Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21-22 / 18. szám

Kitüntetettek. Az 1995. évi Magyar Kultúra Napja alkal­mából Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter tegnap Budapesten, a Néprajzi Múze­umban rendezett ünnepségen kitüntetéseket adott át. Kiemel­kedő oktató-nevelő munkájáért Németh László-díjban ré­szesült többek mellett Csepelé- nyi Attila, a békéscsabai Szé­chenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépis­kola tanára; kiemelkedő gyógy­pedagógiai munkájáért Éltes Mátyás-díjat kapott Nagy Gyu­la, a békéscsabai Jókai utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola igazgatója. Fogadóóra. Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyű­lési képviselő fogadóórát tart Nagyszénáson a polgármes­teri hivatalban január 23-án, hétfőn 15—16 óráig. Egyiptomról — Gyulán. Théba, a szent város címmel fotókiállítás nyílik január 24- én, kedden 14 órakor a gyulai Dürer Teremben. A kiállítás Kozma Károlynak, az egyipto­mi régészeti expedíció fotósá­nak műveiből válogat. Meg­nyitót dr. Kákosy László, az ELTE tanszékvezető egyete­mi tanára mond, aki 15 órától a Mogyoróssy könyvtárban ve­tített képes előadást tart a vi­lágszerte nagy elismeréssel fo­gadott egyiptomi régészeti munkájáról. Adóigazolás-átvétel. A Békés Megyei Munkaügyi Központtól kapott tájékozta­tás szerint munkanélküli ügy­feleiknek január 31-éig kell felkeresniük az illetékes mun­kaügyi kirendeltséget az adó­igazolások átvétele céljából. Tűzhalól Gerendáson. A tűzoltóságtól kapott informá­ció szerint gerendási, Táncsics utca 16. szám alatti lakásában holtan találták tegnap P. Gy. 80 éves, helyi lakost. Az egyedül élő, idős férfinek a konyhai gáztűzhelytől lobbant lángra ruházata és ennek kö­vetkeztében veszítette életét. Nem vonják össze őket Battonya város költségvetési hiánya 1995-ben az előzétes számítások szerint elérheti a 46 millió forintot. Ez azért megen­gedhetetlen, mert a bevételek és kiadások tervezett főösszege mindössze 282,7 millió forint. (A településen jelenleg mintegy 7 ezer 200-an élnek.) A képvise­lő-testület pénzügyi ellenőrző' bizottsága úgy foglalt állást, hogy csak olyan költségvetési tervezetet tart elfogadhatónak, amely nem tartalmaz 15 millió forintnál nagyobb forráshiányt. Ez a „még kezelhető deficit” a kiadások drasztikus csökkenté­sével, illetve a bevételek növe­lésével lenne elérhető. Csak­hogy a bevételek növelésére maga a bizottág sem tudott reá­lis lehetőségeket ajánlani! Ma­radt tehát a kiadások csökkenté­se, konkrétan az intézményhá­lózat átszervezése, karcsúsítá­sa. Ez érinti a polgármesteri hi­vatalt, az oktatási intézménye­ket (a közép-, az általános, a zeneiskolát, a román és a szerb iskolát), az óvodákat, a sportte­lepet, a fürdőt, a művelődési központot és a városi könyvtá­rat. A bizottság ez utóbbi két intézmény szervezeti összevo­nását javasolta. Hosszas vita után, figyelembe véve a szak­mai érveket is, az elgondolást a képviselő-testület 6:7-es szava­zati aránnyal elvetette. M. Gy. KÖRKÉP Hárman a kitüntetettek közül: Sija Éva, Such Sándor, Tarkovács Eszter * Fotó: Such Tamás Békés megyei pedagógusokat tüntettek ki Szegeden Tegnaptól két katedrájuk van Illésné Urbán Dorottya: Ez az elismerés nagyon szép lezárása a közel négy évtize­des pedagógusi munkámnak. Most érzem igazán, hogy va­lamit tettem Békéscsabáért. Kezdettől fogva erre a pályá­ra készültem, számomra soha nem volt érdekesebb az em­bernél. Tizenöt évig tanítottam, utána dolgoztam az ifjúsági házban, majd a városi művelő­dési osztály általános felügye­lője voltam, végül 1985-től a nevelési tanácsadót vezet­tem. Innen mentem nyugdíj­ba január elsején. Talán most, a nyugdíjas évek alatt arra is jut majd időm, hogy az össze­gyűlt tapasztalataimat meg­örökítsem. Élettapasztalatom: nem adhatunk nagyobb kincset az ember kezébe, mint azt, hogy megtanítsuk rá, hogyan fejlessze önmagát. Úgy ér­zem, nekem sok gyereket si­került eire megtanítanom. Sija Éva: Mostanáig hihe­tetlen volt számomra az egész. Kis kitérővel 1976 óta ugyanott, a Szigligeti utcai óvodában dolgozom. Úgy éreztem, a közösség elismer, s talán nem tartanak rossz munkaerőnek. Persze a leg­jobb, amikor a gyerekek mondják: szeretlek. És mondják, sokszor. A munka­társaim gratuláltak, amikor hírét vették az elismerésnek, de mondtam, hogy majd ak­kor tegyék, amikor már a ke­zemben lesz. Tudja, mi jó kol­légák vagyunk, örülünk a má­sik örömének. Itt Szegeden én vagyok az egyetlen óvónő, akit kitüntettek. Ezért is olyan hihetetlen az egész. Nehezen dolgozom fel és kicsit restel­lem is magam a többiek előtt, hiszen olyan sokan megérde­melnék ezt az Arany katedrát. Such Sándor: Meglepett a kitüntetés híre. Azt gondo­lom, az elismerés nem annyi­ra nekem, mint az iskola jó hírének szól. Meg talán a ko­romnak, hiszen 37 éve tanítok az iskolában. Az egyetem után, magyar—történelem ta­nári diplomával a zsebemben mindjárt ide kerültem. Értek ugyan engem is kísértések, de maradtam. Közben foglal­koztam ifjúságpolitikával, sporttal, tehát olyan dolgok­kal, amelyek nem kapcsolód­nak az oktatáshoz. Változott az iskola is, a korábbi építő­ipari képzés helyett a szolgál­tatásba küld szakembereket. Emiatt megtanultam a fodrá­szatot, az elméleti képzés irá­nyításában magam is részt ve­szek. Az okatásügy kiváló dolgozója címet nem számít­va pályámon ez az első rangos szakmai kitüntetésem. Tarkovács Eszter: Rend­kívül nagy öröm ez az elisme­rés. Az értesítést a tanári szo­bában vettem át, s az ott lévő kollégák mindjárt gratulál­tak. Megkérdezték itt tőlem, milyen érzés olyan kitünte­tést átvenni, amihez nem ad­nak pénzt? Nézze, kaptam már pénzes kitüntetést is, mégse éreztem nagyobb örö­möt. Hogy miért kaptam? Ta- lán, mert ha Békésen van va­lamilyen kulturális-irodalmi rendezvény, én viszem a diák­jaimat. A kollégiumban van egy mag, őket most már érdeklik ezek az összejövetelek. Éppen húsz éve vagyok a pályán, korábban orosz—magyar szakos tanár voltam, de megszerettem a nevelést, és maradtam a kollégiumban. Hívtak máshová is, vissza tanítani, de nem mentem. Talán a hűség jutalma ez az elismerés. Influenzajárvány nincs, védőoltás térítéssel kapható Napjaink hideg időjárásának számtalan hátránya ellenére előnye is van. Az influenzaví­rusok garázdálkodása még nem gyötör betegsokaságot. Vannak, akik így is tartanak a kellemetlen, gyakran szövőd­ményekkel járó betegségtől. Egyik szívbeteg olvasónk ke­resett fel bennünket azzal a kéréssel, hogy őt és hasonló sorsú társait világosítsuk fel az influenza elleni oltóanyag árá­ról, lehetőségeiről. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei intézetének helyettes tisztifőorvosa, dr. Mucsi Gyula tájékoztatott a té­máról. — Az influenza elleni védő­oltást ősz végén, tél elején a leghatásosabb megkapni, mert a szervezet védekezőképessé­gének kifejlődéséhez 2-3 hét, egy hónap kell. Intézetünk a háziorvosi szolgálat segítsé­gével méri fel a megye lakói­nak igényeit, megközelítően milyen mennyiségű vakcinára van szükség? Az oltóanyag gyártási kapacitása behatárolt, ezért térítésmentesen csak egy bizonyos mennyiséget kapunk az Országos Közegészségügyi Intézettől, amelyet szétosz­tunk a háziorvosok kérése alapján. Külön vakcina szol­gál az A- és külön a B-vírus elleni védettségre, amelyet két oltással, időkülönbséggel le­het felvenni. — A térítésmentes oltó­anyagot kik kaphatják? — Két fő embercsoport, egyrészt, akik foglalkozásuk következtében tömegek kö­zött mozognak, postások, vas­utasok, sofőrök. Másrészt az idős koruk vagy egészségi ál­lapotuk (szív- és érrendszeri, tüdő-, légzőszervi, vesebete­gek) miatt veszélyeztetettek jogosultak a védőoltásra. Egyébként a kötelező védőol­tások az ingyenesek, az aján­lottakért, mint az influenza vagy kullancs-encephalitis el­leni vakcinákért, társadalom- biztosítási támogatással ugyan, de fizetni kell. — Olvasónk újfajta szerrel jelent