Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. január 5., csütörtök ^---------------------------------------------------------------------------------------------------^ földink volt. Ezen a na­pon született 1827-ben Haan Antal festő. Tanulmányait Bécsben végezte, majd Itáliá­ban telepedett le, ahol főként oltárképeket festett. Önálló munkáinál jelentősebbek vol­tak Raffaello falfestményei­ről készített nagyméretű má­solatai, amelyek a Magyar Nemzeti Galériában vannak. Értékes etruszk gyűjteményé­ből alakult 1874-ben a Békés megyei Múzeum. Gyermekantológia. A Rábai Néptáncegyüttes tagjai — akik ősztől már a Balassi Táncegyüttesben táncolnak — 1994 májusában Debrecenben vettek részt a Szomszédolás elnevezésű fesztiválon. A si­keres fellépést követően meg­hívást kaptak az országos gyermekantológiára, melyet 1995. január 8-án délelőtt az Erkel Színházban rendeznek. Műsorukban Nyárádmagyo- rósi táncokat adnak elő, Mli- nár Pál koreográfiájára. Falusi turizmus. A Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfo­gadók Országos Érdekképvi­seleti Szövetsége megalakí­totta fizető vendéglátó tagoza­tát. Ebbe azok a városban tevé­kenykedő, ám a zöldturizmus követelményeinek megfelelő vendéglátók kérhetik felvé­telüket, akik a városokban zöld-vidéki turizmussal kí­vánnak foglalakozni. A szer­vezet szolgáltatásait — érdek- védelmét, marketing tevé­kenységét — azok vehetik igénybe, akik vidéki városok­ban, és üdülőhelyeken várják a vendégeket. Megmaradt az a kedvezmény, amely 1990 óta folyamatosan érvényben van, hogy a falusi-tanyai vendéglá­tás 10 ágyig, illetve 300 ezer forint. Hogyan indult az 1995-ös esztendő? Városok polgármesterei idei első munkanapjaikról (2.) Cservenák Pál Miklós, Mező- berény polgár- mestere elöljá­róban jó hírt kö­zölt velünk. Sze­mélyes közben­járásával a teg­napi napon megoldódott a Ker­tész család gázproblémája (melynek részleteit keddi lap­számunkban közöltük). Kerté­szék a gáz bekötésére 30 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak, amit egy év alatt kell törleszteniük. A továbbiakban a polgármester elmodta: az új képviselő-testület már decem­berben két ülést tartott, így az év első napjaiban főleg az ott született döntéseket ellenőrizte, valamint az újévi jókívánságo­kat fogadta. Emellett több sze­gedi, budapesti és kecskeméti vállalkozóval tárgyalt mezőbe - rényi beruházásokkal kapcso­latban. Pataki Ist­vánt. Békés vá­ros polgármes­terét zsúfolt programja mi­att csak másod­szorra sikerült elérnünk. Számára jelenleg a január 26-ai testületi ülés té­máinak előkészítése a legfon­tosabb feladat. Mint hallottuk: a polgármester az önkormány­zati apparátus munkatársaival áttekintette a feladatokat. A napokban az önkormányzati bizottságok, a helyben műkö­dő pártok és egyesületek veze­tőivel találkozik, akikkel az önkormányzati munkáról be­szél, valamint az említettek terveivel ismerkedik majd. Pa­taki István a békési intézmé­nyeket is sorra látogatja. Teg­nap éppen a szociális otthont kereste fel. Szűcs Károly, Mezőkovácshá- za polgármeste­re elmondta: — Az önkormány­zati választást követő napot tu­lajdonképpen még a volt mun­kahelyemen töltöttem különfé­le elszámolásokkal. Második nap hosszabb beszélgetést foly­tattunk a jegyzővel és a hivatal igazgatás-szervezőjével, s majd csak a harmadik nap léptem be a dolgozószobámba. Ekkor a dol­gok hivatalos átadásával-átvé- telével, meg is kezdődött a mun­ka. Érdekesség? Talán az, hogy észrevettem: a szobában levő székek igen hepehupásak, ezért „első intézkedéseim” egyike volt, hogy kicseréljem azokat. Nem kívánom ugyanis pihenés­sel tölteni a munkaidőmet, mert nem ilyen jellegű hivatalnok szeretnék lenni. S, hogy milyen polgármester? Ezen még nem volt időm gondolkodni, mert az első örömteli órák után hál’ Is­tennek nyakig ülök a munká­ban. Takács De­zsőnek, Batto­nya polgármes­terének kedd volt az idei első munkanapja. — Tavalyról több nap szabad­ságom maradt, ezekből egyet kivettem hétfőre. Az új évet az összegyűlt utalványok aláírásán val kezdtem, utána a jegyző úr­ral átgondoltuk a legsürgősebb tennivalókat. Van néhány rég­óta húzódó ügyünk: a közterület rendjének szabályozása, a me­zőgazdasági utak kérdése, a szemétszállítás megszervezése. A határátkelőhely megnyitásá­val összefüggésben szorgal­maznunk kell a Battonya— Mezőkovácsháza közötti út mi­előbbi felújítását. Közvetlenül önök előtt beszéltem a megyei önkormányzat illetékesével a középiskola fenntartói jogának át-, pontosabban visszaadásá­ról. Délután 3 órától a cigány kisebbségi önkormányzat ala­kuló ülésén veszek részt. Kassai Béla, Mezőhegyes polgármestere a város költséve- tési lehetősége­inek átgondolá­sával kezdte idei első mun­kanapját. — Esetünkben szerencsére szó sincs forráshiányról — mondotta. — A fejlesztési és a felhalmozási lehetőségeink azonban rendkívüli módon be­szűkültek. Ráadásul az energia­ár-változások következményeit egyelőre még nem is tudjuk fel­mérni. A pénzügyes kollégák­kal folytatott megbeszélés után Békéscsabára kellett utaznom, ahol részt vettem a Dél-alföldi Regionális Befektető Társaság alapszabály-módosító közgyű­lésén. A mezőhegyesi önkor­mányzat alapító tagja a társa­ságnak, részvényeink értéke 1(X) ezer forint. Sarkad város polgármesterét, Tóth Imrét ugyanolyan ne­héz utolérni az új év első napja­iban is, mint az elmúlt eszten­dők bármelyik napján. Foly­ton tárgyal, egyeztet, utazik, megbeszél, értekezik... Ami­kor kérdésünkkel felkerestük, éppen Méhkerékre tartott. Mint mondta, pár napot arra szán az új esztendő legelején, hogy a térség 12 településének polgármestereivel és jegyzői­vel találkozzon, beszéljen velük az elkövetkezendő esz­tendők közös gondjairól, meg­határozzák a legközelebbi tér­ségi megbeszélés tárgyait, időpontját, és a térség ország- gyűlési képviselőivel való kö­zös találkozót. Január első napjaiban egyeztet az alpol­gármesterekkel is a közöttük kialakítandó munkamegosz­tásról. Szeghalom decemberben megválasztott új polgármestere, Kosaras Béla az idei év első mun­kanapját hivata­lában azzal kezdte, hogy boldog új évet kí­vánt munkatársainak, majd az­zal az előterjesztesztéssel fog­lalkozott, melyet egy januári ér­tekezleten kíván megvitatni a város politikai pártjainak veze­tőivel. Ennek célja egy reális gazdaságpolitikai terv kialakí­tása az elkövetkezendő négy évre. A nap többi részében aktu- ális ügyekkel, segélyezésekkel foglalkozott. Elkeseredett asszonyok Biharugrán Nem fizet az Ugratex Komor, elkeseredett asszo­nyok keresték meg szerkesztő­ségünket Biharugráról és kör­nyékéről. Valamennyien a bi- harugrai Ugratex Kft., dolgo­zói Közülük Szuhai Józsefné így foglalta össze törté­netüket: — Tavaly nyár óta dolgo­zunk több mint harmincán az Ugratex Kft. biharugrai varro­dájában. Ez a kft. holland meg­rendelésre végez bérmunkát, minket varrónőként, csoma­golóként foglalkoztattak. Már a beinduláskor is voltak gon­dok, nem kaptuk meg időben a fizetésünket, de abban bíz­tunk, idővel majd rendeződ­nek a dolgok. Sajnos nem ez történt, november tizennyol- cadika óta nem dolgozunk. Mi többször érdeklődtünk a kft. ügyvezetőjénél, Barta Imréné- nél, hogy mi lesz velünk, ám ő csak újabb és újabb határidők­kel hitegetett bennünket. Nem kaptuk meg a novemberi fize­tésünket sem, ami jó néhány családot igen kritikus helyzet­be hozott nemcsak Ugrán, ha­nem például Zsadányban is. Nagyon szeretnénk, ha a kft. tagjai vagy az ügyvezető végre valami biztosat tudna monda­ni arról, mi lesz velünk. Mi csak annyit tudunk, hogy no­vemberben a holland megren­delő részére ezernél több nad­rágot megvarrtunk, közel há­romszáz majdnem kész. Sze­retnénk dolgozni, hiszen so­kunk számára létfontosságú a munkahely, de megrendült a bizalmunk a kft-ben. Természetesen megpróbál­tuk megkeresni a másik felet is, ám Bartánét nem tudtuk elérni. Mint a dolgozók el­mondták, nekik sem mindig sikerül. Más forrásokból annyit sikerült megtudni, hogy az egymillió forintos alaptő­kével létrejött Ugratex Kft. ko­moly anyagi nehézségekkel küzd, nemcsak a dolgozók bé­rével adós. Csütörtökre egyéb­ként összehívták a kft. tagjait, ahol esetleg döntés is születhet a kft. és a dolgozók sorsát ille­tően is. Gila Tüntetés a Zebráért A szarvasi fiatalok szórakozni vágynak A hét eleje óta vörös-sárga- fekete plakátok díszítik Szarvas forgalmasabb pontjait „Tüntess velünk! — Nekünk a Zebra kell!” feliratokkal. A plakátokon ma, csütörtökön 15 órára a polgármesteri hiva­tal Fő téri épülete elé várják a szervezők a klubért aggódó fi­atalokat és felnőtteket. Mivel 7—800 fős tagságuk nemcsak szarvasi fiatalokból áll, számí­tanak a megyéből érkező szim­patizánsok részvételére is. A jó 3 éve működő pince­klub szerződését 1994. decem­ber 31 -én mondták fel az önkor­mányzat tulajdonát képező Vajda Péter Művelődési Köz­pontban. Értesülésünk szerint zajra, füstre és a fiatalok italo­zására hivatkozva történt a fel­mondás. A Zebra Klub érde­kessége, hogy a „Diáksziget” megszületése óta nevét orszá­gosan is jól ismerik. Az újhul­lámos magyar rockzenekarok koncertjei mellett állandó filmklubnak és a helyi óvókép­ző főiskola hallgatóinak is he­lyet adott. Nagy népszerűsége minden bizonnyal annak kö­szönhető, hogy a volt Úttörő és Ifjúsági Ház 1991-es bezárása óta a tizen- és huszonéves kor­osztályok nem lelnek kulturált szórakozóhelyre Szarvason. A Zebra Klub vezetősége a mai tüntetésre meghívta a Kos­suth rádiót, a Magyar Televízi­ót, s nem egy országos napilapot is. Az akciót annak rendje, mód­ja szerint bejelentették a polgár- mesteri hivatalban és a rendőr- kapitányságon is. Szenes János Megvárta a lányát, aztán örökre elment Kézen fogva a halál tornácába Ameddig élünk, addig a halál nincs jelen. Amikor a halál megérkezik, mi már nem leszünk jelen. A régi görögök­től való a mondás, melynek benső mélységei már-már nem evilágiak, mert óhatatlanul be­lekapaszkodnak másvilági üregekbe, az alvilág bugyrai­ba. Pedig a halál egyszer min- dőnk életébe elérkezik, ha nem is rendelés szerint. A mo­dem európai kultúra oly sze­mérmesen elfordul a végső pusztulástól, hogy szinte nem akar róla tudomást venni. Nem beszélünk róla, mert illetlen téma valakinek az elhalása, mint személyes élmény. Van a gyulai kórháznak egy menedékhely részlege, Tőgye Ildikó vezető asszisztens irányí­tásával. E fiatal, csinos hölgytől érdeklődöm végső dolgaink fe­lől. Ilyentájt tán megbocsátható kíváncsisággal... — Osztályunknak az a leg­főbb feladata, aminek az itt dol­gozó nővérekkel együtt eleget is teszünk, hogy elkísérjük bete­geinket a halálba. Illetve ez így nem jó kifejezés, tán azt kellene mondani: a halálig kísérjük a hozzánk fordulókat. Olyan vég­ső stádiumban lévő betegek kerülnek ide, akiknek hogy úgy mondjam, csak idő függvénye haláluk. Menthetetlen, szokták rájuk mondani odakint. Pedig emberek valamennyien. — Bocsánat a durva szóké­pért, de akkor ez az egész egy halottasház? Mi szükség van ilyenre? — Csak annyi, hogy embe­ribb módon, ha lehetséges derű­sen haljanak meg a végső pontra érkezettek. Ezt igyekszünk elő­segíteni, ezért dolgozunk, ezért vagyunk. —Hogyan halnak meg a kór­házi betegek? —A kórházi ágyban meghalt szemére nedves vattacsomókat tesznek, a lepedőt fejnél-lábnál összecsomózzák, és egy para­vánnal elrekesztik a kórterem­ben. Ezt így tartják mintegy két órán át, majd elszállítják a hul­lakamrába. Bár ez az elszállítás is egy külön esemény, mert két szállítómunkás tepsibe teszi az elhunytat, és végigcsörömpöl vele a folyosón. — Mi szükség van a kétórás várakozásra? — Mert előfordult már, hogy a halott kopogtatott a hullakam­ra ajtaján — belülről. Ezek a modem gyógyszerek, amelye­ket ma alkalmaznak, nagyon sokféle hatást fejtenek ki, töb­bek között könnyen hibemál- hatják a beteget... — Az önök „gyakorlata” et­től alapvetően eltérő? — Mi mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a beteget kí­sérje végső útjára a szeretet, hozzátartozója jelenléte által. A családtag, rokon teljesen szabad bejárást kap hozzánk kedves társához, aki viszonoz­za a törődést. Ha azután bekö­vetkezik a várt halál, akkor mi érintés nélkül otthagyjuk ha­lottaságyán az eltávozottat, nem is kerítjük el, nem is szál­lítjuk el, hanem valahogy fizi­kailag és szellemileg is velünk van még egy darabig. Úgy is mondhatnám, megvárjuk, amíg elcsendesedik, amíg minden elrendeződik... —Szinte ünnepélyes megille- tődöttséget érzek a hangjában. — Mert különös érzés is, amikor ott van velünk valaki, de valójában mégsincs már. Szinte mondanánk a nevét, szólnánk hozzá, de nincs kinek mondani, mert már elment közülünk. —Ez a hozzátartozó társasá­gában bekövetkező halál mennyiben más, mint az egyéb- kénti? — Derűsebb. Békével megy útjára a távozó. És kissé a sza­bad elhatározásból adódó idő­pontban. Ez lehet, hogy meg­lepő, de igaz. Többnyire akkor következik be halála, amikor­ra beteljesül végső kívánsága, pl. egy kedves rokon látogatá­sa. Egy alkalommal szegedi betegünk volt, ami egyébként nem ritkaság. Lánya napon­ként látogatta az idős nénit, amíg egyszeriben bejelentet­te, hogy dolgai úgy alakultak, most csak két nap múlva tud jönni. A néni lánya elutazását követően kómába esett, elve­szítette eszméletét. Arca moz­dulatlanná változott, semmi­lyen szólításra nem válaszolt. Percenként 4—5 lélegzetet vett, ami a szokásosnak negye­de. így élt végig két napot, amikor megérkezett a lánya. A néni arcán egyszeriben megje­lent a mosoly, és potyogni kezdtek a könnyei. Aztán el­ment. Derűvel. Vannak persze különös esetek, amikor tény­leg nehéz valami magyaráza­tot találni, hacsak nem aka­runk természetfölötti felhőkbe emelkedni. De ettől őriz­kedünk, így a rendkívüli ese­tek megmaradnak annak ami, magyarázhatatlannak. Külö­nös íény az ember életében és halálában is. (tráser) Cégünk a világ vezető üdítőitalgyártó és -forgalmazó vállalata békéscsabai értékesítési központjába targoncavezető munkatársakat (gázüzemű targoncára) keres. Feladat: — a targoncavezetők munkája, az áru előkészítése a ki- és beszállításokhoz, valamint a megfelelő mennyisé­gű áru tehergépjárművekre történő rakodása. — A munkavégzés két műszakban történik. A sikeres jelöltek: * 20—35 évesek £ targoncához érvényes vezetői engedéllyel rendelkeznek * a megpályázott munkakörben gyakorlatot szereztek * békéscsabai, illetve környéki lakosok * megbízhatóak, jó munkabírásúak, pontosak. Ha szeretne egy perspektívát kínáló munkát, biztos munka­helyet és szívesen dolgozna fiatal, sikerorientált munkatár­sakkal, kérjük, hogy jelentkezzen személyesen az alábbi cí­men. Jelentkezés: 1995. janauár 6-án, pénteken 9—16 órakor a raktári műszakvezetőnél. Cím: Békéscsaba, Ipari út 5., Pepsi Depo. Telefon: 452-511.

Next

/
Thumbnails
Contents