Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
írékes megyei hírlap GAZDASÁG 1995. január 20., péntek Hírek Gépkocsipiac. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületéhez tartozó márka- képviseletek 1994-ben személygépkocsiból és terepjáróból összesen 22 százalékkal, haszonjárműből pedig 11,8 százalékkal többet értékesítettek, mint 1993-ban — derül ki a 29 márka-vezérképviseletet tömörítő egyesület összesítéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek. Az adatok nem tartalmazzák a Suzuki-értékesí- tések számait, mert a Suzuki nem tagja az egyesületnek. Az új személygépkocsikból 1994-ben 73 ezer 346-ot, haszonjárműből pedig 12 ezer 154-et adtak el a magyar piacon az egyesülethez tartozó vezér- képviseletek az általuk forgalmazott márkákból. A személy- gépkocsik értékesítésében—az egyesületi tagok sorában — elvesztette piacvezető szerepét a Lada, s helyét az Opel vette át. Míg 1993-ban az orosz márka a piac 27,7 százalékát tudhatta magáénak, 1994-ben a bővülő eladások ellenére is márcsak 23,9 százalékkal részesedett. Az Opel bár gyakorlatilag nem változott 27 százalékos piaci részesedése, a Lada visszaszorulása után a ranglista első helyén áll. Ladából tavaly 17 ezer 494, Opelből pedig 20 ezer 271 kelt el. Az eladásokban dobogós még harmadik helyezésével és 9,2 százalékos részesedésével a Volkswagen, negyedik a Renault 6,2 százalékos, ötödik pedig a Lord 5,8 százalékos részesedéssel. A piac többi 27,3 százalékán 24 további márka osztozik. A haszonjárműveknél a piacvezető a Toyota, 1874 eladott autóval, 15,4 százalékos piaci részesedéssel. Második a Lord 1495, harmadik a Volkswagen 1408, negyedik pedig az Opel 1256 eladott kisteherautóval. Jelentősen bővítette elmúlt évi haszonjármű-eladásait a Citroen, a Land-Rover, a Tavria, a Peugeot és a Skoda, s újként jelent meg a magyar piacon az indiai Tata. Egyetlen remény van: a gazdasági háttér javulása Mintha egy felhőkarcoló vázát látnánk Kraszkó Endre képén, amelyet a békéscsabai Kner Nyomda építésekor készített Hogy megy a bolt, kérdeztem a múltkor Kraszkó Endre fényképészt az utcán. Gyengén, felelte és mentünk tovább. Most a Szabadság téri műteremben vagyunk, s hol kezdhetnénk a beszélgetést, mint a „kályhánál”, vagyis a boldogult szövetkezeti időknél. Hisz ezt az üzletet csak nemrég vették meg a privatizáció során: ő a volt vezető és nővére, Sitkéi Sándorné. — Kifejezett államosítás nélkül, mint más kisiparosokat, a tényképészeket is beterelték a szövetkezetbe. Bár volt aki nem állt kötélnek, s maszekként működött tovább. Csabán az Andrássy úton 16 emberrel évtizedekig jól ment a szövetkezeti formában a munka jó hírünk volt, vidékről is bejártak hozzánk, szinte sikknek számított nálunk képet csináltatni. — Sok fiatal fényképészt útnak indítottak? — Általában 4-5 tanulóval foglalkoztunk, a tanműhely létrehozása után pedig 10-12 fiatalt vettünk fel. A 2 éves képzésre eleitől fogva csak érettségizettek jelentkezhettek és ez ma is így van. Mikor a tanműhely 1992- ben megszűnt, akkor mi ketten bérbe vettük a műtermet, majd tavaly a második félévben került sor a privatizációra. — Mint önálló kisiparosok, tartanak-e tanulókat? — Egyelőre nem, mert a képzésre fordított idő és pénz — ösztöndíj, ruha stb. — nem térül meg. — Tényleg gyenge a forgalom? — Tényleg — szólal meg retusálás közben Sitkeiné, aki fivérénél rövidebb ideje, de már így is 30 éve fényképész. — Rég volt az, amikor egy-egy szombaton a sok menyasszony jött ki a templomokból, meg egyszerre 30 első áldozó kislány és kisfiú vonult be a műterembe. Hol van ez már? Pedig a szakmán belül mindent csinálunk a síínes amatőr feldolgozáson kívül. — Gondolom a szokások is megváltoztak. Elsöprően előretört az amatőr kép, talán mert amit maguk készítenek az emberek közelebb áll a szívükhöz. Nemde? — Hogyne, hogyne — veszi át a szót a fivér —, de mégis azt mondom, hogy egy nagy réteg pénztelensége a fő ok. Az egyszerű embereké, akik a kuncsaftok zömét képezték valamikor, s ma is szívesen készítenének családi képet, kisbabafotót. Amiket bekeretezve a falra tesznek. Elsősorban pénzkérdés, mint ahogy intézményi szinten is az, hogy nincs már egy idő óta Termő ékes ág, vagy Premfotó kiálítás. Csak a remény, hogy a gazdasági háttér megváltozik. Vass Márta Határidők cégvezetőknek Január 28. A fogyasztói adó 1995. január havi előlegének befizetése. — A társasági adó előlegének befizetése (havi kétszeri előlegfizetők). — Az útalap-hozzájárulás 1995. január havi előlegének befizetése. Jogszabályváltozások Távhó'díjak. Magánszemélyeket érintő változás, hogy a 2/ 1995. (I. 13.) 1 KM-rendelet értelmében a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergiáért a 44/1994. (XII. 27.) IKM-rendeletben meghatározott díjakat az ott felsorolt településeken — január 1-je helyett—1995. március 1- jétől kell fizetni. (Magyar Közlöny 1995/2. szám I. kötet) Áfa-visszaigénylés. A 3/1995. (I. 13.) IKM-rendelet lényege, hogy a 24/1992. (XII. 29.) IKM-rendeletben meghatározott építőanyagok, épület- szerkezeti elemek stb. áfáját csak azok az építkezők kapják vissza, akik visszaigénylésüket legkésőbb 1994. december 30- áig eljuttatták az illetékes adóhatósághoz. (Magyar Közlöny 1995/2. szám I. kötet) . Aktuális Szövetkezeti törvény. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény újabb módosításáról az 1994. évi C. törvény rendelkezett. Az 1995. január 5-én hatályba lépett jogszabály új rendelkezése, hogy a szétválást kezdeményező tagi csoporthoz a kívülálló üzletrész-tulajdonosok már nem csatlakozhatnak, szétválási szándéknyilatkozatot tehát csak a szövetkezet tagjai tehetnek. Lényeges még, hogy a szövetkezetek az alapszabályoknak az 1994. évi XLV. törvény módosítása alapján szükségessé váló változtatását 1995. június 30-áig kötelesek elfogadni. (Magyar Közlöny 1994/128. szám I. kötet) Hegyközségek. Az Országgyűlés törvényt alkotott a hegyközségekről. A hegyközségi szervezetek megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványokat részletesen szabályozó 1994. évi CD. tv. fogalopimeghatáro- zása szerint a hegyközség az azonos település szőlő- és bortermelői, felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás- és minőségvédelmére létrehozott köztestület. A törvény területi hatálya alá tartozó — az 1. számú mellékletben felsorolt — borvidéki és bortermőhelyi — településeknek akkor kell hegyközséget alakítaniuk, ha azok közigazgatási területén legalább 50 hektár árutermő szőlőterület van, és ezek az ingatlanok legkevesebb 10 termelő használatában vannak. A jogszabály — néhány rendelkezés kivételével — 1995. március 1-jén lép hatályba. Az egyes településeken az előkészítő bizottságokat 1995. július 1-jéig kell megalakítani (ezt megelőzően 1995. április 30-áig minden termelő, házi- kertszőlő-birtokos és felvásárló köteles magát az ültetvény fekvése, illetve a felvásárlás helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének bejelenteni; a bejelentés tartalmát a rendelet 6. § (2) bekezdése írja elő, míg a hegyközségek alakuló közgyűléseit 1995. szeptember 30-áig kell megtartani. (Magyar Közlöny 1994/128. szám I. kötet) Amire adóbevalláskor figyelni kell! A munkanélküliség nincs benne... Nem foglalkozik megfelelően a munkanélküliséggel a középtávú gazdaságpolitikai koncepció tervezete — ismerte el a Pénzügyminisztérium képviselője az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottságának csütörtöki ülésén. A kormányzati oldal a feketegazdaság fejezetére vonatkozó kritikákat is elfogadta az ülésen. A kormányzati oldal ígéretet tett: alaposabban elemzi a jóléti kiadások, támogatások hatását egyes rétegekre. A Pénzügyminisztérium megérti azt is, hogy a vállalkozások forrásokhoz kívánnak jutni a beruházások érdekében. A kormány ezért kész arra, hogy a beruházásokat ösztönző adókedvezmények eredményeit elemezze, s amennyiben szükséges, továbbfejlessze. Ugyanígy az amortizációs rendszert is készek felülvizsgálni, ez szintén hozzájárulhat a források növeléséhez. Arra viszont nem hajlandó a kormány, hogy a tervezett 2,5 milliárd dollárnál magasabb fízetésimérleg-hiányt vállaljon. A munkaadói oldal ismét megkérdőjelezte a Pénzügyminisztérium által javasolt stabilizációs elveket. Szerintük egyáltalán nem biztos, hogy a modernizáció nélküli restrikció tényleges stabilizációt eredményez. A kormány eredményeket ér el a fizetési mérlegnél, az állam- háztartási hiánynál, viszont a gazdaság belekerül az egyre erősödő restrikció csapdájába. Tűrhetetlen szerintük amint a költségvetés kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozásokat. A vállalkozások tőkehiányosak, a hitelkamatok magasak, a beruházási kedvezményeket csak a számottevő nyereséggel rendelkező vállalatok használhatják ki. Iparosokat űző adó? Ezekben a napokban mindenkinek meghozza a postás az adóbevalláshoz