Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18-19 / 42. szám

tKÉKÉS MEGYEI HlRLAP­KÖRKÉP 1995. február 18-19., szombat-vasárnap o ka Román bál. Román far­sangi bálát tartanak ma 19 órai kezdettel Battonyán a József Attila Művelődési Központ­ban. A Battonyai Románok Egyesületének rendezvényén a zenét az aradi Meridián és Sonor együttesek szolgáltat­ják. MISSZI-szalagavatá. Szeghalom új középfokú tan- intézményének, a mezőgazda- sági, ipari szakközép- és szak­munkásképző iskolának vég­zős diákjai 1995. február 18- án délután négy órakor tartják szalagavató ünnepélyüket a városi művelődési központ­ban. Egyedülállók estje. A békéscsabai „Munlájt Sedo” Klub — tagjai egyedülállóak — farsangi mulatságot rendez február 19-én, vasárnap 19 órától Békéscsabán, a Fregatt bárban. Az élőzenés esten tombola is lesz, amelyen a fő­nyeremény egy sztereo rádió­magnó. Akik jelmezben ér­keznek, belépődíjat sem fizet­nek, sőt az első három helye­zettet díjakkal jutalmazzák. Térségi rajzverseny. A Békés Megyei Balesetmeg­előzési Bizottság és a „Fékút” a gyermekekért, a közlekedők biztonságáért alapítvány által meghirdetett közlekedésbiz­tonsági gyermekrajzverseny Sarkad térségi értéícelésén a felkért szakmai zsűri az alábbi értékelést hirdette ki: első he­lyen Nagy Judit Mária, a sar- kadi 2-es Számú Általános Is­kola diákja végzett, második helyen Szőke Csilla a Köte- gyáni Általános Iskolából, és harmadik helyen Képíró Judit, ugyancsak a sarkadi 2-es isko­lából. E három pályázón kívül a Békés megyei fordulóba ju­tott még Szűcs Erzsébet a Zsa- dányi Általános Iskolából és Tulkán Erika a sarkadi 2-es iskolából. Oszlopnak ütközött. Tegnap hajnali fél háromkor a Békéscsaba és Mezőberény között autózó S. M. békéscsa­bai lakos egy kanyarban lesod­ródott az úttestről és villany- oszlopnak ütközött. A baleset következtében a gépkocsive­zető életét vesztette. „AZ EMBER AKKOR FELNŐTT, HA MÁR NEM KÉR KEGYEL­MET.” (Ancsel Éva) Közösen ünnepeltek. Az óvodások, a szülők és az óvónők tegnap délelőtt farsangi mulatságot rendeztek a vésztői komlódfalvi óvodában. Nemcsak a gyerekek, hanem a szülők és az óvónők is jelmezt öltöttek, együtt játszottak, versengtek. Gazdára talált a sok-sok tombolatárqy is, a bevételt az óvodaudvar szebbé tételére fordítják majd. A szülők és a támoaatók seaítséaéve! volt svédasztal, házi sütésű fánk és torta is Fotó: Kovács Erzsébet Új igazgatóságok cukorgyáraink élén (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak tegnap tartott rendkívüli közgyűlést a Mező- hegyesi Cukorgyár Rt. is, ahol a sarkadihoz hasonló feltéte­lekkel jegyezhettek részvé­nyeket a cukorgyár aktív dol­gozói és a nyugdíjasok. Közel 27 millió forintnyi részvény jegyzésére volt lehetőség, ám Mezőhegyesen túljegyzés tör­tént, hiszen 42 millió forint értékben igényeltek részvé­nyeket a dolgozók. Mivel erre nem volt lehetőség, így a 276 részvényjegyző a 27 millió fo­rintnak megfelelően arányo­san kevesebb részesedést ka­pott. A mezőhegyesi gyár igaz­gatóságának négy új tagja lett: Seres István, a sarkadi gyár volt vezérigazgatója, Csöbö- nyei Imre ácsi cukorgyári ve­zető, Vízi István, a makói Ag- romaros Szövetkezet elnöke (ő a termelőket képviseli) és Hetessy József ÁVÜ főtaná­csos. Az igazgatóság elnöke itt is Seres István lett. Az igazga­tóságnak továbbra is tagja ma­radt Bihari László, a mezőhe­gyesi gyár vezérigazgatója és Pólya Gyula ercsi cukorgyári vezető. Mint Sarkadon, itt is bővült a felügyelő bizottság. Új tagja Lőrincz Lajos, a sar­kadi cukorgyár gazdasági ve­zérigazgató-helyettese lett. Mint megtudtuk, az igazga­tóságok újraválasztására az öt cukorgyári rt. szervezeti át­alakítása érdekében volt szük­ség. Magyar Mária Romániai szlovákok Békéscsabán A romániai Nagylak es Békés­csaba szlováksága négy évvel ezelőtt létesített rendszeres kapcsolatot. Ennek újabb állo­másaként tegnap 40 romániai vendég látogatott a megye- székhelyre a Békéscsabai Szlovákok Szervezete és az evangélikus egyház meghívá­sának eleget téve. A delegáci­óban a helybeliek köszönthet­ték