Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

1995. március 31., pentek HAZAI TÜKÖR Emlékezzünk! A Kulturá­lis Kapcsolatok Egyesülete és az orosházi Petőfi Művelődési Központ újabb kiállításra invi­tál impozáns küllemű meghívó­jával péntekre. A színes borítón ez áll: Feldmann Tibor 1995. Amikor a szervezők készülőd­tek, még nem tudták, hogy a születésnapinak szánt tárlatból emlékkiállítás lesz. Az Oroshá­zi Festők Csoportjának alapító tagja, Feldmann Tibor ugyanis néhány nappal ezelőtt elhunyt. A kiállítás viszont létezik. Nekünk pedig jó alkalom arra, hogy a képekben való gyönyör­ködés mellett emlékezzünk. Élvonalban kémiából. A napokban rendezték meg a Hevesy György Országos Ké­miaverseny megyei fordulóját a békéscsabai TIT székházban. A hetedik osztályos tanulók közül Dénes Attila, a békéscsabai Achim L. András Általános Is­kola tanulója bizonyult a leg­jobbnak, a nyolcadik osztályo­sok közül pedig Várai Tamás, aki a békéscsabai József Attila Általános Iskolába jár. A hete­dikesek közül második helye­zést ért el Szekeres Zsolt, har­madik helyezést pedig Janecskó Ildikó. Mindketten a nagyszé- nási Czabán Samu Általános Is­kola növendékei. A nyolcadi­kosok közül Kulik Balázs vég­zett a második helyen. Farkas Pál pedig a harmadik helyet sze­rezte meg. Mindketten a már említett József Attila iskola ta­nulói. Kommandósok a „Mezgében” A segédmotorosok ügyességi versenyét sokan izgulták és szuÁolták végig Fotó: Such Tamás Fekete ruhás, csuklyás kom­mandósok hatoltak be tegnap reggel fél nyolckor a Békési Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézetbe, s elfogták a taninté­zet vezetőit. Súlyos tetteket olvastak a fejükre, mint pél­dául a diákok dolgozatírással való terrorizálását, s más egyéb, a tanulók ellen elköve­tett bűnöket emlegettek fel. , ,De mindezt jóvá tehetik, ha a diáknapon aktívan részt vesz­nek” — hangzott az ultimá­tum. S még mielőtt bárki is véres bűncselek-ményre gon­dolna, hadd nyugtassam meg azokat: az iskola gimnáziumi tagozatának közbiztonsági osz­tálya folytatta így a szerdán kezdődött diáknapokat, ami­kor is Boros Csaba 4. A osztá­lyos tanuló személyében megválasztották a diákigaz­gatót, aki nyomban át is vette a hatalmat. Mint minden évben, az idén is gazdag programmal készültek a „Mezgések” ha­gyományos diáknapjukra: volt játékos sportvetélkedő, kerékpáros, segédmotorke­rékpáros és mezőgazdasági járművek ügyességi verse­nye, megrendezésre kerültek a tanár-diák — az utóbbiak győzelmével — sportmérkő­zések, technikai bemutatót tartottak a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kom­mandósai és közlekedési rendőrei, ezen a napon ren­dezték meg az iskola szava­lóversenyét, s nagy sikerrel lépett közönség elé Hevesi Imre. —sz— Elakadt a mozgó iroda Varga Zoltán már nem könyvtáros 1995. március 24-én 01.30 óra­kor belépésre jelentkezett egy Isztambulból induló és Varsóba tartó török forgalmi rendszámú autóbusz, amelyen 3 török gép­kocsivezető, 28 lengyel utas és 1 török utas tartózkodott. A vám­vizsgálat során az eldugott bőr­kabátokon túl előkerült a busz csomagtartó részéből egy táska, melyben 15 ország 89 üres ok­mányai és egyéb hitelesítésre szolgáló bélyegzőlapok voltak. A vizsgálat során megállapítot­Régi ismerősbe botlottunk az Országház folyosóján, Varga Zoltán volt orosházi or­szággyűlési képviselőbe. Kér­désünkre elmondta, hogy a ta­valyi választások után szeretett volna visszatérni eredeti szak­májába, a könyvtárosságba, de az ismert történet szerint egy­szer sem kapta meg a kétharma­dos többséget az önkormány­zattól. Később már nem is pá­lyázott, hanem egy betéti társa­ságot hozott létre, aminek a ne­ve CÉG-TÉR. A társaság keres­kedelmi, marketing-, befekteté­si, tanácsadási, reklám- és különböző külkereskedelmi ügyekkel foglalkozik. A formai követelményeknek eleget téve túljutottak a bejegyzésen, s már néhány munkát is sikerült sze­rezni, ezzel együtt még nagyon az elején tartanak, így Varga Zoltán túl sokat nem tudott nyi­latkozni cégéről. Mint mondta, feltett szándéka, hogy Békés megyei vállalkozóknak szeret­ne elsősorban komoly segítsé­get nyújtani a piacszerzés, piac­bővítés területén. Biztonságos, leinformálható, fizetőképes partnerekkel dolgozik, elsősor­ban a keleti piacok felé. A cég irodája Budapesten van, így életformája nem változott a képviselői évekhez képest: hét közben a fővárosban dolgozik, hétvégeken otthon van. Varga Zoltán a Nemzeti De­mokrata Szövetségnek már csak néhány tagjával tartja a kapcsolatot. Nem tagja ennek a pártnak, nem is volt. Nem a nosztalgia és nem is a lobbizás hozta a parlamentbe, hanem az egyik párt (hogy melyik, az egyelőre titok) vezetőivel tár­gyalt szakértői stáb megszerve­zéséről. Ebben a formában talán hasznosíthatná az elmúlt négy év tapasztalatait. Megszólítot­ták, és ő szívesen áll a kérő fél rendelkezésére. S.Á. Emléklapot adtak át ták, hogy a buszon utazó A. S. török állampolgár egyik isme­rősének kérésére Isztambulban vállalta el, hogy ezt a csomagot elviszi Varsóba. Ismerőse repülő­géppel utazott volna oda és ott vette volna át tőle az „árut”. Örömteli hangulatban kezdő­dött Kondoros képviselő- testületi ülése. Először ugyanis dr. Kondé Gábor polgármester megköszönte azoknak a hely­belieknek a munkáját, akik ép­pen 20 évvel ezelőtt, 1975 tava­szán útjára indították az azóta hagyománnyá vált „Tavasz Ku­pa” sportrendezvényt. E ren­dezvény célja az ünnepélyes ta­vaszi hangulat és sportbaráti kapcsolat kialakítása, ápolása, valamint a fiatalok sportverse­nyeinek, testedzésének elősegí­tése. A 20 év alatt több mint 4000 versenyző indult e nemes sporteseményen. A szervezők — Győré Jánosné, Mravik Mi­hály, Dankó Jánosné, Plje- sovszky Mihály, Godó György, Hajdú Mihályné, dr. Modomé Nyerges Mária, Tmyik Judit — az önkormányzattól az évfordu­ló alkalmából emléklapot ve­hettek át. A napirendek folytatásaként jelentést hallgattak meg a kép­viselő-testület tagjai a Kondo­rosért Alapítvány gazdálkodá­sáról. Tavaly az alapítvány be­vétele 615 ezer forint volt, kifi­zetései meghaladták az 1 millió forintot, jelenleg 357 ezer fo­rinttal gazdálkodnak. P.J. Banki belépő vergődő vállalatokhoz (Folytatás az 1. oldalról) A menedzsment-váltás szer­vezetlenséghez vezetett, nem volt megfelelő az alapanyag­ellátás, a pénzügyi menedzse­lést és a piacmegtartást sem oldották meg. Mindehhez jöt­tek az állategészségügyi prob­lémák. A vállalat költségfaló technológiával dolgozik, te­hát ha nincs alapanyag, piac, csak elúszik a pénz. Három alkalommal kísérelte meg az ÁVÜ privatizálni az üzemet, mindháromszor érvényes vé­teli ajánlatot kaptak. Mindig azt gondolták, hogy többet ér az üzem, és nem adták. Végül az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a kombinát legna­gyobb hitelezője nyerte el a többségi tulajdonlást, de a pri­vatizációs szerződést a mai napig nem kötötték meg. Úgy hírlik, további 25 százalékra magyar befektetői konzorci­um és egy külföldi szakmai befektető érdeklődik. Felké­rés érkezett bankunkhoz is, hogy csatlakozzunk a reorga­nizációba. Addig azonban mindenképp várunk, míg alá­írják a szerződéseket, illet­ve fontos tényező, hogy kötte­tik-e valamilyen szindikátusi szerződés, és ha igen, mit tar­talmaz majd. A húskombinát nagy exportkapacitású cég, és véleményem szerint itt vala­milyen mértékű külföldi tulaj­donlás jó lenne. Nem lennék meglepve, ha végül mégis­csak a német—osztrák Lutz AG tulajdonába kerülne. Mint már mondottam, komplex el­képzeléseink is vannak az egymással összefüggő terme­lő, feldolgozó ágakkal, így annyi még a képhez tartozik, hogy a Békéscsabai Állami Gazdaság Rt. privatizációs pályázatán — mely a mező- gazdasági termelőrészeket érinti — is részt veszünk. Nyemcsok László Két dudás egy csárdában?! Szomorú, de elszánt tekintetű férfiúnak láttuk a minap Kon­doros Mihályt, a Független Kisgazda és Polgári Párt gyu­lai alapszervezetének elnökét, amikor benyitott hozzánk. — Tavaly október 14-én tartottuk tisztújító tag­gyűlésünket — vágott bele mondandójába. -— Tagságunk az országos elnökség egyik tagjának jelenlétében válasz­totta meg a mostani vezetősé­get. Az erről szóló határozatot országos elnökünk az aláírásá­val erősítette meg. Ám attól a naptól kezdve életünk nem fel­hőtlen. Ugyanis hatalomra vá­gyók kulturált emberhez mél­tatlan eszközökkel, például ételen levelekkel igyekez- ''adályozni a munkánkat, ’m a vezetőség többi X ■»harcra vállalko- ^unkára. Vé­leményünk szerint városunk­ban sincs szükség két kisgazda alapszervezetre, netán pártra: az ilyen helyzet elkedvetleníti a még aktív tagságot. Azt, hogy Gyulán csupán a mi alap­szervezetünk működjön, dr. Torgyán József pártelnök is helyben hagyta. így nem kívá­natos városunkban az úgyne­vezett „Jókai Független Kis­gazdapárt” tevékenysége. Saj­nos, mindezt megyei pártel­nökünk sem akarja tudomásul venni, hiszen ismereteink sze­rint tudott az újabb szervezke­désről, sőt lehetőséget biztosí­tott rá anélkül, hogy kikérte volna a véleményünket. Me­gyei pártelnöki tevékenységét akkor is nagyobb intelligenci­ával kellene végeznie, ha ő az országgyűlési képviselő... A pártmunkára kellene nagyobb hangsúlyt helyeznie, nem a személyeskedésekre! A leg­utóbbi budapesti megbeszélé­sen is olyan hangot ütött meg, hogy vissza kellett utasítanunk azt. A megfélemlítés nem megfelelő vezetési stílusra vall, nem kellene mindenkit „elküldenie”, aki nem ért egyet vele. Torgyán úr kész­séggel fogadott bennünket, s azt mondta: küld valakit a helyzet megvizsgálására. O maga sem találta indokoltnak, hogy két szervezet működjön a városban. Vezetőségünk ne­vében is kérem a pártunkkal szimpatizálókat, hogy jöjje­nek minél többen, véle­ményükkel és köz­reműködésükkel segítsék a munkánkat! Szeretném el­kerülni, hogy e párton belüli harc lejárassa városomat, Gyulát. K.A.J. Országhatár: a határőrség képes, szakmai és magazin jellegű kiadványa Az Országhatár megcélzott olvasótábora a Határőrség hivatásos, közalkalmazotti és sorozott állománya, hozzátartozóik, valamint a határ menti megyék társadalmi, köz- igazgatási és gazdasági életének szereplői s nem utolsósorban a határterületi lakos­ság. Ezen túlmenően, magazin jellegénél fogva, mindenki, akit a határőrizettel, a határforgalommal, az áru- és embercsempészettel, egyéb határ menti bűncselekmé­nyekkel, eseményekkel kapcsolatos sokrétű híranyag érdekelhet. Az Országhatár döntően szakirányú cikkeket, riportokat, interjúkat, valamint belügyi­rendészeti vonatkozású írásokat közöl. Ugyanakkor a társadalom egyéb területeit érintő hír- és információs anyagok széles skáláját (külpolitika, idegenforgalom, kulturális élet, sporttörténeti tárgyú írások, családi élet, irodalom stb.) nyújtja az olvasóknak. Az 50. évfolyamát taposó lap kéthetente jelenik meg, színes borítóval. 48 oldalon igyekszik kielégíteni az iránta érdeklődők népes táborának igényeit. Bevallott szándékuk hozzájárulni a Határőrség társadalmi kapcsolatainak kiszélesíté­séhez, tevékenységének tényszerű és szakszerű bemutatásához, a testület arculatá­nak további formálásához. Szeretnék a lap olvasótáborát tovább bővíteni, az olvasók igényeinek magas színvonalon megfelelni. Mivel Békés megye lakossága e lap potenciális olvasótábora lehet, kiadónk, a Népúj­ság Kft. saját terjesztőhálózatán keresztül április hónapban megszervezi az Országha­tár c. lap előfizetéses terjesztését. Akik az alábbi megrendelőlapot kiadónk címére visszaküldik, azoknak az előfizetési díj befizetéséhez szükséges csekket kézbesítőink eljuttatják. 1995 áprilisában a féléves előfizetési díjat kell befizetni, s május hónaptól az év végéig kéthetente rendszeresen olvashatják a Határőrség népszerű lapját, azaz két hónapot ingyen kap az előfizető. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Országhatár című kétheten­te megjelenő' lapot ......példányban az alábbi I c ímre: Név:......................................................................................... I Cím:............................................................... I Előfizetési díj 1/2 évre: 360 Ft. Kérem küldjenek részemre átutalási postautal­ványt az előfizetési díj befizetéséhez. megrendelő aláírása A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére, 5600 Békés­csaba, Munkácsy u. 4. szám alá kérjük visszaküldeni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents