Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
Sarkad, víztorony Hírek Tisztségviselők. Sarkadon a közelmúltban közgyűlését tartott a Pelikán Vadásztársaság, ahol megválasztották az új tisztségviselőket. A vadász- társaság elnöke Jakó István lett, titkára ifj. Kiss Lajos. Gazdasági vezetőnek Szabó Istvánt választották, vadászmesternek Szekerczés Jánost, természetfelelősnek Hízó Bélát, az egyeztető bizottság elnökének dr. Szabó Zoltánt, melynek tagjai Balázs János és Papp György lettek. A fegyelmi bizottság elnöke Hegedűs Sándor lett, tagok: Kocsor Mátyás és Jova György. A vadász- társaság megyei küldötte Deák Sándor. Fejős telién? Az önkormányzat nem fejős tehén —jelentette ki a minap dr. Rúzsa György méhkeréki polgármester, amikor szóba került a települések elektromos hálózata. Ennek karbantartását ugyanis egy rendelettervezet az önkormányzatokra szeretné testálni. A polgármester szerint a hálózat a Démászé, így a karbantartás költségeit is nekik kellene viselni. Mint mondta, az önkormányzaton már így is túl sok és súlyos teher van. Kutyakiállitás. A Magyarországi Német Juhászkutya Klub sarkadi szervezete március 12-én országos fajtakiállítást rendez a benzinkút melletti sportpályán. Az egyik bíró Németországból jön (Humberdros S. V. D.), a másik, Szigeti László pedig Pécsről érkezik Sarkadra. Szabás-varrás. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban ezen a héten szabás-varrás tanfolyamot indítanak az érdeklődő hölgyek számára. Mezőgyáni hang Nagy Sándor mezőgyáni iskolaigazgató a közelmúltban részt vett az Országos Pedagógus Szakszervezet elnöksége mellett működő ÁMK-tagozat intéző bizottságának ülésén, ahol több témakörben is kifejtette a véleményét. Elmondta, hogy nehezményezi azt a finanszírozási formát, amely szerint csupán a száz tanuló alatti kisiskolák kapnak átlagnormatívát. A mezőgyáni iskolába 121 tanuló jár, ami nem sokkal több mint száz, őket mégis a kedvezőtlenebb fejkvótás rendszer szerint finanszírozzák. Az volt a javaslata, hogy emeljék fel a létszám- határt százról kétszázra. Ezentúl véleménye szerint vidéken a nyolcosztályos iskolarendszert kell megerősíteni, és a kistelepüléseken, ahol sok a mező- gazdaságban dolgozó szülő, lehetővé kell tenni a három év alatti gyerekek óvodába kerülését.----------------------------------------------- SARKAD ÉS KÖRNYÉKE ------M egéri-e ma gazdálkodni? A címbeli kérdésre a kötegyáni Felföldi József gondolkodás nélkül válaszolt: — Meg. Haragszom is azokra, akik azt mondják, megélni csak 50-100 hektárból lehet. Ez nem igaz. Ha valaki ügyesen, odafigyeléssel teszi a dolgát a földön, baj nem lehet. Nekem meg a feleségemnek csak egy gondunk van, hogy nem vagyunk húszévesek. Ha fiatalok lennénk vagy legalább segítségünk volna, a fejünk sem fájna! De sajnos 67 évesek vagyunk, és csak magunkra számíthatunk... Felföldiék a Karvasszeg utca végén laknak, ahonnan már csak a kiszáradt Gyepes és a határ látszik. — Hej, ha annyi víz volna Kötegyánban, mint valaha, ez a terület maga a paradicsom volna — sóhajtotta a gazda, miközben körbemutatott a földeken. — Ez a hat hektár föld a ház körül a mienk. Ott a kökénybokrokon túl őszi árpát meg zabot vetettem, de van itt búza, lucerna meg tengeri is. Ami megterem, abból vígan fenn tudjuk tartani az jószágállományunkat. Jelenleg hat bikánk van, köztük egy olyan fejlett, hogy azt a szintet, amit csak az ősszel kellene elérnie, máris túlhaladta. — A jó „falusi koszt” — magyarázta meg a dolgot tréfásan a feleség. — Van egy anyakocánk, kilenc kismalaccal, plusz 13 hízónk. Természetesen vannak számyasjószágaink is, amelyek a mi étkezésünket biztosítják. A Felföldi porta kedvence azonban mégiscsak Bolha, egy fekete kiskutya. Olyan okos — állítják róla —, hogy felér egy emberrel. A macskákkal sincs haragban, amiből pedig szintén nincs hiány ebben a falu végi házban. Felföldi néninek ugyanis az a „bogara”, hogy a cicáknak is egy életük van, ezért nem engedi elpusztítani őket születésük után. — Szeretjük ezt a szabad életet—összegezte az eddigieket a ház ura. — Régen hívtak irodára is dolgozni, de úgy éreztem volna magam, mint a kalitkába zárt madár... Nekem a földnek illata van, a barázdának mag varázsa! Hál’ istennek a munkánk megkönnyítése érdekében traktort is tudtam vásárolni különböző tartozékokkal, így méginkább megszépült számunkra ez a fajta élet. Sokan jönnek hozzám a faluból tanácsokat kérni a gazdálkodással kapcsolatban, mert azt mondják: „nálatok mindig tanul az ember valami újat”. Ez is jó érzéssel tölt el. — Szokásom, hogy a hét órai reggelizés után öt percre ledőlök — folytatta mosolyogva a Felföldi József és felesége számára a föld és a gazdálkodás nem csak megélhetési forrás, öröm is gazda. — Egy alkalommal épp a reggeli „csendes pihenőmkor” állított be a szomszédunk, és elcsodálkozott: „te még fekszel!?”. „Fekszem hát, de nézd meg, az állataim is fekszenek. Jóllakva!” — válaszoltam —, ugyanis én már négy órakor kelek, és az első utam az udvarra meg az istállóba vezet. — Azt persze az elmodottak ellenére magam sem állítom, hogy minden gazdálkodónak gyöngyélete van ma Magyarországon — állította az eredeti kérdésre visszatérve Felföldi József —, sőt azt sem, hogy az ember ettől lesz milliomos. Vannak olyan félresikerült jogszabályok, rendelkezések vagy elhibázott eljárások, amelyek megkeserítik a magyar parasztok helyzetét. Azt mondom, igazából akkor lesz sínen a magyar gazdaság, ha majd minden méhkeréki házban marhát tartanak. Azok az emberek ugyanis tudják, mivel éri meg a leginkább foglalkozni... Forintok kerestetnek az iskolai fénymásolóra Balogh Elek, a kötegyáni iskolaszék elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy bizottságuk a közelmúltban valamennyi helybéli vállalkozót megkeresett. Arra kérték a vállalkozások vezetőit, tulajdonosait, hogy támogassák az iskolát egy fénymásoló gép beszerzésében, amely messzemenően segítené az iskolai munkát. Mint mondta, a felhívásukra elsőként a kötegyáni Hajdú Bt. jelentkezett, és egy korszerű írásvetítőt ajánlott fel a helyi oktatási intézménynek. A szülőket ugyan nem kérték fel pénzbeli támogatásra, mégis akadt olyan anyuka és apuka, akik 5000 forintot adtak a fénymásoló gépre, ez tudniillik továbbra is hiányzik az iskolából. Balogh Elek és az iskolaszék többi tagja reméli, lesz még folytatása az adakozásnak, és a felajánlott „aprópénzekből” hamarosan meg tudja vásárolni az iskola a fénymásoló gépet is. Egy mondatban A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ felhívja a férfiak figyelmét a nőnapi virágvásárra és a virágpostaszolgálatukra. * % * A Mezőgyánban megalakult Lungo Drom Cigányszövetség elnökhelyettese Keresztesi Sándor, titkára pedig Horváth Árpád lett. *** A Sarkadi Rendőrkapitányság munkatársai március 2-án, csütörtökön 13 óra 30-koréves munkaértékelést tartanak. 1995. február 28„ kedd Az idő pénz! A mondás, hogy az idő pénz, már nagyon régi. Az idő tehát érték volt az őseinknek is, akik pedig soha nem álmodhattak akkora léptékű sebességről, mint ez a huszadik századvégi. A régi mondás tehát ma fokozottan érvényes. Tudja ezt a Volán is, ezért azokat a kötegyániakat, akik több ideig utaznak, drágábban szállítja. Ez idáig rendjén is volna, csakhogy az utasoknak a rövidebb út és menetidő is megtenné, pont azért, mert az idő nekik is pénz. Konkrétan arról van szó, hogy a Volán— feltehetően anyagi okok miatt — némelyik járatát körjárattá alakította, s az ezzel utazó kötegyániaknak ha tetszik, ha nem, meg kell járniuk Méhkerékét is, hogy hazajussanak. Persze ez nem csak az idejüket rabolja, hanem a pénztárcájukat is megkopasztja. A felháborodott utasok minderre azt a választ kapták, várják meg az olcsóbb buszt, amelyik célirányosan közlekedik. Hát igen. Ez is megoldás, csakhogy az emberek (ki azért, mert már idős, ki azért, mert még fiatal és sok a dolga) örülnek, ha haladhatnak, nem hogy kivárják az amúgy sem sűrűn közlekedő egyik következő járatot. Az ambuláns kezelésre járó betegek ideális autóbuszát, a gyulai déli járatot pedig egyenesen kivonták a forgalomból. Nem vitás, hogy az ok itt is anyagi természetű, csakhogy a kisemberek anyagi veszteségeivel senki sem számol. Pedig nekik sem könnyű. Főleg, ha a kisember ráadásul még kötegyáni is. Tudniillik a kötegyáni szegény embert az említettek mellett még a MÁV is húzza... Evek óta sokkolja a falubelieket a hamleti kérdés: lesz-e vasút vagy sem? S ha igen, lesz-e csatlakozó buszjárat hozzá vagy indulhat a maratoni távgyaloglás, amit... lassan-lassan az idősebbek is elkezdhetnek. vAc oT oLo Német és tesi tagozat indul A Sarkadi 2-es Számú Általános Iskolában 1995 szeptemberétől ismét indítanak tagozatos első osztályt. Az osztály egyik fele (körülbelül fO-14 tanuló) német tagozaton, a másik fele testnevelés tagozaton tanulhat. A német nyelvi tagozatra járók az első osztály második félévében kezdhetik el az idegen nyelv tanulását. Az első félévben (szeptembertől februárig) kizárólag az általános tantervű osztályok tantárgyait tanulják. Az első osztály második félévében szóbeli szakasszal indul a német nyelv oktatása: versek, mondókák, dalok némen nyelven, egyszerűbb szavak, kifejezések elsajátítása. A második osztálytól intenzív nyelvtanulásra nyílik lehetőség. Á tanulók szorgalmától és képességeitől függően a nyolcadik osztály elvégzésével nyelvvizsgára készítik fel őket. A német nyelvi tagozatra jelentkezhet minden olyan gyermek, aki tanköteles korba ért, és tanulmányait megkezdheti az általános iskola első osztályában. Az érdeklődő gyermekek számára az iskola áprilisban felvételi vizsgát tart, ahol elsősorban a gyerekek beszédképességét vizsgálják. A testnevelés tagozatra jelentkezők számára az első osztálytól kezdve kiemelt óraszámban (heti öt órában) oktatják a testnevelést. Az oktatók mindenkor figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, és ezek alapján fejlesztik a fizikai erőnlétüket, állóképességüket. Az ide járók már első osztálytól kezdve foglalkoznak atlétikával, tornával, gimnasztikával. Szeptembertől februárig heti három órában úszást oktatnak számukra. A csapatsportágak közül elsősorban a kézilabdát, a kosárlabdát, a labdarúgást űzhetik, kiegészítő sportként pedig az asztalitenisz- és karateoktatás szerepel a tervekben. Harmadik osztálytól kezdve lehetőség nyílik a tanulók sportágankénti versenyeztetésére. A tanköteles korba kerülők közül jelentkezhet bárki, aki vállalja a felvételi alkalmassági vizsgát. A felvett tanulóknak orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Mindkét tagozatra március 17-éig lehet jelentkezni a 2-es számú általános iskolában. Nősülj meg és legyen bajuszod! Nősülj meg, legyen mukahe- lyed, gyereked, rövid hajad és bajuszod. Vádi Károly szerint valahogy így gondolkodnak az emberek vidéken, beleértve ebbe az ő szülőhelyét, Sarka- dot is. A 22 éves fiatalember azonban némileg eltér ezektől az elvárásoktól. Igaz, van felesége (bár nem rég óta), de hosszú a haja és munkahelye sincs. Bajusza pedig végképp. Ezzel szemben viszont van tehetsége, nem is akármilyen. Emlékezete szerint mióta ceruzát tudott a kezébe fogni, azóta imádja a papírt és a vonalakat, amelyekkel visszatükrözhető a valóság és az emberi gondolat. Később, a katonaságnál az is kiderült, a fal és a festék legalább annyira közel áll a szívéhez, mint az előbbiek. Erre akkor jött rá, amikor a honvédségi társalgó falára megfestett egy középkori csaVadi Károly legjobb barátja egy másik ifjú tehetség, Varga András, aki verseket, novellákat, sőt történelmi drámát ír. Képünkön egy tavaly kiadott no- velláskötete látható. Az írót ábrázoló fedlapotés a könyv illusztrációit Vádi Károly készítette tajelenetet. Később, amikor hazakerült, egy lakásfelújítás alkalmával a szobája falát is kifestette. Michelangelo cas- cinai csatavázlatának megfestett változata került be ezáltal a Vádi lakásba. — Senki sem haragudott érte — mesélte Vádi Károly. — A szüleim rendkívül segítőkészek, elejétől kezdve egyengették az utamat ezen a területen. A családon belül azonban édesapám a legmegértőbb, talán azért, mert maga is szeretett volna festőművész lenni. Mivel a sors e tekintetben keresztülhúzta a számítását, így örömmel fogadja az én törekvéseimet. — Különösen a mitológiai témák érdekelnek, szívesen festek modem témákat reneszánsz stílusban, szeretem az alakábrázolást — tette hozzá az eddigiekhez. — Nem nagyon kedvelem az iskolákat, inkább egyéni utakon szeretnék tanulni úgy, hogy megmaradjon az egyéni stílusom. Az iskolákkal az a bajom, hogy ott a diák elsősorban a tanárnak akar megfelelni, ezért elvész belőle az eredetiség. Én magam a közönségnek szeretnék megfelelni. Nincsenek eget rengető terveim, nekem az is elég, ha az emberek megnézik a munkámát és azt mondják: szép. Úgy érzem, azért születtem, hogy szépet hozzak a világra. Abban is hiszek, hogy semmi olyat nem szabad csinálnia senkinek, amit kényszerből csinál. Számomra a festés harmóniát jelent, nyugalmat, békét a világgal és önmagámmal. A politika például hidegen hagy, el nem tudom képzelni, hogy rágódjak vagy ne adj isten idegeskedjek rajta. Innentől kezdve tudom, a politika másoknak való. Nem szeretem az értelmetlen dolgokat sem. Például hóesésben havat sepreni. Egy szó, mint száz: A fiatal autodidakta grafikus és festő az ecseten kívül a horgászatot és a biliárdasztalt kedveli a leginkább. No és persze a feleségét, akit azonban mindeddig azért nem festett még meg, mert mint mondta: „úgyis látom minden nap"... számomra az egyetlen értelmes elfoglaltság a képzőművészet, ezen az úton kell tehát továbbhaladnom...
