Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök

KÖRKÉP

Az információk tárháza is legyen a könyvtár

A közművelődés-irányítás megváltozott rendszerében hogyan értékelődik át a közkönyvtárak helye és szerepe? — erről a fontos kérdésről tanácskozott tegnap a Békés Megyei Könyvtárban a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Békés Megyei Szervezete.

E szakmai érdekképviseleti szerv a megye 184 főfoglalkozású könyvtárosából száztízet tudhat tagjai sorában.

Korábban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztálya fogta össze eme kulturális intézményeket. A jövőben külön osztályhoz tartoznak az önkormányzati fenntartású könyvtárak és más irányítás alá az úgynevezett szak-, illetve

egyetemi könyvtárak. Jelent- het-e a későbbiekben ez a megkülönböztetés valamiféle megosztottságot a könyvtáros szakmában? -— erre a kérdésre várták a jelenlévők a választ dr. Striker Sándortól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának vezetőjétől.

A könyvtári munkában mindenképpen nagyobb hangsúlyt érdemelne az információszolgáltatás — erről már a rendezvény másik vendége, Szilágyi Menyhért, Békés Megye Képviselőtestülete Művelődési, Sport- és Ifjúsági Bizottságának elnöke beszélt. A megyei könyvtárnak információs bázisként kellene működni, amellyel a térségi könyvtárak

közvetlen összeköttetésbe léphetnének. A kulturális mellett pénzügyi, banki, gazdasági és adózással kapcsolatos, könnyen hozzáférhető ismeretek tárháza lehetne a könyvtár.

A hagyományos—könyvkölcsönzői —* szerepkör mellett az utóbbi időben a könyvtárak szociális jellege is felerősödött. Nyugdíjasok, munkanélküliek töltik a hírlapolvasókban idejük jó részét.

—- Ezen funkciók kialakításának, illetve megtartásának finanszírozása azonban nem lehet egyedül az önkormányzatok feladata, szükség van a magánszféra támogatására is — fogalmazott Szilágyi Menyhért.

Cs.R.

Segítséget kér Geszt és Mezőgyán

A stáb mehet(?). Orosházán a tévénézők hiába várták a városi televízió adását hétfőn este. Történt ugyanis, hogy előző héten minden rangos esemény délelőtt történt, amit az operatőrök hétköznap nem tudtak rögzíteni, hiszen ők főállásban „civil” munkahelyeiken dolgoztak ekkor. Értesüléseink szerint másként lesz ezután. Orosháza alpolgármestere szerdán délután — önálló döntésként — felkértei?), megbízta)?) Kocziszky Lászlót a televízió vezetésével, aki kijelentette, hogy nem tart igényt az eddig társadalmi munkában dolgozó stáb munkájára.

Izraeli segítség. Naor Gilon, Izrael magyarországi nagykövetségének első titkára a napokban Gyulán járt és találkozott a város vezetőivel is. Az első titkár segítséget ígért a Körös Néptáncegyüttes izraeli vendégszerepléséhez, amelyre októberben kerül sor. A táncosokat a Jeruzsálem fennállásának 3000. éves évfordulója alkalmából megrendezendő fesztiválra hívták meg.

SZIM-választás. A 104

tagú Békéscsabai Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom 1995. február 10-én megválasztotta új vezetőségét. Elnök Marksteiner Béla, titkár Martincsek Kázmér lett.

Többért esznek. Köte- gyánban több mint húszszázalékos étkezési díjemelésről döntött a minap az önkormányzat. Mint a község vezetőitől megtudtuk, áprilistól egy gyermek egész napi étkezéséért 102 forintot kell fizetniük a szülőknek. Katona György jegyzőthangsúlyozta: az önkormányzat csak a nyersanyagköltséget hárítja át a szülőkre, a rezsi- és munkabér- emelkedést a község költségvetéséből fedezik.

Vers- és prózamondó verseny

A Nemzeti Alapítvány, a Nagykanizsáért—Délnyugat- Magyarországért Alapítvány és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala meghirdeti a második Csen- gey Dénes vers- és prózamondó versenyt. A versenyre több fordulóban, ifjúsági és felnőtt korosztályban kerül sor. A jelentkezés alsó korhatára 15 év. Az ifjúsági korosztály felső határát 18 évben állapították meg.

