Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. február 28., kedd Földink volt. Szabó Imre római katolikus püspök, író, az MTA tagja, aki 1814-ben Bé­késen született, 1881-ben ezen a napon halt meg Szombathe­lyen. A pesti egyetemen tanult. 1837- ben káplán Karódon, 1838- tól a veszprémi seminári- um tanára, 1845-tól plébános Csicsón, 1847-tól a pesti egye­tem hitszónoka. A szabadság- harc alatti magatartása miatt 1850-ben Pestről vidékre he­lyezték, majd 1867-tóla vallás- és közoktatásügyi minisztéri­umban osztálytanácsos, 1869- tól veszprémi kanonok, 1871- tól szombathelyi püspök. 1848- ban őalapította és szerkesztette a Katholikus Néplapot. írásai­val mindvégig a falusi népet kívánta szolgálni. Terrarium. A világ miszti­kus csodái, egzotikus hüllői (vi­perák, csörgőkígyók, pitonok, leguánok, krokodilok, teknősök stb.) láthatók február 28-ától Orosházán a Petőfi Művelődési Központban. A Kihívás napja. Mező- kovácsháza város az idén első alkalommal nevezett be a május végén megrendezendő Kihívás napja sportmozgalomba. A programok összeállítására egy fiatalokból álló szervező bizott­ság vállalkozott. A tervekben többek között akadályverseny, ökörsütés, össznépi reggeli tor­na, testépítő bemutató, villám- torna és majorett csoportos fel­vonulás is szerepel. Természe­tesen nem maradnak el a köz­kedvelt futball és kézilabda ba­rátságos mérkőzések sem. A szervezők az óvodáktól az idő­sek otthonáig minden mozdulni tudó városlakóra számítanak. Ezen kívül várják az újabb ötle­teket és azokat a vállalkozó szellemű támogatókat, akik pénzügyileg is segítenék színe­sebbé tenni a Kihívás napját. Nem gazolin volt Sarkad gázvezetékeiben Ez év január közepén Sarkad városában pánik uralkodott. Egy tűzveszélyes gazolin ne­vű folyékony anyag került a település gázvezetékeibe, amely robbanással fenyeget­te a lakosságot -— legalábbis így szóltak az akkori tájékoz­tatások. A gáztermelésért és a szállításért felelős MÓL Rt. azóta elvégezte a szükséges vizsgálatokat, amelynek eredményéről tegnap két igazgatójuk, Fülöp Róbert és Pallaghy Barnabás tájékoz­tatta a sarkadi önkormányza­tot. Mint azt a település veze­tőitől megtudtuk, a pánikért felelős folyadék neve nem ga­zolin, hanem kondenzátum. Ez egy olyan folyadékelegy, amelynek összetétele megha­tározhatatlan. A rendszerben teljesen veszélytelen, ám ab­ból kikerülve tűzveszélyes. A kondenzátum egy korábbi üzemzavar alkalmával került a rendszerbe, és mivel ugyan­ebben az időben a biztonsági kapcsoló is elromlott, a hibát az egyébként európai színvo­nalú gépekkel felszerelt méh­keréki gázüzemben nem ér­zékelték. A kondenzátum a sarkadi gázátadó előtt lévő földalatti mélyponton nyugo­dott mindaddig, amig egy túl­fogyasztás meg nem növelte a gáz sebességét, és a hatalmas nyomás be nem lökte a folya­dékdugót a rendszerbe. A MÓL Rt. termelési vezetése a további vizsgálatokig lezárta a Méhkerék és Sarkad közötti gázvezetéket, így Sarkad most az országos rendszerből, Kar- doskút irányából kapja a gázt. Bár a méhkeréki gázüzemben már egy hete megindult az átmenetileg szüneteltetett termelés, egy huzamos üzemi próbával folyamatosan ellen­őrzik az innen kikerülő nyers gázt, amely a algyői előkészí­tőbe kerül. Tóth Imre, a város polgármestere csak azt saj­nálta, hogy minderről nem korábban tájékoztatta a MÓL a várost.----RIA L akbéremelések Gyulán Az önkormányzati tulajdon­ban maradt lakások bérét 1995. július 1-jétől 40-60 szá­zalékkal emelik Gyulán — többek között erről döntött az önkormányzat képviselő­testülete tegnap délután meg­tartott ülésén, amelyen Le- benszky Attila polgármester elnökölt. Ugyanakkor megfo­galmazódott, hogy a legrászo­rultabb családok szociális tá­mogatását meg kell oldani. Napjaink természetes követel­ménye, hogy a szolgáltatások árába ne szociális szemponto­kat építsenek be, hiszen akkor a magasabb jövedelműek jog­talan előnyöket élvez(né)nek. Ráadásul a megemelt lakbérek sem érik el a városban kiala­kult szabadpiaci árakat. Megkapta a szavazattöbb­séget az az előterjesztés is, amelyben a város egy meg­nyert céltámogatást mondott vissza. Történt, hogy Gyula 1993-ban új, induló beruhá­zásként adta be céltámogatási pályázatát az Erkel Ferenc Gimnázium részére, a Kossuth tér 5. sz. alatt építendő tornate­remre. A pályázatot elfogad­ták, kaptak 12,8 millió forin­tot. Igen ám, de a városatyák időközben úgy határoztak, hogy az Erkel részére teljesen más helyen és más épületet — benne tornatermet — húznak fel. Kérelemmel fordultak a Belügyminisztériumhoz, hogy a pénzt emitt használhas­sák fel, szintén a tornateremre. A válasz nemleges volt. így aztán nem maradt más, mint lemondani a 12,8 millióról. Vagy ahogyan valaki mögöt­tem szemléletesen megje­gyezte: Ugrott a tornaterem- támogatás! (Lovász) Kommunális adó Kétegyházán Kétegyháza önkormányzatá­nak képviselő-testülete teg­nap délután ülést tartott, ame­lyen — a betegsége miatt tá­vol lévő dr. Eisele József pol­gármester helyett — Finna Sándor alpolgármester elnö­költ. A testület elfogadta az önkormányzat idei költségve­tését, a képviselők tiszteletdí­ját és költségtérítését, a bizott­ságok munkatervét, a házior­vosi állásra kiírt pályázatot és döntöttek ingatlanügyekben is. A vállalkozók és magán- személyek kommunális adó­jának bevezetéséről már a megelőző ülésen is vita volt. A most megszavazott rendelet szerint a településen tevé­kenykedő vállalkozóknak évente 1500 forintot, a ma­gánszemélyeknek 500-at kell ilyen címen adózniuk. Sok pénzre azonban a kommunális adóból nem számíthatnak Ké­tegyházán. Akik részesei vol­tak a gázfejlesztésnek — az 1600 házból 1036-ba kötötték be a földgázt —, azok mentes­séget kapnak, s azok a csalá­dok is, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálnyugdíj összegét. A gázfejlesztésben részes vál­lalkozók pedig 1995. évre egyszeri, ötvenszázalékos kedvezményt kapnak. L.S. Minden ember kicsit csöves A Pécsi Tip-Top Színpad előa­dásában ismerkedhettünk meg tegnap este a békéscsabai ifi­ház színpadán a két hajléktala­nul, társtalanul bolyongó fiatal életével, álmaival, végül egy­másra találásával. Mindenkiből lehet csöves — viszont egy csövesből bármi le­het — tudhatjuk meg a plakát­ról, és a két színművész, Czifra Tamás és Völgyi Melinda játéká­ból. Az előadás során szemünk láttára alakulnak át utcalányból hivatalnokká, megcsalt és meg­csalatott házastársból hű szere­tővé, míg végül utolsó remény­sugárként a fiú képes még saját maga megcsonkítására is. A darab írója, Ungár Tamás rendszeres kísérője a kis „tár­sulatnak”: — A bemutató 1993 február­jában volt, azóta bejártuk a fél országot: láthatták az előadást többek között a budapesti, nagykanizsai, zalaegerszegi, ajkai, bajai, és kaposvári nézők. Ez az ötvenkettedik előadás. — Láthatják-e még a békés megyei nézők a Tip-Top szín­padot? — Szeretnénk mind többet hazajárni, hiszen annak idején mindketten — Melinda és én is — csabaiként kezdtük a pályát. Egyelőre azonban biztosat csak a szarvasiaknak mondhatunk, ott már aláírt szerződésünk van. Antal Gyöngyi Együttműködés Nagyszénáson A napirend ugyan nem volt zsúfolt Nagyszénás képviselő- testületének ülésén, de a tár­gyalandó pontok fontossága szokatlanul sok hozzászólásra késztette a jelenlévőket. Mó­dosításra kerültek a ’94. évi költségvetés végrehajtásának egyes szabályairól szóló ren­deletek. Elfogadták a ’94. évi zárszámadásról szóló rende­lettervezetet. Ismertették a testület 1998- ig szóló programját. Nagyobb