Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

MEGYEIKORKEP 1995. február 16., csütörtök Február a premierek hónapja a Jókai Színházban Strindberg, a nogyűlölo Mozgalmas hónap ez a február a Jókai Színházban. A két hónapos kényszerszünetért— mialatt megszüntették a zenekari árok feléli vizesedést és felújították a földszinti nézőteret—rövid idó'n belül három premierrel igyekszik kárpótolni a közönséget a társulat. Holnap August Strindberg Az apa című tragédiáját láthatjuk Konter László igazgató rendezésében, február 21-én, kedden Kálmán Imre Marica grófnőjét a Liszt-díjas Pitti Kata­linnal a címszerepben, egy héttel később, 28-án Az égig­érő fa című mesejáték kerül színre, az előadást Mlinár Pál koreográfus rendezi. Konter László igazgató-főren­dezővel Az apa próbája után beszélgettünk. —Örvendetes, hogy az utób­bi években olyan nagyszerű kortárs szerzők műveit mu­tatta be a Jókai Színház, mint Friedrich Dürrenmatt, vagy Arthur Miller. Holnap egy svéd klasszikus modern drá­máját látjuk. Ki választotta Strindberg darabját? — Tréfásan azt felelhet­ném, hogy a rendező válasz­totta, és az igazgató egyetér­tett vele. Megint csak olyan művet kerestünk a műsor­tervbe, ami a közönségnek is jó, meg a társulatnak is. A nézőnek azért, mert —- leg­alábbis remélem —, ez a dráma megfogja, megérinti az embereket. Modem kör­nyezetben (a múlt század vé­ge) játszódó görög sorstra­gédia. Egy családról szól, az apáról, a feleségéről és a gyermekéről, olyan környe­zetről, amelyből a nézők könnyen magukra ismerhet­nek. Bizonyára találkoznak azokkal a gondokkal, érzé­sekkel, amelyek a sajátjaik­kal összecsengenek. — Strindberg, a nőgyűlö­lő drámaíró—így tartja szá­mon a világirodalom. — Igen, de azt gondolom, ez a műve és minden drámá­ja több annál, mint egyszerű nőgyűlölet. A nő-férfi kap­csolat és egyáltalán az em­beri kapcsolatok kerülnek ebben a drámában bonckés alá, és a vizsgálódás során olyasmiket tudunk meg a szereplőkről, amik talán csak a tudatunk legmélyén vannak meg, de itt napfényre kerülnek, és ez talán azzal a katartikus élménnyel jár, hogy rádöbbenünk: igenis jobban oda kellene fi­gyelnünk egymásra, érzé­kelnünk kellene, hogy mi zajlik a másikban. Több megértést, több törődést! —Jó választás a nézőnek, mert megérinti. No és miért jó a színészeknek? — Strindberg minden fi­gurája élő, eleven, hús-vér ember, sorssal, megélt élet­tel a háta mögött, még a leg­fiatalabb, a gyermek is. Na­gyon alkalmasak ezek a sze­repek arra, hogy igazán jó színészek játsszák el. Nem kedvelem az olyan színhá­zat, ahol táblát raknak a szí­nészre, és az a dolga, hogy azt körbehordozzza. Azt a színházat szeretem, ahol va­lódi sorsok mozognak. — Manapság elég aktuá­lis téma az emberi kapcsola­tok széthullása, a családok felbomlása. — Ezt a témát járja körül ez a mű is. A társadalom legkisebb sejtje a család, amióta a világ világ, még nemigen találtak ki ennél jobbat sem, rosszabbat sem. Koronként változott bizo­nyos mértékig a megítélés, hogy apa- vagy anyacentri- kus-e a család, és ebben a darabban is az a nagy kér­dés, hogy kinél legyen a ha­talom. Az ember egész élete így múlik el, hogy küszkö­dik a létezés konfliktusai­val. — Több, mint nőgyűlölő szerző, akinek minden műve önéletrajzi fogantatású. A nőábrázolás mellett az ön­vizsgálat mennyire lesz je­len az előadásban? —Nem törekedtünk sem­milyen mögöttes szándékra, nincs is megfogható motí­vum, amire rá kellett volna játszani. Az, hogy Strind­berg művei kizárólagosan az általa megélt dolgokra épülnek, ez ténykérdés, de innen kezdve színdarabok a legkülönbözőbb konfliktu­sokkal. Ezeket próbáljuk jól és igazul leképezni. Érdekes persze, hogy minden figurá­nak megvan a saját történe­te, és minden helyzet elő­adódott a szerző életében: a félelme az őrülettől, az or­vostól, a feleségével kap­csolatos féltékenysége, az üldözési mániája. Az apa Gáspár Tibor, La­urát, ■ a feleségét a Jászai- díjas Fekete Gizi játssza, Östermark doktor Bartus Gyula, a lelkész Vajda Ká­roly, a dada Dénes Piroska (Jászai-díjas), Bertha, a leá­nyuk Vékony Anna fh., Nöjd Borovics Tamás, tisz­tiszolga Széplaky Endre. Díszlettervező Székely László Érdemes művész, jelmeztervező Vágvölgyi Ilona. S immár hagyomány a premier előtti kiállítás; holnaptól Csuta György fes­tőművész alkotásait láthat­juk a Vigadó Galériában. Niedzielsky Katalin A vadászszövetség takarékosságot hirdetett Mit egyen a gádorosi gyerek? Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi legyen a minimálbér? Földink volt. Ezen a na­pon született 1863-ban Szen- tetornyán Justh Zsigmond író. Jogi és nemzetgazdasági tanulmányait Németország­ban és Franciaországban vé­gezte. Reviczky biztatására kezdett írni. Első írásai fran­cia hatásra születtek. Később az alföldi nép életét tanulmá­nyozta és pszichológiai realiz­mussal ábrázolta népi hőseit. Birtokán paraszt műkedve­lőkkel maga rendezte nép­színműveket és klasszikus drámákat mutattak be. Fura bizottság. Dévavá- nya önkormányzati képviselő­testülete legutóbbi ülésén megalakította a még hiányzó munkabizottságokat. Az okta­tási bizottság összetétele meg­lehetősen érdekesen alakult, hiszen a testület négy tagja is a Ványai Ambrus Általános Is­kola dolgozója, ők vala­mennyien helyet kaptak a bi­zottságban, amelyből ugyan­akkor hiányzik például a helyi református iskola és a nevelő- otthon képviselője. Farsangi bál. A tótkomló- si nyugdíjasklub február 16-án csütörtökön 18 órakor vacso­rával egybekötött farsangi bált rendez a 2-es számú kultúrott- honban. Mutrágyavásár! Importból származó 34%-os ammónium-nitrát tartalmú műtrágya nagykereskedelmi áron megrendelhető, előjegyezhető. Érdeklődni: munkanapokon 8—16 óráig. Kerezsi Kft., Balkány, Szakolyi u. 35. Telefon: (42) 361-454, fax: (42) 361-959. Bíró József, 73 éves, bélme­gyeri nyugdíjas: Tudom, ma sokan kevés pénz­ből élnek. A feleségem és az én nyugdíjam is összesen mind­össze 17 ezer forint. Ám nem­csak a nyugdíjak, a fizetések is nagyon alacsonyak. Pedig aki dolgozik, az megérdemelné a több pénzt. Szerintem a mini­málbérnek úgy 20-25 ezer fo­rint között kellene mozognia. De meglátásom alapján, erre a közeljövőben még aligha lesz lehetőség. Nemes László, 24 éves, békés­csabai kiskereskedő: Úgy vélem, kevesek a mai mi­nimálbérek. A munkavállaló­nak az a célja, hogy minél töb­bet keressen, ám erre ma nem nagyon van lehetősége. A vál­lalkozói adottságok sem min­denhol egyformák, ám a mini­málbér mindenhol azonos. Persze a mai nem sok, szerin­tem legalább 15 ezer forint kellene, hogy legyen a mini­málbér. Talán fél év múlva már ennyi is lesz. Pikó Csabáné, 26 éves, füzes­gyarmati kiskereskedő: Szerintem a minimálbéreknek mindig arányosan kellene kö­vetniük az inflációt, de ettől ma messze állunk. A magyar- országi jövedelmek között ilyen nagy különbségek mint ma, sohasem voltak. Ezeket a nagy távolságokat kellene va­lahogy csökkenteni. Úgy vé­lem, a mai életforma megkö­vetelné a 20 ezer forintos mini­málbéreket. Ám, hogy ennyi legyen, még sokat kell várni. Ujj László, 52 éves, mezőko­vácsházi cukrász: Megítélésem szerint a mai mi­nimálbérek jók a munkaadók­nak, de nem a munkavállalók­nak. Munkaadóként el tudom fogadni a mostanit, de reális szemlélettel azt mondom, leg­alább 15 ezer forintnak kellene lennie, ám az sem lenne túl sok. Ma főleg a fiatalok sokkal többet szeretnének keresni. Ezt jól tudom, hisz én is vol­tam fiatal. (Magyari) A Békés Megyei Vadászszö­vetség legutóbbi küldöttgyű­lésén a legtöbb szó a pénzről, a (vad)gazdálkodásról esett. Dr. Csorna Antal, a megyei elnök egyebek között elmond­ta, hogy 1994 őszén a Békés megyei vadásztársaságok — a különböző pályázatok révén — 50 hektár erdőt, fasort, csenderest telepítettek. Ez is jelzi, hogy a vadászati jog körüli bizonytalanságok elle­nére a vadásztársadalom a jö­vő érdekében dolgozik. A tár­saságok anyagi helyzete évről évre nehezebb, ami tükröző­dik a megyei szövetség költ­ségvetésében is, amelyen vé­gigvonul a szigorú takarékos­ság. Az 53 területes vadásztár­saság közteherviselése szinte hihetetlen mértékben megnőtt az elmúlt 5 év alatt. Volt aki kiszámolta: hússzor annyit fi­zetnek be az államkasszába, mint 1990-ben. S ezt a pénzt a vadgazdálkodástól kénytele­nek elvonni. 15-16 vadásztár­saság harcol a közvetlen meg­maradásáért, a működésükhöz szükséges forgóeszközök elő­A címben szereplő kérdésre is igyekeztek választ adni a gádo­rosi képviselők a napokban, amikor összeültek, hogy az újabb 11 napirendi pontot meg­vitassák. Elsőként azonban a temető üzemeltetésének gondjai kerül­tek terítékre. A döntés értelmé­ben viszont az önkormányzat számára veszteséges feladatot a jövőben az orosházi Rekviem Temetkezési és Szolgáltató Bt. végzi majd, teljes körű szolgál­tatást nyújtva a gádorosi hozzá­tartozóknak. Ismét ellátogatott a Hódelektro System képviselő­je Gádorosra, hogy a településre vonatkozóan kidolgozott vilá­gítás-korszerűsítési elképzelé­seit a testület elé tárja. Á tájé­koztató után viszont a képvise­lők belátták, Gádoros anyagi le­hetőségei nem engednek meg egy ekkora beruházást. teremtéséért. (A szövetség egyebek között éppen ezért nem emelte idén sem a tagdíja­kat.) A vadásztársaságok 1984- ben létrehozták a Vadgazdálko­dási és Kölcsönös Támogatási Alapjukat. Az azóta eltelt évek — különösen az utóbbiak — bebizonyították, hogy előrelátó elhatározás volt annak idején az alap életre keltése. Jelenleg is több mint 3 millió forint kamat­mentes hitellel segítik a leg­rosszabb helyzetben lévő va­dásztársaságokat, amelyeknek a szó szoros értelmében létüket jelenthetik ezek a kölcsönök. A küldöttgyűlésen döntés született arról is, hogy a va­dásztársaságok közösen köt­nek biztosítást a vad—gépjár­mű ütközésekből eredő károk­ra. A biztosítók ajánlata közül legtöbben a Generálira vok­soltak. A társaságok hektáron­ként 30 forint biztosítási díjat fizetnek, 150 százalékos felső limittel, 10 százalékos önré­szesedéssel, de ez az összeg minimum ötezer forint. Lovász Sándor Az élelmezési nyersanyag- normák emelésének tárgyalá­sakor kisebb vita alakult ki, hogy Gádoroson mi is lenne a helyes gyakorlat a gyerekek étkeztetésében. A képviselők felvetették azt a javaslatot is, hogy az önkormányzat leg­alább a költségkülönbözetet vállalja át. A vita végén a kép­viselő-testület elfogadta a napi nyersanyagnorma értékeit. Március elsejétől tehát az óvo­dában 71, a napköziben 85, a menzán (csak ebéd) 53, a tíz­órai, uzsonna 17 forint lesz. A kötelező benn étkezők 54 fo­rintot fizetnek majd, az öregek napközi otthonában, klubjá­ban és a munkahelyi étkezte­tésben 80-at, a házi szociális gondozásban 71 -et, míg a gon­dozási központban 140 forin­tot kell fizetni. Csete I. \ Anyagbeszerző munkakörbe j l középiskolai végzettséggel \ \ és jogosítvánnyal rendelkező \ FIATALEMBERT I KERESÜNK FELVÉTELRE. Telefon: 324-622.------------------------------------­S zarvasiak figyelem! Szeretné megjelentetni hirdetését a Békés Megyei Hírlapban? Ha igen, keresse fel a Békés Megyei Hírlap városi szerkesztőségét Szarvason a Szabadság út 30. szám alatt, a Szarvasi Agrár Rt. irodaházának I. emelet 11-es helyiségében. Hirdetésfelvétel munkanapokon 8-tól 13 óráig. Telefon: 312-722/16. kRÉKÉS MEGYEI fíÍRIA^

Next

/
Thumbnails
Contents