Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1995. január 26., csütörtök B ŰNBE(L)ESÉS gKÉS MEGYEI HÍRLAP Hírek Lopott autón. Emlékez­nek még olvasóink arra a tör­ténetre, amikor egy nagyko- páncsi lakos „elkötött” egy autóbuszt szilveszter táján? Ennek az úrnak, Dobsa Mi­hálynak ismét autózhatnékja támadt. Az autóbuszállomás környékéről el is lopott egy személygépkocsit, majd Ma­kónak vette az irányt. A gyors rendőri intézkedésnek kö­szönhető, hogy a tettest né­hány óra leforgása alatt elfog­ták. Gádoroson is volt dolguk a rend őreinek: a piactéri kocs­mát látogatta meg valaki szombatról vasárnapra virra­dóra. A váltópénzt vitte el a kasszából és egy kis dohányt. A nyomozás során kiderült, hogy az elkövető a 20 éves R. Z. helyi lakos, aki a szerze­ményt (15 ezer forintot) már el is játszotta a nyerőautomatá­kon. Utóégés? Az Orosházi Ha­tárőr-igazgatóság Kötegyáni Kirendeltségén január 24-én, kedden délelőtt két, Oroshá­záról érkezett szerelő a lefa­gyott központifűtés-rendszert kívánta megjavítani. A cső egy szakasza lefagyott, a hő- szigetelésre használt szalmát eltávolították róla, majd gáz- pörzsölővel megszüntették az eljegesedést. Valamennyi fű­részpor is volt a cső környeze­tében. Két órán át ellenőrizték még a művelet hatását, s mi vei nem észleltek rendellenessé­get, eltávoztak. Később a helyiek füstkép­ződést tapasztaltak, ezért ri­asztották a gyulai tűzoltókat, akik kéziszerszámokkal és puttonyfecskendővel, vala­mint a határőrök segítsé­gével megszüntették az égést. Amikor nem szégyen a futás, viszont hasznos... A klasszikus értelemben vett rablás az, amikor az embert néhány támadó fenyegetéssel arra kényszeríti, hogy értékeit átadja. Ilyenkor mindig mérlegelni kell, hogy mennyire komoly a fenyegetés. Ha az emberre fegyvert fognak, ott egyértel­műen engedelmeskedni kell. Ugyanez vonatkozik arra is, ha nem vagyunk különösebben jártasak semmilyen önvédel­mi sportban, vagy ha a táma­dók többen vannak, ha kés van náluk és testünknek szegezik a szúróeszközt. Ilyenkor nem szabad meggondolatlanul cse­lekedni, nincs értelme az el­lenállásnak, úgyis mi húznánk a rövidebbet. Mindig az embe­ri élet, a testi épségünk legyen az első szempont! Megelőzésképpen megte­hetjük, hogy két pénztárcát hordunk magunknál: egyikbe pár száz forintot teszünk — ezt nyújtjuk át a rablóknak —, a másikba tehetjük a nagyobb összeget, ezt azonban nem árt minél jobban elrejteni. Ez ugyan régi, a rablók által is jól ismert trükk, mégis legtöbb­ször beválik. Ok ugyanis min­dig sietnek, csak ritkán van idejük kutatni. Abban az esetben, ha az egész táskát el akarják vinni, lehetőség van elektronikai vé­delemre is. Kaphatók olyan pénzszállító táskák, amelyet ha a rabló leránt a vállunkról, visít, vagy színes füstöt bocsát ki magából. Sőt, ma már léte­zik olyan is, amit távirányítás­sal lehet működésbe hozni, és megrázza a rablót. Manapság sokan vásárol­nak sok pénzért könnygáz- spray-t, ez azonban csak ritkán segíthet: ha váratlanul ér a tá­madás, nem lesz időnk előven­ni, ha viszont lenne időnk fel­készülni, azt a támadó is észre fogja venni és persze ő is fel­készül. Természetesen könny­gázspray-t a rablók is használ­nak, ez ellen a következőkép­pen tudunk védekezni: ajtók nyitásánál ügyeljünk mindig arra, valaki állhat az ajtó mö­gött. Ha utcasarokra érünk, ne közlekedjünk közvetlenül a fal mellett, vegyük nagyobb ívben a „kanyart”. Gyakran kiindulópontjai a rablásoknak a szórakozóhe­lyek is: fizetésnapokon többen térnek be teli pénztárcával né­hány „felesre”, büszkén mu­tatva „gazdagságukat” — gyakran pontosan annak, aki a következő utcasarkon megtá­madja. Persze mindenki legjobban teszi, ha elkerüli azokat a lehe­tőségeket, szituációkat, ahol ilyen támadás érheti. Ha a le­hetőséget nem adjuk meg a rablónak arra, hogy kiraboljon bennünket, nem fogja megten­ni. Nem szabad este egyedül sétálni, vagy ha már elindu­lunk egy sötét utcába, először nézzünk körül, kik vannak a környezetünkben. Ha gyanú­sak a körülmények, beme­hetünk egy boltba vagy szóra­kozóhelyre, felhívhatjuk egy fülkéből a rendőrséget, vagy legrosszabb esetben legalább személyleírást tudunk majd adni támadónkról. És persze van egy igen régi, jól bevált módszer: a futás. A hírekkel ellentétben nem szégyen, vi­szont igen hasznos... Antal Gyöngyi Nem a börtönnel, a bírósággal volt baja a „zárkózott” rabnak Fogoly zendülés Gyulán Dr. Huszágh József alezredes, a Gyulai Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnoka (világos zakóban) egy korábbi sajtóértekezleten (Archív fotó) Fogolyzendülés és csoporto­san elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszak történt kedden reggel a Gyulai Bünte­tésvégrehajtási Intézetben, s nem egyszerűen a házirend megsértése — tudtuk meg teg­nap dr. Huszágh József alezre­destől, az intézet parancsnoká­tól. Mint elmondta, az eset ki­vizsgálása során vált mindez világossá. (A parancsnok úrtól elnézést kérünk neve tegnapi elírása miatt.) — Egy előzetes letartózta­tásban lévő, többszörösen visszaeső férfi kedden reggel a zárka berendezési tárgyaival, például ággyal, asztallal, szék­kel elbarikádozta magát, s ez­zel megakadályozta, hogy az őr bejusson a zárkába — is­mertette az eset részleteit dr. Huszágh József. — Az volt a gondja, hogy szerinte a bíró­ság túl lassan járt el az ügyé­ben. Azt kívánta elérni akció­jával, hogy mielőbb döntsenek perében. — A fogva tartott mikor került önökhöz? — December végén tartóz­tatták le, hozzánk január ötö­dikén került. Elmondása sze­rint rossz a börtöntűrő képes­sége. A véle folytatott, ered­ményes tárgyalásunk hatására megadta magát, de fel­készültünk az erőszakos beha­tolásra is. Eredetileg úgy tűnt, hogy egyedüli elkövetőként csak a házirendet sértette meg cselekedetével. Azóta vilá­gossá vált, hogy előzetesen megbeszélte hat másik zárka­társával: menjenek ki a zárká­ból, mert „balhézni” akar. Amikor az őr kinyitotta a zár­ka ajtaját, hogy beadja a reg­geli mosdáshoz a meleg vizet, a bennlévők kitépték az ajtót az őr kezéből, s félresodorták őt. A zárkában maradt sze­mély pedig becsukta, majd el­torlaszolta az ajtót. E cseleke­detekkel két bűncselekményt is megvalósítottak: a fogoly- zendülést és a csoportosan el­követett hivatalos személy el­leni erőszakot. A hét személyt elkülöní­tettük, s az említett bűncselek­mények elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tet­tem ellenük. Kiss A. János Frontátvonulás. Az időjárás változása, egy-egv front az emberek többségének szervezetére kedvezőtlenül hat. ilyenkor .az egyébként is meglévő hibáinkon kevésbé tudunk uralkodni. Különö­sen veszélyes lehet, ha ebben az időszakban gyógyszert szedünk. Az elfogyasztott — különösen a vezetés esetére nem javasolt — gyógyszerek az emberek érzelmi, hangulati és tudatviszonyait káro­san befolyásolják, s a szervezet működésében olyan zavarokat hoznak létre, melyek miatt a közlekedésre alkalmatlanná válik a jármű vezetője Szélesebb lesz az ország kapuja Közismert, hogy az Európai Unió támogatásával -— a Pha- re-program keretében — a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága hat nagy- forgalmú határállomás kor­szerűsítését határozta el. ír­tunk az elképzelések Békés megyei vonatkozásairól is, ám közben a nagyívű terv megva­lósítói a tettek mezejére lép­tek. A fejlesztés gyulai vonat­kozásairól Nagy János ezre­dest, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyette­sét kérdeztük. — A határátkelőhelyek Phare-támogatásból megvaló­suló fejlesztésére, az első lép­csőben 12,5 millió ECU-t használhatunk fel. Ezt a pénzt a nagylaki, a gyulai, az ártándi, a rédicsi, a záhonyi és a rajkai átkelőhelyek korszerűsítésére fordítjuk — mondta. — Az ország idei költségvetésében hozzávetőleg ugyanekkora, 1,8 milliárd forintos összeget biztosítottak e célra, hiszen a költségeken egyenlően oszto­zik a kormány és az Európai Unió. Valamennyi átkelőhe­lyen a kamionterminált fej­lesztjük. Kivételt Rajka képez, ahol az autópálya átkelő sza­kaszát alakítjuk ki. Ez a beru­házás költségei, időbeli meg­valósíthatósága miatt is job­ban elhúzódik majd a többinél. —Mi vár ha ló Gyulán? — Még ebben a félévben pályázatot írunk ki a határállo­más fejlesztésére. Gyula különleges megoldást jelent: a rendelkezésre álló pénzből — s nem jelképes összeggel! — támogatjuk a várost elkerülő út építését is. Április végéig megjelentetjük a tendert. Hat hetet adunk a pályázatok be­nyújtására, kettő alatt végez­hetünk az elbírálásukkal. A tervet el kell küldenünk jóvá­hagyásra Brüsszelbe, ahol — tapasztalatunk szerint — gyor­san elbírálják az ügyet. Ezt követően kötjük meg a szerző­dést a nyertessel. Szeptember­ben akár indulhat is az építke­zés. A csúszást persze nem zárhatjuk ki. Szeretnénk, ha a jövő év végéig befejeződné­nek a munkálatok. — Lesz-e mód a határállo­máson dolgozók munkakörül­ményeinek javítására is? — Az elsődleges cél az, hogy gyorsabb és eredménye­sebb legyen a határon való át- léptetés. De az is természetes, hogy igyekszünk jobb munka- feltételeket biztosítani a határ- állomáson tevékenykedő vala­mennyi szakterület dolgozói­nak. Persze mit sem érne a mi fejlesztésünk, ha csak a határ innenső oldala épülne ki. A szomszédos országgal egyez­tettünk, mely nyomán a román oldalon is hasonló volumenű és célú építkezésre kerül sor. Szeretnénk elkerülni a Méhke­rék—Nagyszalonta közötti határátkelőnél kialakult fázi­seltolódást az építésben. Az ottani bonyodalmaknak sem politikai okai voltak, hanem a román félnél a szervezeti és pénzügyi feltételek nem vol­tak megoldottak. Azóta rende­ződött a helyzet, a román vám- szolgálat kapta meg a megva­lósítás feladatát, még az oda­vezető utakat is ők építtetik meg. Az őszi megbeszélésün­kön azt hallottuk, hogy április­ban megnyílik a forgalom e határátkelőhelyen, akkor is, ha az építkezéssel még nem vé­geznek. Láthatják, ha arra jár­nak, a román oldalon jó ütem­ben halad az építés. Battonyá- tól pedig azt várjuk, hogy leg­alább a személyforgalomban átvállal a nagylaki nehézsé­gekből, különösen csúcsidő­ben. K.A.J. A gyulai határátkelőhely fejlesztésére kijelölt terület kisajátítása máris megtörtént Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents