Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. március 31., péntek Szentté avatás előtt Apor Vilmos mártírhalált halt győri püspökről még életében napközi otthont ne­veztek el Gyulán, Máriafal- ván. Közel ötven évvel halá­la után a budapesti Gellért Szállóban jótékonysági bált rendeztek a főpap szentté avatásának támogatására. A püspök — mint szentté avatásának kezdeményezői hirdetik — munkát adott a munkanélkülieknek, ének­karokat alapított, mint a Szentkereszt Egylet elnöke, felkarolta a megkeresztel- kedett zsidók ügyét a háború alatt; Győrött, a Püspökvár­ban 400 embert bújtatott. Nagypénteken, 1945. április 2-án halt meg, azt követően, hogy lelőtte két társával együtt egy részeg orosz ka­tona, miután hiába követelte a templom pincéjében elbúj­tatott nők kiadását. Szentté — boldoggá — avatását hivatalosan már 1948-ban megindították, je­lenleg is folyamatban van. Akkor Csávossy Elemér je­zsuita atya kezdte meg a bol­doggá avatási eljárást, de az ötvenes években fel kellett hagynia ezzel a tevékeny­séggel. Az új posztulátor Egész életét a szegé­nyek, az elesettek, bajbaju­tottak, szegények melletti kiállásnak, gondjaik enyhí­tésének szentelte Gonda Imre, a római Pápai Magyar Intézet rektora. Vitéz Al-Torjai primőr báró Apor Ferenc József, Apor püspök leszármazottja szerint a szentté avatásnak szigorú feltételei vannak. Először 1990-ben, majd há­rom hónappal ezelőtt újból Magyarországon járt Mon­signore Rolando Zera, a szentté avatási ügyek vati­káni konzultora. Vendéglá­tója^ emyák Csaba püspök, a püspökkari titkárság veze­tője elmondta, hogy Mon­signore Zera korábban fel­kereste Győrt, Apor Vilmos püspöki székhelyét, leg­utóbbi látogatása alkalmá­val pedig járt Kalocsán — ahol Apor egy ideig a jezsui­ta gimnázium növendéke volt —, majd Gyulán, plébá- nosi működésének színhe­lyén. Járt Győrben is, ahol a vértanú sírhelyét látogatta meg a székesegyházban, s összegyűjtötte a vértanúság bizonyítékait. Ahhoz, hogy Aport a kato­likus egyházban szentként tiszteljék, fontos a püspök sír­jának látogatottsága. A Mon- signorénak erről is fel kell terjesztenie adatokat, bizo­nyítandó, hogy Apor püspök életpályája és utóélete is meg­felel a boldoggá avatás köve­telményeinek. Az életrajz ar­ról szól, hogy a főpapot tiszte­let, megbecsülés vette körül. Egész életét az elesettek, baj­bajutottak, szegények mellet­ti kiállásnak, gondjaik enyhí­tésének szentelte. Kivételes bá­torsággal állt ki az üldözött zsi­dók megmentéséért abban az időben, amikor ezért az életével fizethetett bárki. B. M. Sikeres év után a békési vízgazdálkodási társulat Földink volt. Ezen a napon született Orosházán 1912-ben Benkő Sándor belgyógyász, az orvostudományok doktora. Először a szegedi egyetem kór­bonctani intézetében, majd a szegedi egyetem belgyógyásza­ti klinikáján dolgozott. 1970— 71-ben a fogászati klinikán ta­nársegéd, adjunktus, majd ku­tató klinikus. Az érrendszer és a vérképző rendszer betegségei tárgykörben egyetemi magán­tanárrá avatták. Nyelvi verseny. Oroshá­zán a József Attila Általános Iskolában nyelvi versenyt ren­deztek, adtuk hírül szerdai lap­számunkban. Német nyelvől a harmadik helyezést Mocsári Anita nyerte. Tapasztalatcsere. A Bé­kés ^Megyei Népművészeti Egyesület négynapos tanul mányutat szervez március 31- étől Eszak-Magyarország és Szlovákia területére. A kirán­duláson többek között megte­kintik a hollókői falumúzeu­mot, a balassagyarmati Palóc­múzeumot, a Széchenyi-kas- télyt. Tapasztalatcserére Szlo­vákiában lesz lehetőségük az egyesületi tagoknak. A kirán­dulók ellátogatnak Trencsén- be és Martinba, és az ottani néprajzi múzeumban megte­kintik a tájegység jellegzetes népművészetét, valamint lehe­tőség nyílik hímzési minták gyűjtésére. Vadászat ihlette. „A leg­hosszabb út is az első lépéssel kezdődik” — ez a mottója an­nak a kiállításnak, amelyet Árgyelán János sarkadi naiv festő és Illich Ferenc sarkadke- resztúri népi fafaragó