Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
1995. január 5., csütörtök HAZAI TÜKÖR Személyi jövedelemadó — változások A legnagyobb változás a személy i jövedelemadó területén, hogy az eddigi adóalapcsökkentő kedvezmények többsége az adóból levonható tétellé vált. Ugyanakkor továbbra sem számít bevételnek a levont munkavállalói járulék, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére fizetett tagdíj, valamint az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól számos szociális juttatás, ha azt az állami szociális rendszer keretében kapja az adózó, és több esetben a karitatív, érdekvédelmi szervezetektől, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támogatás, mint például a temetési segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájárulás, amennyiben azt kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában kapja a dolgozó 1200 forintig, ha pedig meleg étkeztetésként kapja a juttatást a dolgozó, akkor 1600 forintig. Szintén nem kell adózni a lakásvásárlásra nyújtott önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része után. Ez vonatkozik a vállalati támogatásra is, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb ötévenként egy alkalommal 500 ezer forintig. Nem számít bevételnek a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá családi eseményhez kapcsolódóan adott ajándék, ha annak értéke nem haladja meg az 500 forintot. A másfajta hitelek esetében azonban ha a nyújtott hitel kamata nem éri el a 20 százalékot, akkor a kamatkülönbözet bevételnek számít. Az adóból vonható le a társadalombiztosítási törvény alapján befizetett, a nyugdíjjárulék alap 6 százalékát meg nem haladó összegnek, valamint az egészségbiztosítási járulékalap értékének 4 százalékát túl nem lépő összegnek a 25 százaléka. Az 500 ezer forintot meg nem haladó éves jövedelemmel rendelkező dolgozóknál évi 7200 forintos adócsökkentő tételt lehet figyelembe venni, ehhez azonban szükséges a dolgozó nyilatkozata arról, hogy az év során a jövedelme nem haladja meg az adott mértéket. Uj kedvezmény, hogy a munkáltató által az önkéntes . kölcsönös biztosító pénztárakba a dolgozó nevére befizetett összeg nyugdíjpénztár esetén 50, egészségpénztár esetén pedig 25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. Szintén 50 ezer forintig vonható le a magánszemélyek által, illetőleg a magán- személy nevére szólóan a munkáltató által kötött életbiztosítás, illetve nyugdíjbiztosítás éves díjának 20 százaléka. A szellemi tevékenység címén kifizetett összegek 25 százaléka csökkenti az adót, legfeljebb 50 ezer forintig. Az adó- kedvezmények közül a társadalombiztosítási járulék, az évi 7200 forintos adócsökkentő tétel, a súlyosan fogyatékosok havi 900 forintos kedvezménye, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg adókedvezménye vehető figyelembe az adóelőleg kiszámításakor. A munkáltató az általa kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem 12-szerese után számított adó egytizenketted részét fizeti be adóelőlegként. A 7200 forintos adócsökkentő tétel esetében, ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy a dolgozó jövedelme meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az észlelést követően az esedékes adóelőleget kell megtol- dania az e jogcímen már érvényesített adókedvezmény összegével. A megyei egészségbiztosítási pénztár közleménye 20 ezer Suzuki. A most elkészült gyorsmérleg szerint több mint 20 ezer Suzuki Swift készült a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában 1994- ben. Tavaly 16.081 hazai gyártmányú Swift-et értékesítettek az országban, 30 százalékkal többet mint 1993-ban. A. legnépszerűbb modell még mindig az 1,3 literes, ötajtós GL és GLX változat volt. Bár a konkurrencia adatai egyelőre nem ismertek, a gyorsmérleg szerint úgy tűnik: a Magyar Suzuki Rt. részesedése az új autók magyarországi piacán megközelíti a 20 százalékot. Import Suzukit 848-an vásároltak tavaly, míg az Esztergomban gyártott kocsik közül 330 külföldön talált vevőre. Olcsóbb. Minden Douwe Egberts márkájú kávé árát csökkentette január 1-jétől a Douwe Egberts Compack Kft. — tájékoztatták közleményben az MTl-t a cég képviselői. A magyar piac 40 százalékát uraló kávéforgalmazó cég lényegesen olcsóbban kínálja a kereskedőknek a pörkölt és őrölt Douwe Egberts Korona, az Omnia, a Pilvax, a Karaván, a Paloma, valamint a koffeinmentes Omnia márkákat, minden csomagolásban. A kávék kilogrammonként átlagosan 220 forinttal lesznek olcsóbbak. A Douwe Egberts Kft. képviselője, Furkó Zsolt az MTI tudósítójának elmondta: az árváltozásra a kávé világpiaci árának tartós csökkenése miatt kerül sor, így az árleszállítás nem akciós jellegű és nem is ideiglenes. A Magyar Közlöny 129/1994. számában megjelent a Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XH. 29.) Kőim. rendelet. Felhívjuk valamennyi egészségügyi szolgáltató figyelmét arra, hogy az új Társadalombiztosítási Igazolványok kiadásáig az 1994. december 31-ig kiállított Betegbiztosítási Igazolványok a. korlátozás, illetve a visszavonás napjáig érvényesek. Mindazoknak, akik januárban — soron kívül — igénylik az új igazolványt a megyei egészségbiztosítási pénztártól igazolást kapnak. Kérjük, hogy az abban foglalt időtartam lejártáig a térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot fogadják el. Ismételten felhívjuk a munkáltatók és egyéb bejelentésre kötelezett szervek figyelmét arra, hogy az 1994. december 31- ig átvett betegbiztosítási igazolványokról elszámolást kell készíteniük. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy mennyi igazolványt vettek át és állítottak ki. Az elszámolással együtt a kitöltetlen (és rontott) igazolványokat 1995. január 31-ig a megyei egészségbiztosítási pénztár (illetve gyulai kirendeltsége, szarvasi fiókjához) fenti határidőig eljuttatni szíveskedjenek. Dr. Köteles Zoltánné, EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSI OSZTÁLYVEZETŐ Ki hogyan tekint 1995 elé? Magyarországi egyházak állami támogatása Az Országgyűlés által elfogadott költségvetés szerint ez évre 3 milliárd 695 millió forint támogatást kap harminchat magyarországi egyház. A rendelkezésre álló összeget — kisebb módosítással — a korábbi parlamenti ciklusban elfogadott keretszámok alapján osztották el az egyházak között. A kapott pénzt a különböző vallási felekezetek alapintézményeik, közgyűjteményeik, iskoláik, valamint szociális létesítményeik működtetésére, felújítására fordíthatják. A legnagyobb összegű támogatást a történelmi egyházak kapták. A Magyar Katolikus Egyház 1 milliárd 277 millió 438 ezer forintot, a Magyar Református Egyház pedig több mint 381 millió forintot. Ez a két egyház valós számarányaihoz képest kisebb támogatásban részesül, miután a két nagy történelmi egyház vezetői a magyarországi izraelita felekezet javára lemondtak támogatásuk egy részéről. Az Országgyűlés határozata értelmében kis létszámú felekezetek átlagosan félmillió forint körüli összeghez jutnak hozzá. A támogatási keretösszegek fel- használásáról a vallási közösségeknek pontos kimutatást, elszámolást kell majd benyújtani a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztályára. Az elszámolásról az év végén a minisztérium tájékoztatja az Ország- gyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságát. Herbert Kester a rendőrség portáján érdeklődött: — Hogyan jutok, kérem, a... gyilkossági osztályra? — Ez utóbbit szinte dadogva mondta. Néhány perc múlva egy kislányo- san kecses személlyel szemben ült. Szürke szemének kemény tekintete azonban elárulta, hogy egyáltalán nem olyan védtelen, amilyennek első pillantásra látszik. — Miben segíthetek, Kester úr? — Ha én azt tudnám, felügyelő asszony. — Langen a nevem, ennyi elég megszólításnak. — Szóval, azért jöttem, hogy megkérjem: akadályozza meg, hogy valóra váltsa fenyegetését. — Kicsoda, Kester úr? És miféle fenyegetést? A színtelen emberke idegesen babrált a szemüvegén. — A telefonáló. Azt mondta, hogy megöl engem. Antonia Langen hallgatagon szemlélte a látogatót. — Nem hisz nekem — fakadt ki Kester. — De ez az igazság! Egy alak állandóan telefonál, természetesen nem mondja meg nevét, és azt állítja: „Készüljön fel a halálra. Elhatároztam, hogy megölöm.” — Szó szerint így mondja? Kester habozott. Végül megcsóválta a fejét. — Nem. Szidalmazott és sértegetett. Valóban ordenáré alak. — Vannak ellenségei? — kérdezte a felügyelőnő. Kester szégyenlősen, de elnevette magát. — Ellenségeim? Hát persze, hogy vannak. Kinek nincsenek? Egynek a tyúkszemére lép az ember, a másik orra elől elhalász egy üzletet. Mindenki így csinálja. De ellenségeim, akik meg akarnának ölni? Nincsenek. — Régebben is hallotta már a telefonáló hangját? — Nem tudom. Azt hiszem, elváltoztatta a hangját. Ezért nem tudom, kié lehet. Antonia Langen jegyzőkönyvet vetetett fel. — És mit fog tenni? — kérdezte Kester. — Várni. — Míg megöl? — háborodott fel Kester. — Először csak addig, amíg az illető még egyszer telefonál. Rákapcsolunk egy lehallgató készüléket a telefonjára. — Kester, elmentél a rendőrségre? — a telefonáló gúnyosan nevetett. — A zsaruk nem segíthetnek rajtad. Kinyírlak, te disznó! Rieger