A rendezvény célja: a magyar irodalom megismertetése és megszerettetése, ezen belül külön figyelemmel Csengey Dénes munkásságára. A versenyre várják a határainkon túl élő magyarok jelentkezését is. Nevezési feltétel: három mű a magyar irodalomból. Az előadott mű időtartama nem haladhatja meg a hét percet. Nevezési határidő: 1995. március 10. A nevezésben tüntessék fel, hogy az elődöntők helyszínei közül melyik felelne meg a legjobban: Debrecen, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Pécs, Kolozsvár, Lendva, Szabadka. A döntőt gálaesttel egybekötve 1995. május 20- án, szombaton rendezik Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban.

Geszt és Mezőgyán önkormányzatai a közelmúltban beadvánnyal fordultak a megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságához. Ezzel kapcsolatban Szerb József, Geszt polgár- mestere a következőket mondta el lapunknak:

— Az első számú kárpótlási törvény befejezése után mindkét községben több olyan család is maradt, akiknek nem jutott föld, mert nem volt a birtokukban kárpótlási jegy. Az ezután következő második kárpótlás útján kapott jeggyel viszont nem tudnak mit kezdeni, mert egyik községben sincs második számú földalap, illetve gazdasági terület. Ugyanakkor egyre több család ismeri fel a kárpótlás útján szerzett föld jelentőségét. E két községben szinte más

megélhetési forrás nincs, mint a földtulajdonlás és gazdálkodás. A távolabbi kilátások is ez irányba mutatnak, hiszen a föld iránti igény egyre inkább fokozódik. Ezért szeretnénk engedélyt kapni arra — ha lehet —, hogy az első számú kárpótlásból visszamaradt területek terhére felhasználhassuk a második kárpótlás útján kapott kárpótlási jegyeket.

Mint Szerb József elmondta, a másik sarkalatos kérésük az, hogy az első kárpótlásból hátramaradt terület terhére (ami mindkét község esetén több száz hektár szántóföldet jelent), községenként 50-50 hektárnyi területet kaphassanak szociális földalap címén. Indokuk az, hogy Geszten és Mezőgyánban is több

száz cigány család él, akiknek még a távolabbi jövőben sem áll módjukban kárpótlás útján földet szerezni. Egyetlen lehetőségük a szociális földalap, amelyet az önkormányzatok segítségével művelhetnek. A cigány családok jórésze igényli ezt a formát, amelyet a Mezőgyánban működő Ceres Alapítvány (földhasználati lehetőség a rászorultaknak) kedvező tapasztalatai is bizonyítanak.

A leírtak ügyében Geszt és Mezőgyán vezetői a közelmúltban felkeresték Matuska Sándor országgyűlési képviselőt is. Mivel nem kaptak biztató választ, most a megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságától remélnek segítséget.

M.M.

LÍZING KÖTVÉNY LÍZING KÖTVÉNY

1>] ; 2

>

Í-XN

MM

wm- i? /.

Fix kamat

I

JEGYZÉS IDŐ:

1995 FEBRUAR 15-MARCIUS L

ön dönt: futamidő lf5 vagy 2 Év .

.

. ? - jr ■

Az Önhöz legközelebi jegyzési helyek:

A Takarékbank Rt. országos hálózatánái

r I a a n ______ r______i í t ~r

S

z

\

'fii

> i

5600 Békéscsaba Szabadság tér 11 -17. I Tel.:66/447 247 A New York Bróker Két. szervezései az alábbi Coopturist Irodában:^ 5600- Békéscsaba Anörássy u. 6. t *~Tel.:66/3Jo 856

LOMBARD

2

o

H

<

:

<

r

N

•mm

z

2

ö

: *m^

<

x

ET

5

o

a

2 I »—■*

N

\mmi

i

AMHAiOM

ONIIZIT

ONizri

•<

OL

c

CÉ

<

CQ

5

O

;pfe megyei hírlap

Szobrok és festmények tárlata. Verses, zenés, műsoros összeállítással nyílt meg tegnap a békéscsabai megyeházán két kötegyáni alkotó: Szőke Sándor restaurátor, szobrászművész és Ungvári Mihály autodidakta festő kiállítása. A terrakotta, kő és gipsz szobrok, illetve a jórészt erdélyi ihletésű ikontechnikával készült festmények tárlata február 25-ig várja a látogatókat potó: Kovács Erzsébet

Önerő plusz pályázat Gyomaendrődön

Rendkívüli testületi ülést tartottak Gyomaendrődön február 14-én, ahol több pályázat szerepelt napirenden. A városi művelődési központ 1 millió forint saját erő biztosítása mellett nyújt be pályázatot fejlesztési célokra. Szükségessé vált a gyomaendrődi tájház felújítása. A művelődési minisztérium által kiírt 1996. évi támogatásra pályázatot nyújtanak be. A tájház felújítási költsége több mint 1 millió 100 ezer forint. Ennek csaknem a felét az önkormányzat állja, a fennmaradó összegre nyújtják be a pályázatot. A városi könyvtár szintén pályázatot ad be a hátrányos helyzetű tanulók térségi-könyvtári ellátásának támogatására. A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumi hely bővítésére és rekonstrukciójára 5 millió forintos saját erő mellett igényel támogatást. Hasonlóan 35 kollégiumi hely kialakítására, ennek támogatására pá- lyáz a 617-es számú ipari szak- középiskola is. Ok valószínűleg 1 millió forintot tudnak önerőből előteremteni.

A testület elhatározta, hogy a város középiskoláit szakmai és gazdasági vizsgálatoknak veti alá. Az önkormányzat finanszírozási nehézségekre való hivatkozással a megyének átadná ezen intézményeit, amennyiben a vizsgálat és az ezen alapuló döntés ezt indokolja. A vélemények megoszlottak, és végül ezt a javaslatot úgy fogadták el, hogy a gazdasági oldalt a pénzügyi, a szakmait pedig a kulturális, oktatási bizottság vizsgálja meg.

Bíró Károly

Nehezen viseljük az élet megpróbáltatásait

Beteg a magyar társadalom?

Magyarországon az utóbbi évtizedben megnőtt az öngyilkosságok száma, rohamosan terjed az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás.

Dr. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgató főorvosa, a mentális (lelki és szenvedély) betegségek fellobanásának okait abban látja, hogy az egyéniség fejlődésének különböző szakaszaiban egyesek nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba. Ezek a betegségek hovatovább népbetegségekké váltak, s mára oda vezettek, hogy a megszülető fiúgyermekek várható élettartama 63 év, a lányoké pedig 70. Ezzel szemben Nyugat-Euró- pában a lakosság várható élettartama egyre nő, ma már 80 év felett van mindkét nem esetében. Ha ez így folytatódik, akkor Magyarországon 2000- re a születendő fiúgyermekek már csak 57 évet élnek majd, ami gyakorlatilag ugyanannyi, amennyire eleink a századelő időszakában számíthattak, és rosszabb, mint a fejlődő országok mutatója.

—Ez azt jelenti, hogy beteg a magyar társadalom ?

— Nem, sőt nagyon is életképes. Az embereket azonban

nem tanították meg bánni a szorongással, a félelemmel, a konfliktusos helyzetekkel.

— Sokan nem hisznek az újrakezdés lehetőségében. Miért?

— Hirtelen mindenkire rászakadt a szabadság lehetősége, a vállalkozás esélye, vele együtt a bukásé és a kudarcé is. Ilyen eddig alig volt, igaz sikerünk is kevés, de megvolt a biztonságérzetünk. Most elveszítettük az önbizalmunkat, a magabiztos fellépésünket. Az amerikai iskolákban külön tantárgy keretében tanítják, hogyan kell kommunikálni, hogyan kell az embernek eladnia a tudását.

— Mit ajánl azoknak, akik szeretnék az önbecsülésüket visszaszerezni?

— Kórházi ápolással, vagy a beteg családtagjainak összefogásával csökkenteni lehet a depressziós magatartászavarokat, vissza lehet állítani az önbizalmat, a jövőbe vetett hitet. Meg lehet tanulni a kudarc elviselését is. Hiába, meg kell szenvedni a sikerért. S aki ezt vállalja, az nem beteg, éppen fordítva: egészséges ösztön, az érvényesülés vágya vezérli.

Boros Erika