Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

0 V 1995. január 20., péntek CSALÁDI OLDAL 9-----------------------------------------------------------------------------------------------------­RF.KF.S MEGYEI HIRUP Érdekességek Altató mese. A 39 éves Ab Kok, aki egy Amsterdam melletti köz­ségben él, hat év óta hiva­tásos mesemondó. Kul- túrközpontokban, szüle­tésnapi összejöveteleken, sőt fogházakban is az Ezeregy éjszakából, az indiai mondavilágból és a Grimm testvérek művei­ből vett mesékkel szóra­koztatja hallgatóit. Há­rom év óta „aludj nyu­godtan” szolgálatot is be­vezetett. Kereken 170 né­met márkának megfelelő összegért felkeresi meg­rendelőit a hálószobában. A megrendelők azonban nem gyermekek — leg­többjük életkora 20 és 40 év között van. — Rend­szerint azzal kezdem, hogy megdicsérem a há­lószoba berendezését, majd ráülök az ágy szélé­re és lassanként átváltok mesemondásra — mesél­te. Ab Kok nagyon gon­dos férfiú. — Mielőtt ügyfeleim elalszanak — jelentette ki a tudósítónak — mindig megkérdezem, hogy bezárjam-e a lakást, amikor távozom, s bedob­jam-e a kulcsot a postalá­dába. Tilos a fogpiszkáló. Fogpiszkáló-tilalmat ren­deltek el Dél-Koreában, ám csupán az éttermekre vonatkozóan. A szokat­lannak tűnő intézkedés­nek életmentő oka van: a moslékba kerülő ételma­radékot akarják mentesí­teni a hegyes pálcikáktól, amelyek számos állat ha­lálát okozták már. A Reu­ter jelentése szerint a fog- piszkálókat a környezet- védelmi minisztérium til­totta ki az éttermekből pa­raszti nyomásra, rengeteg panaszos levél hatására. Az éttermek ételmaradé­kai általában vályúkban végzik, s főképp a disz­nók soraiból szedte áldo­zatait a fogpiszkálós mos­lék. A tilalmat megsértő­ket február elsejétől akár 400 ezer magyar forint­nak megfelelő bírsággal is sújthatják. Arról, hogy hány fogpiszkáló ellenőr járőrözik majd a dél-ko­reai éttermekben, nem számolt be az illetékes in­tézmény, s arra sem tett javaslatot, hogy mit te­gyen egy vendég'— foga közé — szorult helyzet­ben. Kalapos falatok A friss, zamatos gomba különféle ínyencségek kiváló alapanyaga A gomba kalóriaszegény és könnyen emészthető táplálék. Tartalmaz vitaminokat, jelentős mennyi­ségű fehérjét és káliumot. Köztudott, hogy a gomba veszélyes táplálék is lehet. Persze csak akkor, ha nem megfelelően kezeljük, tároljuk. Azt ugye mon­dani sem kell, hogy csak termesztett vagy gomba­szakértő által ellenőrzött gombákat vásároljunk. A gomba nem bírja a huzamosabb tárolást se nyer­sen, se sütve-főzve. Ha mégis el kell tennünk a nyers gombát, mindenképpen jégszekrénybe tegyük, le­hetőleg szellősen, egy tálon vagy nyitott papírzacs­kóban (nejlonzacskó használata tilos). De így is legfeljebb egy napig tárolhatjuk, csakúgy, mint elkészített állapotban. Nem tanácsos gombás ételt lefagyasztani sem. Különben is ízesebb, zamato­sabb a friss gomba. Érdemes a kalapos zöldséget kipróbálni nyersen, ahogy a franciák fogyasztják — salátában, köretnek vagy vajaskenyérre. Gombaropogós Hozzávalók: 60 dkg gomba (csiperke, laska, őzláb, szegfű stb.), fél deci olaj + 4 deci a sütéshez, 1 nagy fej vörös­hagyma, só, őrölt bors, 3 tojás, 8 dkg liszt, 1 csomó petrezse­lyem, 10 dkg zsemlemorzsa. A gombát megtisztítjuk, megmossuk, lereszeljük vagy késsel egészen apróra vagdal­juk. Kevés olajban finomra vá­gott vöröshagymát pirítunk, beletesszük a gombát, sózzuk, borsozzuk, és addig pároljuk, míg a gombából kioldódót nedvek el nem párolognak. Ha szobahőmérsékletre hűlt, hoz­zákeverünk egy egész tojást, két evőkanál lisztet és apróra vagdalt petrezselyemzöldet. Dió nagyságú golyókat formá­zunk belőle, lisztben, tojás­ban, zsemlemorzsában meg­forgatjuk, és közepesen forró olajban világosbarnára sütjük. Elsősorban előételként kí­náljuk tejszínes vagy vörösbo­ros mártással. Gombasaláta Hozzávalók: 30 dkg gomba, 1 póréhagyma, fél citrom leve, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, csipetnyi cukor, 4 evőkanál olaj, fél csomag petrezse­lyem. A gombát megmossuk, megtisztítjuk és felszele­teljük. A póréhagymát kari­kákra vágjuk. A citromlevet, a sót, a borsot, a cukrot és az összenyomott fokhagymát összekeverjük, és az olajhoz adjuk. A gombát a hagymával és a marináddal jól elkeverjük és apróra vágott petrezselyem­mel meghintve tálaljuk. Gombamártás Hozzávalók: 150—200 g friss vagy 20 g szárított gomba, 20 g vaj, 1 nagyobb fej hagyma, petrezselyemzöld, só, bors, 1/8—1/4 liter savanyú tejfel (vagy tejszín, amelyet citrom­mal ízesítünk); a rántáshoz 30 g vaj és 40 g simaliszt. A friss gombát vékony sze­letekre vágjuk. A vajon meg­pirítjuk az apróra vágott hagy­mát, s hozzáadjuk a petrezse­lyemzöldjét is (ha van). Az aranysárgára pirult hagymá­hoz hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és 2—3 percig állan­dó keverés közben Teszteljük. Majd felöntjük húslével (hús­leveskockából is készít­hetjük), s 15—20 perc alatt puhára pároljuk. A vajból és a lisztből rántást készítünk, s átszűrve a forrás­ban lévő gombás szószhoz ke­verjük. Az egészet még 4—6 percig — gyakran kevergetve — összeforraljuk. Tálalás előtt a mártást sóval, borssal ízesítjük, és hozzáadjuk a tej­fölt. Az orvos válaszol Szabad idő — szaladó idő Egész nap sietünk, meg sem állunk. Az időzavar állandó kísérője legtöbbünk életének. Nem tudunk eleget aludni, fáradtan ébredünk, kapkodva eszünk, sokszor úgy érezzük, hogy bármennyire igyekszünk, képtelenek va­gyunk elvégezni feladatainkat. Felgyorsult világunk ritmusváltást követel mindannyi­unktól. A változások igen nagy mértékben próbára teszik az ember testi-lelki tűrőképességét és alkalmazkodóké­pességét. Növekszik az idegbetegek és szívbetegek szá­ma. Mit tehetünk ezek ellen? Életmódot kell változtatnunk ahhoz, hogy egészségünket megőrizhessük! Leginkább a szabad idő az, aminek ésszerű felhasználásával elősegít­hetjük, hogy a mindennapi élet megterheléseit egész­ségünk károsodása nélkül legyünk képesek elviselni. Az eseménytelen élet, az unalmas környezet, a túl sok üres idő kedvetlenséget, fáradékonyságot, esetenként éppúgy betegséget okozhat, mint az állandó rohanás. Ezért kell gondot fordítanunk arra, hogy szabad időnkben az ún. aktív pihenési módokat részesítsük előnyben. Aktív pihenés alatt olyan — napi munkától eltérő — tevékenységet értünk, amikor az ember testi vagy szelle­mi erőkifejtést is végez. A szellemi foglalkozásúaknak inkább az aktív testi, fizikai tevékenység, a fizikai dolgo­zóknak pedig szellemi tevékenység jelent aktív pihenést. Passzív pihenés pl. a tv-nézés, kártyázás, heverészés vagy a sokszor tapasztalható „semmittevés”. A fáradt ember természetesen leginkább passzív pihenésre