együttműködésre törekednek a községben működő pártok­kal, egyházakkal, társadalmi és civil szervezetekkel, vállal­kozókkal. J. V.K. Megkérdeztük olvasóinkat Miről szoktak álmodni? Fegyelmezett végrehajtás „Tudom, hogy az intézmé­nyek vezetői többre vágytakT de sajnos költségvetésünk ilyen szűkre szabott. Éppen ezért az idén többletkiadáso­kat nem tudunk megfinanszí­rozni, túlköltekezés nem jöhet szóba” — összegezte vélemé­nyét Tótkomlós polgármeste­re, Juhász Pál a tegnapi testületi ülésen, ahol napirend­re tűzték az 1995. évi költség- vetést. A rendelet megszületé­se előtt többen kifejtették véle­ményüket. Az egyik városatya kért mindenkit, a testület dön­tését tartsák be az intézmé­nyekben, a költségvetés vég­rehajtása komoly fegyelmet igényel. (Az idén egyébként a komlósiak 262 millió 131 ezer forintból gazdálkodhatnak.) A napközis konyha vezetője fel­hívta a képviselők figyelmét, hogy a megszorítások gazdál­kodási nehézségeket okoznak majd náluk. Pusztaszőlős la­kossága is képviseltette magát a fórumon. Molnár János sé­relmezte, hogy ők nem kaptak vitaanyagot időben. Csete I. Ki ült a volán mögött? Fitz Sándorné, 24 éves, biha- rugrai gyesen lévő anyuka: A régebben álmodottakra már nem nagyon emlékszem. Mos­tanában viszont csupa jó álma­im vannak. Az ember életében jelentős szerepet játszik a pénz, ráadásul abból sohasincs elegendő. Én is sokszor gon­dolok rá, hisz része a megélhe­tésnek. Ám az ezzel kapcsola­tos álmok számomra igen ked­vezőek: álmaim többségében mindig több a pénzem, mint a valóságban. Gál Zoltán, 40 éves, békéscsa­bai karbantartó: Én csak néha álmodok... So­kan úgy tartják, hogy az álom a mindennapi gondoknak a meghosszabodása. Ez szerin­tem is így van. Amikor nem álmodok, teljesen megszaba­dulok a mindennapi gondok­tól, nem gyötör semmi, felsza- badultá válók. Tudom, nagyon sokan szeretnének kellemeset és jót álmodni, pedig az álom irreális dolog, hisz attól a való­ság nem lesz szebb. Özvegy Hevesi Barnabás- né, 49 éves, körösnagyharsá- nyi rokkantnyugdíjas: Az ember általában arról ál­modik, ami foglalkoztatja. Én na­gyon sokat gondolok három gyer­mekemre, öt unokámra és január­ban elhunyt édesanyámra. Egyik fiam helikopterszerelő, szerin­tem ez veszélyes szakma, ezért őt különösen féltem. Ám sze­rencsére, vele kapcsolatban sem gyötörtek még rossz ámok. Ami pedig szintén érdekes: ál­maimban édesanyám mindig él. Horváth Sándor, 24 éves, zsa- dányi munkanélküli: Elég gyakran szoktam álmod­ni. Mindenféléről, de álmaim többsége a pénz körül forog. Képzeljék, egyik alkalommal azt álmodtam, hogy ötösöm lett a lottón. Rengeteg pénzem volt mindenütt, azt se tudtam, mire költsem. Aztán reggel, amikor felébredtem, a való­ságban a pénz nem volt sehol. Ez nagyon rossz érzésként ha­tott rám, csalódott lettem. (Magyari) Halál a kanyarban című írá­sunk az elmúlt héten jelent meg. Abban azt írtuk, hogy az orosházi ecetgyári kanyarban történt halálos kimenetelű bal­esetnek a sofőr esett áldozatul. Azóta történt néhány dolog, ami cáfolja az előbbi megálla­pítást. De lássuk, mi is történt?! A Golf tulajdonosa — aki állító­lag utasként élte túl az ámok­futást — már a kórházban az­zal „dicsekedett” a betegek körében, hogy 120 kilométer/ óra sebességgel nyomta a pe­dált társa. A szemtanúk és a szakértői vizsgálatok azonban (még nem hivatalos formában) arra engednek következtetni, hogy a „mese” nem bizonyul hitelesnek. A 25 éves orosházi fiatalember — aki egyébként sem meggondolatlanságáról, forrófejűségéről volt ismert — nem ülhetett a volán mögött. A túlélő gépkocsitulajdonos, G. Gy. akkor hol volt? A műszaki szakértő folytat­ja a vizsgálatot. Völgyi Melinda és Czifra Tamás Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents