Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-26 / 22. szám
IBÍKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. január 26., csütörtök Földink volt. Tisza Lajos gróf, politikus, miniszter, Tisza Kálmán öccse 1832-ben Geszten született, és 1898-ban ezen a napon halt meg Budapesten. Debrecenben és a berlini egyetemen tanult. 1861- ben mint képviselő a határozati párt híve. 1865-ben Deákpárti képviselő, 1867-ben Bihar vármegye főispánja. 1871. június 21-től közmunka- és közlekedésügyi miniszter, de 1873 decemberében lemondott tisztségéről. 1879- ben a szegedi árvíz után Szeged újjáépítési királyi biztosa. 1883-ban grófi rángott kapott. 1892 novemberétől 1894 júniusáig a király személye körüli miniszter volt. Félévzáró. Vésztőn, a Sinka István Művelődési Központban, amely egyben zeneiskola is, a héten megtartották a zeneiskolások féléves vizsgáját, ahol hatvan gyerek adott számot hangszerbeli tudásáról. Közü-lük húsznál többen zongorázni tanultak, míg a többiek a fúvós hangszerekkel ,— fuvola, furulya, klarinét, trombita és tuba — ismerkedtek meg. A legkisebbektől, a másodikosoktól a középiskolásig minden korosztályból voltak vizsgázók, akik a szaktanárok és az igazgató, Czirok Mihály előtt mutatták be, mit is tanultak már meg kedves hangszereiken eljátszani. Csökkenő támogatósok. A battonyai önkormányzat az idén 15 százalékkal csökkenti az úgynevezett átadott pénzeszközeit. Ezek összege tavaly meghaladta a 8 millió forintot. „A miniszterelnök bizalmáról biztosított” Vastagh Pál igazságügy-miniszter a köztársasági elnök választásáról, a bírák fegyelmi ügyéről, a kormányátalakításról Vostogh Pál szerint a jelenlegi Alkotmány szabályai szerint kell köz- társasági elnököt választani Fotó: Kovács Erzsébet Politikusok, miniszterek között Vastagh Pál azon kevesek közé tartozik, akik nem feledik, honnan kerültek a közélet ismert személyiségei sorába, vagy éppen a bársonyszékbe. A Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere sűrűn találkozik választóival az orosházi térség falvaiban, városaiban, s természetesen rendszeresen járja a vidéket az egész országban. Az elmúlt hét végén Békéscsabán töltött néhány órát, hogy szocialista képviselő- társaival megbeszéljék a következő hónapok feladatait, s ígéretéhez híven nemsokára visszatér Békésbe. ,.Pénteken Vésztőn lesz egy tanácskozás, amelyre meghívást kaptam. Sajnálom, hogy későn értesítettek erről, de már írtam a polgármester úrnak, kifejezve: szívesen elmegyek Vésztőre, találkozom a lakossággal, a vasutasok képviselőivel, és szeretnék tájékozódni a helyzetről” — fogalmazott. Vastagh Pál a kimerítő tanácskozás végén készséggel állt rendelkezésünkre, és válaszolt lapunknak aktuális belpolitikai kérdésekre. — Miniszteri kinevezése után, tavaly nyáron első vidéki útja Gyulára vezetett. Ón akkor úgy fogalmazott: egy miniszter lehet annyira lokálpatrióta, hogy elsőként a saját megyéjébe látogasson. Azóta is él Ónben ez a lokálpatriotizmus ? — Hogyne! A néhány hónap alatt majdnem húsz alkalommal jártam itt, elsősorban a választókerületemben Kiscsákótól Tótkomlósig, Csanádapácán, Orosházán és a többi környékbeli településen, s természetesen Békéscsabán. Részt vettem az Alföld-konferencián, a vállalkozók bálján. Elfoglaltságom és hivatali teendőim mellett igyekszem mindig figyelemmel kísérni, mi történik a megyében. — Az eltelt hónapok alatt bizonyára sok tapasztalatot szerzett a bíróságok helyzetéről, munkájáról. Kérem, összegezze benyomásait! — Nagyon pontosan emlékezem arra a tavaly júliusi napra. Gyulán, a megyei bíróságon fogadtak délelőtt, azután rohantam Orosházára, este 6-ra értem oda, és éjfél előtt fél órával fejeződött be a fogadóórám, majd’ negyvenen sereglettek össze ügyes-bajos dolgaikkal. A fél év alatt eljutottam Veszprémbe, Somogy, Zala, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Komá- rom-Esztergom megyébe, a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ami az objektív feltételeket illeti, eléggé egyenetlen a helyzet a bíróságokon. Vannak jó, és kevésbé jó körülmények között működő bíróságok. A belső munkát tekintve kedvező tapasztalatokat szereztem. Őrömmel tájékoztathatom a Békés Megyei Hírlap olvasóit, hogy Orosházán is hamarosan beindul egy nagy rekonstrukció. — A bíróságok témájánál maradva elevenítsünkfel egy konkrét ügyet. Mi a helyzet azokkal a bírókkal, akikkel szemben fegyelmi eljárás indult, mert eleget tettek egy amerikai felszámoló cég meghívásának? — Erről nem szívesen beszélek, mert a fegyelmi eljárás, amelyet kezdeményeztem, még nem indult meg ellenük. Februárban várható a tárgyalás a Legfelsőbb Bíróságon. A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bíróságát újra kell választani február 13-án, mert lejárt a hároméves megbízatása. Ezután indul meg az a — reményeim szerint — tisztázó eljárás, amely bizonyára alkalmas lesz arra, hogy eloszlassa a kétségeket az ügy körül. Engedje meg, hogy újból megerősítsem, Békés megye nem érintett e témában. A felszámoló cég megkeresett egy Békés megyei bírónőt, aki másokra is hivatkozva úgy ítélte meg, hogy az utazás elfogadása veszélyeztethetné a bírói tekintélyét. — A fegyelmi üggyel kapcsolatban a minap Torgyán József, a független kisgazda- párt elnöke azt nyilatkozta, hogy a kormány diktatúrája alapjaiban rendíti meg a bírói függetlenséget. — Ezt a kijelentést nem kívánom kommentálni. — Szintén Torgyán József nevéhez fűződik a mostanában oly’ sokat emlegetett népszavazási kezdeményezés a köztársasági elnök választásával, jogkörével és más egyebekkel kapcsolatban. Ón szerint mennyire megalapozott Torgyán úr szándéka? — A népszavazás alapvetően demokratikus intézmény, alkotmányban biztosított lehetőség, amelynek a léte fontos kiegészítője a parlamenti képviseleti demokráciának. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az Alkotmány- bíróság hozott egy határozatot azzal a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek nyomán fel akarták oszlatni az ország- gyűlést, és új választást szerettek volna idő előtt. Úgy minősítette a kezdeményezést, hogy az alkotmányellenes, s egyben kötelezte a kormányt: tekintse át a népszavazási törvényt, és hozzon bizonyos korrekciókat. A feladat küszöbön áll, mi is foglalkoztunk vele. Az Alkotmány- bíróság 1994. december 31-éig szabott határidőt, akkor éppen folyt az expóval kapcsolatos aláírásgyűjtés, tehát politikailag lehetetlen helyzetet teremtett volna, ha a kormány akkor próbálta volna revidiálni a népszavazásról szóló törvényt. Most újra egy népszavazási kezdeményezés alatt állunk, de semmiképpen nem lehet kétségbe vonni: a kormányt kötelezi az alkotmánybírósági döntés, hogy a törvényt tekintse át, illetve azokat a tárgyköröket, amelyekben meglehetősen nagy vonalakban, széles tartományokban szabályoz a népszavazási törvény. Ami a konkrét kérdést illeti: köztudomású, hogy az Alkotmány előkészítése folyamatban van, szakmai konzultációk, konferenciák zajlanak, a tanulmány- és koncepcióelőkészítés időszakát éljük. Ezért nem tartom aktuálisnak ezt a népszavazási kezdeményezést. Az az álláspontom, hogy a köztársasági elnök választására 1995 augusztusában kerüljön sor a hatályos alkotmány rendelkezései szerint, és a várhatóan egy—másfél éven belül megszavazott új alkotmány szabályaiban rögzítsünk egy olyan stabil formát, amely hosszú távra eldönti a kérdést. — Mostanában ismét többet foglalkozik a sajtó a kormányban bekövetkező esetleges változásokkal. Régebben az igazságügyi tárca is e körbe tartozott, legalábbis a „jól értesültek” szerint. Önnek van-e tudomása arról, hogy a miniszterelnök személycserét fontolgat az Igazságügyi Minisztérium élén? — Nekem erről akkor sem volt tudomásom, amikor többet beszéltek róla, nemhogy most, amikor nem beszélnek róla. Nincsenek ilyen elképzelések, ezt akkor is leszögeztem, amikor napvilágot látott az a bizonyos sajtókombináció. Miniszterelnök úr a teljes bizalmáról biztosított. —Egyébként jelenleg is jó a kapcsolata Horn Gyulával? — Igen, korrekt munka- kapcsolat él közöttünk, igyekszem nem túl gyakran zavarni őt. Ha fontos kérdésekről van szó, rendszeresen konzultálunk. — Miniszter úr, köszönjük a beszélgetést! László Erzsébet Fórum az oktatásról, a közművelődésről Kávéház A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ vezetői ez év tavaszától minden hónapban egy alkalommal szeretnék megszervezni az úgynevezett „szombat esti kávéházat”, ahol egy-egy csésze kávé vagy aprósüfemény mellett elbeszélgethetnének egymással az ide betérők. S a hangulat fokozása kedvéért egy-egy cse- velyre neves színészeket, énekeseket és sportolókat is meghívnának a szervezők. A József Attila Általános Művelődési Központ tevékenységéről tartottak fórumot a hét elején Mezőhegyesen. A megjelenteket Maczák Andrásné igazgató tájékoztatta az intézményben folyó munkáról. Az általános iskoláról szólva hangsúlyozta: továbbra is kiemelten kell kezelni a számítástechnika, valamint az idegen nyelvek oktatását. Az igazgatónő örömmel beszélt arról, hogy az alapfokú művészeti iskolában jelenleg 117 mezőhegyesi gyermek részesül zenei képzésben. Majd — utalva az önkormányzat és a helyi vállalkozók segítőkészségére — felvetette, hogy a zeneiskolát célszerű lenne a volt bölcsőde épületében elhelyezni. Rátérve a közművelődés témakörére, elmondta: az ÁMK-ban jelenleg 32 gyermekcsoport, illetve szakkör működik. A felnőttek szívesen vesznek részt a különböző klubfoglalkozásokon, szívesen látogatják a sport- és egyéb rendezvényeket, valamint a könyvtárat. Sajnos az ÁMK-ban szervezett ifjúsági klubok tiszavirág-életűeknek bizonyultak — állapította meg Maczák Andrásné. A beszámolót követő vitában kiderült, hogy a bölcsőde épületét már mások is „kinézték maguknak”. Kovács Józsefné települési képviselő elismeréssel szólott az ÁMK-ban folyó munkáról, ugyanakkor megjegyezte: az egykori bölcsődében zeneiskola helyett a polgárok házát kellene berendezni. M.Gy. Síszünet Mezőberényben Szénszünet igen, de síszünet még soha nem