Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
Privatizáció. Lapunk információi szerint a békéscsabai székhelyű Univerzál Kereskedelmi Rt. privatizációjára tegnap nyújtották be a pályázatokat az Állami Vagyonügynökséghez, amelyekről a közeljövőben születik döntés. Fogadóóra. Tóth Sándor országgyűlési képviselő február 17-én 10—12 óráig fogadóórát tart Szabadkígyóson, a polgármesteri hivatalban. Közmeghallgatás. Gyula város képviselő-testülete február 20-án, hétfőn 16 órai kezdettel közmeghallgatásra hívja a település lakosságát a polgár- mesteri hivatalba. A rendezvényen tájékoztató hangzik el a város idői költségvetéséről és a legfontosabb feladatokról. Halói a kanyarban. Orosházán az úgynevezett ecetgyári klub kanyarjában kedd este súlyos baleset történt. A rafinált ívű kereszteződésbe Tompa József 25 éves orosházi lakos — valószínű, a sebesség helytelen megválasztása következtében — VW Golf típusú autójával (pontosabban fogalmazva a személygépkocsi az utasé, G. Gy. orosházi lakosé) megcsúszott és a Szabó Dezső utca 2. számú háznak ütközött. A baleset következtében mindketten súlyosan megsérültek. A gépkocsi vezetője nem sokkal a kórházba szállítás után elhunyt. A rendőrség műszaki szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot. Kizuhant a buszból. Tegnap súlyos közlekedési baleset történt a békéscsabai Szabadság téri autóbuszmegállóban. Egy csuklós autóbusz sofőrje indulás előtt nem győződött meg arról, hogy bezárult-e valamennyi ajtó a járművén, így fordulhatott elő, hogy a hátsó, nyitva maradt ajtón egy 67 éves hölgy kizuhant. A szerencsétlenül járt utast súlyos sérüléssel szállították kórházba. Égett a nád. Tegnap két tűzeset történt a megyében. Békéscsabán a 10-es számú általános iskola épülete mögött kigyulladt szeméttároló konténerhez riasztották a tűzoltókat. Gyulán a Dobozi út melletti kétszáz négyzetméteren égő nádashoz vonultak ki a tűzoltók. „A TOLVAJOK IS CSAK OTT SZOKTAK ALKALMATLANKODNI, AHOL VAN HA- RÁCS.” (Kemény Zsigmond)---------------------------------------------------- KÖRKÉP |-----------------A ngyalbőrben sem ijedősek Akkor most felvesszük a surranót... (Folytatás az 1. oldalról) Minden hozzánk bevonult fiatal sorkatonai szolgálatát itt, a Dugovics laktanyában fogja teljesíteni, ám az alapkiképzés időtartamára Szegedre vezényeljük őket. Az esküt is Szegeden teszik le, március 11 -én, majd az ezt követő napokban térnek vissza Békéscsabára. Szász Attila autófényező Békéscsabáról érkezett. A bevonuló fiatalember éppen az angyalbőrbe bújás nehéz műveletével foglalatoskodott, amikor beszédbe elegyedtünk vele. — Eddig még nem sokat láttam a benti életről, hisz még csak az orvosi vizsgálaton estem át. A ruha is nagyon szokatlan, de pár hét múlva biztos megszokom. Szerintem a katonaságnál szerzett élmények számomra is örök életűek lesznek — mondta némi optimizmussal. Továbbhaladva az orvosi vizsgálatra várakozók táboránál álltunk meg. — Perecz Sándornak hívnak, Bélmegyerről érkeztem, érettségivel és hivatásos gépkocsivezetői engedéllyel rendelkezem — mutatkozott be az egyik fiatalember, majd hozzátette: — én egyáltalán nem vagyok meghatódva. Szerintem ez egy olyan dolog, amin mindenkinek át kell esni. Jó, hogy csökkentették a katonai szolgálat időtartamát, ezt a tizenkét hónapot mindenkinek ki lehet bírni. Ha gépkocsira kerülök, biztos nem kell annyi őrszolgálatot teljesítenem. Ráadásul a laktanyához harminc kilométerre lakom, s ez sem mellékes. Néhány helyiséggel arrébb a békéscsabai Kerekes Csaba András még saját ruhájában álldogált. — Autószerelő a foglalkozásom, s megítélésem szerint őrszolgálatra kerülök. Szerintem a férfiélet velejárója a katonaság. Én egy jó bulinak vélem, s ez az idő biztos könnyen eltelik majd. Egyáltalán nem tartok tőle, kíváncsian várom, miként alakulnak