Ondrej Zetohat, a Románi­ai Szlovákok és Csehek Szö­vetsége országos elnökét, Ondrej Sidort, Nagylak alpol­gármesterét, Juraj Bálint evan­gélikus lelkészt és más állami, egyházi vezetőket, a szlová­kok fiatal, idős képviselőit. A délelőtti program az er- zsébethelyi evangélikus temp­Békéscsabán, a Garzon Szál­lóban tegnap megalakult a Magyar Protokoll Szövetség Békés Megyei Szervezete. El­nöke dr. Sarkadiné dr. Luko- vics Éva, alelnökei: Csemák Éva és Vozár Márton, titkára Sajben Pálné lett. Békés a ha­todik azok sorában, ahol si­került megyei szervezetet lét­rehozni. A megalakulást köve­tő sajtótájékoztatón Gyulai Gusztáv, az országos szövet­ség alelnöke adott tájékozta­tást a fő célkitűzésekről, vala­mint a megyei tervekről, el­képzelésekről. Elsődleges cél a viselkedéskultúra megszilár­dítása, az általános közép- és felsőszintű oktatáson belüli tö­kéletesítése, továbbá a proto­kolltevékenység, mint szakma megteremtése, elismertetése, az országos szakképzési jegy­zékbe történő felvételének kezdeményezése. lomban kezdődött Kutyej Pál lelkész szlovák nyelvű isten- tiszteletével. A városnézés so­rán a vendégek felkeresték a Berényi úti evangélikus szere­tetotthont, ahol Táborszky László esperessel is találkoz­tak. Az evangélikus nagy­templom megtekintése után a Garay utcai szlovák tájházba látogattak, majd a szlovák kul­túra házába. Az itteni beszélge­tésen a szlovák kisebbségi ön- kormányzat tagjaival és vezető­jével, Vozár Mártonnal szó volt a romániai, a magyarországi szlovákok együttműködéséről, a helyi kisebbségi önkormány­zati választás elveiről, eredmé­nyeiről, természetesen a követ­kező viszontlátogatásról is. Életük során sokan kerül­nek kapcsolatba a protokollal, Magyarországon jelenleg mintegy ötszáz fő foglalkozik főállásban e területtel. A különböző oktatási formák a megyében is előtérbe kerülnek — erről a helyi sajtó rendsze­res tájékoztatást ad —, de a protokoll alapja a család volt, és marad a jövőben is. A különböző, protokollal összefüggő anekdotákon jól mulattak a résztvevők, ezek a történetek egyben jelezték e terület fontosságát, nélkülöz­hetetlenségét a mai kapcsolat- rendszerekben. Akiket külön is érdekel az e tevékenységgel kapcsolatos információ, az keresse a Bé­késcsaba, Irányi u. 3. szám alatt működő megyei szerve­zetet, vagy a 453-050, illetőleg a 448-110-es telefonszámon kérhet felvilágosítást. A megyében nincs orvosfelesleg Pályázat településcímerre Kondoroson (Folytatás az 1. oldalról) — Sok ésszerűtlenség és párhuzamosság volt eddig is kimutatható, mégsem változott a helyzet. Mivel magyarázha­tó, ha ezek után sikerül a racio­nalizálás? — Az orvosi kamara végre hallathatja a szavát és remélhe­tően egyre több jogkörrel ren­delkezik. Mi ugyanis nemcsak az orvosokat, hanem a betege­ket is képviseljük. Korábban le­het, hogy az intézmények helyi érdekei érvényesültek, a szigo­rú gazdasági szorítások, a szak­mai szempontok azonban hát­térbe kell, hogy szorítsák az egyéni vagy kisközösségi érde­keket. Márciusban remélhetően módosul a törvény is. Akkor majd például a kamara a szak­mai kollégiumokba delegálja a képviselőjét. A véleményezési jogkörünket mindenféleképpen érvényesíteni akarjuk a tisztior­vosi szolgálat, az intézménytu­lajdonos önkormányzatok sza­va mellett. — Hogyan képzelik el a ha­tározott fellépésüket? — Eredménynek tartjuk, hogy elnökségünk hívására hétfőn egy asztalhoz ül a 4 nagy egészségügyi intézmény (Békéscsaba, Gyula, Oroshá­za és a pulmonológiai szakkór­ház) vezetője a helyi kamarák képviselőivel, a megyei kama­ra elnökségével és elkezdőd­nek az érdekegyeztető tárgya­lások. Márciusban várja az ágazati irányítás a struktúra- váltásra vonatkozó elképzelé­seket, ezt pedig ne a kamara nélkül fogalmazzák meg. Sze­retnénk megakadályozni, hogy egyetlen orvos is elve­szítse a munkahelyét a megyé­ben. Amennyiben a szerkezet- váltás bővítést, átcsoportosí­tást jelent, azt megyebeli or­vossal oldják meg. Ma már minden irányítónak meg kell értenie; ha nem tudnak egy­mással megegyezni és mások döntenek