alkotásai­ból rendeznek Sarkadkeresztú- ron az Egyetértés Vadásztársa­ság Rákóczi utcai vadászházá­ban. A kiállítást Szelekovszky László, a megyei önkormány­zat főtanácsosa nyitja meg már­cius 31-én 14 órakor. A vadá­szat ihlette kiállítást — amelyet a helyi önkormányzat is támo­gatott — április 18-áig látogat­hatják az érdeklődők. Az intéző, majd az ellenőrző bizottság beszámolójával kez­dődött tegnap délelőtt Béké­sen, a dánfoki üdülőközpont­ban a Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási Társulat taggyűlése. Ezt követően Mik­lós Lajos, igazgató-főmérnök adott számot a társulat tavalyi tevékenységéről, gazdálkodá­sáról. Elhangzott: az esztendő végére az utóbbi évek legjobb eredményét érték el: a 172 mil­lió forintos árbevétel tisztessé­ges nyereséggel párosult. A cég kapacitásának kitölté­sében rengeteget segítettek az év közbeni sikeres pályázatok. Egyebek között dolgoztak Ko- mádiban, ahol egy halászati génbank kialakításában vettek részt, Kunmadarason a volt szovjet katonai repülőtér, a fő­városban a Caola Műveknél környezetvédelmi kárelhárítás­ban közreműködtek, valamint az Alföldön szivattyútelepeket építettek. A társulat földmunka- gépei egész évben Sopron és Győr térségében dolgoztak, s az ország különböző részében gáz- és telefonvezeték munkaárkait készítették. Ugyancsak ’95-ben állami támogatással tizenkilenc közcélú vízkivételi mű felújítá­sát fejezték be. Az idei évről elhangzott, hogy a Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási társulat tervei a tavalyihoz képest szerényeb­bek, kivitelezői kapacitásukat eddig 60 százalékban sikerült szerződésekkel lekötniük. Helyi adó Kardoskúton Kardoskút képviselő-testülete a napokban ült össze, hogy a tava­lyi év zárszámadását megvitas­sa és elfogadja. Miután a képvi­selők az igazgatási feladatok el­látásáról szóló beszámolót meghallgatták, a helyi adók kér­dése került terítékre. Az előké­szítések során két adónem beve­zetésének lehetősége is szóba került a településen, végül a he­lyi iparűzési és telekadó mellett voksoltak. Az előbbi körülbelül 30 vállalkozást, vállalkozót érint, míg az utóbbi 40 tulajdo­nost. A telekadót egyébként ar­ra vetik ki, aki nem tett eleget a beépítési kötelezettségének az elmúlt években. A művelődési ház vezetői pá­lyázatát is elbírálták a képvise­lők, így a harmadik fordulóban eldőlt, hogy Lengyel Györgyné irányítása alatt működik az in­tézmény 2000. március 31 -ig. cs. 1. Megkérdeztük olvasóinkat Mit tartanak a XX. század legnagyobb vívmányának? Czégény Ferenc, 74 éves, sar- kadkeresztúri nyugdíjas: Szerintem a televízió és a rádió ennek a századnak a leg­nagyobb vívmánya. Nagyon szeretek tévét nézni, s mióta nyugdíjas vagyok, mind több időm van rá. Szinte minden sportközvetítést megtekintek, de természetesen elsősorban a foci érdekel. Továbbá a krimi­ket és a szép filmeket is kedve­lem. Ha pedig a tévében rossz a műsor, a rádiót kapcsolom be. Farkas Vinczéné, 33 éves, bé- késszentandrási gondozónő: Ebben a században rengeteg újdonságot felfedeztek, így nehéz választanom. Talán a rádiótelefon és a televízió a legnagyobb vívmány. A rádió- telefon még jobban lecsökken­ti a földrajzi távolságokat, hisz általa bárhonnan fel lehet hív­ni akár a világ túlsó végét is. A televízió pedig olyan vidéke­ket mutat be, ahová ténylege­sen csak nagyon kevesen jut­hatnánk el. Krajcsi Pál, 38 éves, csa- bacsűdi szobafestő: Úgy gondolom, a természet- védelem ennek a századnak a legnagyobb értéke. Végre az ember rájött, már nem pusztít­hatja tovább környezetét. Ám ahhoz, hogy komoly eredmé­nyek szülessenek, még széle­sebb összefogás kell. Én nagyon kedvelem a növényeket, s rég­óta foglalkoztat ez a téma. Sok­felé fakivágást látok; szerintem minden kivágott helyébe, min­dig újat kellene ültetni. Nagy Hajnalka, 17 éves, bé­késcsabai tanuló; Én a repülést és az űrbéli utazást tartom a legnagyobb vívmánynak. Korábban az ember rengeteget kísérlete­zett a repüléssel. Sokan meg­haltak a próbálkozások során, ám végre sikerült. A repülő­gép jelentősen lecsökkenti az utazási időket. Az űrbéli uta­zások pedig új kutatási ered­mények megszületését tették lehetővé. (Magyari) Közgazdászok találkozója Tegnap tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Közgaz­dasági Társaság Békés Megyei Szervezete. Puskás Ernő kö­szöntője után, a rendezvény vendégeként dr. Veres József, a Közgazdasági Társaság fő­titkára tájékoztatta a jelenlé­vőket aktuális gazdaságpoliti­kai kérdésekről. Dr. Szekeres István elnök beszámolt a társa­ság működéséről, eredménye­iről. Gállfy Péter, a számviteli bizottság elnöke az elmúlt év gazdálkodását jónak minősí­tette. A társaság eddigi elnökségé­nek leköszönése után Jámbor Ferenc, a jelölőbizottság elnöke adott javaslatot az új vezetőség tagjaira. A jelöltek kiválasztá­sánál fontosnak taitották a fo­lyamatosság biztosítását, a fia­talok előtérbe kerülését és a vi­dék integrálását. Az egyhangú szavazás ered­ményeképp az új elnök Dobro- csi Nándor, a titkár pedig Simon Agnes lett. Az elnökség tagjai közé választották dr. Borgida Ilonát, dr. Szekeres Istvánt, dr. Farkas Jánost, dr. Lengyel Im­rét, dr. Csarnai Józsefet, Varga Mihályt, Kovács Gábornét, Puskás Ernőt és Bartos Andrást. A számvizsgáló bizottság el­nöke Ráfi Péter, tagjai pedig Szan'as Erzsébet és Bankó Mi­hály lettek. A. Gy. Választ a cigány kisebbség A kisebbségekről szóló törvény adta lehetőségekkel élve a ci­gány szervezetek megkezdték felkészülésüket az országos ki­sebbségi önkormányzat megvá­lasztására. A megyei helyzetről Lakatos Oszkár, a Lungó Drom ügyvezetője adott tájékoztatást: — Még januárban volt egy kísérlet két cigány érdekvédel­mi szervezet, a Lungó Drom és Phralipe együttműködésére a cigány kisebbségi önkormány­zat megválasztása ügyében, de ez nem valósult meg. Ekkor szervezetünk, a Lungó Drom külön kezdte meg a szervezke­dést a választásokra. A célunk az volt, hogy a vidéken élő cigá­nyok 75 százalékát összefog­juk. 19 megye mintegy 1300 elektora csatlakozott a Lungó Drom 450 elektorához, ők haj­landónak mutatkoztak az együtt gondolkodásra. Március 25-én újabb tanácskozásra került sor, itt mindkét fél megismételte együttműködési szándékát és kiválasztották azt az 53 sze­mély, akik az országos testüle­tet alkotják majd. A megyéből ketten indulnak a választáson, Zsigmond Károly, a Békés Me­gyei Cigányok Egyesületének elnöke és Pusztai József, a szer­vezet vezetőségi tagja. Jelölik mindenhonnan a Lungó Drom megyei ügyvezetőjét is, Békés megyét én képviselem. A me­gyében több irodát is létrehoz­nak, a sárréti vezetője a szeghal­mi Szabó Béla lesz. Ezúton szeretném felhívni a cigány kisebbségi önkormány­zatok tagjait, vegyenek részt a szolnoki Tisza-ligeti sporttele­pen április 9-én megrendezésre kerülő fórumon, hogy kezünk­be vehessük sorsunk irányítá­sát! — mondta befejezésül La­katos Oszkár. Gila Károly Több száz partnerrel rendelkező országos cég keres együttműködés kialakítására könyvelő és adótanácsadó vállalkozókat. Olyan, környezetükben ismert egyéni vagy társas irodák jelentkezését várjuk, akik szolgáltatási és partnerkörük bővítését várják egy hosszú távú, előnyös együttműködéstől. Vállalkozásukat röviden ismertető levelüket 1995. április 15- éig várjuk „Perspektíva 950415" jeligére a szerkesztőségbe. Polgári Bánk Rt. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Telefon: (66) 441-285, 321-577, 321-229. Emelt kamatokkal és nyújtott nyitva tartással várjuk kedves ügyfeleinket! Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8.30—12.00-ig, 12.30— 16.30-ig. a Polgári jegy éves kamata már 4 hónapra 28% (éves hozam 30,7%!) + kamatprémium újraváltáskor! CÍVIS' 95 Nyílt végű befektetési alap, tőkeszámla, portfoliókezelés, tetszőleges lekötési idő, adókitel. Az ajánlat együttes hozama 35—40% ! POLGÁRI BANKA POLGÁRI ÉRTÉKEKÉRT!

Next

/
Thumbnails
Contents