Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
a 1995. március 2„ csütörtök RENDes OLDAL MijjL, Rendőrség és sajtó — egy oldalon a bűnüldözésben Dr. Komáromi István rendőr ezredes: „A sajtót nem tekintjük ellenségnek" Archiv felvétel Hírek Csak buliból. Akik látták az elkövetőket, állítják, a legutolsó divat szerinti szerelés virított a fiatalembereken, akik mégsem voltak igazán elégedettek önmagukkal, mert... Mert illatosító piperéket loptak az orosházi Huba utcai élelmiszerboltból. A két békéscsabai, L. Péter és Sz. Péter azonban nem érte be ennyivel. Amikor lebuktak, akkor derült ki, hogy egyi- kőjüknél van egy értékes könyv is (A római birodalom), amit az orosházi könyvesboltból emelt el, amikor éppen ott járt. — Nem szeretek olvasni, csak a buli kedvéért tettem — mondta flegmán a tettes. Zseb-Unicum. Gógán Rozi és Tóth Andrea nem hitte, hogy ilyen hamar le lehet bukni vidéken. A két szegedi hölgy ugyanis Orosházát, annak is a belvárosát, a Tibeka Supermarkets választotta úticéljául. Az áruházból értékes italokat (Unicumot és Vilmoskörtét) loptak, de nem sikerült messze jutniuk, lebuktak. Rendőr—lámpa. Amikor a forgalomirányító lámpák nem működnek, sok autós nem gondol arra, hogy ott rendőr is irányíthatja a forgalmat. Ahelyett, hogy lassítanának, éppenséggel gyorsítva érnek a kereszteződéshez. A következmény: hirtelen fékezés, belefutás a tilosba vagy egy szabályosan közlekedőbe. Ha nem működik a lámpa, lassítani kell, mert lehet, hogy a rendőr más kocsik takarásában áll. Számítsunk arra is, hogy a gyalogosok a rendőr tilos jelzését nem érzékelik — tanácsolja a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság. Rajz: Jelinek Lajos Olykor-olykor Gyulán piheni ki munkája fáradalmait dr. Komáromi István rendőr ezredes, Pest megye rendőrfőkapitánya. A sokdiplomás, több nyelvet beszélő, a szakmájában közelismertségnek örvendő főtiszt vezető szerepet vállalt a közigazgatási szakemberek országos képviseletében is. Nem csupán érdekfeszítő szakcikkei jelzik, hogy olyan egyéniséggel állunk szemben, aki mer és tud a nyilvánosság elé lépni, hanem „sajtópolitikája” is. Hivatalnokbér plusz? —Az előző év statisztikai adatai szerint ma kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a közbiztonság helyzete, mint korábban volt? — Óriási tévedés valaminek a megítélésében csak a statisztikát nézni — mondta dr. Komáromi István. — Pest megyében például tavaly tizenöt százalékkal csökkent az ismert bűncselekmények száma. Akár örülhetnénk is. Ám ezen az adaton belül növekedések is vannak. Tavaly, az azt megelőző évi harminchárommal szemben, 42 emberölés vált ismertté megyénkben. Statisztikailag csökkent a tudomásunkra jutott gazdasági bűncselekmények száma, ám az elkövetési érték a huszonötszörösére nőtt. Más kérdés, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények számában valóban visszaesés következett be. Ugyanakkor vannak olyan komoly — féként gazdasági — bűncselekménytípusok, melyek viszonylag nagy számban rejtve maradnak. Azonban nem szabad elfeledni: a bűnözés elhatalmasodásának nem a rendőrség az oka, ennek makro- és mikrotársadalmi kiváltói vannak. — Feladataik ellátásához több vagy több jobban képzett rendőr kell? — Nincs miért szégyenkeznie a rendőrségnek. Ma, a demokratikus rendszer körülményei között nyilván más felkészültségű rendőrökre van szükség, mint a diktatórikus viszonyok között volt. Akkoriban egyszerűbb volt rendőrként fellépni. Ma viszont jobb a rendőrség munkájának társadalmi megítélése. Ennek egyik oka, hogy erősödött a rendőrség társadalmi ellenőr- zöttsége az állam szervezetei és például a sajtó által. Igyekszünk követni a változásokat. Talán sokan nem tudják, hogy Pest megyében alakult meg először az országban a szervezett bűnözés elleni szolgálat. Ma egy rendőrnek egymásnak ellentmondó feltételeket figyelembe véve kell fellépnie: egyszerre kell udvariasnak és keménynek lennie, forró nyomon üldöznie, s alapos adminisztrációt vezetnie. Napjaink rendőre csak úgy tehet eleget feladatának, ha komoly szellemi, lelki és fizikai tréningben részesül. S dotálni is kell. — Ahogy halljuk, jócskán alulfizetettek a rendőrök. —Az idén magam is háromezer forint emelést kaptam, s az adószabályok változása miatt — akárcsak a munkatársaim — kevesebbét viszek haza, mint korábban. Hogy mennyi legyen a rendőri fizetés? Nyilván nem a külföldi rendőrök jövedelméhez kell mérnünk a magunkét, a magyar társadalomban kell elhelyezni. Először ezt a helyet kell tisztázni, aztán lépcsőzetesen be is kell állítani az illetményeket. Idén, a szolgálati törvény tervezetének kidolgozása során téma lesz ez is. Úgy gondolom, hogy közszolgálatban állunk, a köztisztviselőkkel azonos helyzetben vagyunk. Illetményünket is ide kell besorolni, s nyilván nem a káefték világába. A rendőr annyiban különbözik a köztisztviselőtől, hogy munkája során életét, testi épségét is kockáztatja. Ennyivel többet is kellene kapnia. Ha rajtakapnak.... —Addig meg marad a hivatás- tudat? — A rendőrök túlórázását nem tudjuk kifizetni. Ennek ellenére olyan rendőr nincs, aki ne ugoma az első szóra, ha nagy baj van és értelmes feladattal bízzák meg. —Úgy tűnik, hogy a rendőrség a közlekedésrendészetben igyekszik sikerélményhez jutni. Kis szabálytalanság — nagy bírság? — Országosan javult a közlekedési helyzet, nem emelkedett a balesetek száma. Pest megyében viszont nőtt, de csak alig nyolc százalékkal, a forgalom tíz százalékos növekedéséhez képest. Aggasztó, hogy hányán halnak meg az utakon. A sérülésekről, a gazdasági kárról, az elmaradt haszonról nem is szólva. Az ember, a gép, az út együttesen határozza meg a helyzetet. Kétségtelen, hogy a rendőrség bírságolási gyakorlata ma szigorúbb, mint egy-egy bírósági döntés. Állítólag mondják is egymásnak az emberek: „Igyál még egy kicsit, akkor legalább a bíróságra kerülsz!” Magánvéleményem szerint nem a pénzbüntetés kockázata az igazán visszatartó erejű, hanem a vezetői engedély bevonásáé. —Nem skizofrén állapot az, ha egy havi bruttó húszezret kereső rendőr átlagbérét — vagy akár kétszeresét — fizettetik meg büntetésként hasonló jövedelmű emberekkel, olykor nem is főbenjáró vétségekért? — A helyszíni, a szabálysértési bírságot a jövedelmekhez, az elkövetés súlyához viszonyítva kell megállapítani. Ami a büntetési tételeket illeti: nem a rendőrség a jogalkotó. Szerintem nem a büntetés szigorának kell meghatározónak lenni intézkedéseinkben: hatása a rínak van igazán, hogy megállítják, „rajtakapják” az embert. A szakmai és a lakossági megítélésnek jobban kellene közelítenie egymáshoz. — Van elég rendőrünk? — Pest megyének még kétezer rendőrre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje a kívánatos lakossági arányt. — Békés megyében négy- százötven lakosra jut egy