Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd HAZAI TÜKÖR La |TT Segíteni. A Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésé­ben, Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke ve­zetésével tegnap Budapesten szociális és egészségügyi mun­kacsoport alakult. Mint Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke erről az MTI-t informálta, a munkacsoport fő feladata a ha­táron túli magyarok egészség- ügyi helyzetének és a segítség- nyújtás formáinak áttekintése. Az alakuló ülésen részt vett Ta- bajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is. A HTMH, melynek felada­tai közé tartozik a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység ko­ordinációja, meghívta a ta­nácskozásra az érintett tárcák, továbbá számos társadalmi szervezet képviselőit is. Helyesbítés! A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet 1995. január 30-án megjelent hirdetésében elírás történt. A szöveg helyesen: Alapítványok betétei 1 év elteltével 21,5% Kamatjegy 1 hóra 14,0% 2 hóra 15,0% 3 hóra 18,5% 4 hóra 19,0% 5 hóra 19,5% 6 hóra 20,0% 7 hóra 22,0% 8 hóra 23,0% 9 hóra 24,0% 10 hóra 27,0% 11 hóra 28,0% 12 hóra 29,0% . ✓ Uj találmány a kombinált fuvarozásban Békéscsabán is kipróbálható a kosaras kocsi A kelet—nyugati tranzitáru­fuvarozás megkönnyítésére új vasúti kosaras kocsit fej­lesztett ki a MÁV megrende­lésére a romániai PLES Bor- sodnádasd Rt. Az új kosaras kocsi nyugat- és kelet-euró­pai vasúti normáknak egya­ránt megfelel: a széles és kes­keny nyomtávú rendszerek­kel egyaránt kompatibilis. A találmány konténerek, pótko­csik szállításán kívül olyan félpótkocsik továbbítására is alkalmas, amelyeket koráb­ban nem lehetett damval vas­útra emelni — mindezt Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigaz­gatója mondta el tegnapi saj­tótájékoztatóján. Rigó Zoltán hangsúlyoz­ta: a vasúti árufuvarozás jö­vője függ attól, hogy milyen mértékben terjed el a kombi­nált szállítási mód. Az Euró­pai Unió országaiban érvé­nyesülő tendencia, hogy az ezredfordulóig a fő tranzit- útvonalakon bonyolódó áru- szállítás mintegy 20-25 szá­zalékát vasútra vagy víziút- ra terelik. Magyarország — jelenleg megnövekedett mértékben — a kelet—nyu­gati tranzitáru-forgalom ré­szese. Ezen az útvonalon az országon évente átlagosan 600 ezer kamion halad át. Ebből a forgalomból az el­múlt 10 év alatt 2,1 száza­lékról 6 százalékra sikerült növelni a vasúti-közúti kombinált fuvarozás rész­arányát. A vezérigazgató el­mondta, hogy terveik szerint ez az arány 10 százalékra fog bővülni 2000-ig. Ez mintegy 5 millió tonna rako­mány kombinált formában történő szállítását jelentené. A kelet—nyugati tranzit- szállítás problémájának megoldásához az új, vasúti kosaras kocsi is hozzájárul. Eddig három prototípust gyártottak le Aradon. A MÁV-nak a jövőben 1000- 1200 darab ilyen kocsira lenne szüksége. A kosaras kocsi élterjesztése érdeké­ben jelenleg hat állomáson — Budapest-Józsefváro's- ban, Miskolcon, Debrecen­ben, Záhonyban, Szegeden és Békéscsabán — van pró­bafuvarokra lehetőség. Itt az Opel! Az utolsó simításokat végzik Békéscsabán a Szarvasi úton épülő Opel szerviz dolgozói. Ugyan a szalon hivatalos megnyitója csak március elején várható, az első autók már tegnap megérkeztek Békéscsabára. A napokban már fogadják az érdeklődőket, és megkezdik az értékesítést is. Szintén március elejére várható a szerviz megnyitása, ahol kizárólag Opel gépjárművek garanciális és készpénzes javítása történik majd Fotó: Such Tamás Kézműves kamara: készül a cégregiszter Több, mint 600 szakma képvi­selője, 12 osztályba besorolt 8 ezer tag alkotja a Békés Megyei Kézműves Kamarát. Azon gazdasági szervezeteknek, vál­lalkozóknak, akik ehhez a ka­marához tartoznak, regisztrál­tatniuk kell magukat. A nyil­vántartásba vétel részleteiről Nagy Mihályt, a kamara megyei ügyvivőjét kérdeztük. — A kamara számára rendel­kezésre áll egy szűkített adattar­talommal bíró, csak azonosítás­ra alkalmas alapnyilvántartás — kezdte. — Törvény írja elő ugyanakkor, hogy tagjainkról olyan nyilvántartást vezessünk, mely a gazdasági tevékeny­ségükkel kapcsolatos adatokat is tartalmazza. A regisztráció határideje ez év február 28-a, eddig kell a vállalkozóknak, cé­geknek felkeresniük-a területi­leg illetékes ipartestületeket. A regisztrációs díj ezer forint és beszedésére megbízási szerző­dést kötöttünk a békéscsabai, szarvasi, orosházi, mezőko­vácsházi, békési, gyulai és kö- rösladányi ipartestületekkel. A regisztrációhoz szükséges a vállalkozói igazolvány, gazda­sági szervezeteknél a társasági szerződés eredeti példánya. A kamaránál, az ipartestületeknél található regisztrációs ív. A ka­marai tagdíj megállapításához az 1994-es évi eredmény is kell. Akiknek a besorolást illetően kétségeik vannak, felvilágosí­tást a (66) 362-868-as telefo­non, valamint az ipartestületek­nél kaphatnak. A kamarai cégregiszter a megye és az ország gazdaságát érintő döntéseknek és a gazda­sági jogalkotásnak a legfonto- sabb.bázisa. Biztosítja a piaci magatartás tisztességét, hátte­re a Magyarországon eddig teljesen elhanyagolt vidéki gazdasági és területfejlesztési programok megalkotásának. A nemzetközi gazdasági kap­csolatoknak, a piacfeltárás­nak, a kereskedelem fejleszté­sének, a hatékony üzleti köz­vetítésnek — bel- és külföldön egyaránt — fontos informáci­ós és adatbázisa. Ny. L. A KDNP a jövedelemadó-változásról A Kereszténydemokrata Nép­párt Békés megyei elnöksége véleményezte az idei személyi jövedelemadó változását. Meg­állapította többek között, hogy ez több szempontból kedvezőt­len a lakosság számára. Meg­szűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, a súlyosan fo­gyatékosok havi 900 forintos adókedvezményt számolhat­nak el az eddigi 3000 forint adóalap-csökkentés helyett. A társadalombiztosítási törvény szerinti nyugdíj- és egészség- biztosítási járulék 25 százaléka vonható le a fizetendő adóból — eddig a teljes összeg az adó­alapot csökkentette. Az új lakás építését; bővítését, vásárlását érintő adójogszabály-módosí­tás azoknak kedvez, akik magas törlesztőrészletet fizetnek, de kedvezőtlen azoknak, akik a 20 százaléknál magasabb sávban adóznak, és kisebb törlesztő­részletet fizetnek. A KDNP megyei elnöksége aggodalommal nyugtázta az szja-törvény nyomasztó hatá­sát, és felhívta a társadalmi-gaz­dasági megállapodás előkészí­tőit, a munkavállalók képvise­lőit, hogy tegyenek meg min­dent a lakossági adóterhek csökkentéséért, különös tekin­tettel a bérből, fizetésből élőkre és többgyermekes családokra. A pénzügyminiszter lemondásának okai, következményei (Folytatás az 1. oldalról) Mi késztette lemondásra? Erről a legilletékesebb, maga a távozó pénzügy- miniszter a következőket mondja: — Három feltételhez kötöttem a gazdaság- politika sikerét. Az első az volt, hogy a kor­mányprogramban meghirdetett gazdasági kon­cepció érvényesüljön. A másik: a privatizációs törvényjavaslat alapelveinek elfogadása és végrehajtása; a harmadik: a kormányzaton belül egy gazdaságpolitikai centrum létrehozá­sa. Ezeket a feltételeket nem láttam biztosított­nak, a stabilizációs lépések késlekedtek, s ezek károsan hatottak az 1995-ös folyamatokra. Horn Gyula miniszterelnök a lemondást így kommentálta: — Békésivel elvi nézeteltérések alakultak ki; személyes konfliktusok azonban nem nehezí­tették az együttműködést. Példaként említette a privatizációs politikát, amelyet véleménye sze­rint a kormánynak gazdasági oldalról is meg kellett volna alapoznia, ez azonban az elmúlt fél év során nem történt meg. A kormány nagy késésben van a privatizációs törvény előkészí­tésével is. Az ország nem rendezkedhet be — még a pénzügyi stabilitás mellett sem — arra, hogy olyan lépéseket tegyünk, amelyek nem segítik elő a gazdasági növekedést. A Békési-program marad? — A pénzügyminiszter távozásával összefüggés­ben az alapvető kérdés, hogy a koalíciós megálla­podásnak is alapját képező, Békési nevével fém­jelzett program folytatódik-e. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: Békési távozása után a kormány tovább folytatja a gazdasági stabilizációs programot. Nem csupán folytatni, hanem felgyorsítani kívánja a privatizációs folya­matot, azoknak az anomáliáknak a kiküszöbölé­sével, amelyek ma jellemzik a döntéshozatalt. Az MSZP gazdasági programja, amely az SZDSZ által is elfogadott kormányprogram, Békési távo­zásával is változatlanul érvényes. Hogyan vélekednek Békési távozásáról a parlamenti pártok? Pető Iván (SZDSZ): A kormánykoalíció nem személyeken, hanem egy program végrehajtá­sán alapul. Az SZDSZ-nek azt kell mérlegelnie, hogy a pénzügyminiszter lemondása után mi­lyen esélyek vannak a kormányprogramban le­fektetett gazdaságpolitika végrehajtására. Für Lajos (MDF): Ha Békési lemondása azt jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája ab­ba az irányba változik, amelyet az előző kor­mány folytatott — jónak ítélem. Ha nem így van, akkor—rossznak. Torgyán József (FKGP): Nem egyszerűen a politikus bukott meg, hanem az a restriktiv pénzügyi politika, amely megfojtotta a gazda­ságot és lehetetlenné tette a kitörést. Orbán Viktor (Fidesz): Békési nem saját akaratából távozott, hanem lemondatták. Giczy György (KDNP): A KDNP korábban is rossznak tartotta a pénzügyminiszter gazdasági és privatizációs politikáját; úgy látszik, ezt a koalíción belül is észrevették. Hogyan látják a személyi változást a miniszter-elödök? Medgyessy Péter: Ami a szűkén vett pénzügypo­litikát, a költségvetéssel kapcsolatos irányítást illeti, nem tudok elképzelni másmilyen gyakorla­tot, mint ami a Békési-programban szerepel. Rabár Ferenc: Békésivel ellentétes állás­pontot képviselek az egyensúly-, illetve növe­kedés-vitában. Emberileg, szakmailag egyéb­ként nagyon tisztelem a Horn-kormány első pénzügyminiszterét. Kupa Mihály: Várható volt a lemondás, bár úgy véltem. Békési kihúzza júliusig. A háttér­ben pártpolitika is munkálkodott, de 'az sem célravezető, amikor egy miniszter túl gyakran emlegeti lemondását, ha bizonyos döntéseket nem az ő elképzelései szerint hoznak meg. Szabó Iván: Békési lemondásával megbukott az a gazdaságpolitika, amelyet a jelenlegi kor­mány képviselt, s amely az előző kormány Békési arcára ráfagyott a mosoly gazdaságpolitikájával teljesen ellentétes volt. Mindezek ellenére tisztelem Békésit, aki in­kább a meggyőződéséhez, s nem a miniszteri székhez ragaszkodott. Vezető' közgazdászok véleménye Kopátsy Sándor: Nyilvánvaló volt, hogy a Bé- kesi-féle elképzelés csődbe megy, mert nem jó pénzből lesz jó társadalom, hanem fordítva: a jó társadalomnak lesz jó a pénze. Petschnig Mária Zita: Békési távozása nem csak egy miniszter lemondását jelenti, az ő nevével fémjelzett gazdaságpolitikai program került veszélybe. Tardos Márton: Gyakorlatilag semmi olyan lépésre nem látok reális lehetőséget, amely az eddigi gazdaságpolitika „felpuhítását” céloz­ná. Vértes András: A Békési-programot Békési nélkül is meg lehet valósítani, de csak akkor, ha a kabinetnek is ez a szándéka. Nemzetközi visszhang Reuter: E fejlemény tovább gyöngíti a külföldi befektetők bizalmát, bár az SZDSZ alighanem bennmarad a koalícióban, ha megfelelő garan­ciát kap a szocialistáktól a kormányprogram megvalósítására. A Die Welt véleménye szerint „hidegre tet­ték” Békésit, ami elsősorban azért vészjelzés, mert ő volt az MSZP jobbszámyának vezér­alakja, aki korlátozni tudta az erőteljes szak- szervezeti befolyást. A DPA német hírügynökség szerint teljesen nyilvánvaló, hogy „Horn a privatizáció ellenőr­zését pártjának és a párt nagyhatalmú klientúrá­jának akarja alávetni.” Az ITAR-TASZSZ szerint ez a hétvége Ma­gyarországon komoly válságot hozott a koalíci­ós kormányzásban. Békési távozása mögött a Szocialista Párt felső vezetésében meglevő né­zeteltérések rejlenek. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents