Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
<E> t 1995. február 28., kedd CSALÁDI OLDAL 1 ÄI f~-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 lm BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Farsang és a kontaktlencse problémák Minireceptek Francia zöldségleves Hozzávalók: 1 csomó leveszöldség, csontié, 2 dl tejföl, 1 kanál liszt, törött bors, pirított zsemlekocka. A leveszöldséget megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk, és csontlében a fűszerekkel megfőzzük. A lisztet simára keverjük a tejföllel, behabarjuk vele a levest, még három-négy percig főzzük, majd az egészet áttörjük. Újra felforraljuk a tálalás előtt, a tetejét meghintjük nagyon finomra vágott zellerzölddel, meg a pirított zsemlekockákkal. Rakott fiié Hozzávalók: 60 dkg sertésszelet, 1 zsemle, kevés tej, 1 doboz májkonzerv, 2 tojás, só, bors, 8 szelet gépsonka. A hússzeleteket kiverjük. A tejben áztatott, kifacsart zsemlét a májkonzervvel, a tojással összekeverjük, megborsozzuk, megsózzuk. Ezzel a masszával fél ujjnyi vastagon megkenjük a hússzeleteket, befedjük egy szelet gépsonkával, és minden szeletet külön alufóliába csomagolunk. Lassú tűzön körülbelül fél órát sütjük. Burgonyapürét és sült almát adunk hozzá. Osztrák sörleves Hozzávalók4 személyre: 6 dl marhahúsleves, 3 dl világos sör, 1 dl tejszín, 2 tojássárgája, 2 szegfűszeg, 1 darabka fahéj, 1 evőkanál cukor, só, 4 szelet fekete kenyér. A feketekenyeret felszeleteljük és szikkadni hagyjuk. A húslevest felforraljuk, sóval, cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel ízesítjük, végül hozzáadjuk a sört is. A tejszínt kikeverjük a tojások sárgájával, és a tűzről lehúzott levesbe keverjük. Visszatesszük a tűzre, és kis lángon, állandó keverés mellett kissé besűrítjük. A kenyérszeleteket tányérokba osztjuk, és rámerjük a forró levest. A farsang idején egyre több kontaktlencse használó panaszkodik a szemek irritáció- jára. A hosszú, levegőtlen, füstös termekben töltött éjszakák, a száraz levegő és a hiányos szemhigiénia együttesen felelősek a gondokért. Néhány tippet olvashat a következőkben arra, hogyan őrizheti meg tiszta tekintetét. 1. A problémák 90%-a az elégtelen ápolásra vezethető vissza. A lencsék a szem természetes könnyrétegében úsznak, s a külvilágból, főleg használójának kezéről naponta sok kórokozó kerül felszínükre. Ezért naponta le kell fertőtleníteni kontaktlencsénket. 2. A por, a környezetszennyezés és a száraz levegő ellen a kontaktlencse áztató folyadékok nyújtanak védelmet. 3. A finom lencsék leghatásosabban hidrogénoldatokkal és neutralizáló anyag felhasználásával tisztíthatok. A konzerválás nélkül készült ápolószerek kímélik legjobban a szemet. A keményebb lencséknél a helyes áztatás nagyon fontos. Az állagmegőrzést szolgáló oldószerek olyan alkotórészeket tartalmaznak, melyek csökkentik a lencse által okozott szemirritációt. 4. Az „eldobható” lencsék egy héttől egy hónapig használhatók, de a hagyományos társaikhoz hasonlóan naponta kell fertőtleníteni őket. 5. A kontaktlencsére jutó zsírlerakódás következtében kevesebb oxigén jut a szemA magyar lakossági energiafelhasználás lényegesen magasabb, mint a fejlett országokban, ugyanazon cél elérésére hazánkban 15—20 százalékkal több szénre, földgázra vagy villamos áramra van szükség — mondta el sajtótájékoztatóján dr. Szabó Imre professzor, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója. A mai helyzetben rendkívül indokoltnak tartaná az olyan új energiahasznosítási szemlélet meghonosodását, amely nemcsak komoly megtakarítást eredményezhetne, hanem óvná a környezetet is. Az ország teljes energiafelhasználásából az 1980-as mintegy 25 százalék helyett, hez. Eltávolításában egy speciális felszíntisztító segíthet. 