Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11-12 / 60. szám

1995. március 11-12., szombat-vasárnap «^RÉKES MEGYEI HÍRLAP Az orosházi főtér. Csáki-Maronyák József Kossuth-díjas festőművész olajképe 1972-ben készült szülővárosá­nak. A művész 1910. március 11 -én született Orosházán. 1 931 óta kiállító művész, akit különösen a portréfestészet foglalkoztatott, művészkortársairól találó portrékat készített. Később a Balaton tájait festette előszeretettel. Életművét szülővárosa az orosházi művelődési központban nagyszabású retrospektív kiállításon mutatták be 1 972-ben. Akkor készült a fenti olajfestmény, amelyet Pogány O. Gábor művészettörténész a következő szavakkal méltatott: „Csáki- Maronyák vallomástevő buzgalmáról a főtér vedutája ad némi fogalmat. Ihletett ecsetjárással idézi fel a tágás városközpontot; a régi templommal, az új áruházzal szemben a fák rakoncátlan lombjai tolmácsolják a hazalátogató jókedvét, a fegyelmezetten kidolgozott részletek között vastagon föltett krómoxidok, kremsi fehérek és krapplakkok ujjonganak." A színidirektor Beatlest játszik Még a Kazimir Károly vezette boldo­gult Thália Színházban láttam évek- 1 kel ezelőtt a hatalmas sikerszériát JLfekg megélt Mindhalálig Beatles című da- rabot. Az előadás lelke egy fiatal szí- nész: Mikó István volt. A történet maga laza szövésű, a siker titka a Mikó-vezette színész-zene­karban rejlett. Nagy átéléssel, lelke­sedéssel játszották a leghíresebb Be- atles-klasszikusokat. A megtanult zenei anyagot, az összjátékot nem hagyták veszni a művészek, járják az országot, zenélnek. Legutóbb Gyu­lán aratták le a babérokat a zsúfolt Erkel Művelődési Központban. Mikó Istvánnal előadás előtt sikerült né­hány percet beszélnünk. Micimackós pólóban gömbölyödő enyhe pocakjá­ra pillantva, nyomban eszembe jutott az évtizeddel ezelőtti Dömdödöm, Lázár Ervin csoda-mesejátékából a Négyszögletű kerek erdőből. Negy­venöt évesen is valami kisfiús hun­cutságot sugároz ez a közkedvelt mű­vész, aki színész maradt soproni szí- nidirektorsága mellett. Ingázik Bu­dapest és a soproni színház között. Nagyszerű társulatot vonzott maga köré. Rendszeresen látjuk a tévében, járja a vidéket, fáradhatatlannak tű­nik.-—Hogyan lehet mindezt egyeztet­ni? — Nagy konfliktusok árán, bár a feleségem próbál megérteni. Érthető, hogy többet szeretné látni az apját a 15 és 10 éves nagy fiam! A soproni társulat valóban jó, a bizalom és a barátság tartja össze a közös művészi akarat mellett. Több fiatalt szeretnék látni magam körül. Napjaink sikere egy Agathe Christie darab, az Egérfo­gó. Ősbemutatóra készülünk, Ma­dách: Az ember tragédiájának zenés változatára, Pap Gyula és Maró János a szerzők. — Vacsorától érkezett, amikor ta­lálkoztunk... — Régi vágyam teljesült. Végre eljutottam az Indonéz Étterembe itt Gyulán és ördöghalat ettem. Nem vagyok válogatós, a túrós csuszát épp olyan élvezettel falom, mint bármi más finomságot. —Sokoldalúsága a reneszánsz em­beré. ír, zenét szerez, táncol, énekel, játszik, igazgat, s mindezt derűvel, másokat őszinte kacagásra fakaszt­va... — Imádom a zenét Mozarttól a Beatlesig mindent, ami érték. Ját­szom is néhány hangszeren, gitáron, hegedűn. A múltkoriban egy egész szimfonikus zenekart vezényeltem Budapesten. Érzem az emberek sze- retetét, rengeteg levelet kapok. Saj­nos nem tudok mindenkinek vála­szolni, egész lavina indulna meg ak­kor felém. Higgyék el, én is szeretem a közönséget. Ha választanom kelle­ne a játék vagy az igazgatás között, a színpadról sohasem tudnék lemonda­ni. Bede Zsóka Feke | fehéren Farkasok a kertek alatt Múltkoriban a neves közgazdász azt találta mondani a televízió nyilvánossága előtt, hogy aki menteni akarja pén­zét, sürgősen fektesse valutába. Indokként elmagyarázta: napokon belül leértékelik a forintot. A minap pedig az egykori pénzügyminiszter „nyilatkozta le”, hogy hetek kér­dése és ismét jön a forintleértékelés. Legyen javára mondva, ő nem tette hozzá: szaladjon mindenki a forintjával és váltsa valutára. Szinte hallom, amint Mari néni most azt mondja: „meg vannak ezek buggyanva, fiam! ” Én is így látom, kedves Mari néni, János bácsi, magyarok és nem magyarok. Mert ugyebár a nagyokosok nem másra buzdítanák, mint arra: tessék nyugodtan tovább rabolni az országot. Mégpedig mihama­rabb, mert ha nem igyekszenek, lehet, hogy holnap már késő lesz. Aki az ösztönzésnek engedve pénzét valutába fekteti, az nyilvánvalóan jól jár, mert bankjegye nem értéktelenedik el. Más megközelítésben: fityiszt mutat a kormánynak, a nem­zeti banknak, hiszen kisebb lesz a forint értékvesztése miatti kára. Különben miért ne tenné, ha teheti, jó nagy marha lenne, ha nem engedne a felszólításnak. Nem velük van bajom tehát, hanem a nagyokosokkal. Akik — legalábbis nyilatkozataik erre utalnak — az egész forintleértékelést hovatovább szerencsejátéknak tekintik. Ahol jókat lehet nyerni, veszíteni meg semmit. Veszíteni csak az állam veszít, meg mi, a tartalékkal nem rendelkező többség, hiszen ami a leértékelés kijátszásából az egyik oldalon haszonként jelentkezik, a másik oldalon ugyanaz kiegyenlítendő szám­laként továbbra is itt marad. S a főúr (az állam) — amikor fizetni kell — nem csak azokat szólítja akik valutába fektet­ték forintjaikait, hanem azokat is — sajnos egyre többet azokat —, akik a napi megélhetéssel küszködnek. Kedves Mari néni, János bácsi, magyarok és nem magya­rok! Vigyázat, farkasok járnak a kertek alatt! Árpási Zoltán Nyolcvanöt éve született Lékai László bíboros Esztergom érseke 1910. március 12-én született Zalalö- vőn, és 1986 június 30-án halt meg Esz­tergomban. Rómá­ban tanult, a Pá­pai Gergely Egyetemen szer­zett doktorátust, s Rómában szen­telték pappá is 1934-ben. 1937- től 1944-ig taní­tott, 1944-tól püs­pöki titkár volt, 1948-tól plébános­ként dolgozott. 1972- ben a veszprémi egy­házmegye apostoli kor­mányzója lett, s ugyanabban az évben szentelte püspökké a kalo­csai érsek. 1974-ben apostoli kor­mányzói kinevezést kapott Esztergomba, majd 1976. február 10-én esztergomi érsekké nevezték ki. Az érseki palliumot 1976. március 29-én vette át VI. Pál pápa kezé­ből, aki május 24-én bíborossá avatta. Püspöki jelmondata — „Succisa vires- cit” — „A megnye­sett fa kizöldül” — szellemében, tízéves egyházfői tevékenysége során sokat tett az állam és az egyház viszonyának javítá­sáért. 1976-tól ő volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke is. M int megrögzött lump, már me­gint délután öt óra után vetőd­tem haza, pedig hányszor fo­gadtam már meg, hogy új életet kez­dek, és délután háromkor ágyacs- kámba térek. Volt időm gondolkodni, míg kinyi­tották a kaput — van szerencsém tehát gondolataimat a közüdvi mi­nisztérium szíves figyelmébe ajánla­ni. Az ötórai záróra minden várakozá­son felül bevált: az a cél, hogy öt óra után csak nagy nehézségek árán le­hessen bemenni a kapun a házba, minden vonalon biztosítva van. Továbbá várhatók a következő újí­tások: Február elsejétől kezdve hajnali háromtól délután fél kettőig mosdás­hoz csak szappant lehet használni, vizet nem, a vízkímélés szempontjá­ból — fél kettőtől hajnalig pedig csak vizet, a szappankímélésre való tekin­tettel. A gyufakímélésre való tekintettel a kormány kibocsát olyan gyufaskatu­lyát, melynek az eddigiektől eltérően nem az egyik oldalán, hanem a másik oldalán van foszfor, hogy ily módon az egyik oldal kímélve legyen. A padlásra délután fél háromtól este negyed nyolcig csak a pincén keresztül lehet bemenni, a lépcsőkímélés céljából. A betörések és foszto­gatások csökkentése cél­jából a kormány új mos­dótálakat bocsát ki, me­lyekre február tizenötö­dikétől kezdve tartozik mindenki becserélni sa­ját mosdótálát. Az új mosdótálak úgy vannak szerkesztve, hogy ha a betörő, miután kifosztotta a lakást, esetleg meg akar­ja mosni a kezét, a lavór azonnal csöngetni kezd, felkelti a lakás tulaj­donosát, aki tartozik az esetet azonnal telefonon bejelenteni a rendőrségen. A telefon reggel nyolctól másnap reggel nyolcig nem használható — beszélgetést hivatalos esetben csak a postaigazgatóság engedélyezhet, ha a két fél, aki beszélgetni akar egymás­sal, minden esetben együtt megjele­nik a hivatalban, és igazolja, hogy sürgős ügyben kell érintkezésbe lép­niük egymással. Délután fél három­kor tartózik mindenki telefonját ki­kapcsolni. A vízfogyasztás szabályozását cé­lozza az a rendelet, mely szerint dél­előtt fél tizenegytől délután háromne­gyed ötig vizet csak lapostányérban szabad felszolgálni. Háromnegyed öttől hajnali negyed háromig mélytá­nyérból is iható víz, de a tányérba néhány tárgyat kell tenni, mely annyit veszít súlyából, mint amennyit az általa kiszorított víz nyom. Ezt a súlyfölösleget tartozik mindenki be­jelenteni az elöljáróságnál. Kiterjed az új rendelet a bútorok kímélésére is. A szekrényeket tarto­zik mindenki fölül is ellátni lábakkal, reggel nyolctól délután fél hatig az ekként felszerelt szekrény felfordí­tandó, hogy a teteje a portól addig kíméltes- sék. Hangkímélés szem­pontjából tartozik min­denki házicsengettyűit hangfogóval ellátni este hétig. Ugyanez áll az éb­resztőórákra is, melye­ket felhúzás után azon­nal be kell takarni, sötét és csukott helyen tartani, hajnalban, egynegyed órával azelőtt, hogy csön­getni kezdene, kivenni és elzárni. A papírkímélést célozzák azok az újfajta villamos lámpák, melyeket ja­nuár huszonkilencedikétől kezdve mindenkinek be kell szereznie, s me­lyek váltakozó árammal dolgozva, állandóan hunyorognak, hogy ne le­hessen mellettük olvasni. Február negyedikétől kezdve déli egy órától este fél ötig a konfislovak két hátsó lábát össze kell kötözni, és csak úgy lehet hajtani őket. Amennyiben így is előfordulna, hogy egyik-másik jól tud futni, a zsineg végét tartozik a kocsis a jobb mellső kerékre erősíteni. Legközelebb forgalomba kerülnek az új lekvárzsibbasztók is, tucaton­ként ötven koronáért, alumíniumre­tesszel. Akinek fülszeletelő dugattyúra van szüksége, igényét jelentse be feb­ruár negyedikétől kezdve, a kerületi hadügyminisztériumban. E hónap végétől kezdik forgalomba hozni az újonnan rendelt cukorkeserítő gépeket. Minden mészárszékben kap­ható lesz villamos lámpa ellenében mézsavanyító süveg, tucatonként. Gyomorpiszkálót, valódi angol tükörzúzót (szabad zárral), cipőtalp- sorvasztót és kétoldali orrtűket iga­zolvány nélkül csak jövő hónap köze­pétől, hajnali négy és öt között árusí­tanak a pékek. Továbbá azt álmodtam, hogy két macska voltam, és játszottam egy­mással. Karinthy Frigyes Ötórai záróra

Next

/
Thumbnails
Contents