meg nálunk, amelynek térítési díja 300 forint körüli volt és közgyógyellátási iga­zolványára sem kaphatta meg ingyen. — Korszerű, új védőoltó­anyag a Fluarix, amely egy oltásban tartalmazza a mind­két vírus elleni védelmet. A komplex védőoltásért bizony fizetni kell. Talán ez az év volt az utolsó, amikor mi is térítés- mentesen tudtunk, korlátozott mennyiségű védőoltást adni. Ez pedig bizonyosan elfogyott már a háziorvosok készleté­ből. Az influenzafigyelő szol­gálatunk szerencsére egyelőre nem jelezte influenzaszerű megbetegedések halmozott jelentkezését. Bede Zsóka „...EGY ORSZÁG GAZDAGSÁGÁT NEM NÉHÁNY MÉRTÉKTELEN VAGYON ALKOTJA, HANEM NAGYSZÁMÚ KÖZEPES VAGYON.” (Stendhal) 1995. január 21-22., szombat-vasárnap Kijátszani a vasutasokat?! Végveszélyben 170 munkahely Vésztón (Folytatás az 1. oldalról) A most itt üzemeltetett BZ- motoroknak még minimum tíz év a kifutásuk, ezeket máshol nem is javítják, ráadásul az áttelepítés költsége legalább tíz évre biztosítaná a folyama­tos működést Vésztőn. Úgy vélik, hatalmi pozícióból tör­ténnek a döntések, az érintet­tek véleményét ki sem kérve, hiszen a helybeliek egyértel­műen igazolni tudják, hogy az igazán gazdaságtalan a meg­szüntetés lenne. Az kiderült a mai beszélge­tésből, hogy a vasutas szak- szervezetek mindent meg­tesznek a megszüntetés ellen és ebben bizton számíthatnak a vésztői emberekre, hiszen például Kaszai János polgár­mester elszánt harcosa a vasút­vonalak megmaradásának éppúgy, mint a fűtőház meg­mentésének. A vasút, illetve a fűtőház megszüntetésének emberi vonatkozásáról is illik szót ejteni. Beszélgetőpartnere­im maguk jelentették ki, úgy látszik, itt a térségben a vasút vállalja fel a hóhér szerepét, hiszen a vasút megszűnésé­vel a fejlődés is ellehetet­lenül. Ami a személyes sorsu­kat illeti, egyikük úgy fogal­mazott, hogy: — széthullni látszik a második otthonom és könnyen lehetek vagy „vendégmunkás” saját ha­zámban vagy munkanélküli. Gila Károly Egy hónapig üresen áll a Munkácsy-emlékszoba Nyíregyházi vendégszereplésre utaztak a képek Csütörtökön gondos csomago­lásban, fegyveres őrizet mel­lett indult el nyíregyházi ven­dégszereplésére a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ból tizenhárom Munkácsy- kép, egy Munkácsyt ábrázoló szobor, valamint a festő szá­mos relikviája. A nyíregyházi bemutatko­zásról és annak előzményeiről dr. Szabó Ferencet, a múzeum igazgatóját kérdeztük. —Tavaly, a Munkácsy-em- lékév kapcsán rendezett „Munkácsy Mihály és Békés megye művészete” című kiál­lításunk gazdag anyaga a Nyír­egyházi Városi Képtár tetszé­sét is elnyerte. Bár e képtár fő profilja a kortárs művészetek bemutatása, azért minden év­ben helyet ad egy történeti jel­legű kiállításnak is. Az emlék­év leteltével most kerülhetett sor arra, hogy a Munkácsy- képek és ereklyék válogatott anyagát a Nyírségben is meg­ismerjék. Egyébként nem ez az első vidéki bemutatkozá­sunk, hiszen az elmúlt évben a debreceni Déri Múzeumban látott a közönség egy hasonló összeállítást. Nagyon fontos­nak tartom ezeket a vidéki szellemi központokban való szerepléseket. A Nyíregyházi Városi Kép­tárban január 24-én nyíló Munkácsy-kiállítást Banner Zoltán művészettörténész ren­dezi. Megtudtuk, alapos me­szelés, felújítás vár a Mun- kácsy-emlékszobára, hogy február végén egy megszépült otthonba térjenek vissza a ki­állítási tárgyak. Cs.R. Battonya, Sarkad, Gyula és környéke telefonra várakozói! Azonnali telefonhoz jutási lehetőséget kínálunk Önnek mi, a Westel 900 GSM. Amennyiben élni kíván a felkínált lehetőséggel, hívja fel üzletkötőnket, akitől lakásán vagy munkahelyén - az Önnel megbeszélt időpontban - egy működő, digitális mobiltelefont vásárolhat meg. CSAK EGY TELEFON! A Westel 900 GSM üzletkötője: (06-30) 303-922 Értékesítési hálózatunk legközelebbi pontja: Westel Rádiótelefon Kft. Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. Weste! 900 GSM. A kapcsolat.

Next

/
Thumbnails
Contents