Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

Privatizáció. Lapunk in­formációi szerint a békéscsabai székhelyű Univerzál Kereske­delmi Rt. privatizációjára teg­nap nyújtották be a pályázato­kat az Állami Vagyonügynök­séghez, amelyekről a közeljö­vőben születik döntés. Fogadóóra. Tóth Sándor országgyűlési képviselő febru­ár 17-én 10—12 óráig fogadóó­rát tart Szabadkígyóson, a pol­gármesteri hivatalban. Közmeghallgatás. Gyu­la város képviselő-testülete feb­ruár 20-án, hétfőn 16 órai kez­dettel közmeghallgatásra hívja a település lakosságát a polgár- mesteri hivatalba. A rendezvé­nyen tájékoztató hangzik el a város idői költségvetéséről és a legfontosabb feladatokról. Halói a kanyarban. Orosházán az úgynevezett ecet­gyári klub kanyarjában kedd es­te súlyos baleset történt. A rafi­nált ívű kereszteződésbe Tom­pa József 25 éves orosházi lakos — valószínű, a sebesség helyte­len megválasztása következté­ben — VW Golf típusú autójá­val (pontosabban fogalmazva a személygépkocsi az utasé, G. Gy. orosházi lakosé) megcsú­szott és a Szabó Dezső utca 2. számú háznak ütközött. A bal­eset következtében mindketten súlyosan megsérültek. A gép­kocsi vezetője nem sokkal a kórházba szállítás után elhunyt. A rendőrség műszaki szakértő bevonásával folytatja a vizsgá­latot. Kizuhant a buszból. Tegnap súlyos közlekedési bal­eset történt a békéscsabai Sza­badság téri autóbuszmegálló­ban. Egy csuklós autóbusz so­főrje indulás előtt nem győző­dött meg arról, hogy bezárult-e valamennyi ajtó a járművén, így fordulhatott elő, hogy a hát­só, nyitva maradt ajtón egy 67 éves hölgy kizuhant. A szeren­csétlenül járt utast súlyos sérüléssel szállították kórházba. Égett a nád. Tegnap két tűzeset történt a megyében. Bé­késcsabán a 10-es számú általá­nos iskola épülete mögött ki­gyulladt szeméttároló konté­nerhez riasztották a tűzoltókat. Gyulán a Dobozi út melletti két­száz négyzetméteren égő ná­dashoz vonultak ki a tűzoltók. „A TOLVAJOK IS CSAK OTT SZOKTAK ALKALMATLANKODNI, AHOL VAN HA- RÁCS.” (Kemény Zsigmond)---------------------------------------------------- KÖRKÉP |-----------------­A ngyalbőrben sem ijedősek Akkor most felvesszük a surranót... (Folytatás az 1. oldalról) Minden hozzánk bevonult fia­tal sorkatonai szolgálatát itt, a Dugovics laktanyában fogja teljesíteni, ám az alapkiképzés időtartamára Szegedre vezé­nyeljük őket. Az esküt is Sze­geden teszik le, március 11 -én, majd az ezt követő napokban térnek vissza Békéscsabára. Szász Attila autófényező Békéscsabáról érkezett. A be­vonuló fiatalember éppen az angyalbőrbe bújás nehéz mű­veletével foglalatoskodott, amikor beszédbe elegyedtünk vele. — Eddig még nem sokat láttam a benti életről, hisz még csak az orvosi vizsgálaton es­tem át. A ruha is nagyon szo­katlan, de pár hét múlva biztos megszokom. Szerintem a ka­tonaságnál szerzett élmények számomra is örök életűek lesz­nek — mondta némi optimiz­mussal. Továbbhaladva az orvosi vizsgálatra várakozók táborá­nál álltunk meg. — Perecz Sándornak hív­nak, Bélmegyerről érkeztem, érettségivel és hivatásos gép­kocsivezetői engedéllyel ren­delkezem — mutatkozott be az egyik fiatalember, majd hozzátette: — én egyáltalán nem vagyok meghatódva. Szerintem ez egy olyan dolog, amin mindenkinek át kell esni. Jó, hogy csökkentették a kato­nai szolgálat időtartamát, ezt a tizenkét hónapot mindenkinek ki lehet bírni. Ha gépkocsira kerülök, biztos nem kell annyi őrszolgálatot teljesítenem. Ráadásul a laktanyához har­minc kilométerre lakom, s ez sem mellékes. Néhány helyiséggel arrébb a békéscsabai Kerekes Csaba András még saját ruhájában álldogált. — Autószerelő a foglalkozá­som, s megítélésem szerint őr­szolgálatra kerülök. Szerintem a férfiélet velejárója a katona­ság. Én egy jó bulinak vélem, s ez az idő biztos könnyen eltelik majd. Egyáltalán nem tartok tő­le, kíváncsian várom, miként alakulnak az itteni események — válaszolta kérdésünkre. Elköszönésünkkor Filó László őrnagy is megjegyezte: — Nincs is mitől tartaniuk... Magyari Barna Áthúzott hallgatás. Két gyulai fiatalember, nevezetesen Magyari Barna újságíró és Mocsár József újságíró, rádióriporter az elmúlt év őszén gondolt egy merészet és elhatározták, hogy közös kötetbe gyűjtik verseiket. Az elhatározást tettek követték és nemrégiben napvilágot látott Áthúzott hallgatás című könyvük. A szerzőkkel tegnap délután Gyulán, a Mogyoróssy János Könyvtárban találkozhattak a versbarátok. A kötetet Banner Zoltán művészettörténész mutatta be, a versekből Morár Ildikó tolmácsolásában hallgattak meg néhányat a jelenlévők Fotó: Kovács Erzsébet Baj, ha a polgármester nem tudja, hogyan ellik a ló? (Folytatás az 1. oldalról) Az itt lakók azt várják el tőlünk, hogy fejlesszünk, tegyünk a település érdekében valamit. Nem jó ez, hogy ha­dakozásra akarják kényszerí­teni az embert. Nem hiszem, hogy jót tesz a lakosságnak, ha ilyesmivel zaklatják. — Önnek tényleg rokona van a gyulai bíróságon ? —Az apám hét évvel ezelőtt, 81 éves korában meghalt. A bíró­ságon dolgozott, közjegyző volt. — Önnek milyen iskolai végzettsége van? — Tanárképző főiskolát vé­geztem. — S azoknak, akik Önnel indultak a polgármesteri szé­kért? — Ketten nyolc általános iskolát végeztek, a harmadik érettségizett... — Azt is mondják, hogy Ön nem áll szóba az emberekkel, nem köszön nekik... — Csodálkozom, hogy ezt mondják, mert amikor hat év­vel ezelőtt rám szavaztak, azért tették, mert állítólag az akkori jelölt: nem állt szóba az emberekkel, nem köszönt ne­kik... Erre nincs mit mondjak.-—Igaz, hogy megszavaztat­ta fizetésének bizonyos száza­lékát arra, hogy azt segélyként kapják az itt dolgozók? — Szó sincs ilyesmiről... ¥ Három férfi beszélget a kultúr- ház előtt. —- Elmondanák véle­ményüket a polgármesterről? — Nem sok jót mondhatok — mondja Kovács László—, nem vagyok megelégedve ve­le. Egyszer mentem, hogy ad­janak segélyt, mert sok gyógy­szert kell vennem. Akkor is a kezembe nyomtak valami pa­pírt, hogy töltsem ki. Otthagy­tam őket. — Nem ért ez a dolgához — így Kovács Sándor—, még azt se tudja, hogy ellik a ló! —Meg ne haragudjon, de ez nem is polgármesteri feladat. — Nem mondok róla sem­mit, de én Mucsi Pistára sza­vaztam — csatlakozik hoz­zánk Gábor Ferenc. — O isme­ri a falut, meg a gondokat... — Nálam akkor tette be a kaput, mikor panaszkodtunk, hogy nincs bekötőút a darálónál. Na egy-két járdalapot letettek, aztán azt mondta, hogy majd azt is felszedeti. Hogy mondhat ilyet egy polgármester? * Az egyik utcasarkon három 1995. február 16., csütörtök Sümeghy: A Dunán innen kedvezményesebb privatizációt! Sümeghy Csaba (Fidesz) keddi parlamenti felszóla­lásában annak a reményé­nek adott hangot, hogy az új privatizációs törvényt a gazdaság szellemének fog­ják alárendelni, mert ebben az esetben a munka haté­konyságának növelését, a foglalkoztatáspolitikát, a munkahelyek megtartását lehet vele elősegíteni. Ha azonban a politika fog benne uralkodni, akkor egy esetle­ges újkori klientúrának a va­gyonhoz juttatása, az ál­lamadósságok rendezése és a költségvetési hiány fede­zése lesz az elsődleges. Egyáltalán nem értett egyet azzal, hogy a privatizációra kell ráépítenünk az új gaz­daságstratégiát. Szerinte ez a tétel egyértelműen fordít­va igaz. Az ország tőkeszegény, mondta képviselőnk, ezért be kell hozni külföldi tőkét, de csak megfelelő jogsza­bályi korlátozásokkal. Hiá­nyolta a törvénytervezet­ből a nemzeti termelésnek jelentős hányadát ► adó nagyvállalatok sorsára vo­natkozó koncepciókat. Ki­fogásolta, hogy a munka- vállalói és a munkaadói ér­dekképviseleteknek nem azonos jogosítványokat szán a javaslat. Az Ország- gyűlés ellenőrzési lehető­ségeinek kiszélesítése mel­lett érvelt. Beszéde további részé­ben arról szólt képviselőnk, hogy többek között a priva­tizáció is eszköze lehetne a Dunán túli és Dunán inneni területekre szétszakadt or­szág egyenlőtlenségeinek a föloldására. Bár hosszú évek óta hangzatos ígérete­ket hallhatunk a leszakadt térségek fölzárkóztatásá­ról, ebben a törvényterve­zetben sem találta meg az ilyen irányú elképzelése­ket. Sümeghy szerint a ha­zai befektetőknek kedvez­ményeket kellene kapniuk az elmaradott térségekben, például az 50 millió forin­tos egzisztenciahatárt föl kellene emelni akár 200 millió forintra, a lehető le­gelőnyösebb privatizációs technikákat kellene alkal­mazni. Természetesen min­dehhez egyéb központi és települési önkormányzati intézkedéseknek (befekteté­si és adókedvezményeknek) kell csatlakozniuk. S.Á. Politikamentes közoktatást! Fontos közoktatási kérdések­ről esett szó a Szabad Demok­raták Szövetsége Békés Me­gyei Területi Irodája tegnapi Fiume hotelbeli sajtótájékoz­tatóján. Horn Gábor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Oktatási, Ifjúsági és Spotbi- zottságának tagja, a rendez­vény meghívott vendége elöl­járóban a Nemzeti Alaptan­terv (NAT) körül újra és újra fellángoló ideológiai és politi­kai csatározásokról fejtette ki véleményét. Leszögezte: a ha­zai közoktatásnak egyszer és mindenkorra ki kell kerülnie a politika fennhatósága alól. Már javában folyik a Nemzeti Alaptanterv tervezetének szakmai vitája. Várhatóan eb­ben márciusra születik döntés, ám az eddigi visszhang alap­ján arra következtet, ezen — sorrendben ötödik — változat elnyeri az oktatási szakembe­rek és pedagógusok tetszését. Elhangzott, hogy hazánk­ban jelenleg 35 százalékos az ifjúsági munkanélküliség. Ez azt jelenti, minden harmadik diák potenciális munka- nélküliként kerül ki az iskola­padból. asszony beszélget. Őket is a polgármesterről faggatom. — Én nagyon szeretem, rendes, és tisztességesen végzi a dolgát—állítja Egeresi And- rásné. — Mindenesetre nem kellene ezt a cirkuszt csinálni azzal az aláírásgyűjtéssel. — Tényleg nem áll szóba Önökkel? — Ugyan már! Aki ezt állít­ja azt sem tudja, hogy mi az a tanácsi munka — legyint Szö­vő Józsefné. — Az a véleményem — áll le egy pillanatra mellettünk egy biciklijét toló fekete ken­dős asszony —, hogy lehetne annyi önkritika az emberek­ben, hogy iskolai végzettség nélkül ne akarjanak polgár- mesteri tisztet betölteni. Nem Gyakori a vád: a NAT, az iskolaszerkezet átalakítása csak szítaná a pedagógus munkanélküliséget. Horn Gá­bor meggyőződése, ez a mo­dell — épp ellenkezőleg — a pedagóguslétszám megőrzé­sére adna módot. Hozzáfűzte, azért a tanártársadalomnak tu­domásul kell vennie, a gazda­sági-politikai változások őket is érintik és a megváltozott helyzethez nekik alkalmaz­kodniuk kell. Hosszú távon már nem megoldható, hogy kisebb te­lepülések saját nyolcosztályos 'általános, illetve középiskolát tartsanak fenn. Nem csak a működtetésükre fordítandó pénz kevés, de annyi gyermek sincs, akik megtölthetnék az osztályokat. Megoldást jelen­tene, ha több település úgyne­vezett iskolafenntartó társulás formájában, közösen működ­tetne oktatási intézményeket. A közoktatás finanszírozá­sával kapcsolatban Horn Gá­bor elmondta, arra egyelőre senki se számítson, hogy a központi költségvetésből a kö­zeljövőben több pénz jut az iskoláknak. Cs.R. véletlen, hogy már harmad­szor választjuk meg Nagy Györgyöt. Mert ugye azt nem sorolják az ellenségei, hogy mi mindent tett az elmúlt években ezért a településért. Csak néz­zen rajta végig... — mondja, majd felül a biciklijére és nagy mérgesen tovaszáguld. — Való igaz, hogy rendes ember és érti is amit csinál — folytatja Gábor Erzsébet a gondolatot. — Nem tudok olyanról, ha valaki felkereste, ne segített volna, ha lehetősé­ge van rá. Kár bolygatni való­ban az embereket. Jó lenne a piszkálódás helyett inkább tenni valamit Tarhosért. Mert beszélni könnyebb, mint cse­lekedni... Béla Vau

Next

/
Thumbnails
Contents