6. A fehérje lerakódás allergiás reakciókat produkálhat, amit a protein eltávolító oldat használatával előzhetünk meg. ma csaknem 40 százalékkal részesedik a lakosság. Ez alatt a 15 év alatt négy és félszeresére nőtt a gázfogyasztás, 450 ezerről másfél millióra emelkedett a gázhálózatba bekapcsolt háztartások száma — ma már a családok több mint fele fűthet, főzhet vagy melegíthet gázzal. Nagyon jelentős hatása lehetne tehát annak, ha meghonosodna az új energiahasznosítási szemlélet, amelyet röviden energiatudatos gondolkodásnak is nevezhetnénk. Egyes becslések szerint az adott társadalmi-gazdasági szerkezet fenntartásához is 5—10 százalékkal kevesebb energia elég lenne, ha a meglé7. A kontaktlencsetartó megfelelő tisztítás nélkül a betegségek melegágya. Nagyon fontos, hogy naponta kimossuk és száradni hagyjuk. (A Neue Kronen Zeitungból fordította: Stummer Andrea) vő rendszereket ésszerűbben használnánk. Nem egyszerűen és nem is kizárólag takarékosságról volna tehát szó, hanem céltudatos gondolkodásról és cselekvésről. Ehhez nem árt például tudni, hogy a háztartások energiaköltségei közül messze a fűtésé a legnagyobb (54 százalék), és hogy egyetlen foknyi hőmérséklet-különbség hat százaléknyi fűtési energiát jelent. A téli szezonban érdemes tehát ezen elgondolkodni. Segítségképpen az energiaszolgáltató vállalatok országszerte kiépítették ügyfélszolgálati irodáikat, ahol mindenki hasznos tanácsokat kaphat a háztartási energiatakarékossághoz. Az energiatudatos gondolkodásért Az orvos válaszol A helyes táplálkozási szokások A gyermekkori kövérség kialakulása A gyermekkori kövérség több mint 90 százaléka többletevésből származik. A súlyfelesleghez vezető leggyakoribb okok már csecsemőkorban megfigyelhetők: 1. Az első élethónapokban havi 1 kg gyarapodás többnyire anyatej mellett, a szűkebb család és mindenki nagy örömére. 2. Súlymérés helyett súlybecslés. Kétségtelen, hogy tág határokon belül bízhatnak abban, hogy az élet elrendezi önmagát. Bízhatnak számos dologban, amit hallanak olyan emberektől, akiknek elhiszik. De a fiatal csecsemőről tudni kell, hogy mennyit szopik, és attól mennyit gyarapszik. Ha sír vagy az öklét rágja, nem biztos, hogy ez csak azt jelentheti, hogy éhes. Másrészt igen gyakran a tápláláson (tömésen) a jelentőségénél sokkal nagyobb hangsúly van. A súlyfelesleghez kezdettől fogva többíettáplálék tartozik, a szükségesnél több alkalommal eszik a csecsemő. 3. Rendszerint 4—6 hetes korra kialakul a táplálkozás ritmusa, ami később azért változik, mert többet eszik és nagyobb szünetet tart a csecsemő, a napi 6—7 étkezés lecsökken ötre. Igen helytelen azonban, ha többet eszik — és az étkezések száma nem csökken. Fontos betartani, hogy annyiszor és annyit egyen, ami a normáls fejlődést biztosítja. Ellenkező esetben már csecsemőkorban jelentős súlyfeleslegre tesz szert. 4. Tartja magát az a hiedelem, hogy a súlyfelesleg „hasznos tartalék” ebben az életkorban. 5. A szépségideál a „hatalmas gyerek”, aki nemcsak kg- ra, hanem cm-re is több, mint amekkorának lenni kéne. Mindezek a problémák abból adódnak, hogy a szülők nem tudják: 1. Mennyi a normális gyarapodás havonta csecsemőkorban (féléves korig 60 dkg/hó, 1 éves korig 50 dkg/hó). 2. Egyéves koron túl már korántsem olyan rohamos a súlyfejlődés. 3. Nem tudják, hogy mennyi idős korban mekkorának kell lenni (kortárscsoportban a normálisan fejlettek manapság a csenevészek). 4. Mennyi táplálék kell az adott életkorban a normális fejlődéshez. . 5. Mekkora a folyadékszükséglet. Ezeket a tényeket nem lehet kikerülni. Nem lehet mentség, hogy az egész család kövér — tehát örökölte. Ha már akkor, amikor átlépte a normális fejlettség felső határát, átgondoljuk a gyermek táplálkozását és a szükséges változtatást megtesszük, egyszerűbb a megoldás, mintha megvárjuk, hogy hatalmas legyen a súlyfelesleg. Az ajánlott kalória ismerete fontos, ugyancsak fontos tudni, miben mennyi kalória van. A túlzó étvágy igen jó fékezője a nyers növények fogyasztása. Tízóraira, uzsonnára, de ebéd vagy vacsora előtt húsz perccel, így hamarabb lesz teltségérzete a gyermeknek és kevesebbet fogyaszt a valódi szükségletén felül. Másrészt: végig kell gondolni, mi történt az étvágyrobbanás óta vagy a súlyrobbanás óta. Mennyivel eszik többet, nem tolódtak-e el a helyes arányok a különböző táplálékok között. Nem érte-e káros lelki hatás, nem változott körülötte valami a családi légkörben? Nem mozog-e a szükségesnél kevesebbet? Az alapos rágás is hamarabb csökkenti az éhségérzetet, és a megevett táplálék jobb emésztését segíti elő. A helyes táplálkozás betartásához önfegyelem és elszántság tartozik, gyerekek esetében elsősorban a szülők részéről. De ezzel megelőzhető a későbbi cukorbetegség, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés. Nyugdíjasoknak Nagyszülők unoka szemmel A legkisebbek így látnak minket... A Békéscsabai Belvárosi Óvoda Bóbita csoportjában nagy a jókedv, vidámság. A derűs színekkel berendezett csoportban a játszó gyermekek mellett egy kis csoporttal beszélgetünk. A csoport tagjai Peti, Zsófi, Timi, kis Petya, Bianka, Eszter, Brigitta, Jancsika. Beszélgetésünk fonala a családból indul ki és hamarosan el is érkezünk a nagyszülőkhöz. Egymástól kapkodják a szót és a jelzőket: aranyos, kedves, szép, ügyes, okos, beteg, ősz, mosolygós, jó, fáradt. A nagyszülők megszólítása is igen változatos. Kedvesen becéző nevek hangzanak el: mama, nagyika, kedveske, apóka, nagyapa, nagymama, mamika, papika, hapsika, Peti papi. Évi nagyi... Szinte kérdezni sem kell, máris a szunnyadó élményeket mesélik a közösen eltöltött időről: az együttes sütés, főzés, ünnepi készülődés, takarítás, bevásárlás — itt kiemelkedik a közös fagyizás — rajzolás, festés, a játék mindenféle változata, a bábozás, a mese. Ezek a tevékenységek szinte valamennyi gyermeknél előjönnek. De van, akinek feladata a telefon kezelése. Értékes segítség egy-egy új „frizura” kialakítása a szakavatott kicsiny kezek ör- döngős munkájával. A legtöbb gyermek csillogó szemmel mesél ezekről a közös élményekről, különösen ha nem várt sikerélménye van például egy bujócska alkalmával, amikor is „szegény hapsi- kám — ő a nagyapa — nem talált meg bennünket sem a pincében, sem a padláson és mi leipics-apacsoltuk őt” — mondja Zsófi még mindig derülve az eseten. Bianka autóbusszal jár oviba. Hazafelé, ha nagyapa nincs a buszmegállóban, addig nem hajlandó egy tapodtat sem menni, míg oda nem ér a szeretett tata, ha megjön kéz a kézben indulnak haza. Eszter beszél arról, hogy nagymamája direkt kiveszi a szabadságát Komlóson, hogy velük lehessen. Ilyenkor sokat lehet biciklizni. Legutóbb a nagyi megsütötte a lúdláb tortáját, mert ez a kedvenc, és olyan gyertyát tett rá, melyet nem lehetett rendesen elfújni. A távoli Bulgáriában lévő nagyit a nyáron meglátogatták. Nagyon jó volt ott, s bár ott született Esztu, most mégsem tudtak együtt beszélgetni. Mégis jól megértették egymást! Legtöbb gyermek a nagyszülőkkel akkor van együtt, ha a gyermek beteg, és nem jöhetnek oviba. Olyankor tévét néznek és rendszeresen eszik a gyógyszert! Az ajándékozásról nagyon felnőttesen beszélnek és természetes módon: vesznek pulcsit, (mármint a nagyszülők) dzsekit, nadrágot, legót, könyvet, babát, de van ahol már nem vesznek játékot, mert tele a polc, még a padlás is. A beszélgetés során egy-két gyermek alig-alig szólt, ha igen, azt is olyan csendben, halkan mondta: „a nagyi öreg, nagyapa fáradt, mert sokat dolgozik és pihennie kell vagy csendben kell lenni, tévézni lehet...” Szerencsére a legtöbb nagyszülő ért a gyermekek nyelvén, ismeri életkori sajátosságait, érzelmi életét, így e kapcsolatban mindegyikőjük gazdagszik. Kelemen Éva 60. házassági évfordulóját ünnepelte a közelmúltban Gyulán Kökény István és neje Csomós Mária. E jubileumi eseményről családi ünnepségen emlékeztek meg, ahol virággal, ajándékkal köszöntötték az Ünnepeiteket Fotó: Szilágyi Ferenc
