Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
1995. február 28., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT 3 — % Minősítők fóruma. Kedvező jelként értékelték a vetőmagterület arányának kismérvű növekedését illetve a nyolcvanmillió dollár értékű vetőmagexportot az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) tegnap keződött négynapos harkányi értekezletén, melyet a vetőmag- és szaporítóanyag felügyeletek szakembereinek tanácskozása nyitott meg. A vetőmegtermesztés százhetvenezer hektárnyira növelt területe már megközelíti a szakemberek által megfelelőnek ítélt kétszázezer hektárt, amely — a fajták arányainak változtatásával — már elegendő az ország vetőmagszükségletének megtermelésére. A fajták mennyiségi listáját továbbra is a gabona és a kukorica vezeti. Gazdatovábbképző. A hozzávetőleg 40 ezer tagot tömörítő Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének szervezésében háromnapos továbbképző konferenciát tar- tanakezekben a napokban Péce- len, ahol a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók a tavaszi munkálatok, a növényvédelem, a gombatermesztési integráció és a piacértékesítés kérdéseiben hallgathatnak előadásokat. A szövetség tagjainak egy része—hozzávetőleg 20 százaléka —kezdő gazdálkodó, aki a kárpótlások során jutott földhöz, és egyelőre kevésbé jártasak a növénytermesztés, az állattenyésztés gyakorlati kérdéseiben; elsősorban nekik igyekszik a szövetség a mostanihoz hasonló továbbképzőkkel segítséget nyújtani. Hitelbiztosítás. A11 milliárd dollárra prognosztizálható ez évi magyar kivitelnek akár a 4-5 százalékát is biztosítani tudja a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. -— mondta az MTI érdeklődésére Botos Balázs, a társaság elnöke annak kapcsán, hogy várhatóan még márciusban megkezdik a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítást. A cég eddig ugyanis csak a politikai kockázatok ellen kötött szerződést a magyar szállítókkal. Felzárkózási lehetőségre van szüksége az Alföldnek Mint arról beszámoltunk, a hét végén Gyulán Az újrapolgárosodó Alföld címmel tudományos tanácskozást szervezett a Nagyatádi Szabó István Alapítvány és az Akadémia Alföldi Tudományos Intézetének békéscsabai osztálya. A konferencia zárásakor egy közös közleményt fogalmaztak meg a résztvevőig amelynek elkészítésével Pozs- gay Imre címzetes egyetemi tanárt bízták meg. A résztvevőik által egyhangúlag elfogadott közleményt az alábbiakban, teljes terjedelmében ismertetjük. a romló helyzet bizonyítására. A helyzet dramatizálástól mentes, de valósághű bemutatására teremtette meg az alapját azoknak az ajánlásoknak, amelyeknek alkalmazásával, megvalósításával az Alföld gazdaságilag is, kulturálisan is felzárkózhat az ország fejlettebb térségeihez. Ezen ajánlások lényegének összefoglalása következik a továbbiakban: — A magyar törvényhozás adósa az országnak, benne az Alföldnek néhány olyan törvény meghozatalával, amelyek nélkül a ki- egyenlítést, felzárkózást szolgáló tervek megvalósíthatatlanok. Elkerülhetetlen az állam- háztartási reform, ezen belül az állami költségvetés reformjának elvégzése. A túlsúlyos, erősen központosított, újraelosztásos költség- vetési rendszer megváltoztatása nélkül nagyon korlátozott lehet az önkormányzatok és polgárok önrendelkezésének egzisztenciális alapja* A törvényhozó feladata, az államháztartás reformjával összhangban a helyi és megyei önkormányzati rendszer hatáskörének kiterjesztése, a köztük lévő összhang és egyenrangú együttműködés lehetőségeinek megteremtése. A jogalkotó dolga az érdekek részvételével időtálló, iránymutató törvényeket hozni a területfejlesztés céljára, a régiók szembenállásának elkerülésére. Az állam feladata az Alföld gazdasági, társadalmi kapcsolatának fejlesztése érdekében segíteni, elhárítani az akadályokat az országhatárokon átnyúló regionális együttműködés útjából. — Létrehozandó egy olyan alföldi érdekképviseleti szervezet, amely kellő erővel és hatalmi súllyal érvényesíti az ország érdekéAz újrapolgárosodó Alföld konferencia résztvevői az Alföld polgári múltjáról és újrapolgárosodási lehetőségeiről mondták el kutatásokra, társadalmi, gazdasági, politikai és közigazgatási tapasztalatokra alapozott véleményüket, javaslatukat. A különböző megközelítési módszereket tükröző tartalmas előadások közös mondanivalója az Alföld helyzetéért, jövőjéért érzett aggodalom volt. Ugyanakkor az ajánlások a katasztrófa elkerülhetőségébe vetett hitről, a cselekvésre való készségről tanúskodtak. A konferencia nagy erénye volt, hogy sikerült elkerülnie a szűklátókörű provincializmus és a lokális érdekszemlélet kísértéseit. Meggyőző érvek hangzottak el arról, hogy az Alföld problémáinak megoldása az egyetemes nemzeti érdek körébe tartozik. Az ország sorsa, jövője elválaszthatatlan az Alföld boldogulásától! Különös hangsúllyal esett szó arról a veszélyről, amely az egész ország helyzetét tovább ronthatja, ha az Alföld tartósan leszakadó, pusztuló régióvá válik. Előfordulhat, hogy ismét egy három részre szakadt országgal kell szembenéznünk, amelynek képe erősen ronthatja az európai intézményekben való részvételünk esélyeit. De ami ennél is fontosabb: kilátástalanná teheti az itt élő emberek nagy részének életét, béníthatja az amúgy is sérült cselekvőképességet, vállalkozókedvet. A tanácskozáson az Alföld jövőjének tervezéséhez nélkülözhetetlen történelmi, néprajzi, természetföldrajzi, vízrajzi, vízügyi, környezetvédelmi, közigazgatási, gazdasági, oktatásügyi, kulturális információk, sokoldalúan hasznosítható adatok láttak napvilágot. Figyelemre méltó általános törekvése volt a megbeszélésnek a jogosan aggódó értékvédő, hagyomány őrző szempontok egyesítése az Alföld jövőképéhez, a tervezéshez szükséges szempontokkal. Tiszteletre méltó volt az Alföld problémáinak megoldásában a közmegegyezés keresése, a felhasználható erők egyesítésének szándéka. A felszólalók megállapították, hogy a történelmileg szükségszerű és elkerülhetetlen rendszerváltás, amely az emberi jogok és az alkotmányos jogállam követelményei szerint létrehozta az ország demokratikus intézményeit, még nem érezteti kellő mértékben jótékony hatását az alföldi emberek életében. Ebből a szempontból vizsgálták az elmúlt korszak örökségét, a közösségek állapotát, a gazdasági, termelési szerkezet változását, különös tekintettel a privatizáció, a kárpótlás következményeire, a mező- gazdasági birtokviszonyok alakulására, a munkaerőgazdálkodás helyzetére. Lehangoló, ám mégis tettre késztető adatok hangzottak el az ország más térségeitől való folyamatos elmaradás, ben is ennek a térségnek az érdekeit az Országgyűlésben, a kormányzatokban, gazdasági, társadalmi szervezetekben. — Szükség van egy Alföld-fejlesztési tervre, amely képes meggyőzni az ország fejlettebb térségeit arról, hogy ez a táj számukra is befektetési terület. Az Alföld nem a máshol megtermelt jövedelmek elfogyasztására, hanem hatékony, közös fel- használására ajánl jó lehetőségeket. — Az Alföld rendelkezésére álló erőforrások közül a legkézenfekvőbb maga az itt élő ember. Összhangba hozható az alföldi emberekben élő hagyomány, racionális, takarékos életmód, a tulajdon megbecsülése, a szövetkezésre való hajlama és képessége a tisztességes tőke- felhalmozásra irányuló törekvéssel. Ezek a tulajdonságok és képességek adják ki az alföldi polgár személyiségét. Erre kell tervezni az Alföld polgárosodását. Ahol az ember a legfőbb erőforrás, ott a család, az iskola és a tudás megbecsülése lehet csak a követendő magatartás. A tanácskozás résztvevői ajánlják a rendezőknek, hogy az előadások és hozzászólások jegyzőkönyvét adják ki egy jól szerkesztett kötetben a közvélemény tájékoztatására, a tudományos, szakmai és közéleti együttműködők körének tágítására. Tervezzenek a jövő esztendőre egy olyan megbeszélést, ahol a most kimondott gondolatok, ismeretek és ajánlások sorsáról is beszámoló hangozhatna el. Ezt ajánlják, a rendezők iránti köszönetüket is kifejezve, egy olyan érdemes, tartalmas eszmecsere résztvevői, akik mély meggyőződéssel és elszántsággal vál- ' lalják az Alföld polgárosodásának, e táj felemelkedésének ügyét. w Költségvetés két hét múlva Manapság nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok. Ismételten erről győződhettünk meg Mezőberényben, az önkormányzat legutóbbi ülésén. A pénztelenség béklyóba köti a várost, s annak intézményeit. A működéshez, az esetleges fejlesztésekhez és beruházásokhoz keresik a forrásokat. Ennek kapcsán került napirendre a helyi iparűzési adó bevezetése, ami mintegy száz helyi vállalkozót érint. Az érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés után a testület egyhangú döntéssel megszavazta az adó mértékét, mely átlagosan az adóalap 5 ezreléke, de vannak