felügyelő kikapcsolta a magnót. — Ez az egész? — kérdezte Langen. — Igen. Mondhatom, kollegina, hogy Kester teljesen kikészült idegileg. Nem is hiszem, hogy nincsenek igazi ellenségei. Sőt, meggyőződésem, hogy pontosan tudja, honnan fenyegeti a veszély, de vaj van a fején és nem mer előrukkolni vele. — Én is így gondolom — bólintott Antonia Langen. — Megtudtam ugyanis, hogy Kester annyi emberrel tolt ki, hogy csoda, hogy csak most vette elő valamelyik. Hidegvérű üzletelő! Mégis meg kell védenünk ettől az anonimustól. Kestert a titokzatos telefonáló a következő napokon és éjszakákon is hívogatta. Mindig ugyanaz a hang. De nem tudták kideríteni, honnan telefonál, olyan rövid volt mindig a mondanivalója. A szakértők lázasan dolgoztak, és egyre hosszabb lett azoknak a jegyzéke, akiket Kester pályafutása során valami módon megkárosított. A kihallgatásoknak se vége, se hossza, a nyomozás mégsem haladt. Kester teljesen kiborult. Egyre újabb nevekkel állt elő. — Mi van a Schmidttel, Langen asszony? — A szomszédjára gondol? — Langen bólintott. — Tönkretette egy telekhistóriával. Hát nem a barátja, annyi biztos. — Ez az! Gonosz pasas, nekem elhiheti. Tudja, hogy nyílt „csatában” semmi esélye sincs ellenem. Schmidtnek bármilyen disznóságot tulajdoníthatunk. Langen elhessegette a gyanút. Már felülvizsgálta a szomszédot. Semmi konkrét bizonyíték nem volt ellene. Schmidt és Kester birtoka között futott egy keskeny gyalogút, amelyet nagyon kevesen használtak. Senki sem hallotta a lövést. Reggel hét körül egy kocogó találta meg a holttestet. Rieger felügyelő nagyon meglepődött, amikor az áldozatot meglátta: — Hát ez nem is Herbert Kester! — Nem, ez Oskar Schmidt — mondta Langen. — Azt hiszem, Kes- ternél kellene kezdenünk a nyomozást... Kester már tudott a szomszéd haláláról. Egész testében remegett. Rieger bizalmatlanul meredt rá összevont szemöldöke alól és nyersen megkérdezte: — Mit csinált az éjjel? Mielőtt Kester válaszolhatott volna, megszólalt a telefon. Kester jelentkezett, majd egy közeli székre roskadt. A felvevőgép tovább működött. A hívás ezúttal sem tartott 15 másodpercnél tovább. Amikor Kester visszatette a kagylót, a felügyelő visszapörgette a szalagot és mindannyian meghallgatták: „Kester, te szerencsemalac! Ezúttal megúsztad. Más halt meg helyetted. Szegénynek pechje volt. Minek mászkál a kertajtód körül! De nem menekültél meg, csupán haladékot kaptál! Három nap múlva két civilruhás rendőr lépett Roland Kapferhez, amikor az reggel munkába indult. Udvariasan felszólították, hogy menjen velük a rendőrségre. Kapfer tiltakozott és az okot akarta tudni. A rendőrök azoban nyakasan hallgattak. A rendőrségen Rieger felügyelőhöz vezették. Nemsokára csörgött a telefon. Rieger jelentkezett, majd továbbadta a kagylót Kapfernek. — Magát keresik. — Engem? — Kapfer habozva nyúlt a kagylóért. — Remélem, nem okozunk túl nagy kellemetlenséget — szólt a vonal másik végéről Antonia Langen. Kapfer nem válaszolt. — Kapfer úr? Miért nem mond semmit? Kapfer a torkát köszörülte. —Mit akar tőlem?—kérdezte végül. — Kellemetlennek érzi, hogy telefonálnia kell? — Hogy érti ezt? — Olyan kurtán válaszol. Mitől fél? — A fenéket! Nem félek, de tudni akarom végre, hogy miért csinálják ezt a cirkuszt! Nem tarthatnak itt anélkül, hogy... — hirtelen elhallgatott. Roland Kapfernek várnia kellett. Míg Langen felügyelőnő meg nem kapta a laboratóriumtól az eredményt. Amikor belépett Langen irodájába és egy csinos, fiatal nővel találta magát szemben, Kapfer megkönnyebbülten fellélegzett. A nevet- hetnékje azonban gyorsan elpárolgott. — Miért lőtte le Oskar Schmidtet, Kapfer úr? — kérdezte Langen kertelés nélkül. Először semmit sem válaszolt, végül dadogni kezdett: — Fogalmam sincs, miről beszél! Lelőttem? Miért éppen én? Ez... — Ez bebizonyított tény! — szakította félbe a felügyelőnő. — Elváltoztathatja a hangját, akár ügyesen is, de mindig azonosítani lehet. *A „hanglenyomat” van olyan megbízható, mint az ujjlenyomat. Roland Kapfer csekély ellenállást nyújtott. Végül bevallotta tettét. Rieger felügyelő csak nehezen tudta leleplezni a meglepetését. — Arra, hogy Kapfer azért az áldozat szomszédját fenyegette, hogy elterelje a gyanút és arra vezessen bennünket, hogy Schmidt véletlen áldozat— magam is rájöttem volna. De hogyan akadt rá Kapferre? — Egyszerűen — mosolygott Langen. — Amikor másodszor vettük sorra a kihallgatásokat, rájöttünk, hogy Oscar Schmidtnek, Kesterrel ellentétben, valóban csak egyetlenegy halálos ellensége volt: Kapfer, akinek elszerette a feleségét. Wolfgang Kolberg A titokzatos telefonáló
