonnali hatállyal visszahív­ja a részvénytársaság igazgató­ságából, és dr. Monori Károlyt, valamint Győrfi Kárplyt jelöli új tagokként. Verses beszélgetés. Az Orosházi Városi Könyvtárban április 14-én. ma 19 órai kez­dettel költészetnapi verses be­szélgetés kezdődik, ahol Gyön­gyös takaró címmel Józsa Mi­hály előadóművész válogat kedves verseiből. Az est ven­dége lesz Varsa Zoltán költő. Gabonások. A Gabonake­reskedőház Kft. április 14-én, ma délelőtt, a Garzon Szállóban tartja taggyűlését. Napirenden szerepel — többek között,— a kft. továbbfejlesztésének és a törzstőke felemelésének meg­vitatása. Ezen kívül beszámo­ló hangzik el az 1994-es év gazdálkodásáról. Üzletpolitika. A Dél-Al­földi Regionális Fejlesztési Részvénytársaság április 14- én, ma a társaság 1994-es tevé­kenységéről és annak eredmé­nyességéről, s az 1995-ös üz­letpolitikai stratégiájáról tart tájékoztatót. Cigányból. Országos ci- gánybálat rendeznek Szolno­kon, a Tisza Szállóban április 15-én 20 órától. A műsort Dal- los Gizi nótaénekes vezeti. Fellép Bangó Margit, a Ma­gyar Köztársaság Arany Nagykeresztjével kitüntetett énekese, Karcagi Nagy Zol­tán, a Magyar Rádió és Televí­zió kiváló énekese, Berki László és cigányzenekara. Sportbarát. Gyomaend- rődön megjelent a város leg­újabb lapja, a Sportbarát. Egyelőre a Kner Nyomda Kft. közreműködésével ingyen készül az újság, térítés- mentesen állítja elő a nyom­da. A lap ára 18 forint, a bevé­telből a sportot támogatják. A teremben nyuszik, tojások, csibék, barkák. Húsvéti han­gulatot teremtenek. Kicsik és nagyok többnapos munkája fekszik ebben a díszítésben. Látszik, örömmel és lelkese­déssel készültek. Helyszín: Békéscsabán, az Orosházi úti 1. számú óvoda. Itt találkoztak tegnap délelőtt Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzatának képviselői és a szlovák nyelvet oktató óvo­dák munkatársai. — Szép számmal jöttek erre A vakok és gyengénlátók me­gyei egyesületének körzeti csoportja április 13-án a mező- hegyesi József Attila Általá­nos Művelődési Központban tartotta soros taggyűlését. A találkozón Vitay János elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük a város polgármesterét, Kassai Bélát. Vitay János szólt a szervezet tavaly április óta végzett tevékenységéről, mű­ködési körülményeiről. Pet­ries Jánosáé, a megyei szerve­a találkozóra. Békéscsabán ilyen sokan oktatnak szlovákot az óvodákban? — kérdezem Kocziha Mihályné vezető óvónőtől. — A megyeszékhely tíz óvodájában tizennégy óvónő oktatja a szlovákot — tájékoz­tat a vezető óvónő. Beszélgetésünk közben a nagycsoportosok műsora zaj­lik, természetesen szlovák nyelven. A gyerekeket Bohus Pálné készítette fel többhetes munkával, türelemmel. A műsor után Belicza Ká­zet elnöke ismertette a közel­múltban megtartott budapesti küldöttgyűlésen elhangzotta­kat, majd Lévai József megyei titkár elmondta, hogy szeren­csés döntésnek tartja a körzeti csoport székhelyének Med- gyesegyházáról Mezőhegyes­re történt áthelyezését, hiszen például erre a rendezvényre a rossz idő ellenére is 30 tag tudott eljönni a 96-ból. Szólt a kulturális és sportrendezvé­nyeken való szereplésekről, il­roly, a szlovák kisebbségi ön- kormányzat gazdasági felelő­se tájékoztatta a megjelente­ket terveikről, célkitűzéseik­ről. Ahogyan hangsúlyozta: a szlovák hagyományok, a kul­turális értékek fenntartása és továbbfejlesztése kiemelt fel­adatuk. Homokné Uhrin Erzsébet, a szlovák kisebbségi önkor­mányzat elnökhelyettese az együttműködés lehetőségeiről szólt, felajánlva az óvodáknak segítségüket. BÉ letve az elmúlt év során tartott kedvezményes akciókról, élelmiszercsomag-küldések- ről. Vitay János köszönetét fe­jezte ki az anyagi és tárgyi segítségért a helyi önkor­mányzatnak és a családsegítő központnak. A taggyűlés vé­gén Robotka Mária a mozgás- korlátozottak mezőhegyesi egyesületének nevében kezde­ményezte a két szervezet jövő­beli együttműködését. JakubAndrás (Folytatás az 1. oldalról) Új, hogy ezekről az esemé­nyekről megismerhettük azo­kat az amerikai dokumentu­mokat, amelyekből kiderül az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának ál­lásfoglalása. Nevezetesen, hogy a Habsburgok nem tér­hetnek vissza, s azok, akik Ma­gyarországot belevitték a há­borúba, nem játszhatnak poli­tikai szerepet. Álláspontjuk szerint Magyarországon de­mokratikus földreformot kell végrehajtani, s választójogi A napokban Békéscsabán a Bé­kés Megyei Önkormányzat Nemzetiségi és Etnikai Kisebb­ségi Bizottsága munkamegbe­szélést tartott a cigánygyereke­ket is nagyobb számban fogadó óvodák vezetői részvételével. Kiderült, hogy bár a települé­sek óvodáiban a gyerekek szá­ma csökkent, ezen belül az óvo­dáskorú cigánygyerekek száma azonban változatlan maradt — így az ő arányuk összességében növekedett. Bár egyre