Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
GAZDASÁG 1995. január 5., csütörtök Hírek Fűtőanyagtároló. Számítva az oroszországi elhelyezés újabb nehézségeire, más tárolási módokra is felkészül a Paksi Atomerőmű Rt. Az elhasznált nukleáris fűtőanyagok elhelyezésére alkalmas, átmeneti tároló építését kezdik meg Pakson két hónap múlva. Az új tárolóban lehetőség nyílik majd a használt fűtőanyagkötegek évtizedekig történő elhelyezésére. A jelenleg használt medencékben ugyanis csak 5 évig lehet a használt fűtőanyagkötegeket. A tervek szerint a föld feletti betonépítményben, lezárt acélcsövekben helyezik el az elhasznált fűtőanyagkötegeket. Az acélcsövek hűtését a levegő szabad áramoltatásával oldják meg. Az átmeneti tároló élettartama maximum 50 év. Nyereséges a Richter. Ismét nyereséges évet zárt a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. A belföldi forgalom döntő része tavaly már — miután a kozmetikumok gyártása önálló vállalkozásban folytatódott tovább — humángyógyszerekből tevődött össze. Egyébként Richter orvosságokból tavaly 36 százalékkal többet vásároltak. Mint ismeretes, a Richter azon vállalatok közé tartozik, amelyek egy kormány- határozat értelmében öt évig adómentességet élveznek. így a négymilliárd forintos tiszta nyereség sorsáról a várhatóan április-májusban összeülő közgyűlés dönt. Az idén nehezíti a tervezést, hogy még nem ismert a társadalombiztosítás új támogatási rendszere. A Pillér alap. A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké január 2-án 3 milliárd 392 millió 993 ezer 288 forint, egy befektetési jegyre ebből 1060 forint jut. A Pillér Második Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké ugyanakkor 2 milliárd 385 millió 869 ezer 307 forint, ez egy papírra eső érték 1193 forint. A legutóbbi tájékoztatás óta a Pillér 1. nettó eszközértéké mintegy 210 millió forinttal emelkedett, a befektetési jegyre eső érték így 70 forinttal lett magasabb. A Pillér 2. alap nettó eszközértéké 63 millió forinttal emelkedett. Az egy papírra jutó érték 32 forinttal nőtt. A mezőkovácsházi Pannonliver Rt. a friss libatermékek csomagolására új technológiát vezetett be, amellyel a II. Foodapest nemzetközi élelmiszer-kiállításon elnyerték a Grand-Prix Kiváló minőségű termék címet Fotó: Leboczky Péter Csomagolástechnikai újdonság a Pannonlivernél A mezőkovácsházi Pannonliver Baromfifeldolgozó Rt.- nél a libamell, -comb és -máj csomagolására új technológiai eljárást alkalmaznak. Erről kérdeztük Varga Tibor vezérigazgató-helyettest, a megbízott ügyvezetőt. — Az elmúlt években hagyományos csomagoló anyagokkal dolgoztunk, amelyeknek természetesen megvannak a jól bevezetett márkanevei. A választék bővítése érdekében és, hogy mindenképpen alkalmazkodni tudjunk a nyugat-európai technológiai elvárásokhoz szükség volt a baromfi nyerstermékek esetében egy új csomagolástechnikára. Előnye, hogy ebben a formában 0,4 Celsius-fokon 30 napig eltarthatok a termékek, dekoratív, esztétikus a megjelenése. —Az új csomagolással az árak is nőttek? — Igen, de tapasztaltuk, hogy Magyarországon is van olyan réteg, amely igényli a küllemben is az extra minőséget, és meg is tudja fizetni. A termékekből rendszeresen szállítunk Budapestre, valamint a gyulai mintaboltunkban folyamatosan kapható. Nyugat-Európá- ban ősszel kezdődött a piaci bevezetése, ahová jelenleg heti 1000-1500 kilogrammot szállítunk. A szezon előtt pedig 2000-3000 kilogrammra sikerült feltornázni a mennyiséget. A comb és a mell német piacra kerül, a máj pedig Franciaországba. — Milyen tapasztalatokat szereztek a termékek kapcsán? — Intenzív marketing- munkával többszörösére lehetne növelni a mennyiséget, de sajnos korlátozott anyagi lehetőségeink miatt nem tudunk annyit áldozni, mint amennyit a termékek valójában megérdemelnének. Gazdaságosság szempontjából ez az új módszer kiváló. Ugyanis az áru mindig friss marad és így folyamatosan lehetne szállítani. Reményeink szerint jövőre is biztosítani tudjuk a két külföldi ország részére a már említett mennyiséget. — Honnan kapták az új technikai felszerelést? — A csomagolástechnikai fejlesztés az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával készült. Egyébként ezek a vákuumba csomagolt friss libatermékek a II. Foodapest kiállításon 152 társaság pályázatából, a 17 nyertes