volt Mezőberényben: a jövő héten az 1. számú általános iskola nebulóinak nem kell iskolába menniük, ugyanis a tanintézet több mint hetven tanulója egy héten át Szlovákiában lesz sítáborban. A gyerekek és az őket elkísérő tizenhat pedagógus, két orvos és két síoktató két autóbusszal utazik a Vág völgyében fekvő Rózsahegyre, illetve a Nagyfáimba, Túrócszentmártonba. A szervezők—Henger Péter, Mezei József, Plavecz Jánosné és Leczkésiné Hőgye Katalin, valamennyien pedagógusok — gondoltak a kezdőkre és kisebbekre is: ők a lankásabb Túróc- szentmártonban ismerkednek ezzel az egyre népszerűbb téli sporttal. Megtudtuk, hogy a gyerekek és kísérőik teljes ellátást kapnak, Rózsahegyen kollégiumban, a Nagyfátrában az egyik üdülőtelep összkomfortos faházaiban helyezik el őket. A népes csoportot szállító két autóbusz szombaton reggel hat órakor indul, Zólyomnál válnak majd szét útjaik, s február 4-én itt találkoznak, hogy együtt folytassák az utat haza. A sítúra teljes költsége — a sífelvonók bérletének egy részét is tartalmazza — hétezer forint, melyhez a helyi DSE is hozzájárul. Február 1 l-étől 18- áig ugyanide utazik majd sítáborba a herényi 2. számú általános iskola és a Petőfi gimnázium egy-egy csoportja. —sz— A jókaisok diákigazgatója Szarka Tibor azon kevesek közé tartozik, akik már tizenhét éves korukban igazgatói címmel dicsekedhetnek. Nem is afféle pünkösdi királyság az övé, hiszen a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola harmadikosának diákigazgatói megbízatása a Jókai Kollégiumban egészen e tanév végéig szól. Az újdonsült diákdirektorral — stílusosan — a kollégium igazgatói irodájában beszélgettünk. — Az igazgatói iroda csak erre az egy napra lett a birodalmam — mosolyodik el Tibor. — Kicsit a feje tetejére állt minden: diák ma a konyhafőnök, a portás és a nevelőtanár is. A kollégium diákönkormányzata, amelynek magam is tagja vagyok, közgyűlést hívott össze erre a napra. A közgyűlésen szóba kerültek az áprilisban már hagyományos Jó- kai-hét programjára vonatkozó ötletek, elképzelések: kiállítások, kollégiumok közti horgászverseny, sportvetélkedők, cukrász- és hidegtálkészítő verseny és a Jókai műveltségi vetélkedő. Arról is megállapodtunk, hogy a tavaszi rendezvénysorozatot egy diákokból álló „Jókai-stáb” szervezi tovább. Szeretnénk megmutatni, hogy igenis van élet, tartalmas munka ebben a kollégiumban. Cs.R. Egyiptomi fotók a Dürer Teremben Gyulán az Erkel Múzeum, a Mogyoróssy könyvtár és a múzeumbarátok egyesülete rendezésében dr. Kákosy László professzor (ELTE, Budapest) nyitotta meg a minap Kozma Károly fotóművész „Théba a szent város” című kiállítást. Kozma Károly az Egyiptomban dolgozó magyar régészexpedíció fotósa, aki már 15 éve dolgozik a múzeumi területen. Jelentősebb munkái a Tisza-vidék késői ne- olitikuma kiállítás fotóanyaga és katalógusa, valamit a Bronzkori telikultúrák a Kárpát-medence szívében című kiállítás képei és katalógusa. A kiállítás jelenleg is vándorol Nyugat- Európában. Kozma Károly ez évben is tagja lesz a január 30- án kezdődő újabb egyiptomi ásatásoknak. A megnyitó után dr. Kákosy László professzor Régészeti ásatások Egyiptomban címmel a városi könyvtár előadótermében diaképes előadást tartott. Nagyon sokan hozták el dedikálásra a professzornak az ásatásról megjelent könyvét. Kruzslitz Ilona