vágyik, mégis sokszor tapasztalhatja, hogy bármilyen sok alvástól sem lesz frissebb. Ez már nem igazi fáradtság, hanem inkább levertség, lehangoltság. Ha ilyenkor nehezen, erőltetve, de mégis elkezdjük tennivalónkat, akkor csak­hamar belelendülünk, s csodálkozva tapasztaljuk, hogy a tevékenység során erőnk és kedvünk is fokozatosan visszatér. Napjainkban az emberek többsége megnöveke­dett szabad idejét második munkával tölti (másodállás, túlóra). Mozogjunk többet, s lehetőleg szabadban, friss leve­gőn! A sport mellett még igen sok lehetőség kínálkozik arra, hogy ki-ki megtalálja azt a kedvére való tevékenysé­get, ami a napi munka által okozott egyoldalú megterhe­lést ellensúlyozza, és ezzel segít megőrizni testi-lelki harmóniánkat. Sok örömet szerezhetünk magunknak a különféle hobbitevékenységekkel is. Ügyeljünk arra is, hogy a hétvége ne az egész heti lemaradásunk pótlásának ideje legyen. Legalább az egyik pihenőnapot tegyük szabaddá. A munkanapokon lerövidített alvásidőt nem lehet a hét végen egyszerre „behozni”. Az alvás és az ébrenlét idő­pontját és tartalmát lehetőleg a hét minden napján azonos ritmusban célszerű beosztani. A hétvége legyen az egész család közös pihenője! Ne csak gondjainkat osszuk meg egymással, hanem igye­kezzünk közös örömök, közös élmények szerzésére is. Otthoni, munkahelyi környezetünk — legyen az bármi­lyen igényesen kialakított — egyhangúvá válik számunk­ra. Felgyorsult világunkban az idő rohan, a szabad időt pedig különösen gyorsan szaladó időnek érezzük. Igye­kezzünk ezért olyan kellemes, de hasznos tevékenységek­kel is eltölteni, ami segít megóvni egészségünket, fokozza testi-lelki erőnket, frissességünket. Erőnk és ellenálló képességünk javításának leghatéko­nyabb eszköze az egészséges életmód! ANTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya Koktélfrizurák hosszú hajúaknak Tűzött konty Gyors, laza konty A konty hullámos hajból ala­kítható ki szépen. A sima hajat először csavarjuk fel nagy csa­varokra, úgy szárítsuk meg. Azután lazán tupírozzuk fel. A fejtetőn kezdve tincsenként csavarjuk, tekerjük, végül tűzzük máglyarakásba a hajat. A frizura súlypontja a fejtetőn legyen. Az elülső és oldalsó részt simán tűzzük a többihez. Pár tincset lazán szabadon hagy­hatunk. Ezzel fokozzuk az ün­nepi frizura hatását. Előfordul, hogy a háztartási vagy munkahelyi teendők mi­att nem jut elég időnk különle­ges ünnepi frizurára. A képen látható trükkel három perc alatt mutatós frizurával büsz­kélkedhetnek a hosszú hajú nők. Először válasszuk ketté középen a hajat, fogjuk fel la­zán, hogy csomót köthessünk belőlük. A haj hosszúságától függően ezt még legalább egy­szer megismételjük. Nagy haj- szorítókkal rögzítjük a fejhez, a hajvégeket feltupírozzuk. Hajlakkal rögzíthetjük. Elöl húzzunk ki lazán néhány szá­lat, és máris kész ez a vidám frizura. Klasszikus koktélfrizura A szép hosszú, egészséges, csil­logó hajat lófarokba tűzzük a fejtetőn és a nyakszirten. Muta­tós csattal díszítjük felül. A sza­badon lógó hajat néhány tincsre szétválasztjuk, ezeket simán megtekerve az összefogott részhez tűzdeljük. A különbö­ző hosszúságú csavart tincsek klasszikus szépségűek. Amennyiben gyöngydíszítésű az ünneplőnk, a hajunkból se sajnáljunk belőle. Sötét hajú nőknek igen előnyös hajdísz.

Next

/
Thumbnails
Contents