Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1995. február 20., hétfő Csillagok közt fényessé- ges csillag címmel Gál Péter erdőmérnök-néprajzkutató tart előadást február 24-én, pénteken az Újkígyósi Ipolyi Ámold Népfőiskola magyar­ságismereti sorozatában. A fő­iskola székházában 18 órakor kezdődő előadás Szent László királyunk legendáinak nyo­mában vezeti a hallgatókat. Közmeghallgatás. Me­zőhegyes város képviselő­testülete közmeghallgatást tart február 21-én 18 órai kez­dettel a József Attila Általános Művelődési Központban. Kamionterelés. A Gyu­lavári határátkelőhelynél megnövekedett várakozási idő miatt szombaton 22 óra óta a Doboz—Gyula összekötő útra terelve kényszerpályán vára­kozik folyamatosan 30-40 ka­mion. Figyelmetlen gyalogos. Szombaton 18.30 órakor Me- zőkovácsháza belterületén az úttesten áthaladó T. D. 66 éves mezőkovácsházi lakost egy Toyota személygépkocsi elgá­zolta. A figyelmetlen gyalo­gos könnyű sérülést szenve­dett. Ároknak hajtott. Szom­baton éjjel Füzesgyarmat bel­területén B. Z. szegedi lakos nem a útviszonyoknak megfe­lelően és feltehetően ittasan vezette gépkocsiját, minek következtében letért az úttest­ről és az árok oldalának ütkö­zött. A jármű öt utasa közül négyen súlyosan sérültek, egy személy könnyű sérülést szen­vedett. Halálos baleset. Vasár­nap Köröstarcsa és Mezőbe - rény között a 47-es úton Z. J. szegedi lakos személygépko­csijával letért az úttestről, fá­nak ütközött, majd az árokba borult. A jármű utasai közül Z. J. 22 éves fia a helyszínen éle­tét vesztette. A gépkocsi veze­tője, másik gyermeke és fele­sége könnyű sérülést szenve­dett. A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 7. heti Ausztria lottó nyerőszámai a következők: 9,15,25,26,40,43. Pótszám: 36. Joker nyerőszám: 439328. Vendégségben. A Pávakörök tavalyi megyei találkozóján kerültek közelebbi ismeretségbe egymással a csorvási és a békéscsabai szlovák klub tagjai. Acsorvásiak meghívására február i 8- án a békéscsabai klub tagjai Csorvásra látogattak. A találkozón műsort adtak a vendégek és a vendéglátók is (képünkön a csorvásiak citeráznak), Szilágyi Menyhért csorvási polgármester mondott köszöntőt, Krupa András a farsangról mesélt, végül közösen elköltötték a házigazdák finom meglepetését, a fánkot, illatos teával Fotó: Kovács Erzsébet Nem csak két nép gondja Magyarok Szlovákiában, szlo­vákok Magyarországon cím­mel az MDF tótkomlósi szer­vezete nemzetiségi fórumot tartott a hét végén a komlósi művelődési központban. A Magyarországi Szlová­kok Szövetsége ügyvezető el­nöke, Mat a Mihály, tájékoz­tatta a hallgatóságot a kisebb­ségi önkormányzatok az elek­torok munkájáról, a március­ban megalakuló országos ön- kormányzatról. A két nép kap­csolatára vonatkozóan így nyi­latkozott: — Mi nem híd szeretnénk lenni — mert azon mindenki tapos —, hanem kapocs, ami összeköti a szlovákokat és a magyarokat itthon és Szlová­kiában is. Für Lajos az MDF elnöke bevezetőjében így fogalma­zott: — Nekem ma nem az a tisz­tem, hogy a kormánykoalíció belső, kisszerű marakodásáról szóljak, hanem a kisebb nép­csoportokról. Ez a fogalom a világon 1 milliárd embert ta­kar, ennyien élnek kisebbségi sorban. Amíg az ő gondjaikra nem találunk megoldást, Eu­rópa biztonsága sem szavatol­ható. A demokrácia próbakö­ve ez is — mondta a pártelnök, majd az MDF programjának ide vonatkozó kitételeit idéz­te: el kell ítélni mindenfajta asszimilációt; minden kisebb­ségnek joga van a nyelvhasz­nálatához, az anyanyelvi okta­táshoz, a közművelődéshez és így tovább. — 1989-es programunk is hirdeti a mai napig, hogy a kisebbség ügye nem csak a többségi nemzet ügye, hanem az anyanemzeté is — zárta mondandóját Für Lajos. A program végén dr. Varga István, az MDF megyei elnö­ke, országgyűlési képviselő erdélyi útján szerzett szemé­lyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Csete I. Nemzetközi kiállításra készülnek a népművészek (Folytatás az 1. oldalról) —Kitől leste el a tojásfestés tudományát? — Ellesni nehéz lett volna, hiszen ma már az öregek sem igen művelik. Múzeumokban, szakirodalomban kutatva fo­kozatosan ismertem meg és sajátítottam el a különböző tájegységek tojásfestési ha­gyományait. Békés megye re­formátus lakta területein az egyszínű, díszítés nélküli hús­véti tojást festették. A Batto- nyára betelepült szerbek hoz­ták magukkal azt a jellegzetes színvilágot, amelynek fekete alapon fehér kontúros piros, sárga mintázat a sajátja. A szerb asszonyok viaszos tech­nikával dolgoztak. Ismert még a karcolásos díszítés, A viaszos technikával készült váraljai hímes tojás ahol az egyszínű — legtöbb­ször piros vagy kék — alapon fehéren jelenik meg a virág­motívum. Érdekesség, hogy a karcolásos díszítést pásztor­emberek is művelték. —Az iskolai munkában ho­gyan kamatoztatja ezeket az ismereteket? — Úgy érzem, a szakmám­hoz hozzátartozik, hogy a népművészet minél több területével megismertessem tanítványaimat. Az a tapasz­talatom, a gyerekek mindig szívesen vállalkoznak egy- egy kézműves technika elsa­játítására, legyen az agyago­zás, szövés vagy fonás. A fog­lalkozásokon ezek mellett még gyakran előkerül a gyöngy, a csuhé, de belekós­toltunk már a mézeska­lácssütés tudományába is. Csath Róza Nem középiskolás fokon? (Folytatás az 1. oldalról) alapozta, mely több más gyulai ingatlan visszaadásáról is ren­delkezett. Ám az előző polgár­mesternek ezek közül több in­gatlannal kapcsolatban nem volt testületi felhatalmazása a megállapodás megkötésére. így az óvodát illetően sem. A téma még tavaly — az előző — testület elé került. —Milyen döntés született? — Úgy határozott a képvise­lő-testület, hogy tárgyalásokat követően új megállapodást kell kötni az egyházzal. A Temesvá­ri úti óvodát nem kívántuk átad­ni, mert olyan területen fekszik, ahol a szülők részére nem tud­nánk választási lehetőséget kí­nálni. Ráadásul a fejlesztések révén sokkal kiterjedtebb óvo­dáról van szó, mint amely az egyházé volt. Kovács József plébános úr, aki tavaly óta szol­gál a városban, az idekerülését megelőző időszakban tapasz­taltaknál sokkal rugalmasabb tárgyalási stílust képviselt, le­mondott a Temesvári úti óvoda visszaigényléséről. Kértek vi­szont egy óvodát — lehetőség szerint szeptember elsejei indí­tással — valahol a belvárosban. A Kálvin utcai óvodát ajánlot­tuk, ám be kellett látnunk, hogy nem lenne szerencsés egy alap­vetően református környezet­ben fekvő, volt református óvo­dát juttatni a római katolikus egyháznak. Megnézhettek több belvárosi óvodát, ennek alapján választottak.