Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

ÍÉm MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. február 24., péntek Bankárok Mészáros Gábor A magas szintű, ügyfélcent­rikus munka híve Fotó: Such Tamás A Budapest Bank Rt. békéscsa­bai igazgatója. 37 éves, tősgyö­keres békéscsabai, jaminai. Gö­döllőn végzett agrárközgaz­dászként, ezt követően ugyanitt külgazdasági szakmérnöki dip­lomát szerzett, majd Budapes­ten a Közgazdasági Egyetemen szakközgazda lett. Banki területen elsőként az MNB Bé­kés Megyei Igazgatóságán szer­zett tapasztalatokat, ezt követő­en az iparban és a kereskede­lemben dolgozott. A Postabank Rt. 1990-ben létesített békés­csabai fiókjának vezetője volt három éven át, 1993-tól a Buda­pest Bank Rt. békéscsabai igaz­gatója. Az MNB-ben cégfinan­szírozással, a Postabanknál e mellett lakossági szolgáltatás­sal foglalkozott, és az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítani tudja a teljes körű banki szolgál­tatásokat nyújtó Budapest Bank Rt.-nél. Szakmai célkitűzése: bizalomra épülő, magas szintű, ügyfélcentrikus munka. Az 1994. évi önkormányzati vá­lasztások óta képviselő. Nős, fe­lesége adminisztratív területen dolgozik, és az újságírással is megismerkedett. Nyolcéves lá­nya és ötéves fia van, Jaminá- ban, kertes házban lakik. * — Mit szól hozzá, hogy volt fő­nöke, Bokros Lajos pénzügymi­niszterlesz? — Az egyik szemem sír, a másik nevet. —Mi a véleménye a pénzről? — Szükséges, van, akit bol­dogít. — Hová utazna legszíveseb­ben? — Brazíliába. —Mi jut eszébe az autóról? — Élvezem, a szabadság le­hetőségét adja. —Hobbija? — A zene és a foci. —Kedvenc szórakozása ? — Kirándulás a családdal, vasárnap délelőtt foci a barátok­kal. — Mi a legnagyobb felisme­rése? —Az egymásrautaltság és az e szerinti élet. —Mi mentené meg a magyar gazdaságot? —A Bokros Lajos által meg­hirdetett tiszta kéz politikája. S.F. A Guardien Europe főtitkára Horn Gyulát Orosházára invitálta Európában a Hunguard üvege a legjobb „Néhány évvel ezelőtt, ami­kor első alkalommal voltam az Önök országában, az Önök országának történel­mét, gazdaságát, kultúráját csak könyvekből ismerhet­tem. Azonban az azóta eltelt évek alatt igen sokszor meg­fordultam Magyarországon és így Orosházán is. A láto­gatások során ismereteim ki­egészültek a gyakorlati ta­pasztalatokkal. Láttam, hogy országuk hogyan bon­tott le egy diktatórikus hatal­mat, hogyan indult el a de­mokrácia útján, hogyan ér­kezett el az Európai Közös­ségek kapujába, hogyan szervezi a piacgazdaság ki­alakítását és egyáltalán ma­gát az európai gondolkodást hogyan teszi magáévá.” Ez a néhány gondolat ä Lovasbe- rényi Alkotótábor anyagá­nak kiállítás-megnyitóján hangzott el Orosházán a Ma­gyar Köztársaság tisztelet­beli luxemburgi konzuljá­tól. A művészetpártolásáról is ismert Jean Riest, a Guardi­en Europe főtitkárát a kiállí­tás megtekintése után rövid beszélgetésre kértük. — Ón jól ismeri hazánkat. A választások után 3 hónap­pal hogyan ítéli meg Ma­gyarország gazdasági hely­zetét? — A kilencvenes évek elején a külföldi befekteté­sek 70 százaléka az Önök országa felé irányult. Ez a folyamat egy esztendeje vi­szont lelassult. Magyaror­szágnak egyre jobban kell versenyeznie a környező or­szágokkal, hiszen a lengye­leknél 4 százalékos a gazda­sági növekedés, a csehek adósságállománya elenyé­sző, valutájuk konvertibilis lesz. Itt viszont magas az inf­láció, az adósság halmozó­dik, a gazdaság növekedésé­nek üteme lassú, mértéke 0 és 2 százalék között van. 4 éve Magyarország volt az el­ső, most a 3 ország közül a sor végén foglal helyet. Az előbb említett problémákat a lakosság fokozott tehervise­lésével lehet majd megolda­ni. Mindezek ellenére én op­timista vagyok. Horn Gyula miniszterelnök a Luxguard I. gyárban Sápi Lajos, Jean Ries, Férd Kohn és Rene Fiorese társaságában — Néhány héttel ezelőtt Luxemburgban Ön fogadta Horn Gyulát. A miniszterel­nök látogatásának milyen visszhangja volt politikai és üzleti körökben? — A kormányfő egy na­pot töltött Luxemburgban, egyébként most járt először magyar miniszterelnök az én hazámban. Horn Gyula találkozott állami vezető­inkkel és természetesen üz­letemberekkel. Olyan be­fektetőkkel folytatott meg­beszélést, akik még csak ér­deklődtek, illetve akiknek már vannak érdekeltségeik Magyarországon. A mi­niszterelnök úr ragaszko­dott ahhoz is, hogy megte­kintse az egyik luxemburgi üveggyárat, a Luxguard I.- et. Itt ragadtam meg az al­kalmat, és meghívtam Horn urat Orosházára a Hungu­ard Float-Üveg Kft. gyárá­ba. —A luxemburgi befekte­tőket — akiket Ón is emlí­tett, és akik az elmúlt évek­ben hazánkban 4 ezer állást teremtettek — a nálunk ki­alakult gazdasági és pénzügypolitika nem tartja vissza? — A magyar kormánytól függ, hogyan kezeli ezt a problémát. Egyébként megítélésem szerint nincs krízishelyzet. Nyugaton ezek a személycserék min­dennaposak. Én nem Bok­ros és Surányi miatt aggó­dom, hanem a kereskedel­mi deficit, az infláció, a fi­zetési mérleg és az adósság- állomány miatt. Tartozása­ik átütemezéséről csak. annyit: ha most ilyen döntés születne, akkor az Önök gyermekeinek kellene az adósságot törleszteni kama­tostól. — Ón a Guardien 5 euró­pai gyárát (Luxemburgban 2, Spanyolországban 2, Ma­gyarországon 1) felügyeli. Ezek között az orosházi hol foglal helyet? — Amerikai mérnökeink azt mondják, hogy a legjobb minőségű üveg az orosházi gyárból kerül ki. A magyar szakemberekkel mindenki elégedett, hisznek bennük. Ékes bizonyíték erre, hogy Orosházán a 350 alkalma­zott között mindössze két külföldi van. Bebizonyoso­dott az is, hogy keményen tudnak dolgozni, megbízha­tóak. —A piacokat hogyan oszt­ják fel a Guardian európai gyárai? — Megszervezik. Nem versenyeznek egymással, annak nem is lenne értelme. Igyekeznek gyáraik környé­kén piacokat találni, hogy minél kevesebb legyen a szállítási költség. — Hallottuk, hogy a Gu­ardian újabb gyárakat kíván építeni Európában. Igaz-e, és ha igen, hol? — Szaúd-Arábiában már építkezünk, a többit később jelentjük be. Úgy is mond­hatnám, egyelőre titok, de nem sokáig. — Köszönöm a beszélge­tést. Csete Ilona „Segít!” akció kezdődik a Kecskeméti Konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár, melyet 1900-ban alapítottak, az egyetlen bébiétel-gyártó a magyarországi piacon. Vá­lasztékukban a bébiételektől a konzervleveseken, befőtte­ken, savanyúságokon át a dzsemekig minden megtalál­ható. Hagyományaiknak megfelelően hazai alapanya­gok felhasználásával — a vi­lágpiacon elismert minősítési rendszerrel — gyártják termé­keiket, amelyeket öt földrész 30 országába exportálnak. Éves exportárbevételük 1993- ban jóval meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Egyedül bé­biételekből 56-félét kínálnak, részesedésük a belföldi pia­con már évek óta 85 százalék körüli. A bébitermékek teszik ki a termelés túlnyomó részét. Helyzetükből adódóan különösen jól átlátják a bébi­készítményeket felhasználó intézmények, elsősorban az állami csecsemő- és gyermek- otthonok problémáit. Ezért olyan karitatív akciót tervez­nek, mellyel — hacsak pár hónapra is — könnyítenek fenntartási gondjaikon. A rá­szoruló intézményeket az alapvető étkeztetési igénye­ket kielégítő bébiételekkel kí­vánják ellátni. A „Segít!” akció lényege, hogy 1995 márciusában és áp­rilisában minden tőlük vásá­rolt bébiétel, -ital és -desszert után üvegenként 1 forintot elkülönítenek, majd az így felhalmozódott összegnek megfelelő mennyiségű bébié­telt adnak át a termelői ár alap­ján az állími csecsemő- és gyermekotthonoknak, me­lyekben 3500 gyermek él úgy, hogy napi fejadagjuk nem éri el a 150 forintot sem. Az erre az időszakra az utóbbi évek trendje alapján tervezett forgalom után szá­mított alapmennyiséget, ha­vonta 30 000 darabot, min­denképpen átadják. Bízunk benne, hogy a forgalom a ter­vezettnél magasabb lesz, így az átadott menyiség is ennek megfelelően növekedhet. A hitelesség biztosításának ér­dekében a kezdeményezést a Kecskeméti Konzervgyártól független cég auditálja. Az el­ső átadásra 1995. április 6-án, az akció lezárására május 11- én kerül sor, melyeken az áta­dásra kerülő teljes mennyiség látható lesz, mindhárom alka­lommal országos sajtótájé­koztató keretében. Ehhez köz­ponti helyszínként a Budapest XII. kerület, Szarvas Gábor utca 20. alatti, Pest Megyei Petényi Géza Csecsemőott­hont választották ki. Az átadások nyilvánosan történnek, 31 helyszínen a megyei önkormányzat kihe­lyezett csecsemőotthonaiban. Éz megyénként 1—2 állami intézményt jelent. Mivel az otthonokban nem egyenlő számban élnek a 0—2 éves korú gyermekek, a létszám­nak megfelelő mennyiségű bébiétel kerül átadásra. A cél: az integráció Iparvédelem szövetkezeti módra Az országban 280 általános fo­gyasztási szövetkezet (áfész) működik. Pillanatnyilag hat­ezer üzletet tartanak fenn, s összesen egymillió tagot szám­lálnak. Ez azt jelenti, hogy az áfészek az ország 90 százalékát lefedik.Ezzel együtt a piaci ré­szesedésük az utóbbi években — csakúgy, mint az összes töb­bi hazai szervezeté — csökkent. Hogy ezt a csökkenést megállít­sák, más üzletfilozófiát kell követniük. Jelenleg a piacgazdaságok­ban már bevált módszer hazai alkalmazásán dolgoznak az or­szágos szövetségben. Ennek az a lényege, hogy a kicsi vagy gazdaságtalanul működő áfé­szek egyesítik erőiket, illetve a szomszédságukban gazdálkodó erősebb szövetkezethez csatla­koznak. Svájcban például né­hány év leforgása alatt 400-ról 18-ra csökkent az áfészek szá­ma az integráció hatásaként, vi­szont az összes piaci részese­désük ezzel fordított arányban nőtt. Az integráció eredménye­ként a hazai szövetkezők el sze­retnék érni, hogy az ország összes szövetkezeti boltjában egységes árukínálat, ár alakul­jon ki és az üzletek már megje­lenésükben is az azonosságot fejezzék ki. Amin viszont továbbra sem kívánnak változtatni: lehető­leg csak hazai árukat forgal­maznak. A szövetkezők véle­ménye szerint ugyanis csak az viheti előbbre az országot, ha az ipar megrendeléseket kap, mert akkor van munkája az embereknek és akkor van ke­resetük is, amit el tudnak köl­teni — többek között — az áfész-boltokbán. Ezért amit csak lehet, a magyar terme­lőktől szereznek be üzletük polcaira. Ez is egyfajta iparvédelem — szövetkezeti módra. Bánhegyi Zsuzsa Kereskedelmi bankok eladási valutaárfolyamai 1995. február 23. l 100 l 1000 1 l l angol japán német olasz osztrák svájci USA font yen márka líra schilling frank dollár Agrobank, Békéscsaba 186,41 121,10 79,30 72,35 11,25 93,30 117,00 Budapest Bank, Békéscsaba 186,91 121,13 79,84 72,71 11,35 94,00 117,37 OTP, Békéscsaba IBUSZ, Békéscsaba 186,31 123,31 79,50 73,48 11,31 94,03 117,73 (István kir. tér) 186,41 122,29 79,76 72,74 11,33 94,20 117,88 Postabank, Békéscsaba 186,46 120,80 79,75 72,31 11,33 93,90 117,30 Mezőbank, Békéscsaba 186,93 121,10 79,54 72,51 11,30 94,02 117,00 Kereskedelmi Bank, Gyula A Magyar Nemzeti Bank 186,32 122,49 79,68 72,28 11,30 93,83 117,21 valutaárfolyamai 179,25 116,13 76,56 69,68 10,88 90,11 112,82 Feketepiaci árak 76—77 10—11 110-11 Nemesfém-átvételi árak APV-„S”BÁV Rt. 14K Tört arany 18K Tört ezüst 800-as finomság 625 800 7,90 I. B. B. Kft. 710 910 11,00 Intergold Bt. 710 910 11,00 Lukács Kft. 600 650­Opál Kft. 700 900 11,00 Orex Rt. 700 900­Pless & Fox 650 750 8,00 Kelet-európai valuták Budapest, Tichi és Társa Bt. Valutanem eladás leva 160,00 cseh korona 400,00 zloty (régi) 4000,00 •ej 5,10 szlovák korona 400,00 (Száz egységre forintban.) Bécs Valutanem vétel cseh korona 36,500 forint 8,500 •ej 0,100 szlovák korona 29,000 (Száz egységre schillingben.)

Next

/
Thumbnails
Contents