Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04-05 / 30. szám
1995. február 4-5., szombat-vasárnap KÖRKÉP Ut Megalakult az asztmások klubja Nem orvosszervezet akar lenni, hanem betegek egyesülete Napjainkban a környezeti ártalmak, a stressz, a szaporodó allergén anyagok hatására mind több ember betegszik meg asztmában, ami a legtöbbször krónikussá fajul, sőt más betegségek kapcsolódnak hozzá. Az ő gyógyulásuk, társadalomba, munkába való beilleszkedésük érdekében alakult meg a légúti allergiás betegek Békés megyei egyesülete tegnap, a gyulai tüdőkórházban. Dr. Sztancsik Zsuzsanna főorvos asszony megnyitóbeszédében elmondta, a szervezetet a betegek maguk hozták létre orvosi háttérrel, támogatással. Az országban már 27 hasonló egyesület működik, tavaly év végén pedig megalakult az országos szervezet is Budapesten, amely koordinálja a helyi csoportok működését, jogi tanácsot ad, ellátja érdek- képviseletüket. Van ugyanis remény arra, hogy egységesen fellépve jobban nyílnak majd az ajtók, több társadalombiztosítási kezdvezményt nyerhetnek bizonyos gyógyszerekre és segédeszközökre. Szeretnék elérni a rehabilitáció támogatását is, hiszen a társadalomnak nem rokkantakra van szüksége. Az egyesület megalakulása azért is fontos, hiszen havonta tartott összejöveteleiken több témában is előadásokat hallgathatnak, többek között a gyógyszerhasználatról, az asztmát kísérő neurózisról, a gyógytorna jelentőségéről, vagy akár a természetgyógyászati módszerekről. Gyakori a betegek között a porat- ka-allergia, szeretnének egy úgynevezett „atkaporszívót” is vásárolni (közel 100 ezer forintért), amit aztán bérbe tudnának adni tagjaiknak. Kapcsolatba kívánnak lépni a romániai szovátai csoporttal is, az ottani Sóstó remek gyógyulási lehetőséget kínál. Magát a szervezetet pályázatok útján finanszírozzák, ebből szeretnének felszereléseket venni, amit a tagok közösen használnának. Az alakuló ülésen ötfős vezetőséget is választottak, valamint havi 50 forintos tagdíjban állapodtak meg. Összejöveteleik színhelye a gyulai tüdőkórház lesz. Elsősorban 16 éven felüli betegek jelentkezését várják, de családtagok is jöhetnek a foglalkozásokra. A belépni szándékozókat a március 4-i összejövetelükre a városerdei üdülőtelep melletti gyulai tüdőkórházba (közismertebb nevén József Szanatóriumba) várják, ahol 9 órától az asztmáról tartanak előadást. Kruzslitz Ilona Még egyszer az UGRATEX-ról Szünetel a lap. Hétfőtől bizonytalan ideig nem jelenik meg a Pest Megyei Hírlap, mivel a napilapot előállító Mar- quard Színes Nyomda Kft. a lap 3,4 millió forint tartozásának kiegyenlítéséig nem hajlandó azt kinyomtatni — tájékoztatta Vödrös Attila főszerkesztő pénteken az MTI-t A főszerkesztő szerint az újság „megszűnésének” nem gazdasági, hanem kimondottan politikai okai vannak. Hétfőn költöznek. Már több ízben hírt adtunk arról, hogy két békéscsabai háziorvos, dr. Hudák György és dr. Gömöriné dr. Szászi Anna a Szigligeti utcai bölcsődében kialakított új rendelőbe költözik. Február 6-án reggel már az új helyen várják betegeiket, a Szigligeti utca 1-ben. Tánc verseny. Február 4-én délután 2 órakor Szeghalmon, a Péter András Gimnázium tornatermében D és C osztályos standard és latin táncverseny lesz. A szervező, a húszéves jubileumát ünneplő Sárréti Társastáncklub, a Tiszántúl hét településéről hívott versenyzőket a látványos műsorra, amelynek védnöke Szeghalom polgár- mestere, Kosaras Béla. Nyílik az önképzőkör. Február 4-én délután kettőkor kerül sor Dévaványán, a Hősök terén lévő minigalériában a Ko- vácsné Szőke Zita által vezetett képzőművészeti önképzőkör első foglalkozására. Eljátszott újságpénz. Az Orosházi Városi Rendőrkapitányság sikkasztás vétsége miatt vizsgálatotrendeltel G. J. orosházi lakos ellen, aki a Népújság Kft. alkalmazásában teijesztette a megyei lapot Az előfizetőktől begyűjtötte a pénzt, amit aztán saját céljaira fordított, pontosabban a felvett 50 ezer forintot játékautomatán eljátszotta. Visszatérő téma a biharugrai varrónők ügye, amelyben újabb fejlemények vannak. Mint már írtunk róla, az UGRATEX Kft. november közepe óta nem tud munkát biztosítani harmincnál több dolgozójának és novemberi munkabérükkel is adós maradt. A varrónők már korábban kifejezték bizalmatlanságukat az ügyvezető, Barta Imréné iránt és a holland partnertől várták a dolgok jobbra fordulását. Január elsejével egyébként szinte valamennyien megszüntették a munkaviszonyukat, a többségük ismét munkanélküli lett. A múlt hónap közepén Magyarországon járt a holland vállalkozó, aki egyébként a munkát, az anyagot és a gépeket biztosította a varroda működéséhez, ám az ügyek továbbra sem rendeződtek. Január 18-án még elismerte, hogy tartozik a dolgozók munkabérével, ennek kifizetését 25-ére ígérte. Hogy némiképp csendesítse az indulatokat, az asszonyok közül hatnak ötezer forint előleget is átadott. Január 25-én ismét reménykedve várták, ám ekkor sem hozott pénzt magával, sőt, már azt sem ismerte el, hogy a novemberi bérrel adós maradt. A felháborodott varrónők rendőrt hívattak, hogy az ő jelenlétében, jegyzőkönyvileg hitelesítve készterméket vigyenek haza elmaradt munkabérük fejében. Erre végül nem került sor, mert a rendőr nem volt jogosult ilyen intézkedésre. A holland vállalkozó arra szerette volna rábeszélni a varrónőket, hogy a pár száz félig kész terméket fejezzék be a novemberi bérük fejében, ám ők erre nem voltak hajlandók. Mikics Imre, a kft. egyik magyar tagja, akin keresztül az UGRATEX a varroda épületét a Merkuriusz Kft-től bérli, a holland fél azon javaslatára, hogy a kft. megszűnte után ő személy szerint folytassa a vállalkozást, azt válaszolta, hogy minderre csak akkor kerülhet sor,haelőbb rendezi a munkabértartozást. Ezzel egyetértettek a volt dolgozók is, erre viszont a holland üzletember nem volt hajlandó. Jelenleg a dolgozók egy része az elmaradt munkabéréért bírósághoz fordult, a Merkuriusz Kft. pedig az épület bérleti viszonyát február elsejével felmondta. Gila Károly Békési Kereskedelmi Kft., 5630 Békés, Verseny u. 1. Eladásra kínál: — Román cement 670 Ft/q — Fehér cement 2000 Ft/q — Mészhidrát 720 Ft/q — Stukatur gipsz 1300 Ft/q — Modellgipsz 1400 Ft/q Áraink az áfát is tartalmazzák. Viszonteladóknak nagy tételű vásárlás esetén további engedmény. Telefon: (66) 341-841, tel./fax: (66) 341-614. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30—16.00 óráig, szombaton 7.30—12.00 óráig. Ki képviselje a várost? Közös tanácskozást tartott január 30-án a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai Szakosztálya és a Magyar Balneológiái Egyesület. A budapesti Széchenyi fürdőben rendezett ülésen részt vett Gellén Vencel is, aki a gyulai polgár- mesteri hivatal dolgozója, s egyben a Magyar Fürdővárosok Szövetségének titkára is. A konferencián a gyógyvízzé minősítésről, a gyógyhelyekre, a gyógyfürdődre és a természetes gyógytényezőkre vonatkozó szabályozásokról esett szó. Felvetődött egy balneológiái kutatóintézet felállításának szükségessége is. Gellén Vencel arról beszélt, hogy a gyógyvizek gyógyászati értékét a társadalomnak is el kellene ismernie. A hír kapcsán megkérdeztük Lebenszky Attilát, Gyula város polgármesterét: kialakult-e már annak gyakorlata, hogy a korábbi tisztségviselők hivatalukhoz köthető megbízatásával mi történjen a választásokat követő személyi változások nyomán? (Például a fürdővárosok szövetségének elnöki tisztét — nyilvánvalóan gyulai polgármestersége következményeként — a város korábbi polgármestere tölti be. Hasonló helyzet számos akadhat megyeszerte, kulturált megoldásuk valamennyiünk érdeke.) Lebenszky Attila elmondotta, hogy a különféle szövetségekben, alapítványokban, más képviseletekben való személyes részvételt felülvizsgálják, s még az első negyedévben valamilyen elhatározásra jutnak. K. A.J. Beállított 21 kutyával Ülésezett a cigány kisebbség Sarkadon Csütörtöki számunkban „Úton álló dombiratosiak” címmel hírt adtunk egy furcsa demonstrációról. A kis település egyik utcájának lakói az ellen tiltakoztak, hogy K. M. békéscsabai lakos megengedhetetlen körülmények között tartja kutyáit Dombiratoson. Dr. Bartha László, Békéscsaba polgármesteri hivatalának közigazgatási irodavezetője tegnap örvendetes fejleményről tájékoztatta lapunkat: — A mai napon K. M. 21 állatot hozott be a békéscsabai kutyamenhelyre. Feltételezésem szerint ezzel megszűntek Dombiratoson a cikkben leírt áldatlan állapotok. Ha az utca lakói bármilyen további rendellenességet tapasztalnának, forduljanak bizalommal a helyi polgármesteri hivatalhoz. A hivatal megkeresésére mi eljárunk az illetővel szemben. — Hozzátartozik az igazsághoz, hogy lapunkban már másodszorfoglalkoztunk a témával... — A tavalyi újságcikk megjelenése után ki is adtam az utasítást: a kutyamenhelyről K. M. Lencsési-lakótelepi lakos nem kaphat kutyát. Csakhogy az illető mindig a dombiratosi címét mondta be. A mostani cikk hatására tisztázódott a helyzet, s reméljük, ez megnyugvásul szolgál a dombiratosiaknak is. Arra a kérdésre, hogy a gyanús eredetű .Jcutyaeledelf ’ honnan szerezhette be K. M„ Bartha úr nem tudott válaszolni. Persze, ha nincsenek kutyák, etetni sem kell őket... Ménesi György Sarkadon tegnap délelőtt ülésezett a cigány kisebbségi ön- kormányzat. Az öttagú képviselő-testület megvitatta a szervezeti és működési szabályzat két tervezetét, amelyre legközelebb március elején térnek majd vissza. Ezt követően dr. Sipos Lajos, a településjegyzője felolvasta azt a levelet, amelyben Tóth Imre, a város polgármestere együttműködést kezdeményezett a cigányság és a települési képviselők között. Mint a levél kapcsán kibontakozó vitából kiderült, a kisebbségi képviselők a javaslatsor két pontjával nem értettek egyet. Kifogásolták a polgármester azon indítványát, miszerint a kisebbségi önkormányzat a saját költségvetéséből a cigányság által alapított civil szerveződéseket is támogassa. Mint mondták, még azt sem tudják, mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd, így felelőtlenség volna ígéretet tenni ilyesmire. A másik problémás pont a települési és a kisebbségi önkormányzatok közötti „összekötő” egyén személye volt. Döntésük szerint az elhangzottakról válaszlevélben tájékoztatják majd Sarkad polgármesterét. M.M. Talpon marad a medgyesegyházi szövetkezet Medgyesegyházán a Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet tegnap délelőtt tartotta évzáró közgyűlését, ahol Machnicz Endre, a szövetkezet elnöke szólt a gondokról és az eredményekről. Az ülés vendége volt Tóth Sándor országgyűlési képviselő is. Mint azt a beszámolóban hallhattuk, a szövetkezet 1950 hektáron gazdálkodik, amelyből 1600 hektár a „közös”. Az árbevétel 227 millió forint volt, s ebből az állattenyésztés 120 millió, a növénytermesztés 38 millió forintot produkált. Igaz ugyan, hogy a növénytermesztést aszály sújtotta, de a kiesést a különféle szolgáltatásokkal ellensúlyozták. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-telep kimagasló eredményt ért el. Eves szinten a 455 fejőstehén átlaglétszámmal számolva 7532 liter extra minőségű tejet fejtek. Emellett hízóbikát és növendék üszőt is értékesítettek. A sertéstelepet korábban betegség miatt „ki kellett üríteni”, de most újraindítják a termelést. Beruházással és technológiák beszerelésével modernizálják a telepet. Jelenleg 377 kocasüldőt és 10 darab apaállatot vásároltak. Az egyéb üzemágak közül kiemelkedő volt a vendéglátóipari tevékenység, valamint a mogyorópörkölőü zem a 13 millió forintos eredményével. A gépesítésben ugyan elöregedett gépkocsikkal, de folyamatosan ellátták az önálló gazdálkodók körében és a környező településeken felmerült szolgáltatási igényt. A dolgozói létszám 155 fő, amely a II. félévi beruházással nőtt. A dolgozókat az őszi munkák befejezése után sem kellett „téli szabadságra” küldeni. Likviditási gond nem volt, a hitelállomány csökkent. Az 1995-ös évben a beruházás pénzügyi fedezetének biztosításánál mutatkoznak nehézségek. A bérköltség szövetkezeti szinten 48,6 millió forint volt, amely biztosította a tagok és családjaik megélhetését. Az 1994-es esztendő tehát jó alapot biztosít a továbblépésre. H. M. MZ ,őszinte bácsi" véleménye a pénzügyminiszter-váltásról Bélmegyeren élénk a klubmozgalom Bélmegyeren évek óta igen sikeresen működik két idősek klubja és az ifjúsági klub. A színes programok sokaságával adnak lehetőséget a várostól távol eső kisközség lakóinak a szórakozásra, a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, ugyanis rendezvényeik nyitottak. Bereczki Sándor, a helyi művelődési ház vezetője elmondta, hogy az ifjúsági klubjukban a téli hónapok jelentik a holtidőt, nyáron — májustól szeptemberig — viszont, amikor a különböző intézményekban tanuló helyiek a vakációt otthon töltik, igencsak tartalmas és mozgalmas programokat rendeznek. Ezekben a hónapokban 20-25 fiatal látogatja a klub rendezvényeit, akik már tervezgetik a majális és a Bélmegyer-nap megszervezését. A két nyugdíjasklubnak csaknem 150 tagja van. Az „Eletet az éveknek" klub közel két évtizedes múltra tekint vissza, s hatvan tagja van. Közel három éve ebből a nyugdíjasklubból kiváltak a „fiatalok”, akik létrehozták a „Rózsa" — most 87 tagja van — nyugdíjasklubot. Az előbbi minden hétfőn, az utóbbi minden szerdán tartja klubfoglalkozásait a művelődési házban. Tavaly mindkét klub több sikeres kirándulást is szervezett. Az idén — a helyi önkormányzat döntése alapján—a két nyugdíjasklub megtarthatja a tagdíjakat, az összegből saját rendezvényeiket finanszírozhatják majd. A ’95-ös program összeállításán a tagok dolgoznak, amit majd közösen hagynak jóvá. FARSANGI CSALAMAPE 1995. február 18-án 23 órai kezdettel a Kamuti csárdában, illetve 21 órai kezdettel a Teleki csárdában. Vendégek: Csala Zsuzsa, Lórán Lenke, Fábián János. Asztalfoglalás a vezetőnél. Kamuti telefon: 341-268. Teleki telefon: 482-231.