-—Ezzel el is dőlt a kérdés? — A következő lépés a kép­viselőké. Az- illetékes bizottság ajánlása alapján a képviselő- testületnek kell döntenie. Ha csak az önkormányzat gazdasá­gi szempontjai szerint mérle­gelnénk, akkor azt kell monda­nom, hogy jobb lett volna, ha az egyház a nagyobb létszámú óvodát választja. A jelenlegi ál­lami normatív támogatásból hozzánk jutó pénz ugyanis csu­pán az óvodák fenntartásának egyharmadát fedezi. Ez a ma­gyarázata annak is, hogy az kép­viselő-testületek országszerte az óvodák egyházi fenntartásba adására törekszenek. Az egyhá­zak ugyanis maguk tartják fenn óvodáikat, önkormányzati tá­mogatást Gyulán sem kapnak. — Minden bizonnyal szeren­csésebb lett volna erről előre tájékoztatni a közvéleményt. —A négy óvodavezetőt kez­dettől bevontuk a folyamatba. Most szakmai egyeztetések kezdődnek. Ha a szakma nem ért egyet az átadással, nem leszünk mindenáron az átadás mellett. Az is tény, hogy az egy­ház a teljes személyzetet át kí­vánja venni, aki viszont nem kíván maradni, annak más óvo­dákban találunk helyet. A kö­zépső- és nagycsoportok „kifu­tó rendszerben” megmaradnak. Az egyház vezetői elmondták, hogy nem akarnak kis „ájtatos manókat” nevelni. Egyébként a várhatóan megmaradó önkor­mányzati óvoda ötven méterre található az egyház által átveen­dőtől. Skinhead randevú Békésen (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ábrahám Bélát, a Békés Megyei Rendőrfőkapitány köz- biztonsági helyettesét kérdez­tem az ügyről. — Tud a békési összejövetel­ről? —Ez a koncert is olyan, mint a többi — kezdte a tájékoztatást dr. Ábrahám Béla. — Megszo­kott már, hogy skinhead kon­certek vannak. — Hogyan készül az ilyen rendezvényekre a rendőrség és milyen tapasztalataik vannak a korábbi találkozókat illetően? — Eddig még sosem volt különösebb rendbontás, egy­két részeg fiatal előállításán kívül néhány pofon is elcsattan olykor-olykor. —Cigányokat vertek meg? — Ilyesmiről nem tudok. A korábbi rendezvény után összeug- rott két bőrfejű, ők verekedtek. — Ilyenkor mekkora a rend­őri biztosítás? — Ez mindig a várható kö­zönség létszámától függ, és at­tól, hogy a koncertet hol rende­zik. És persze attól is, hogy mi­lyen előzes információt szerzünk az előkészületek so­rán. — Most hány rendőr védte a rendet Békésen ? — Annyi, amennyire szük­ség volt. — Békésen szép számmal él­nek cigányok. Fel vannak készülve egy esetleges tömegve­rekedésre? — A rendőrségnek erre is számítania kell, de ebben az esetben semmi jel nem utalt rá. Egyébként is az ilyen rendezvé­nyekre úgy készülünk, hogy csí­rájában akadályozzuk meg a rendbontást. B.V. „MINDEN MŰVÉSZET A TERMÉSZET UTÁN­ZÁSA.” (Seneca) Bőséges a vetőmagellátás megyénkben Szalagavató a Tessedik Sámuel Szakmunkásképzőben Kora tavasszal mindig erősö­dik a konkurenciaharc a vető­magpiacon. A vetőmagkíná­latról, a hazai termelési kedv alakulásáról kérdeztünk né­hány vetőmag-termesztéssel, -forgalmazással foglalkozó megyei vállalkozót. — Már javában tart az érté­kesítés — tájékoztatott dr. Me­gyeri Zsolt, a mezőhegyesi Ménes Birtok Rt. vezérigazga­tója. Hibrid kukorica-, cukorré­pa-, borsó- és búzavetőmag­termésük jó részét nyugat-eu­rópai és amerikai piacokon ér­tékesítik. Dr. Megyeri Zsolt úgy ítéli meg, legjobb üzlet ma a hibrid kukorica, így vetésterületük jelentős hányadán ezt ter­mesztik. A vetőmagvásárlás igazi szezonja március, ám a már befutott megrendelések arra utalnak, a tavalyihoz ké­pest nem csökken az egyéni vállalkozók, a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok termelési kedve. Az értékesí­tést ők maguk végzik, a szezon elején árengedményt is adnak. Szakembereik a kiválasztott fajták tulajdonságairól, illetve a termesztési technológiáról is felvilágosítással szolgálnak. A termesztéssel, termelte­téssel és forgalmazással egya­ránt foglalkozó szegedi köz­pontú Agromag Kft. a hibrid kukorica-, napraforgó-, búza-, árpa- és zabvetőmag széles vá­lasztékát kínálja. Exportra is szállítanak, a hazai értékesí­tést pedig országos hálózatu­kon keresztül oldják meg. Bé­kés megyei bázisuk a Telekge- rendási vetőmagüzem. — Legkeresettebb az étke­zési napraforgó-vetőmag és a borsó. Ez utóbbiból könnyen előfordul, hogy importra szo­rul az ország — tudtuk meg itt Hugyecz Ferenc területi igaz­gatótól. — Tavaszi árpából és zabból elegendő a készlet, hib­rid kukoricából egyenesen túl­kínálat van. A tavalyihoz ké­pest átlagosan húsz százalék­kal emelkedtek a vetőmag­árak. Mindezek ellenére nem hagytak cserben megrendelő­ink. Kora tavasszal nem csak a szántóföldeken, de a kisker­tekben is megpezsdül az élet. Számolt ezzel a békéscsabai Gazda Áruház is. Polcain már ott sorakoznak a konyhakerti — zöldség, sárgarépa, karalá­bé, retek:— magvak színes ta- sakokban. A gazdasági vető­magokból — bab, borsó, len­cse, vetőburgonya — ugyan­csak kielégítő a választék. A virágoskertek szerelmesei is kedvükre válogathatnak az egynyáriak, évelők és hagy­mások közüL Laurinyecz Já­nos üzletvezető elmondta, megpróbálnak folyamatos el­látást biztosítani, hiszen ez idő tájt a megye szinte valamennyi településéről megfordulnak náluk. Az üzletvezető még a növényvédő szerekre hívta fel a figyelmet, tekintve, hogy a kora tavaszi teendők közül a rügyfakadás előtti tavaszi le­mosó permetezésről sem fe­ledkezhetünk meg. Cs.R. Kevés iskola dicsekedhet ma­napság annyira elegáns és ugyanakkor bensőséges szalag­avatási hagyományokkal, mint a Szarvason működő Tessedik Sámuel Szakmunkásképző. Az Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban is jól is­mert magánoktatási intézmény szalagavató bálját péntek este rendezte a Ciprus Fogadóban az Európai Mesterségekért Alapít­vány kuratóriuma és az Arboco- op Éaipari GM. A Himnusz hangjai után elő­ször Roszik János iskolaalapító üdvözölte a szülőket, diákokat és vendégeiket. — A köszönet ünnepe is a mai nap — mondot­ta — amikor megfogjuk egy­más kezét és vi sszapillantunk az oly hamar eltelt 3 év munkájára. A másodikosok nevében Ko- rim Tamás szólt végzős diáktár­saihoz, majd az ünnepeltek ré­széről Szupra Róbert idézte Ju­hász Gyula gondolatát: „Lehet, hogy gyenge még a hangunk, lehet, hogy léptünk bizonyta­lan. De indulunk: a szépet, jót akarjuk, s érezzük, hogy hitünk­nek szárnya van!” Az ünnepi percek fénypont­jaként szalag került a 95-ben végző öt (!) diák zakójának haj­tókájára. Az iskola nevéhez il­lően a Tessedik Táncegyüttes adott ízelítőt gazdag repertoár­jából. Végül szülők, nevelők, diákok kellemes bárzene kísé­retében töltötték az estét fehér asztal mellett. —Szenes—

Next

/
Thumbnails
Contents