olyan kategóriák, ahol ez a szám 8, illetve 1 ezrelék. Ezután került a testület elé a város idei költségvetési tervezete. A bizottsági üléseken többször is megtárgyalták a költségvetési elképzeléseket. Ahhoz, hogy egyensúlyban legyen a bevételi és a kiadási oldal, a lefaragások után eredetileg 52,4 millió forint kellene. A gazdasági bizottság kényszerűségből több intézmény költségvetési elképzelését megnyirbálta. Ezek közül is igen érzékenyen érintheti az elvonás a helyi Petőfi gimnáziumot, ahol ez az összeg 7 millió forint és a polgármesteri hivatalt, ahol ez 5 millió forint. A vitában többen, többször is kifejtették véleményüket: volt, aki a felújításokat, volt, aki a beruházásokat, s volt, aki a támogatások átcsoportosítását szorgalmazta. Egy javaslat hangzott el — felújításokra és fejlesztésekre — 25 millió forint hitel felvételének lehetőségéről, ami azt jelentheti, hogy az eredeti költségvetés a hitel összegével és a helyi iparűzési adó mértékével növekedhet. A testület úgy döntött, hogy a költségvetést ennek szellemében átdolgozzák, és tnárcius 10-én rendkívüli testületi ülés keretében újratárgyalják. A bejelentések után a testület zárt ülésen vitatta meg a Petőfi Sándor Gimnáziumban végzett vizsgálat eredményét. __ __ I zrael-Galilea, ahol minden kő történelem II. A kibucélet tanúi lehettünk Sakhne — a látvány önmagáért beszél. A vízesésekben és pálmafákban gazdag turistaparadicsomot azért kedvelik a vendégek, mert január végén, február elején is lehet fürödni a kellemes hőmérsékletű vízben A Haón kibuc részeként épült meg az az üdülőfalu, ahol mi is — a Tihanyi Travel Utazási Iroda munkatársai és e sorok írója — laktunk. A négyszemélyes, légkondicionálóval felszerelt apartman házikók (mert nyáron nem elképzelhetetlen a 45 fok sem Izraelben) ablakai a Nazareti-tóra nyílnak, hogy a gyanútlan vándor — amerre csak nézett — gyönyörködhessen a természet megannyi csodájában. Erről a tóról ugyanis tudni kell, hogy vize félóránként színt vált. Reggelenként halak ugrándoztak ki a vízből, sirályok vadásztak zsákmányra, miközben a parton rózsatövek és egzotikus, színes virágok illatoztak. A pádon üldögélve szinte hallani lehetett a csendet! A kibuc másik bevételi forrása a struccfarm, ami nagyon népszerű a látogatók körében. A dél-afrikai madarakat egyébként mi is megszemléltük közelebbről. Mint azt vendéglátóinktól megtudtuk, a termetes szárnyasból itt ezer darab él. Értékük egyenként 6 ezer dollár. (A világ legdrágább bőre egyébként a struccé. Ezen a farmon őrzik a rekord nagyságú strucctojást is, ami 2 kiló 30 dekagrammot nyom.) Hazaérkezésünk után többen megkérdezték tőlünk, hogy milyen az élet a kibucA slruccok jól érzik magukat a kibuchoz tartozó üdülőfaluban. A pálmaligetárnyékában ezer madár él ban. Nos, részünk volt benne. Persze nem dolgozóként, hanem látogatóként. Slomó, a 4 nyelven beszélő, 60 esztendős kibuctag 41 éve él a Haón ki- bucban, ottjártunkkor ő volt a kísérőnk. Élmondása szerint 1949-ben alapították ezt a ki- bucot, hajdanán sátrakban éltek az emberek. Ide azért jöttek a tagok, hogy építkezzenek, hogy műveljék a földet, termesszenek zöldséget, banánt, datolyát. 23 éve létesítették a kempinget — ahol mi is laktunk —, 13 éve pedig a struccfarmot. Emellett a 15 hektárnyi banánültetvény és a 10 hektáros halastó biztosít a kibucnak jelentősebb bevételt. A pénzből közösen gazdálkodnak (30 család él a kibuc- ban). Van klubjuk, orvosi rendelőjük, étkezdéjük, ahol közösen reggelizik és ebédel mindenki. Régebben az óvodásokat is egy közösségben nevelték, a gyerekek még éjszakára se mentek .haza. Az óvóhelyek sokasága a békétlenebb évekre emlékeztette a munkavezetőből lett alkalmi idegenvezetőt: —- 1967-ig ott fenn — mutatott a magaslatra —, a Golán- fennsíkon a szíriaiak ültek és lőttek bennünket. Akkor nem volt ilyen csendes a környék — emlékezett a háborús időkre, majd amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan búcsúzott el tőlünk és indult a dolgára Slomó, akitől még a azt is megtudtuk, hogy a kibucban dolgozik 20 külföldi, de vannak bérlőik is. Van egyébként kibuc-szál- lodájuk, ahol — a német turisták kedvelik ezt a módszert — a kibuclakók környezetében élhetnek az idelátogatók. Mi viszont úgy határoztunk, hogy a legkevesebb időt szenteljük alkalmi otthonunkra, inkább felfedező körútra indulunk Galileában. Csete Ilona (Folytatjuk)