közül, a Foodapest Grand-Prix Kiváló minőségű élelmiszer díjat kapták meg. A díjat nemzetközileg is „jegyzik”. Jogosultak vagyunk a terméken feltüntetni a nevet. Amire pedig úgy gondolom — a nehéz gazdasági háttér ellenére — méltán lehetünk büszkék. H.M. Kamatemelések a bankoknál Több kereskedelmi bank január elsejétől emelte kamatait. Más pénzintézetek várhatóan a közeli hetekben léptetnek életbe hasonló változásokat. Az eddig elhatározott emelések a betéti és a hitelkamatokat egyaránt érintik. A bankok általában a piaci kamatszint emelkedésével, illetve forrásaik drágulásával magyarázzák az eldöntött, illetve tervezett változásokat, és arra számítanak, hogy a következő negyedévben tovább emelkednek, vagy biztosan nem csökkennek a kamatlábak. A Kereskedelmi Banknál január I -tői egy százalékkal nőttek az 1,2, 3 hónapra lekötött betétek kamatai. A 4-12 havi lekötésű betétek esetében a kamatemelkedés 1,5 százalék. 'Az egy hónapra lekötött betétek után évi 20 helyett 21 százalékot, 10-12 havi lekötésnél 25 helyett 26,5 százalékot fizet a bank. Egyéves lekötésig egy százalékkal nőttek a Kereskedelmi Bank Trezorjegyének kamatai is. Háromszázhatvanöt napnál jelenleg ez a kamat 26 százalék. A hosszabb lekötéseknél a kamat csak fél százalékkal lett magasabb. A banknál nőttek az általános célú, éven belüli hitelek kamatai is, átlépve a 40 százalékot. Január 1 -je előtt ezek a negyedévente változó kamatok az ügyfél minősítésétől és a futamidőtől függően legalább 28,5 és legfeljebb 39,5 százalékot érhettek el. Január 1-től az alsó határ 29,5 százalékra, a felső 40,5 százalékra módosult. A Reálbanknál az év elejétől egy százalékkal emelkedtek a hitelkamatok. A betéti kamatok várhatóan február 1- től emelkednek a pénzintézetnél. Az IBUSZ Bank fix kamatozású betétszámlájának és változó kamatozású Aranyeső határidős betétjének kamatai a futamidőtől függően változnak január 17-től. Egy hónapos futamidőre a betétszámla évi 14 százalék helyett 19 százalékot fizet. A 12 hónapos futamidő esetében a kamat 22- ről 24 százalékra emelkedik. Ugyancsak 14-ről 19 százalékra nő az egy hónapos futamidejű Aranyeső határidős betét kamata. Huszonnégy hónapos futamidőnél a kamat 26 helyett 27 százalék lesz. A Magyar Hitelbanknál várhatóan hamarosan döntés születik a kamatok emeléséről. Valószínűleg még e hónapban nőnek a pénzintézet lakossági betéti kamatai. Fontolóra vették kamataik emelését más bankok is. / Érdemes volt devizában megtakarítani Érdemes volt tavaly konvertibilis devizában, elsősorban svájci frankban, német márkában és osztrák schillingben megtakarítani. A Magyar Nemzeti Bank szerdai valutaárfolyamát összehasonlítva az egy évvel ezelőttivel, kiderül, hogy a forint jelenleg 24,7 százalékkal ér kevesebbet a svájci frankhoz viszonyítva, mint 1994 első napjaiban. A német márka és az osztrák schilling esetében a forintértéke 23,4 százalékkal csökkent. így az ilyen pénznemben megtakarítók 12 hónap alatt csak a forint- leértékelések révén ekkora hozamot értek el. Mindezt még kiegészíti a 3-4 százalékos éves kamat is. Tavaly januárban a forintban takarékoskodók általában legfeljebb évi 23 százalékos kamatra köthették le pénzüket, de az átlagos betéti kamatszint csak 20 százalék körül volt. Ugyanakkor veszteséget könyvelhettek azok a devizában takarékoskodók, akik például angol fontban vagy amerikai dollárban tartották pénzüket. Ugyanis az angol font esetében 16,4, a dollárnál pedig nem egészen 11 százalék volt az értéknövekedés az elmúlt 12 hónapban. A lakossági devizamegtakarítás értéke jelenleg meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. Aszály és tőkehiány Termelési és forgalmazási tapasztalatok Békésben és Csongrádban Az eddigi tapasztalatok alapján ez az év sem hozott több sikert, örömet és eredményt az agrárszférában dolgozóknak, mint a megelőző. Ezekről néhány kiragadott példaértékű, de nem biztos, hogy általánosítható egyéni véleményekről szólok, Békés és Csongrád megyében. Az 1993/94. évi mezőgazdasági tevékenység eredményességet az ismert tényezőkön belül és azon túl kiemelten a következők befolyásolták igen erősen és egyre fokozódó negatív súllyal: a több év óta ismétlődő aszály; az egyre szűkülő forgóeszköz- és tőkehiány; a szerződési fegyelem folyamatos fellazulása. Klimatikus viszonyok Az ország