Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14-15 / 62. szám

KORNYEZETVEDELEM/HIRDETÉS 1995. március 14-15., kedd-szerda Kedves Olvasó! Egy új rovat bemutatkozik Az elmúlt évtizedeket, évszázadokat jellemző folyamatok között különös helyet és jelentősé­get foglal el természeti környezetünk átalakulá­sa. Felgyorsult ütemben és kedvezőtlen irányba változnak a növény- és állatvilág életfeltételei. Úgy gondolom, nem kell hangsúlyozni, hogy ahol a növények egyre nehezebben vernek gyö­keret és állatfajok tucatjai tűnnek el örökre néhány nap alatt, ott a falvakban, városokban lakó emberek életfeltételei is egyre romlanak. Természeti értékeink védelme nem öncélú tevé­kenység, hanem az ejnberiség alapvető létérde­ke. Földjeinket termékennyé tevő alsórendű állatokTnilliárdjai, vagy a szervezetünkben élő baktériumok nélkül nincs élet. A természetvédelem fontosságának a felis­merése eredményezte, hogy minden ország kö­telességének érzi minél magasabb szinten ellát­ni a természeti értékek megőrzését. Az élővilág, a bioszféra nem ismer közigazgatási határokat, ezért a védelmi munka nemzetközi színtérre terelődött és számos egyezmény próbálja össze­hangolni az egyes államok tevékenységét. Ezek közül kiemelkedik az 1992 nyarán, Rio de Janei­ro-ban több, mint 100 állam (köztük hazánk is) aláírásával hitelesített úgynevezett Biodiverzi- tás Egyezmény, amely az élővilág biológiai sokszínűségének megőrzését tűzte ki célul. Szűkebb hazánkban, Békés megyében még megtalálhatók azok a természeti kincsek (szikes puszták, ártéri élőhelyek), melyek eredeti álla­potukat megőrizve, méltán nemzetközi hímek. Mindez abban a megyében, ahol az intenzíven hasznosított szántóföldek aránya meghaladja a 73 százalékot és az erdővel fedett földterületek hányada a 4 százalékot sem éri el! A felsorolt tények az itt élők közös felelősségét húzzák alá, megőrizni dús rétjeinket, legelőinket, fasorain­kat, erdeinket és utolsó mocsárfoltjainkat. A Természetvédelem Evének rendezvényei­hez kapcsolódva indít igazgatóságunk egy rendszeresen megje­lenő cikksorozatot a Békés Megyei Hír­lap hasábjain. Be szeretnénk mu­tatni a Körös— Maros Vidéki Természetvé­delmi Igazga­tóság célkitű­zéseit, védett területeit, illet­ve informáci­ókkal, érdekes­ségekkel szeret­nénk szolgálni a ter­mészetvédelem hazai nemzetközi tevékenységéről. Reméljük, hogy minden kedves olvasó számára tudunk hasznos informá­ciókat nyújtani, és megpróbáljuk felébreszteni azt a közös felelősségérzetet, amely az emberi­ség jövőjének az alapja. Tirják László igazgató es A Természet­m Európában Gondolj a jövőre, védd a természetet! Az Európa Tanács — negyed- százada— 1970-ben szervez­te meg az első természetvédel­mi évet, melynek fő célja a védett területek létrehozása és nemzetközi egyezmények el­fogadtatása volt. Azóta sokat változott mind a gazdasági, mind a politikai élet. Bebizo­nyosodott, hogy az egyes orszá­gok elszigetelten létrejövő és működő természetvédelmi tör­vényei és intézkedései nem eléggé hatékonyak. A sziget­szerűen elhelyezkedő védett ér­tékek nem képesek önmaguk­ban fennmaradni. Ennek felol­dásaként a területek összekap­csolását, a „zöld folyosók” el­vének gyakorlati kiépítését te­szi lehetővé az 1993-ban létre­hozott Európai Ökológiai Háló­zat nemzetközi rendszer. Mindez azonban kevés, ha nincs az intézkedések mögött egy széles rétegű társadalmi összefogás. Az 1995-ös prog­ram legfontosabb mondaniva­lója éppen ezért az, hogy ki kell lépni a természetvédelmi területekről és azokon kívül is megvalósítani a természeti ér­tékek védelmét. Az Európa Tanács a következő feladato­kat jelölte meg célkitűzésként: valamennyi lehetséges vízi és szárazföldi élőhelyen te­remtsünk jobb feltételeket az élővilág számára; ehhez iga­zodjék a földhasználat, erre ösztönözzön a földhasználati politika; ezt támogassa a szemléletformálás minden fó­ruma. Az év jelmondata: Gondolj a jövőre, védd a természetet! Az európai országok többsé­ge részt vesz ezen a programso­rozaton. Ausztria például a tár­sadalmi szervezetek aktivizálá­sát tűzte ki célul, Olaszország­ban a tengeri környezet termé­szeti állapotának javítását ter­vezik, Észtország, Svédország és Dánia a tengerparti lápvidé­kek és az erdők fenntartását tart­ja a legidőszerűbbnek, a belga tervek pedig a természetes és művi környezet közötti össz­hang megvalósítását szolgál­ják. Magyarország is számos programot dolgozott ki, állami és helyi szinten egyaránt. En és a Természet Az igazga­tóság márciusban a Természet- védelem Éve alkalmából „Én és a Természet” címmel gyermek- rajzpályázatot hirdet meg, há­rom kategóriában (óvodások, általános iskola alsó és felső ta­gozatosai számára). A legjobb munkák vádorkiállítás formájá­ban az illetékességi terület isko­láiban, művelődési házaiban és polgármesteri hivatalaiban kerülnek bemutatásra. Természetvédelmi délután. Öt természetvédelmi területen előadásokkal, vetélkedőkkel, terepgyakorlatokkal jelentke­zik a Természetvédelmi Dél­után, mely a Természetvédelmi Igazgatóság bemutatásában és a természetvédelmi központú ne­velés terjesztésében nyújt segít­séget. Március 24-én Kardoskú- ton, április 7-én Szabadkígyó­son, 21-én Dévaványán, május 27-én pedig a Cserebökényi- pusztán és a Hármas-Körös ár­terében kerül megrendezésre ez a program. A délutánokon az igazgatóság munkatársai meg­próbálnak közvetlen kapcsolatot kialakítani a helyi lakossággal és főként a gyerekekkel, hiszen ők azok, akik legjobban érdeklődnek a természeti környezet iránt. A Föld Napja. Április 22-e a „Föld Napja”. Több természet- védelmi társintézménnyel és egyesülettel közösen ültetik vissza a gerendási topolyafa utódait. Madarak és Fák Napja. Május végén, Szarvason „Ma­darak és Fák Napját” tartanak. A város valamennyi lakóját igyekeznek bevonni a progra­mok megszervezésébe és meg­valósításába. Nyílt Nap. A nyár folyamán a Természetvédelmi Igazgatóság természetvédelmi szaktáborok megrendezésében segít, majd no­vember végén, a Természetvé­delem Éve programsorozat le­zárásaként egy nyílt napot tart az év eredményeinek értékelése és bemutatása céljából. Itt meg­tekinthetők lesznek azok a fo­tók, illetve filmek, amelyek az év folyamán készülnek a külön­böző akciókról és rendezvé­nyekről. Az elkövetkező cik­kekben az igazgatóság munkája iránt érdeklődő olvasókat folya­matosan tájékoztatják a megva­lósuló programokról. A NAGY BEVETES Tavasz a PIONEER-nél A PIONEER közel húsz éve ismert Magyarországon. Elfogadtatta magát a hazai piacon. Ma piacvezető. De hű marad nevéhez és alapfilozófiájához, soha­sem elégszik meg az elért eredményekkel. Mindig tovább lép, mindig új csúcsokat akar meghódítani. Előre jutni csak biztos háttérrel lehet. A PIONEER rendelkezik azzal a kutatási, technológiai háttérrel, amely egyedülálló termékkínálatát garantálja. A PIONEER minden termelő számára optimális megoldást kínál. A PIONEER kukoricák vezérhibridjei — melyekről korábban már részletesen tájékoztattuk Önöket — minden éréscso­portban magasabb hozamot, magasabb nyereséget biztosítanak versenytársaiknál. De a PIONEER kínálat csak akkor tel­jes, ha bemutatjuk a vezérhibridek mögött sorakozó, a gyakorlatban már sokszoro­san bizonyító követő hibrideket. A garan­cia mögött, melyet a PIONEER név je­lent, a legkiválóbbak mellett ott sorakoz­nak a mindennapok hősei is. A PIONEER hibridkukoricák minden éréscsoportban a legkiválóbb csapattel­jesítményt nyújtják. A második árkategória hibridjei A vezérhibridekhez képest mindössze néhány %-kal adnak kisebb teljesítményt azok a kiváló termőképességű szemes­kukoricák, amelyek a második árkategó­riába tartoznak a PIONEER kínálatában. A POLKA, JULIANA, CARLA, a 3732, a CHIARA és a VOLGA nagyon sok él­vonalbeli versenytárssal azonos, vagy annál jobb termést ad. Jó vízleadóké­pességük — természetesen az éréscso­portjuknak megfelelő mértékben — szin­tén figyelemre méltó. A kettős hasznosítású hibridek Lehetőséget nyújtanak arra, hogy ugyan­az a hibrid két különböző célra — siló­takarmánynak és szemeskukoricának — is termelhető legyen. Ennek gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy amennyi­ben a vetés idején az adott táblán a ter­melési cél nem dönthető el egyértelmű­en, úgy a kettős hasznosítású hibridek választásával a végső döntés a betaka- ritás előtti időszakra halasztható. Ilyen ket­tős hasznosítású hibridek a PIONEER kínálatában az ACTIVA, a 3965A, a KINGA, az IDA, a 3764A és a CARMI­NA. Közülük az ACTIVA, az IDA és a CARMINA szemeskukoricaként sok kiváló konkurens hibriddel felveszi a versenyt. A szemes kukoricának ajánlott PIO­NEER hibridek Megbízható termőképességük miatt ked­veltek. Ezek a hibridek árukat tekintve a PIONEER kínálatában az olcsóbb kate­góriába tartoznak, így azon vásárlóknak ajánlhatók, akik számára az ár megha­tározó szempont. Kitűnően alkalmazkod­nak az eltérő termőhelyi adottságokhoz, így a közepes vagy annál gyengébb ter­mőhelyeken is tisztességes termést pro­dukálnak. Ebből a csoportból kiemelésre méltó a FAO 300-asok közül a ZITA, a FAO 400-as éréscsoportból a PANNÓ­NIA, a PÚRA és az EDINA. A silókukoricák E csoportból (NATACHA, 3965A, IDA, 3764A) két hibrid is kiemelkedik: a FÁO 400-as éréscsoportból az IDA és a FAO 200-as csoportbeli NATACHA. A silóta­karmány értékét meghatározó jellemző, a csőarány, esetükben igen magas, három kísérleti év átlagában elérte a 42-44%-ot. A PIONEER kínálata a hazai kukorica­termesztés teljes spektrumát átfogja, minden gazdálkodó számára biztosítja a neki legmegfelelőbb hibrid kiválasztását. A PIONEER szakemberei, területi képvi­selői szaktudásukkal, tanácsadással se­gítenek vásárlóiknak a döntésben. /35\ PIONEER. Milyen nyereségtöbbletre számíthat, aki PIONEER hibridkukorica vetőmagot vet? Választ a Magyarországon 1994-ben végzett mellévetéses kísérletek eredményei adnak. A PIONEER hibridek éréscsoportonként szerepeltek a kísérletekben. FAO 200-as éréscsoportban ” -o FAO 300-as éréscsoportban FAO 400-as éréscsoportba 111 mellévetéses kísérlet a FAO 500-as éréscsoportban Tartsanak velünk!

Next

/
Thumbnails
Contents