az itteni események — válaszolta kérdésünkre. Elköszönésünkkor Filó László őrnagy is megjegyezte: — Nincs is mitől tartaniuk... Magyari Barna Áthúzott hallgatás. Két gyulai fiatalember, nevezetesen Magyari Barna újságíró és Mocsár József újságíró, rádióriporter az elmúlt év őszén gondolt egy merészet és elhatározták, hogy közös kötetbe gyűjtik verseiket. Az elhatározást tettek követték és nemrégiben napvilágot látott Áthúzott hallgatás című könyvük. A szerzőkkel tegnap délután Gyulán, a Mogyoróssy János Könyvtárban találkozhattak a versbarátok. A kötetet Banner Zoltán művészettörténész mutatta be, a versekből Morár Ildikó tolmácsolásában hallgattak meg néhányat a jelenlévők Fotó: Kovács Erzsébet Baj, ha a polgármester nem tudja, hogyan ellik a ló? (Folytatás az 1. oldalról) Az itt lakók azt várják el tőlünk, hogy fejlesszünk, tegyünk a település érdekében valamit. Nem jó ez, hogy hadakozásra akarják kényszeríteni az embert. Nem hiszem, hogy jót tesz a lakosságnak, ha ilyesmivel zaklatják. — Önnek tényleg rokona van a gyulai bíróságon ? —Az apám hét évvel ezelőtt, 81 éves korában meghalt. A bíróságon dolgozott, közjegyző volt. — Önnek milyen iskolai végzettsége van? — Tanárképző főiskolát végeztem. — S azoknak, akik Önnel indultak a polgármesteri székért? — Ketten nyolc általános iskolát végeztek, a harmadik érettségizett... — Azt is mondják, hogy Ön nem áll szóba az emberekkel, nem köszön nekik... — Csodálkozom, hogy ezt mondják, mert amikor hat évvel ezelőtt rám szavaztak, azért tették, mert állítólag az akkori jelölt: nem állt szóba az emberekkel, nem köszönt nekik... Erre nincs mit mondjak.-—Igaz, hogy megszavaztatta fizetésének bizonyos százalékát arra, hogy azt segélyként kapják az itt dolgozók? — Szó sincs ilyesmiről... ¥ Három férfi beszélget a kultúr- ház előtt. —- Elmondanák véleményüket a polgármesterről? — Nem sok jót mondhatok — mondja Kovács László—, nem vagyok megelégedve vele. Egyszer mentem, hogy adjanak segélyt, mert sok gyógyszert kell vennem. Akkor is a kezembe nyomtak valami papírt, hogy töltsem ki. Otthagytam őket. — Nem ért ez a dolgához — így Kovács Sándor—, még azt se tudja, hogy ellik a ló! —Meg ne haragudjon, de ez nem is polgármesteri feladat. — Nem mondok róla semmit, de én Mucsi Pistára szavaztam — csatlakozik hozzánk Gábor Ferenc. — O ismeri a falut, meg a gondokat... — Nálam akkor tette be a kaput, mikor panaszkodtunk, hogy nincs bekötőút a darálónál. Na egy-két járdalapot letettek, aztán azt mondta, hogy majd azt is felszedeti. Hogy mondhat ilyet egy polgármester? * Az egyik utcasarkon három 1995. február 16., csütörtök Sümeghy: A Dunán innen kedvezményesebb privatizációt! Sümeghy Csaba (Fidesz) keddi parlamenti felszólalásában annak a reményének adott hangot, hogy az új privatizációs törvényt a gazdaság szellemének fogják alárendelni, mert ebben az esetben a munka hatékonyságának növelését, a foglalkoztatáspolitikát, a munkahelyek megtartását lehet vele elősegíteni. Ha azonban a politika fog benne uralkodni, akkor egy esetleges újkori klientúrának a vagyonhoz juttatása, az államadósságok rendezése és a költségvetési hiány fedezése lesz az elsődleges. Egyáltalán nem értett egyet azzal, hogy a privatizációra kell ráépítenünk az új gazdaságstratégiát. Szerinte ez a tétel egyértelműen fordítva igaz. Az ország tőkeszegény, mondta képviselőnk, ezért be kell hozni külföldi tőkét, de csak megfelelő jogszabályi korlátozásokkal. Hiányolta a törvénytervezetből a nemzeti termelésnek jelentős hányadát ► adó nagyvállalatok sorsára vonatkozó koncepciókat. Kifogásolta, hogy a munka- vállalói és a munkaadói érdekképviseleteknek nem azonos jogosítványokat szán a javaslat. Az Ország- gyűlés ellenőrzési lehetőségeinek kiszélesítése mellett érvelt. Beszéde további részében arról szólt képviselőnk, hogy többek között a privatizáció is eszköze lehetne a Dunán túli és Dunán inneni területekre szétszakadt ország egyenlőtlenségeinek a föloldására. Bár hosszú évek óta hangzatos ígéreteket hallhatunk a leszakadt térségek fölzárkóztatásáról, ebben a törvénytervezetben sem találta meg az ilyen irányú elképzeléseket. Sümeghy szerint a hazai befektetőknek kedvezményeket kellene kapniuk az elmaradott térségekben, például az 50 millió forintos egzisztenciahatárt föl kellene emelni akár 200 millió forintra, a lehető legelőnyösebb privatizációs technikákat kellene alkalmazni. Természetesen mindehhez egyéb központi és települési önkormányzati intézkedéseknek (befektetési és adókedvezményeknek) kell csatlakozniuk. S.Á. Politikamentes közoktatást! Fontos közoktatási kérdésekről esett szó a Szabad Demokraták Szövetsége Békés Megyei Területi Irodája tegnapi Fiume hotelbeli sajtótájékoztatóján. Horn Gábor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Oktatási, Ifjúsági és Spotbi- zottságának tagja, a rendezvény meghívott vendége elöljáróban a Nemzeti Alaptanterv (NAT) körül újra és újra fellángoló ideológiai és politikai csatározásokról fejtette ki véleményét. Leszögezte: a hazai közoktatásnak egyszer és mindenkorra ki kell kerülnie a politika fennhatósága alól. Már javában folyik a Nemzeti Alaptanterv tervezetének szakmai vitája. Várhatóan ebben márciusra születik döntés, ám az eddigi visszhang alapján arra következtet, ezen — sorrendben ötödik — változat elnyeri az oktatási szakemberek és pedagógusok tetszését. Elhangzott, hogy hazánkban jelenleg 35 százalékos az ifjúsági munkanélküliség. Ez azt jelenti, minden harmadik diák potenciális munka- nélküliként kerül ki az iskolapadból. asszony beszélget. Őket is a polgármesterről faggatom. — Én nagyon szeretem, rendes, és tisztességesen végzi a dolgát—állítja Egeresi And- rásné. — Mindenesetre nem kellene ezt a cirkuszt csinálni azzal az aláírásgyűjtéssel. — Tényleg nem áll szóba Önökkel? — Ugyan már! Aki ezt állítja azt sem tudja, hogy mi az a tanácsi munka — legyint Szövő Józsefné. — Az a véleményem — áll le egy pillanatra mellettünk egy biciklijét toló fekete kendős asszony —, hogy lehetne annyi önkritika az emberekben, hogy iskolai végzettség nélkül ne akarjanak polgár- mesteri tisztet betölteni. Nem Gyakori a vád: a NAT, az iskolaszerkezet átalakítása csak szítaná a pedagógus munkanélküliséget. Horn Gábor meggyőződése, ez a modell — épp ellenkezőleg — a pedagóguslétszám megőrzésére adna módot. Hozzáfűzte, azért a tanártársadalomnak tudomásul kell vennie, a gazdasági-politikai változások őket is érintik és a megváltozott helyzethez nekik alkalmazkodniuk kell. Hosszú távon már nem megoldható, hogy kisebb települések saját nyolcosztályos 'általános, illetve középiskolát tartsanak fenn. Nem csak a működtetésükre fordítandó pénz kevés, de annyi gyermek sincs, akik megtölthetnék az osztályokat. Megoldást jelentene, ha több település úgynevezett iskolafenntartó társulás formájában, közösen működtetne oktatási intézményeket. A közoktatás finanszírozásával kapcsolatban Horn Gábor elmondta, arra egyelőre senki se számítson, hogy a központi költségvetésből a közeljövőben több pénz jut az iskoláknak. Cs.R. véletlen, hogy már harmadszor választjuk meg Nagy Györgyöt. Mert ugye azt nem sorolják az ellenségei, hogy mi mindent tett az elmúlt években ezért a településért. Csak nézzen rajta végig... — mondja, majd felül a biciklijére és nagy mérgesen tovaszáguld. — Való igaz, hogy rendes ember és érti is amit csinál — folytatja Gábor Erzsébet a gondolatot. — Nem tudok olyanról, ha valaki felkereste, ne segített volna, ha lehetősége van rá. Kár bolygatni valóban az embereket. Jó lenne a piszkálódás helyett inkább tenni valamit Tarhosért. Mert beszélni könnyebb, mint cselekedni... Béla Vau