rendőr. — Nálunk meg csaknem hatszázra. Pedig Budapet is Pest megye „területén” fekszik, nagy a kisugárzása... A magyar rendőrség egyébként — nemzetközi összehasonlításban is — jó irányba fejlődik. Tény, hogy a lakosságot irritáló jelenségeket vissza kellene fogni, ami viszont elismerést vált ki, erősítendőnek látom. A lakossági megítélés speciális esete fordul elő nálunk: az országos vezetők egy része a megyénkben lakik. Hullát keres a sajtó... — Hány rendőr van Tökölön? (Ahol a belügyminiszter állandó lakhelye található—a szerk.) — Egy körzeti megbízott. Egyébként két évvel ezelőtt éppen Kuncze Gábor kapta meg a megyei közgyűlés által alapított közbiztonsági díjat. — Sajtóberkekben elismeréssel szólnak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységéről. — Ha egyszer kevés az anyagi forrás és kicsi a létszám, sok mindent ki kell találni, így a nyilvánosság erejének felhasználását is. Az átlagosnál kedvezőbb a helyzetünk e téren: a főkapitányság épülete Budapesten található. Van persze hátulütője is ennek: nagyobb az ellenőrizettségünk. Az írott és az elektronikus sajtó százqál több terméke működik megyénkben, ahol száznyolcvankét település létezik. Egy alkalommal a sajtó képviselőit párbeszédre hívtuk a főkapitányságra. Azt igyekeztünk tisztázni: hogyan működhetnénk együtt. Magunk számára is tisztáztuk: a kevesebb szolgálati titkot könnyebb megvédeni, mint a sokat. Alapállásunk, hogy a sajtót nem tekintjük ellenségnek, hiszen a segítségünkre lehet. Ezen a téren is újítottunk: nem alkalmazunk sajtószóvivőt. A kislétszámú titkárság koordinálásával a szakterületek adnak tájékoztatást a sajtó munkatársainak. Megtörtük a jeget azzal is, hogy nemrégen egy őrizetünkben lévő gyanúsított sajtótájékoztatót tarthatott. Talán az is meghökkenést válthatott ki a rendőrség szervezetében, hogy a százhalombattai gyilkosságsorozat felderítése során a hullákat a sajtó képviselőinek jelenlétében kerestük. —Mi történik, ha kritika éri önöket valamely sajtótermékben? — Semmi, többnyire segítenek vele. Más kérdés, hogy tavaly — nyolc országos napilapban — ötszáz cikk jelent meg rólunk, közülük négy bírálta a munkánkat, ebből kettőt később helyre igazítottak. Sajtókapcsolatainkban aktívak vagyunk: ha történik valami fontos, magunk szólunk az újságíróknak. Mostanában állapodtunk meg a Magyar Újságírók Szövetségével, hogy létrehozzuk a rendőrségi tudó- sí,ók klubját. K v, | Sorozatban feltört gépkocsik Lesz-e DADA-program az iskolában? Rossz estéjük volt január 28-án a gyulai gépkocsiknak. A póste- leki úton kettőt törtek föl, a művelődési háznál , hármat, az evangélikus templom mögött egyet, csakúgy, mint az úgynevezett szolgáltatósomál. A módszer ugyanaz volt, pesze mindegyik autóból mást-mást vittek el: rádiót, öltönyt, melegítőt, szemüvegtokot(l), kettő darab iker plüss kutyust (bólo- gatósat), 120 pár zoknit, de nem sorolom tovább, az együttes kár 250 ezer forintra tehető. A nyomozás során alapos gyanú merült fel, hogy az elkövető H. Béla gyulai lakos, akit a rendőrség őrizetbe vett és kihallgatott. H. Béla mindent tagad, noha az eltulajdonított tárgyak egy részét lakásában megtalálták és más terhelő bizonyítékok is ellene szólnak. Az ügy nyomozati szakaszban van, a rendőrség kezdeményezte az ügyészségnél a férfi letartóztatását. L.S. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának munkatársai, Furák Mónika hadnagy és Zsankó László százados segítő felajánlással keresték meg az Orosházi II. Számú Általános Iskolát a napokban. Előadás keretében mondták el, hogy a bűncselekmények száma hazánkban és Békés megyében is növekvő tendenciát mutat. Azok a legnehezebben feldolgozható esetek, amelyeknek szenvedő alanyai gyermekek. Ennek megelőzésében van nagy szerepe a felvilágosításnak. A vendégek az iskolavezetés és a tantestület előtt ismertették a DADA-programot, aminek az elnevezése a dohányzás, alkohol, drog és AIDS szavak kezdőbetűiből áll össze. A program célja, hogy a gyerekek tudjanak helyesen dönteni a kritikus helyzetekben. Magyarországon egyébként 5 ilyen program működik, ebből egy a rendőrségé. Mint azt a pedagógusok megtudták, megyénk 9 iskolájában kezdik el ennek oktatását, 1200 gyermek részvételével. A program egyébként 8 évre szól, és a gyerekek fokozatosan bővülő körben ismerkednek meg a közlekedés, az idegenekkel való kapcsolatteremtés szabályaival, a dohányzás, a gyógyszerek és kábítószerek hatásaival és a legvégén az AIDS-problémákkal. Az orosházi iskola vezetői, dolgozói örömmel üdvözölték a programot. Őszi bevezetésének csupán az a feltétele, hogy sikerül-e előteremteni a szükséges összeget. Sz. S. Aradiak Békéscsabán Az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság négy személyből álló küldöttsége látogatott tegnap a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra. Mint az erről kiadott rendőrségi közleményből kiderül: „A két rendőri szerv képviselői — dr. Gál László rendőr ezredes. Békés megye rendőrfőkapitánya és Ilié Cérnát ezredes, Arad megye rendőrfőkapitánya vezetésével — tárgyalást folytattak, melynek során aktuális kérdéseket beszéltek meg, és értékelték az elmúlt évi együttműködést. A megbeszélésen tárgyalásra kerültek az 1995. év közös feladatai. A tárgyaláson részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság képviseletében Kovalovszki Imre rendőr alezredes, az országos rendőrfőkapitány nemzetközi főtanácsadója, aki pozitívan szólt a két rendőri szerv együttműködéséről.” Ki mint él, úgy vezet A járművezetők jelentős részének nincs közlekedési szemlélete, fogalmuk sincs arról, hogy a közúton milyen veszélyek leselkednek rájuk, könnyelműségük, gondatlanságuk milyen veszéllyel járhat. Egyesekből még a természetes védekezés, az ösztönös önellenőrzés is hiányzik, elszánt „öngyilkosokként” vesznek részt a forgalomban, és életveszélyes helyzeteket teremtenek. A magyar autósok többségét nem a balesetfélelem, hanem a büntetésfélelem jellemzi. A balesetek többsége inkább a helytelen tanulásból, az egyre inkább szokássá váló, hibás vezetői magatartásból származik. A kockázatvállalási készség kialakulásában az érzelmi és indulati élet zavarai is kimutathatók. A közlekedés forgatagában a járművezető a veszélyhelyzetek sorozatát éli át és gyakran kerül stresszhelyzetbe. Ha valaki egyébként sem kiegyensúlyozott, akkor a belső indulatok hatása kiütközik vezetési stílusán, veszélyesen vezet, a veszélyhelyzetekre rosszul reagál. Ki mint él, úgy vezet — mondja a régi közmondás aktualizálása. Ezért ahhoz, hogy valaki jó vezetővé váljon, nem csak a KRESZ pontos ismerete szükséges, hanem egészséges önkontroll, az indulatok feletti önuralom, a másokat védő, valamennyi közlekedő érdekeit magáévá tevő szemlélet is. Antal Gyöngyi A kevesebb titkot könnyebb védeni