szükséges egységcsomagot, amelyben ugyan részletes tájékoztató is található, de abban eligazodni még a szakembereknek sem könnyű. Az 1994-es jövedelmekkel kapcsolatos elszámolást még az 1993. decemberben elfogadott módosított törvény alapján kell elkészíteni. Ezért fontos kiemelni a személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatban azokat az újdonságokat, amelyek az egy évvel korábban alkalmazott szabályoktól eltérnek.Ilyen például az, hogy a másodállásból, a mellékfoglalkozásból és a főmunkaviszonyból származó jövedelmeket ezentúl egy sorban kell szerepeltetni. Tudni kell, hogy 1994. január 1-jétől az alkalmazotti adó- kedvezmény érvényesítésére már nincs lehetőség. így az idei bevallás nyomtatványán ilyen sor néni is szerepel. 1994-ben földadót nem kellett fizetni, ezért a múlt évre eső személyi jövedelemadót ilyen címen nem lehet csökkenteni. Új elem viszont a jövedelmet csökkentő tételek között a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, 1994-től az ilyen címen befizetett — azaz többnyire a munkáltatók által levont — összeg levonható. Új kedvezmény, hogy a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 1994-től — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben részletesen szabályozott mértékben és feltételek mellett — csökkenti az összjövedelmet. N.Zs. Lerenczy Europress Kölcsönös érdekek. A vasút és az önkormányzatok eddiginél szorosabb, a kölcsönös érdekeket jobban figyelembe vevő együttműködése is segíthet a létükben megkérdőjelezett mellékvonalak megőrzésében — hangsúlypz- ta Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke csütörtökön azon a szolnoki tájékoztatón, amelyet polgármestereknek és helyi közlekedési szakembereknek tartott. A MÁV vezetője a vasút gazdasági konszolidációs programját ismertetve kifejtette: nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a személyszállításért a költségeknek csupán a felét kérjék el az utasoktól. A szolgáltatást nyújtó vasútnak ugyanis nincs ellátási felelőssége, ez a kötelezettség az államot terheli. A tervezett formában nem tartja elfogadhatónak a csaknem 20 ezer üzleti vállalkozást tömörítő Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a székes- fehérvári önkormányzat tervezetét az iparűzési adó bevezetéséről. Nem az adó bevezetése ellen szólnak, azt nem tartják megfelelőnek, hogy az új kötelezettség teljesítése kedvezőtlen helyzetbe hozza a termelő vállalatokat. A kamarának véleményezésre megküldött önkormányzati tervezet ugyanis az adó alapjaként az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás éves nettó árbevételét határozta meg, csökkentve azt az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítések értékével. Ez a megoldás a kamara szerint a kereskedő cégeknek kedvez, a termelő vállalatokat pedig hátrányos helyzetbe hozza, csökkenti azok fejlesztési lehetőségeit. A tervezett kedvezmények pedig még a nagy cégek számára is többnyire elérhetetlenek lesznek, sem fejlesztésre, sém munkahely-teremtésre nem ösztönzik azokat. A megyei jogú város önkormányzata bevételeinek növelése céljából tervezi a vállalkozók kommunális adójának egyidejű megszüntetésével az iparűzési adó bevezetését. Annak mértéke a nettó árbevétel megfelelően csökkentett értékének hat vagy nyolc ezreléke lenje. Ez a kisebb adóérték esetén 450 millió forint, a magasabb értéknél 600 millió forint bevételt jelentene a városnak, amelyet városüzemeltetési, fejlesztési és beruházási célokra szeretne fordítani. A befolyt összeg egy részét ,címkézetten” kapja meg az ön- kormányzat, s azt a kamara, illetve az adófizetők által meghatározott célokra fordítani. Az iparűzési adó bevezetéséről várhatóan februárban dönt a város képviselő-testülete. MNB valutaárfolyamok 1.19-én vétel közép eladás Angol font 173,7 175,5 177,27 Ausztrál dollár 84,3 85,1 85,95 Belga és lux.frank (100) 350,5 353,5 356,96 Dán korona 18,3 18,4 18,66 Finn márka 23,3 23,5 23,79 Francia frank 20,8 21,0 21,28 Görög drachma (100) 46,3 46,8 47,28 Holland forint 64,3 64,9 65,59 Japán yen (100) 110,8 111,9 113,02 Kanadai dollár 77,7 78,5 79,34 Kuvaiti dinár 369,9 373,5 377,18 Német márka 72,1 72,8 73,54 Norvég korona 16,4 16,6 16,80 Olasz líra (1000) 68,3 69,0 69,72 Osztrák schilling 10,2 10,3 10,45 Spanyol peseta (100) 82,9 $3,8 84,68 Svájci frank 85,6 86,5 87,37 Svéd korona 14,7 14,9 15,06 USA dollár 110,7 111,7 112,84 ECU (Közös Piac) 136,5 137,9 139,26
