Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
MEGYEI HlRLAPGAZDASÁG 1995. március 2., csütörtök o „Aki magára marad az elbukik” Hogyan gazdálkodjon földjén a modern „kisgazda”? Hagyományos talajelőkészítés a nagykamarási határban Fotó: Lehoczky Péter Személyi hírek Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa az ácsi, ercsi, mezőhegyesi, sarkadi és sárvári cukorgyárak közgyűlésein fontos személyi döntések születtek. A részvénytársaságok igazgatóságai 6 tagból állnak, melyből négyet az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium (Ötök Kft.) képviselője által javasolt személyek közül kell megválasztani. További egy-egy főt az ÁVÜ, illetve a konzorciumi termelők delegálnak a testületbe. A felügyelő bizottságok szintén 6 tagból állnak, melyből 2 főt delegálhat az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium, 2 főt a társaság dolgozói, és a fennmaradó egy-egy helyre az ÁVÜ, illetve a termelők tehetnek javaslatot. Ennek megfelelően az alábbi tisztségviselők megválasztását, illetve visszahívását támogatja az ÁVÜ az egyes társaságoknál: Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. Igazgatóság: Seres István, Csöbönyei Imre, Vízi István, az ÁVÜ képviseletében Hetesi József megválasztása, Benke Marcell, Pusztavárni Márton felmentése Felügyelő bizottság: Lőrincz Lajos megválasztása. Sarkadi Cukorgyár Rt. Igazgatóság: Seres István, Dénes István, az ÁVÜ képviseletében Kerekes János megválasztása, Lőrincz Lajos visszahívása. Felügyelő bizottság: Karikó György megválasztása. A MF7ŐBERÉNYI MŰSZAKI VASIPARI SZÖVETKEZET felvételt hirdet LAKATOS SZAKMUNKÁS munkakörbe. Jelentkezni lehet személyesen a telephelyen, Mezőberény, Gyomai u. 26. sz. alatt, a titkárságon. Kazánok és egyéb légszennyezők környezetvédelmi V mérése, ügyintézése. TELEFON: 06 (30) 454-210. A Nagykamaráson élő Fehér Istvánt mindenki ismeri a településen, hisz sokáig az általános iskola igazgatója volt. Jelenleg nyugdíj mellett, mint mezőgazdasági kistermelő 30—35 hektár földterületen gazdálkodik. Hogy lett a pedagógusból mezőgazdász? — kérdeztük. — Mezőgazdasági ismereteim családi eredetűek. 1992- ben határoztam el, hogy gazdálkodni fogok, ezért kivettük a szövetkezetből a családi földterületeket. A kezdet nagyon nehéz volt. Egyetlen termelési eszközöm egy kis rotációs kapa volt, ami az akkori 15 hektárhoz nem bizonyult hatékonynak. Mindent gépi bérmunkában végeztettünk. Tudtam, eszköz nélkül nem boldogulok. Eközben sorra alakultak a gazdakörök és egyre több helyi lakos került hasonló helyzetbe. Összefogtunk, majd megpályáztuk a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap adta lehetőségeket. Ennek eredményeként 1994-ben már saját géppel műveltem a közben 37 hektárra növekedett földjeinket. — Milyen növényeket termelt? — Az első vetéshez a kalászosok közül a tavaszi árpát választottam, majd többségében árukukoricát termeltem. A földeken kívül foglalkozik a család kertészkedéssel, köztük a fóliás paprikával. Több lábon kell állni a gazdaságnak, ezért ültettem az úgynevezett kamrási dinnyéből, illetve 1994-ben mindez kibővült az olajnapraforgóval. — Milyenek az értékesítés lehetőségei? . , — A helyi téesz segített felvenni a kapcsolatot különféle felvásárló cégekkel. Tavaly termelési szerződést kötöttem napraforgóra, kukoricára. Az év végi