Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Nem „tisztogatással” kezdte az új polgármester Orosháza város címere Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Such Tamás Hírek Tanítási szünet. Az alsó tagozatos gyerekek legna­gyobb örömére Nagyszénáson január 20-án tanítási szünet volt. Ekkor tartották ugyanis a névadó tiszteletére a Czabán Napot, ahol a nebulók ének, versmondás, olvasás, helyes­írás és sport kategóriákban mérték össze tudásukat. Táncvizsga. Gádoroson a helyi művelődési házban janu­ár 27-én 18 órai kezdettel tánc­vizsgát tartanak Antali Zoltán tanítványai. A nyolcadikosok hagyományos tánciskolájának záró eseményén a Mezőko­vácsházi Holiday Táncklub tart bemutatót. Testületi ülés. Nagyszé­náson január 30-án 15 órai kezdettel tartja következő testületi ülését az önkormány­zat képviselő-testülete. A fő napirendi pont az 1995. évi költségvetés elfogadása. A nyilvános ülés helyszíne — mint mindig — most is a mű­velődési ház. Nyelvrokonok. Oroshá­zán a Darvas Társaság január 30-án 17 óra 30 perces kezdet­tel a Petőfi Művelődési Köz­pont emeleti klubtermében látja vendégül dr. Csepregi Mártát, az ELTE Finnugor Nyelvészeti Tanszékének ad­junktusát. A diavetítéssel egy­bekötött előadás címe: Ven­dégségben szibériai nyelvro­konainknál. Tagsági díj nincs. A nagyszénási könyvtár vezeté­se az idén sem szorult arra, hogy tagdíjat kérjen az olva­sóktól. A tagok — mindenki szándéka és lehetősége szerint — a könyvek, folyóiratok be­szerzésének támogatásához önkéntesen járult hozzá. En­nek összege tavaly 10 ezer fo­rint volt. Hivatalában kerestük meg Orosháza polgármesterét, Fet- ser Jánost, akinél nem volt né­hány perc „üresjárat” sem. Szo­bájának asztalán hatalmas akta­tömeg, az előszobában pedig várakozók sokasága. —Hogy érzi magát új munka­helyén? — Ellentétben az újraválasz­tott polgármesterekkel, én új vagyok. Az ő előnyük a folyto­nosság, az enyém pedig az, hogy a dolgokat megoldom és nem magyarázom. —Hogyan fogadták a hivatal dolgozói? — Érzésem szerint partne­rek, segíteni akarnak. Az appa­rátusi értekezleten biztosítot­tam őket arról, hogy tisztogatás nem lesz. Az viszont elkerülhe­Örömmel adtunkhírtegy régeb­bi számunkban, hogy az oroshá­zi 2. Számú Általános Iskolában diákújságot szerkesztenek. Hosszas előkészület után 1993. szeptemberében jelent meg a „Mi sulink lapja” című újság. Azóta újabb példányok láttak napvilágot. Tartalmában, for­májában sokat fejlődött, korszerű­södött. A szerkesztővel, Ökrös Fe­renc tanárral a lapkészítés körül­ményeiről beszélgettünk. — Hogyan született az első' iskolai újság? — Régi téma volt tanítvá­nyaim körében a suliújság, s nagy hiányt sikerült pótolnunk. Miért csináljuk? így fogalmaz­tuk meg az első számban: „Hogy bizonyítsuk a 6—14 tetlen, hogy az eddigi, szakmai­lag meg nem alapozott döntése­ket átvilágítsuk. Az osztályve­zetők egyébként felelősséggel tartoznak beosztottjaikért. — Milyen problémákkal ke­resték meg a polgárok az első fogadóóráján? — Szociális bérlakás, mun­kahelyteremtés, vállalkozói öt­letek és egészen tragikus esetek jelentkeztek. Ez utóbbiakban a munkatársaimmal és a területi képviselőkkel közösen próbá­lunk segíteni. —Mi volt az elsőintézkedése? — Ha fogalmazhatok tréfá­san, akkor a szobám faliórájá­nak elindítása. Egyébként pedig az Orosházi Napló főszerkesz­tőjének a munkájára nem tartot­tam igényt. évesek életrevalóságát, előrevi­vő erényeit, és leírva maradan­dóvá válhassanak iskolánk éle­tének mindennapi és kiemelke­dő eseményei, sikerei.” —Kik vesznek részt az újság- készítésben? — A mostani 8. a. osztályo­sok közül vannak bedolgozó gyerekek. A cikkeket stiliszti- kailag átnézi Frankó Gyöngyi tanárnő. Eleinte gépírással készült a lap, a 3. számtól vi­szont számítógépes szöveg- szerkesztéssel. A 20 oldalas új­ságot 150 példányban sokszoro­sítjuk, ami elfogy az iskolában. — Milyen terveik vannak az elkövetkezendő időre ? — Minél többen kapjanak benne személyes szerepet, —Azt hallottuk, nem kedveli a protokollt. — Számomra az a legnehe­zebb feladat: mindenütt ott lenni. Én gyakorlatias ember vagyok, a vezetésnek ezt a ré­szét még tanulnom kell. Egyébként változtatni akarok az eddigi felálláson, szeret­ném, ha a protokolláris felada­tokban az alpolgármester, Vo- lencsik Zsolt, és a kulturális bizottság vezetője, Szilasi Horváth Tibor is részt venne. Ha már segítőkről beszélek, akkor megemlítem, hogy feb­ruárban két tanácsnok szemé­lyére teszek javaslatot a testület előtt. Egyikük az okta­tás és a kultúra területén, mási­kuk a szociálpolitika és a civil szervezetek terén ügyködne. megnyilvánulási lehetőséget. Az iskola életének teljes ke­resztmetszetét szeretnénk adni, bemutatva az egyházi tagozatos osztályoknak és a felső tagozat életének mindennapjait. Negyedévente szeretnénk megjelenni. Mivel drága a papír és a festék, külső szponzorokra lenne szükségünk. Hirdetéseik ellené­ben minden anyagi, vagy tárgyi segítség sokat jelentene nekünk. A diákélet sok szép emléket hoz, ami nyomtalanul elszáll, ha nincs publikálási lehetőség. Csodálatos lesz majd évek múl­va elővenni az újságot, és elol­vasni a régi cikkeket arról, hogy milyen élet zajlott egykoron az iskolában. Sz. S. Pénzféltés. „Magyar pengő volt a nevem, szépen, lassan növekedtem. Azután később csak vergődtem, 20 év után tönkrementem. Mi lesz veled Magyar Forint, leértékelnek már megint. Ha ez így megy, tönkretesznek, a dollárosok kinevetnek. Vigyázz nagyon Magyar Forint, nehogy tönkremenjünk megint." (A pénzgyűjtés mellett rímfaragással is foglalkozik a csanáaapácai cipész, Annus Antal. Nála láttukezta kis „gyűjteményt") Fotó: Such Tamás Lurkóhíradó az iskolában 1995. január 26., csütörtök A járulékfizető ideges Népnyúzó, nadrágösszehúzó és még ki tudja, milyen jelzőket aggathatunk napjaink politikájára, már ami az át­lag állampolgárt illeti. S hogy eközben mit tapasztal az ember? íme az a levél, amit orosházi olvasónk (nem egyedül) kapott az egyik legszegényebb ,, kasszától”, az egészségbiztosítási pénztártól. A nyomtatvány természete­sen hivatkozik a törvényben előírtakra, miszerint az értesítés a cég kötelessége (bár minden eset­ben és mindenki így betartaná a törvényességet!). Nos, olvasónk tartozásáról az alábbi adatok láttak napvilágot: járulék 39, késedelmi pótlék 2, összes tartozás tehát 42 forint. Az ajánlott küldeményként megérkezett boríték viszont ennek sokszorosába került a feladónak. Vajon ki fizeti meg a ráfizetést?! (Ácte. 3g«­Én táncolnék veled... Az óhaj beteljesül azon a ren­dezvényen, ahol az orosházi Eötvös Téri Általános Iskola tánciskolásai jönnek össze, hogy a sikeres vizsga után rop­ják a táncot estig. Sajnos nincs sok lehetőség a városban arra, hogy a szalontáncokat valahol gyakorolják, ezért tartanak össztáncot minden tánctanfo­lyam után. Ilyenkor mindenki hoz ma­gával süteményt, üdítőt, van né­hány érdeklődő, nézelődő szülő is. Antali Zoltán táncpedagógus pedig fáradhatatlanul okítja ta­nítványait. Ezekre az alkalmak­ra illemtotót állít össze, hogy a tanfolyamon tanultakat lemér­je: vajon mi maradt meg tartó­san. Á gyerekeknek válaszolni­uk kell ami a kérdésre például, illik-e már az asztalnál ülőkkel kezet fogni? Bemutatkozáskor kinek illik mondani: „örven- dek”? Koccintáskor hol fogjuk meg a talpas poharat? Ákik jól válaszolnak a totó kérdéseire, azok a diákönkor­mányzat és a tanár úr ajándé­kait nyerik meg. A játék vég­eredményétől függetlenül vi­szont sokan beiratkoznak a tánciskola haladó csoportjába. Boldogok voltunk, hogy segíthettünk Fuss, hogy segíthessünk! — ezzel a felhívással fordultak iskolás társaikhoz még no­vemberben a 7. b. osztályos tanulók Csanádapácán. Egyik osztálytársuk, Zatykó György ugyanis már hónapok óta kór­házi ápolásra szorul egy közle­kedési balesetben elszenve­dett súlyos sérülés miatt. Az iskolai futóverseny azóta lezajlott, a nevezési díjakat — az összeg az indulók lelkiisme­retére volt bízva — átadták a családnak, ezzel hozzájárulva a diák gyógykezeltetéséhez. — Honnan jött az ötlet az akció megvalósítására? — kér­deztük a hetedikeseket, akik ar­ra kértek, hogy név szerint egyi- kőjüket se emeljük ki, mert annyira közös volt a kezdemé­nyezés és a megvalósítás is. — Gyuszi nagyon szeretett futni — kezdte válaszát egy kislány, aki osztályszóvivővé lépett elő. — Gyakran emle­gette, hogy majd meglátjuk, lesz ő még híres futó egyszer! így vetődött fel a futás gondo­lata, mivel nagyon szeretjük őt és szorítunk érte. Boldogok voltunk, hogy segíthettünk! Molnár Lajos igazgató annyit kiegészítésként elmondott, hogy ilyen kezdeményezés még nem volt az iskola, de még a falu történetében sem. Értékes do­lognak tartotta a gyerekek segí­tő szándékát, és hogy ez nem csak szándék maradt, hanem azt véghez is vitték. Példaértékű ez gyermek és felnőtt számára egyaránt — summázta mon­dandóját az iskola vezetője. Zatykó Györgynek mielőb­bi felépülést kívánunk, aki pe­dig szeretne hozzájárulni gyó­gyítási költségeihez, még min­dig megteheti a csanádapácai postahivatalban. Zs.R.P. Szerkesztői postabontó „Akasztófa” Orosházán Elnézést kérek, hogy ilyen cí­met adok írásomnak, de Oros­házán a Rákóczi út 18. számú ház előtt — a postával szem­ben — volt egy magas szomo­rúfűz. Ezt karácsony után úgy lebaltázták, lenyesték, hogy az akasztófára hasonlít. Csak a kötél hiányzik róla. Ez a fa nyáron felfogta a port, árnyat adott. Mi, akik itt lakunk, meg- botránkoztunk a szomorú lát­vány miatt. Héjjá János (Orosháza) Kedves Jézuska! Már nagyon vártam az ajándé­kot. Azt hittem, hogy engem elfelejtettél. Nagyon köszö­nöm a kesztyűt, a Télapócso­magot és a szaloncukrot. Szeljak Mihály (Orosháza) Emberi felelőtlenség Eddig úgy tudtam, hogy a szakembert az különbözteti meg a kontártól, hogy az általa végzett munka kiállja a próbát, megfelel az előírásoknak. A szakemberben eddig megbíztam. Kisebb csalódá­saim már voltak, de azok fe- ledhetők. Nem tudok viszont napirendre térni annak kap­csán, ami*a legutóbb velem történt. Pár napja a bérelt laká­somban lévő, alig 2 éve felsze­relt gázkazán önálló életre akart kelni, és le akart szállni a falról. A rögzítésre szánt si­lány minőségű tiplik és facsa­varok kiestek, a 70 kilogram­mos kazánt csak a gáz- és víz­csövek tartották. Még elképzelni is szörnyű, hogy mi történik, ha a csövek nem bírják a megterhelést és az üzemelő kazánból kiömlik a víz és a gáz. Mindez az eset­leges tragédia elenyésző a leg­utóbbi japán földrengéshez képest. A föld belső erőivel szemben sajnos nem tudunk védekezni, de az emberi fele­lőtlenség, nemtörődömség el­len sem? Arra is kíváncsi lennék, hogy Orosháza egyik legkö­zismertebb vállalkozója vajon a saját lakásában is ilyen hebe­hurgya módon szerelte volna fel a gázkazánt? Anyagi károm nem történt, de egy tapasztalattal gazda­gabb lettem: még a szakember munkájában sem lehet meg­bízni (tisztelet a kivételnek)! , (Név és cím a szerkesztőségben) Péntek 13. A magát megnevezni nem akaró orosházi olvasónk e lap hasábjain szeretne köszönetét mondani annak a két gépkocsi- vezetőnek (az egyik Wartbur- gos, a másik egy sötét színű kisteherautó sofőrje), akik ja­nuár 13-án a Békéscsabáról Mezőmegyerre vezető úton — a vasúti átjáró előtt — a meg­csúszott fehér Lada 1300-as típusú személyautó hölgy pi­lótájának segítettek. Az iparűzési adóról Orosházán harmadik helyi adóként bevezetik az iparűzési adót február elsejétől. Amit er­ről tudni kell: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység, amennyiben az ebből elért nettó árbevétel az évi 500 ezer forintot megha­ladja. Áz évi adó mértéke a nettó árbevétel 5 ezreléke. A keres­kedelmi, hitelbanki, egyéb pénzügyi, valamint biztosítási szolgáltatásból elért árbevéte­lek után az évi adó mértéke a nettó árbevétel 8 ezreléke. Ugyanennyi a szeszes italok árusítása, játék- és pénznyerő automaták üzemeltetése, to­vábbá erotikus és szexuális áruk árusításából származó nettó árbevételek után is az adó. A vállalkozónak az adó­előleget évi 2 egyenlő részlet­ben — március 15-éig, illetve szeptember 15-éig — kell megfizetnie. Az idei I. félévi adóelőleget április 15-éig kell rendezni. Aki szakmunkástanulót foglalkoztat, tanulónként évi 3 ezer forint adókedvezmény­ben részesül. (A testületi ülésen elhang­zott, hogy az új adó bevezeté­sére azért van szükség, mert az önkormányzatot terhelő adós­ságállomány miatt a bevételi források lehetőségét bővíteni kell. A már funkcionáló vállal­kozók kommunális adója és az építményadó mellett a költ­ségvetés szempontjából ezzel a helyi adóval számolnak Orosházán. Várhatóan több mint 70 milliós bevételt jelent majd a városnak.)

Next

/
Thumbnails
Contents