szinte teljes területén, de legtöbb térségben az egyik legsúlyosabb gondot az egyre aridabbá váló klimatikus viszonyok okozzák. A Tiszántúl és közvetlen működési területünkön az éves csapadék 50 éves törzsértéke 543 mm. Ez viszont az utóbbi 6—8 évben al ig éri el a 340—440 mm-t, ráadásul igen kedvezőtlen elosztásban. Az alapvető gond már a téli, vegetáción kívüli betározó csapadék mennyiségénél kezdődik, ugyanis Kreybig szerint, ha a betározó csapadék októbertől márciusig eléri a 250 mm-t, már jó közepes termésre lehet számítani, 200—220 mm között gyenge közepesre, 200 mm alatt pedig kifejezetten gyengére. Az utóbbi években ez volt a jellemző térségünkre. A gondok viszont tovább fokozódtak a vegetációs időszak alatt, ugyanis a vegetációs időszak elején lehullott csapadék a kultúrák fejlődésének megindulásához ugyan elegendőnek bizonyult, de a további igen kedvezőtlen eloszlás súlyos hozamkieséseket eredményezett, főként a kapásoknál. Véleményem szerint az óhajtott átrendeződés nem egészen szerencsésen sikerült, legalábbis az agrárágazatban, amit a napjainkig sem rendezett föld- és egyéb tulajdonviszonyok is alátámasztanak, az elmúlt évek nem kevés számú visszaéléseiről nem is beszélve. A kialakult helyzetből további következtetések sora vonható le, melytől itt célszerű eltekinteni egy kivétellel. Egy viszonylag szűk réteg e területen is jól mégél a földből, m íg a többség a teljes ellehetetlenülés előtt áll. Alaptanulság, hogy nem elég csak a tulajdont megszerezni, annak működtetéséhez, üzemeltetéséhez forgóeszköz, a bővítéshez, fejlesztéshez pedig nem kevés tőke kell. Hangzatos hitelkonstrukciók kerültek meghirdetésre, mint a starthitel, az egzisztencia hitel, a reorganizációs hitel stb. Ezek is mind a tulajdonszerzést segítették elsődlegesen, ha pedig a működtetéshez szükséges fedezethez és az ismert kereskedelmi bankok hitelkamataiért kellett folyamodni, a végkimenetel nem kétséges. Nem egy mező- gazdasági kistermelő és vállalkozó panaszolta az őszi hitel lejáratakor, hogy a terméskiesés miatt fizetésképtelen — a házát nem engedi beterhelni —•, inkább vigyék a traktort meg a földet. Nagyszámú ügyféllel kell dolgozni, megnőtt a szerződő partnerek száma. A legkörültekintőbb garancia és biztosíték megkövetelése mellett is egyre nő a jogi ügyletek száma. A fizetési meghagyások, a rendőrségi bűnügyi feljelentések, a polgári peres úton történő kárigény érvényesítése, külön jogi végzettségű erőt köt le a kötelező illeték befizetésekről, és bizonytalan, de jobb esetben is csak a hosszú idő utáni megtérésről nem is.beszélve. A másik igen nehezen kezelhető kérdés, hogy a szabadpiaci árumozgásokat nem lehet a korábbi hagyományos termelési szerződéses rendszerrel követni, mert az az említett fizetési morállal is összefügg. Jó példa erre a fűszerkömény, amelynek a térségben sokéves hagyományai vannak. E növényből minden évben közel azonos mennyiség kell a belföldi és a külföldi piacra. A termés mennyisége viszont évjáratonként változó. Még néhány éve 70 Ft/kg-os áron is nehezen volt értékesíthető, az 1994. éves szerződéses ár 100—120 Ft/kg volt. Az idei 30—35 százalékos hozamszint, A múlt évi mezőgazdasági tevékenység eredményességét a több év óta ismétlődő aszály, az egyre szűkülő tőkehiány és a szerződési fegyelem fellazulása nagymértékben befolyásolták, sajnos negatív irányba Archív fotó no meg a táskás fantom szervezetek vagy éppen szabadtőkével rendelkező, pl. egy szállítmányozással foglalkozó szervezet, azonnali készpénzfizetés mellett az esetenként még előtisztítás nélküli termést 240— 260 Ft/kg áron felvásárolta. Bizonyos fokig érthető, hogy a termelők egy része a szerződési’ kötelezettségét „elfelejtette”. A kialakult hiányhelyzetben viszont előfordult az is, hogy az egyik nyugati cég 160 Ft/kg-os lekötött köményét árumozgás nélkül — fedezeti vásárlás elkerülését segítendő — 200 Ft/kg körüli áron visszavásárolni engedte termeltető partnerének. Úgy hiszem, hogy hasonló példák a napraforgók, a mustár és egyéb árualap esetében is ismertek. Nem ismeretlen az sem, hogy sokszor azonos árualap forog 6—8 kereskedő kezén, mindegyik „tesz rá”, így lett az egyik termelő 32 forintos fénymagjából egy hónappal később 40 Ft/kg-os ám, de a korrekt készpénzzel fizető vevő kevés, így a fénymag ma is a termelőnél van.