számvetés szerint, mindkettő eredményes volt. Sokan arra számítottak, hogy kevés lesz a kukorica az aszály miatt, de azt nem nézték, hogy nincs jószág, ami megegye. Pedig ebben a „szakmában”, minden tényezőt figyelembe kell venni. — Felsorolna néhány egyéni tapasztalatot? — Aranyszabály, hogy aki egyedül marad az előbb-utóbb elbukik. Összefogás nélkül nehéz termelni és még nehezebb eladni. Csak minőségi, fémzárolt vetőmagot szabad vásárolni. Fontos, hogy a talaj előkészítése megfelelő legyen. A kistermelőnek előnyösebb, ha. minél kevesebb napszámossal dolgoztat. A szerződéskötés hasznos, mert a cégek általában megelőlegezik a költségeket. A bankokkal nehéz dűlőre jutni, ráadásul a kamat elviszi a hasznot. Csak azt a hitelt szabad felvenni, amire az állam támogatást ad. — Milyen jövőt látnak az. egyéni gazdálkodásban? — A család vett egy tanyát, amellyel nőtt a tulajdon, de az idén valamivel kevesebb földterületen dolgozunk. Továbbra is vetünk kukoricát és kiválasztottuk a területet a napraforgónak. Hat hold dinnyét terveztünk, valamint most is van 4000 tő paprikánk. Sok minden kellene még. Megfelelő tárolóhelyekkel például nem lennénk kiszolgáltatva a kereskedőknek. Azért nehéz a gazdálkodás, mert az árak nincsenek arányban egymással és laza a szerződéses fegyelem. A tanítói bér kevés, amit régen a pedagógus földekkel pótoltunk. Ma a visszakapott tulajdonnal. Elvem és vallom: lehet élni úgy is, hogy naponta sétapálcával eljárok a presszóba, de ha boldogulni akarok, akkor dolgozni kell. Halasi Mária Zöldség- és gyümölcsárak a megyében és a megyén kívül Békéscsaba Sarkad Kondoros Gyomaendró'd Budapest Győr Szeged vásárcsarnok gyümölcsbolt piac piac Tojás Ft/db 8 — 8,— 6,— 5,— 7,50—8,— 8,50 7—9,— Burgonya Ft/kg 90,— 80 — 90,— 80 — 69,80—90,— 65,— 60—70 — Sárgarépa Ft/kg 60,— 70 — 60,— 70,— 50—120,— 50,— 40—50,— Gyökér Ft/kg 60,— 80,— 60 — 70,— 78—128,— 60 — 45—70 — Vöröshagyma Ft/kg 70,— 70,— 60 — 60,— 68—76,— 50,— 40-60,— Fokhagyma Ft/kg 130,— 160,— 140,— 150,— 140—200,— 160—180,— 140—160,— Fejes káposzta Ft/kg 70,— .80,— 70,— 70,— 68—88,— 65,— 65—70,— Vörös káposzta Ft/kg 90,— — — so— — — Kelkáposzta FtÁg 80,— 100,— 80 — so,— 88—120,— 75,— 70—80,— Karfiol Ft/kg 180,— 160,— 200,— 200,— 128—240,— 120—130,— 140—150,— Sütőtök Ft/kg 50,— — 70,— 70,— 60,— — 30—35,— Uborka Ft/kg 250,— 300,— 250 — 300 — 160—498,— 350,— 260—270,— Gomba Ft/kg 200,— 280 — 280 — 250,— 168—280,— 200—220,— 260,— Citrom Ft/kg 110,— 110,— 120,— 150,— 88—148,— 110—120,-— 80—120,— Narancs Ft/kg 65,— 100,— 80,— 80,— 58—188,— 70—85,— 80—120,— Banán Ft/kg 100,— 130,— 120,— 120,— 90—140,— 90—100,— 90—120,— Alma Ft/kg 50,— 90 — 65,— 90,— 60—120,— 80,— 60—80,— Körte Ft/kg 70— i 80,— — 120,— 88—298,— — 120—160,— Szőlő Ft/kg 500,— 550,— — 500,— 598,— 450,— 480,— Tőzsdeszótár Mi is az a Dow Jones? Reggelente a televízió közli, hogyan alakul a New York-i tőzsdén a részvények árfolyama. A minap megtudhattuk például, hogy a Dow Jones-index 27,26 ponttal emelkedett, elérte a 4000,33 pontot, s ezzel átlépett egy lélektaninak mondott határvonalat. Ennek már péntek reggel pozitív hatása mutatkozott az európai tőzsdéken, s némileg negatív Tokióban, ami — a soha véget nem érő amerikai— japán gazdasági csatározások következtében — érthetően kárörömet váltott ki a Wall Streeten. Mi is a tőzsdei tendenciák értékelésekor naponta felbukkanó bűvös Dow Jones-index? A New York-i értéktőzsde (stock exchange, azaz értékpapírok, nemesfémek, valuták és devizák piaci forgalmát lebonyolító intézmény) állapotát jelző statisztika, amelyet Charles Dow talált ki már 1884-ben, 1894 óta pedig a Wall Street Journal című gazdasági világlap kiadója, a Dow Jones and Co. cég számol ki minden munkanapon. Elemzi 30 vezető amerikai vállalat (General Motors, Exxon, General Electric, IBM Coca-Cola, Philip Morris, Boeing, McDonald’s stb.) részvényeinek értékváltozásait, s kiszámítja e cégek részvényárfolyamainak átlagát. Ez az index az amerikai részvények és kötvények árfolyammozgásának legfontosabb mutatója, egyben hőmérője az Egyesült Államok mindenkori gazdasági állapotának. Az index pontértéke 1906-ban 100-at jelzett, 50 évvel később 500-at; 1972-ben lépte át az 1000-t, majd a következő 14 esztendőben kúszott fel 2000- re. A 3000-et 1991-ben érték el. Az állandó inflációt figyelembe véve az eddigi rekordok is előre kiszámíthatóak voltak, és — a Washington Post megfogalmazásában — ma is „némileg veszélyes volna azt a látszatot kelteni, mintha nagy fellendülés volna és lenne várható a New York-i tőzsdén”. Hasonló feladattal a világ legtöbb fővárosában és sok nagyvárosában működik értéktőzsde (a tőzsdék „korelnöke” a londoni), s ezeknek a Dow Joneshoz hasonló módszerekkel készülő indexeire egy-egy ország gazdasági-politikai súlyának megfelelően figyel a nemzetközi pénzvilág: a legfontosabbak közé tartozik Tokió, ahol a kötvények és részvények indexe a Nikkei, Frankfurté a DAX, Hongkongé a Hang Seng, Züriché az SMI és SPI, Londoné az FT és FTSE, Párizsé a CAC, Amszterdamé az MSCI, Bécsé pedig az ATX nevet viseli. Tokió és Hongkong speciális szerepe, hogy földrajzi elhelyezkedésük alapján ők a „korán kelők”, s ők reagálnak elsőként arra, amit az amerikai tőzsdék zárása „üzen” a világgazdaságnak. A budapesti részvényárfolyamok indexe a BUX nevet viseli: lassan, de tanulja a világ. A világ legrangosabb gazdasági hírügynöksége, a Reuter már jelzi. A reggeli nézők gyakran láthatják is a televízióban. Kocsis Tamás, Ferenczy Europress Tőzsdei információk Február 28-án a Budapesti Árutőzsdén utoljára lehetett üzletet kötni márciusi határidőre a takarmánykukoricára és a malmi búzára. A tapasztalatok szerint csökkent a búza ára. A húspiacot túlnyomórészt vételi ajánlatok jellemezték, kisebb áremelkedés mellett. Gabonaszekció Szállítási hat. minimum maximum Takarmánykukorica Ft/t 1995. március 10000 12450 Étkezési búza 1995. március 12 600 13 600 Takarmánybúza 1995. július 7 500 9 350 Takarmányárpa 1995. július 7 900 7 900 Olaj napraforgó 1995. szeptember 28000 30300 Hússzekció EUROP Vágói. Ft/kg 1995. március 155,00 155,00 EUROP Vágó II. 1995. március 153,50 170,00 A Gyulai Húskombinát felvásárlási árai A Gyulai Húskombinát Rt. két héten belüli fizetési határidővel az alábbi árakon vásárolja a vágósertéseket: Alapár ÁFÁ-sár Kompenzációs Ft/kg Ft/kg felárral Ft/kg I. 95—140 kg közötti súlyban nagyüzemi vágósertés 172,00 192,60 — nagytermelői vágósertés 169,00 189,30 180,15 kistermelői vágósertés 167,00 — 178,00 II. 140 kg feletti szalámisertés 160.00 179,20 170,56 III. 150 kg feletti TF koca 160.00 179,20 170,56 A Gyulai Húskombinát felvásárlói valamennyi helységben megtalálhatók.