helyettük, a megye betegei és egészségügyi intéz­ményei járnak rosszabbul. Bede Zsóka A kondorosi önkormányzat a helység újratelepítésének idei, 120. évfordulója alkalmából pályázatot írt ki a községi cí­mer kivitelezéséhez címerter­vek készítésére. A részletekről Závogyán Magdolnát, a kép­viselő-testület kulturális bi­zottságának tagját kérdeztük. — A település csupán két, 1875-ből és 1891-ből származó pecsétlenyomattal rendelkezik — kezdte. — 5—6 esztendeje még az önkormányzat birtoká­ban volt a rézpecsét, de azóta nyoma veszett. Most címerterv­re írtunk ki pályázatot és a leg­jobb pályaművek felhasználá­sával készítetten majd el grafi­kussal az önkormányzat a cí­mert. A pályázatok tetszőleges technikával (ceruza, tempera, zsírkréta, számítógépes grafi­ka) készülhetnek, de a rajzok­nak meg kell felelniük a címer­tan szabályainak, illetve tükröz­niük kell Kondoros történelmi hagyományait. A pályázatokat április 28-áig várjuk a polgár- mesteri hivatalba és a legjobbak öt-, három-, kétezer forintos dí­jakban részesülnek. A pálya- műveket egyébként a Petőfi-hét keretében az általános iskolá­ban, valamint május 15-e és jú­nius 15-e között a könyvtárban kiállítjuk. Ny. L. Összefogás az árufuvarozókért Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a bé­késcsabai vasútállomáson azt az irodaházat, amely négy árufuvarozással foglalkozó cég: a MÁV, a Hungarocami- on, a Volánspedíció és a Trivi- um spedíció összefogásával jött létre. Az irodaházban helyet kap­tak a vámosok is, az ő nevük­ben Bakos Gyula, a Csong- rád—Békés megyei vámpa­rancsnok elmondta: — A város egyre nagyobb méreteket öltő kereskedelmé­ben szükségessé vált egy ilyen iroda, mely közös munkára, a rivális cégek megbékélésére vezethet. A Hungarocamion képvise­letében Galisz Géza területi menedzser az ügyfél fontossá­gáról beszélt: — Mindennél fontosabb, hogy a szolgáltatásainkat igénybevevőnek lehetősége legyen mindent egy helyen, a legkevesebb utánajárás nélkül elintézni. Itt lehetősége van ar­ra, hogy akár a személyes je­lenléte nélkül intézze árujának sorsát, a papírok kitöltésétől a vámolásig, a szállításig úton és vasúton egyaránt. A MÁV je­lenléte lehetővé teszi környe­zetbarát technológiák alkal­mazását, a konténeres fuvaro­zás igénybevételét. Az iroda hétközben héttől fél négyig, pénteken 13 óráig várja a fuvarozók jelentkezé­sét. A.Gy. A békéscsabai vasútállomáson megnyílt új vámudvar és tanácsadó iroda már az ünnepélyes megnyitó alatt is fogadta az érkező kamionokat. Képünkön a Iradex Bt. áruját vizsgálják a vámosok a Hungarocamion megbízásából Fotó: Kovács Erzsébet Ugrai levél az FM-hez Továbbra sem megoldott Bi- harugrán a földkérdés, amely a legkülönfélébb megnyilvánu­lásokban már évek óta foglal­koztatja a helybelieket. A mos­tani ügy lényege az, hogy volt tsz-tagok a tagi földek kiadását kérték a helyi földkiadó bizott­ságtól. A bizottságok a földet a kérelmezők között felosztották, majd kérték a földhivatalnál a tu­lajdonjog bejegyzését Erre azon­ban 46 helyi földtulajdonos ese­tében nem kerülhetett sor, mivel ezek a földterületek gyepek és mint ilyenek, a természetvédelmi törvény védettsége alá esnek. Nos, az ügy rendezése érde­kében Biharugra polgármeste­re, Kiss Zoltán nemrég levéllel fordult a Földművelésügyi Mi­nisztériumhoz. Ebben először azt kéri, hogy a Körös—Maros­vidéki Természetvédelmi Igaz­gatóságtól mintegy 118 ha föld­területet adjanak át önkormány­zati kezelésbe, községi legelő­nek. Ugyanakkor azt is kéri, hogy — tekintettel a térség na­gyon nehéz anyagi helyzetére, munkanélküliségtől sújtott jel­legére —, hogy a fenti föld­területek is kerüljenek az új tu­lajdonosok birtokába. A januárban kelt levélre ed­dig semmilyen visszajelzés nem érkezett, pedig fontos len­ne az ügy végleges rendezése, hiszen — mint a polgármester a levelében írta — „...a lakosság hangulata a körülmények alap­ján nagyon megromlott, nem érzik biztosítottnak hosszú tá­von a megélhetésüket biztosító föld sorsát”. Gila Károly Miért kell a protokoll?

Next

/
Thumbnails
Contents