több a hároméves kortól óvodába járó cigány- gyerekek száma, még mindig sokan csak csak ötéves kortól, vagy egyáltalán nem jutnak el óvodába és így kerülnek be az általános iskola első osztályá­ba, illetve kisegítő iskolába. A reformátuskovácsházi te­lepülésrész önállóvá válása ü- gyében tegnap este ismét falu­fórumra hívták a lakosságot. A bevezetőben Zengő'Károly he­lyi lakos köszöntötte a megje­lenteket, majd átadta a szót Bakos Miklósnak, a korábban megválasztott 9 tagú előkészí­tő bizottság elnökének. — Bizottságunk feladata volt, hogy a leendő önkor­mányzat működésére kidol­gozzon egy költségvetés-ter­vezetet, amelyet kétharmados többséggel el is fogadtunk. Sajnálattal vettük azonban tu­törvényt hozni, ami biztosítja a demokratikus fejlődést. — Mit tart a legfontosabb­nak a mai történelmi megköze­lítésben? — A történelmi tapasztalatot az 1990—1994-es gyakorlat adta: önmagában a parlamentá­ris demokrácia kevés egy törté­nelmi kibontakozáshoz. Emel­lett szükség van egy közvetlen demokratikus intézmény létre­hozására is, amely képes bizto­sítani az állampolgárok bele­szólását a közügyekbe. B. V. Ezen a téren nem lenne szabad csak gazdasági szempontokra gondolni, hiszen a nevelés döntő szakasza az óvodáskor­ra esik, ennek elmaradása a cigánycsaládok esetében gyakran már nem pótolható. Az óvodákban egyébként a gyerekek nevelése szeretettel­jes, következetes és általában megkülönböztetés nélküli. A szülőkkel a kapcsolat szoros, a családlátogatások az együtt­működés részét képezik. A nyílt napoknak, az ünnepsé­geknek, évodazáró foglalko­zásoknak a nagyszülők, szülők körében számontartott rendez­vényeknek jó hatása az egész cigány közösségben érvé­nyesülhet. Antal Gyöngyi domásul, hogy az önkormány­zat és a bizottság 3 tagja ettől független más-más összeállí­tású, s főként negatív előjelű tervezetet adott közre a helyi újság hasábjain — mondta az elnök. Kifejtette, ez nem volt konkrét, és megkérdőjelezte a közölt számok jogosságát is. Ezután részletesen elemezte a bizottság által készített tervet, majd több, már korábban is említett, intézményi hiányos­ság felsorolásával emlékeztet­te a jelenlevőket a település- rész elmaradottságára. H. M. „...ÖRÖMRE VÁRNI NEM KISEBB ÖRÖM. MINT MÁR ÖRÜLNI...” (Shakespeare) Sorstársak együttműködése Mezőhegyesen A cigánygyerekeknek is fontos az óvoda Válás előtti vita a költségvetésről ... vagyis bolond április, hiszen tegnap havazott. Most fizetünk a februári tavaszi napokért? Fotó: Kovács Erzsébet Új használati díjak A gyulai önkormányzat márci­usi ülésén alkotott rendeletet a közterület-használat általános szabályairól. A képviselők többek között elfogadták,. hogy ezentúl természetvédel­mi területen nem lehet reklá­mot elhelyezni. Közterület­használati engedélyt kell kérni kiállításokra, alkalmi vásárok­ra és a különböző más rendez­vényekre is. A közterületet je­lenleg is használó árusoknál négy katagóriát állapítottak meg, nevezetesen: idényjelle­gű árusítás; állandó jellegű árusítás; sport-,kulturális- és egyéb rendezvébnyek; árusító és egyéb fülke. A használati díj mértékének megállapítására a testület a várost három •övezet­be sorolta. Például az állandó jellegű árusítók kategóriában az I. övezetben naponta, négy­zetméterenként 50 forintot kell fizetni, a II. övezetben 30- at és alll.-ban 20-at. Hagyományőrző nemzetiségek A közelmúltban Békéscsabán a nemzetiségi csoportok vezetői gyűltek össze közös gondolko­dásra, tapasztalatcserére. Kiderült, hogy az apró elté­rések ellenére a megyénkben élő német, román, szerb, szlo­vák nemzetiségek hagyo­mányápoló közösségeinek problémái azonosak. A régi csoportok, együttesek még megvannak, ám ritkán alakul új csoport. Közös gond a szakemberhi­ány, kevés a jól képzett ko­reográfus, karnagy, zenekar- vezető, zenész, és még keve­sebb a fiatal. Elhasználódott az együttesek ruhája, nincse­nek hangszerek, zenészeiket, szakembereiket nem tudják fi­zetni. Az utazási költségek drágulása a ritkuló fellépési le­hetőségeket is lehetetlenné te­szik. A pályázatok esetlege­sek, erre alapozva nem lehet tervszerű munkát végezni. Gond a hagyományőrző cso­portok eg^ részénél az anya­nyelv, a közösség dal-, tánc- és zenekultúrájának belülről szervezett ismerete. A kétegy- házi román és a csabai szlovák tájházak felújításra szorulná­nak, a mezőberényi németek, battonyai szerbek tájházat sze­retnének létesíteni a még meg­lévő értékes anyagok őrzésére, bemutatására. Több település szeretne kapcsolatot teremteni nyelvországbeli települések­kel. A közös gondok megoldá­sához több segítséget szeret­nének kapni művészi, anyagi területen, és talán többet is ér­demelnének ennél, hisz sokan a gondok ellenére igen jó szín­vonalon dolgoznak. A.Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents